Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

1973. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZOT Elnökségének ülése Állásfoglalás közérdekű ügyekben A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége ülésén több közérdekű kérdésben foglalt állást. Az elnökség foglalkozott a gazdaságos termelés fej­lesztésével kapcsolatos szak­szervezeti tennivalókkal, megtárgyalta a VIII. Szak- szervezeti Világkongresszus előkészítésében a magyar szakszervezetekre háruló feladatokat, s egyéb ügye­ket. A SZOT elnöksége állás- foglalásában egyetértett a gazdaságosabb termelésszer­kezet kialakításának szorgal­mazásával. Hangsúlyozta, hogv a termelést feilesztő-. korlátozó és a gazdaságta­lan termelést visszafejlesz­tő politikának a szociál­politikai elvekkel összhang­ban kell érvényesülnie. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a technika átalakítá­sa miatt egyetlen dolgozót sem érhet sérelem. Gondos­kodni kell arról is, hogy a termékcserével ne csökken­jen azoknak a cikkeknek a termelése, amelyek fonto­sak a lakosság ellátásának, a népgazdaság külkereske­delmi és fizetési mérlegé­nek egyensúlya szempont­jából. A gazdaságos termelés- szerkezet kialakításának emberi oldalával kapcso­latban sok feladat hárul a szakszervezete.. a külö­nösen fontos tennivalójuk, hogy a dolgozókat az álla­mi intézkedések végrehaj­tásához megnyerjék, továbbá szorgalmazzák az alkalmaz­kodás könnyítéséhez, az új munkarend megkedvelteié- séhez szükséges feltételek megteremtését, s biztosít­sák, hogy a műszaki-gazda­sági átszervezésekben érin­tett dolgozókat ne érje anyagi károsodás. Az ülésen az elnökség úgy döntött, hogy április 14- re összehívja a SZOT plé- numot, amely az 1972. évi munkát értékeli. Ismét elnyerték az élűként és a szocialista munkaüzem címet Ünnepség Jászberényben Avatóünnepség színhelye volt március 24-én a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat jászberényi körzeti üzeme. Az 1972. évben elért gazdasági eredményeiért és a szocialista munkaverseny­ben kifejtett kiváló munká­jáért tüntették ki, és ezzel ötszörös tulajdonosa lett a megtisztelő címnek. A szocialista munkaver­seny mozgalom kiszélesíté­sével, a vállalások maradék­talan teljesítésével érdemel­te ki a szocialista munka­üzem rangos kitüntetést. A jászberényi körzeti üzemben tizenöt szocialista brigád nyerte el az ötszörös szoci­alista brigád címmel járó arany fokozatot. Három bri­gád az ezüst, három brigád pedig a bronz fokozatot. Ezenkívül zöldkoszorús bri­gádzászlóval jutalmaztak há­rom, az utóbbi években ala­kult szocialista brigádot. Az avatóünnepségen sok, a munkában élenjáró dolgo­zót jutalmaztak meg. kö­zülük hatan kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. A zárt rendszeré a jövő Rizsiétinesztési tanácskozás Karcagon (Tudósítónktól) Hagyományossá vált Kar­cagon, hogy évente találkoz­nak a táj rizstermesztői, a felvásárlók és a kutatók még a vetés kezdete előtt, hogy szakmai vitán értékel­jék az elmúlt év tapasztala­tait, együttesen foglaljanak állást a soron következő tennivalókban. Tegnap a nagykunsági tsz-szövetség szervezésében ismét sor ke­rült erre a tanácskozásra. A múlt évben a Nagykun­ságban tízezer hektáron ter­mesztettek rizst, 22.8 má­zsás holdankénti hozammal. Három rizsfajtával dolgoz­nak az itteni közös gazda­ságok, a Dubovszkival, a Kákáival és a Donszkojjal. A Donszkoj különben jó rizsfajta, ám nincs belőle elegendő vetőmag. A terme­lőszövetkezetek 1967-től fo­lyamatosan építik az új rizstelepeket, felújítják a ré­gieket. A rizstermesztésre berendezett terület több mint fele már felújított te­lep. öt év alatt 77 millió forintot áldoztak erre a Nagykunság tsz-ei. Ezzel ott tartanak, hogy a termés 94 százalékát kombájnokkal ta­karítják be. Felszólalt a tegnapi meg­beszélésen Tárnoki Lajos, a gabonafelvásárló vállalat igazgatóhelyettese is. Beje­lentette, hogy vetőmagot tudnak biztosítani, legfel­jebb a fajtaválaszték nem lesz kielégítő. Arra számíta­nak, hogy 1975-ig felkészül­nek a szárításra, s ez nem a termelőket terheli majd. Mohácsi Imre, a karcagi Le­nin Tsz főagronómusa pedig a zárt rendszerű rizster­mesztés előkészületeiről tá­jékoztatta a hallgatóságot. Csorna János, a Megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tője zárszavában a zárt rendszert úgy minősítette, hogy biztosíték arra, hogy a jövőben még korszerűbbé válik a rizstermesztés. — vágási — MFGV1Z* GALT4 A I\'EB Szabálytalanságok a vadásztársaságok Alaf OnOfl Javadat a csökkent munkaképességnek iClcUtlI foglal koz látására A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegna­pi ülésén — többek között megvitatta azt a összefog­laló jelentést, amely a va­dásztársaságok négyéves munkájáról készült. Az ! 968-as alapvizsgálatot meg­előző években több vadász- társaságnál, a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett bűncselekményre derült fény. Ezért ellenőrizték a megyében működő 35 társa­ság több mint felét, — meg­vizsgálták, hogy végrehajt­ják-e a jogszabályok által előírtakat, mint önálló, je­lentős vagyonnal rendelke­ző szervek milyen hatékony­sággal dologznak. A vadgazdálkodással kap­csolatban a vizsgálat jóné- hány szabálytalanságot, hi­ányosságot állapított meg. A NEB akkor tett javasla­tai ez ideig kevés megértés­re találtak. Az 1973 febru­ári utóvizsgálat is megálla­pította: a Szolnok megyei vadásztársaságok esetében csak néhány helyen történt javulás, a vadgazdálkodás­ban és a pénzügyi fegyelem­ben. A vizsgált 19 vadász- társaságnál a bizonylati rend és okmányfegyelem megsér­tésének sorozatát állapítot­ták meg, hét helyen pedig kirívó hibák voltak. Pénz kifizetéseknél az utalványok elmaradtak, és előfordult meghatalmazás nélküli pénz- felvétel is. A kunszentmár­toni vadásztársaságnál hely­telen könyvelés miatt a zár­számadás végösszege nem egyezett az OTP-ben lévő számlakivonattal. A NEB határozatában ja­vasolta a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának, hogy a te­rületi szakigazgatási szer­vekkel együttműködve se­gítsék a rendszeres felügye­letet, a szakértő ellenőrzést. Különös tekintettel, hogy a vadállomány a mezőgazda- sági üzemek területén él, míg vadgazdálkodással más szervek foglalkoznak. Ha­sonló együttműködésre kér­te fel a NEB a nagykunsági és a középtiszavidéki terme­lőszövetkezetek területi szö­vetségeit és az állami gaz­daságok megyei főosztályát is. Ugyancsak tegnap a me­gyeszékhelyen élő csökkent munkaképességűek foglal­koztatásáról tanácskozott a Szolnoki járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A vá­rosban, a népesség és ezzel együtt a foglalkoztatottak száma évről évre emelkedik, s 1972-ben már meghaladta a negyvenötezret. Tavaly a munkahelyet változtatók száma különösen a városon belül csökkent. A bevezetett bérszabályozók, a káros munkaerőmozgást korlátozó intézkedések hatására az építőknél csaknem kétszáz­zal, az iparban száznegyven- kilenccel csökkent a „ván­dormadarak” száma. Választási nagygyűlés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) ben tizennégy — egyenként 25 millió forint értéket meg­haladó — beruházás üzembe helyezése történt meg, s ezek tényleges költségvetési értéke jóval meghaladja az egymilliárd forintot. Mind­ebből 713 millió forint a megyeszékhely, Szolnok ipa­rának fejlesztésére, bővíté­sére jutott. Megkezdte mű­ködését a Tiszamenti Vegyi­művekben egy 339 millió forint értékű, nagykapacitá­sú kénsavgyár. A megyében 1971-ben 3467, tavaly pedig tézkedések mellett, hogy megértetjük a vállalatok ve­zetőivel, dolgozóival, a gyá­ron belül Ök a termelők, de a kapun kívül egyből fo­gyasztókká válnak. Ha min­den gyár felfelé srófolná az árakat, a pénznek nem len­ne értéke, teljesen mindegy lenne, hogy' az áremelés egy- egy vállalatnak mennyi nye­reséget produkál. A hogyan élünk témakör- nöz kapcsolódva Pullai elv­társ hangoztatta, hogy a nagyüzemi munkások idei fi­zetésrendezése a nép szem­pontjából a legjobban felfo­azok számunkra kedvezően alakulnak. A vietnami hely­zet alakulása például a szo­cialista országok és a világ haladó erőinek nyomására történik. Vietnam' a mosta­ni helyzetben és az ország helyreállításában is igény­li barátai segítségét, s meg is fogja kapni. Az újjáépí­tésben is szolidárisak le­szünk a hős vietnami nép­pel. — A szocializmus üave, nemzeti függetlenségünk biztosítéka a Szovjetunió­hoz való íó viszonv. — han­goztatta Pullai elvtárs. — 3963 lakás épült, közülük Szolnokon 1971-ben 739, ta­valy pedig 1022. Alapvető hivatását teljesítette a me­gye oktatásügye, közműve­lődési rendszere is. Például az óvodáskorúak 60 száza­lékának sikerült biztosítani az óvodai nevelést- A me­gyéből a felsőfokú oktatási intézményekbe felvettek 58 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. Ez jóval megha­ladja az országos átlagot. — Lehet — hangoztatta Pullai elvtárs —, hogy mindez szürke, száraz statisztikának hat valaki számára. De ha arra gondolunk, hogy a szá­mok mögött emberi sorsok rejtőznek, akkor ezek előtt a számok, tények előtt tisz­telegni kell, hiszen csak az emberi akaratnak, az embe­ri munkának jelképei. — Hogyan élünk ebben az országban? — tette fel a kérdést a továbbiakban a nagygyűlés szónoka, majd így folytatta: — Egyszerűen kifejezve: rosszul nem élünk, de nem mondjuk, hogy nincsenek gondjaink. Nemzetközileg is álljuk az összehasonlítást, „főleg” a kalóriafogyasztásban. Meg­álljuk, nemzetközileg az összehasonlítást, ha azt néz­zük, honnan indultunk és hová jutottunk. Az ilyen té­májú vita közéletünkben rendszeresen napirenden van, gyakran foglalkoztatja az embereket, jórészt azért is, mert vágyaink, álmaink, lehetőségeink előtt j árnak. Nem kell a vita elől kitérni csupán az igazság és a tár­gyilagosság alapján kell er­ről vitatkozni. Az árak és bérek kérdése körül folyik többnyire a vita. Tudjuk, nem népszerű valaminek az árát felemelni, de egy kor­mányzópártnak. mint ami­lyen a mi pártunk is, ese­tenként a népszerűtlen in­tézkedéseket is vállalni a kell. Nem a kormánytól függ. hogy mi mennyibe ke­rül. A világpiac is közre­játszik az árak emelkedésé­ben. Normális gazdasági helyzetet nem lehet teremte­ni akkor, ha a világpiaci ár­emelés esetén állandóan az állami tartalékhoz nyúlunk. Ez nem a termelést, hanem1 a fogyasztást ösztönözné. Per­sze be kell látnunk azt is, hogy az árak emelését nem­csak emiatt kifogásolják. Pél­dául esetenként néhány ol­csóbb áru hiánva miatt. drá­gább cikkeket kell vásárolni. Megtörténik az is. hogy in­dokolatlanul emelik az ára­kat. Ez ellen csak úgy le­het védekezni a hatósági in-; A nagygyűlés elnöksége gott politika, mert ez ha­talmi és politikai kérdés. Ha a munkásosztály nem gyara­pítja a nemzeti jövedelmet, a többi réteg sem élhet job­ban, annak se juthat több. Politikai szilárdságával, ak­tív munkájával a munkás- osztály remélhetőleg viszo­nozni fogja a fizetésrende­zést. Belpolitikai életünk leg­nagyobb gondjaként a lakás­kérdést említette a szónok. Szolnokon például 3400 jo­gos lakásigénylést tartanak nyilván. Más megyék váro­saiban hasonló a helyzet, s ráadásul városaink lélekszá- ma évről évre emelkedik. Ezért minden erőforrásun­kat — amit a nemzeti jö­vedelemből ki tudunk sza­kítani — a lakásépítésre kell koncentrálni. — Többségében azok él­nek nálunk — mondotta a továbbiakban Pullai elvtárs — akik elfogadták a szocia­lista közösséget. Vannak azon­ban olyanok is, akik „kaparj kurta” módon élnek, kö­nyökléssel, minél kevesebb munkával igyekeznek mi­nél nagyobb jövedelemre szert tenni. Országos szit- kozódás ez ellen nem sokat segít. A dolgozóknak kell a munkahelyeken olyan köz­hangulatot teremteniök, hogy ne lehessen lógni, jogtalan előnyökért dörzsö- lődni, csak tisztességgel, becsülettel lehessen élni és dolgozni. Ennek érdekében mindenki éljen munkahe­lyén azzal a lehetőséggel, amely számára biztosított. Pullai elvtárs ezután a szo­cialista demokrácia fejlesz­téséről beszélt: — Ha van, amiért érdemes szívvel, lé­lekkel munkálkodni, akkor az az, hogy minél több ál­lampolgár vegyen részt a döntések meghozatalában és végrehajtásában. Nálunk nem „az istenek tanácsa” intézi a dolgokat. De azt akarjuk, hogy minél több ember szólhasson bele an­nak a közösségnek a mun­káiéba. ahol a döntések születnek. Szocialista viszo- nvok között jogos igény ez mindenki részéről. A, szocialista demokráciá­ról szólva a továhWaVViai} hangoztatta Pullai elvtőrg hogv az egvaránt j f?or»e*Vpt Ós fiprnAVof NqtTI lehet mínHorír^ faólnefotni. a Vp’rö+rtVnp-k' npm Iph^t ict^_ jnr»r»«4 q ni. ha «T ácT*ő"f ’jraerxr ru»m reá­lis •iavaslatról va r\ S7Ó. A S7Ónr>tr Anitán a KAfVÖ7Í ^róvis-ronvriVró! h*»-' szélt, hangsúlyozva, hogy Ezért megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk erre. Kapcsolataink felhőtlenek, nézetazonosság van az alap­vető kérdésekben közöttünk. A Szovjetunióval, a többi szocialista országgal való barátságunkat erősítjük a jövőben is, ez külpolitikánk fontos kérdése. Végezetül a választások­ról szólt Pullai Árpád. — Kit válasszunk? — tette fel a kérdést. — A ta­nácstag feleios személy. Olyan legyen, aki érti poli­tikánkat, heiytail, dolgozik érte, s támogatja a hivata­los szerveket, akiknek se­gítségét ő is élvezi. Ha azt nézi az ember, Szolnokon a tanácstagok milyen kö­rülmények között fognak dolgozni, elmondhatjuk, Szolnokon évente ezer lakás épül, megépül majd többek között a vásárcsarnok, a vízügyi szakközépiskola, a Centrum áruház és sok egyéb létesítmény. Évente egymilliárd forint beruhá­zás jut Szolnokra. Ilyen körülmények között is lesz­nek nehézségeik a tanács­tagoknak, mert emberi sor­sokkal foglalkoznak. S az embereket nem mindig a nagy létesítmények érdek­lik, hanem esetenként az ő napi ügyes-bajos gondjuk a legfontosabb számukra. Beszéde befejező részé­ben Pullai elvtárs hangsú­lyozta, hogy nagyra értéke­li azt a tevékenységet, ame­lyet Szolnok megyében és a megyeszékhelyen fejtettek ki a dolgozók, amelyért kö­szönetét mondott. Pullai elvtárs beszéde után még hárman szólaltak fel a választási nagygyűlé­sen. Szabó Eszter, a Tisza- menti Vegviművek szocia­lista brigádjának vezetője hangsúlyozta, hogy az üzem fiataljai hazafias köteles­ségüknek érzik a népfront választási programjának és a tanácsok tevékenységének támogatását. Magyar Gvuláné az egyik iskolai pártszervezet titká­ra többek között arról szólt, hogy neveléscentrikussá kell tenni iskoláinkat. Kanyó Sándor, a Járműiavító munkása hangoztatta, hogy a Központi Pízottcág no­vemberi állásfoglalása vég­rehajtásának cselekvő ré­szesei a munkások. A választási naevgvűlés első része dr. Bene Zoltán zárszavával ért véaet. A második részben színvona­las műsor következett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom