Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-25 / 71. szám

1973. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZÁMVETÉS FÉLIDŐBEN Szí nik megye gazdaságinak helyzete — További feladatok a nigyed'k ötéves terv maradéktalan végrehajtása érdekében Alig néhány hónapja, hogy a párt Központi Bí­zott" ' -a behatóan elemezte a X. kongresszus határoza­tainak eddigi megvalósulá­sát. Ez a félidei számvetés képezte az alapját a kor­mány parlamenti beszámo­lójának is, amelyet az el­múlt heti tavaszi ülésszakon mondott el Fock Jenő mi­niszterelnök. A Minisztertanács elnöke megállapította, hogy az 1971- ben elfogadott kormány- program időarányos részét megvalósítottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmá­nyaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk helytállása nyomán társadalmunk építése terv­szerűen halad, előbbrelép­tünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Orszá­gunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jöve­delem évről évre érdemlege­sen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az elmúlt év­ben ki"’akult főbb arányo­kat megtartva minden lehe­tőségünk megvan a negye­dik ötéves terv maradékta­lan teljesítéséhez. Az ország gazdasági helyzetének képe tehát alapvetően jó, opti­mizmusra ad okot — mégis a kormány elnöke többet szólt azokról a negatív je­lenségekről, amelyek a fej­lődést nehezítik, akadályoz­zák. Megfelel ez a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatoknak, amelyek arra ösztönöznek, hogy az élet minden terü­letén gyorsítsuk meg a X. kongresszus előírásainak megvalósítását. Ebben a keretben vizsgál­va Szolnok megye gazdasá­gának helyzetét, a negyedik ötéves terv időarányos fel­adatainak teljesítését, a me­gyei pártbizottság legutóbbi ülése megállapította, hogy az a népgazdaság részeként tervszerűen fejlődött. A fej­lődés szerény mértékben meg is haladta ugyan az országos átlagot, de nem ér­te el a tervezettet, mitöbb, elmaradt a harmadik ötéves terv időszakára jellemző fejlődési ütemtől is. Szolnok megyében az ipar a népgazdaság egésze szá­mára kijelölt fejlődési irányt követte; azok az ipari vál­lalatok fejlődtek erőtelje­sebben, amelyek jobban iga­zodtak a népgazdasági igé­nyekhez. Összességében nö­vekedett a megye iparának hozzájárulása a nemzeti jö­vedelemhez. Említésre méltó, hogy a tárgyalt időszakban jelentősen fejlődött az élel­miszergazdaság. A lakosság áruellátását a bővülő válasz­ték alapján a stabilitás jel­lemezte. Mindezek alapján az a pozitív megítélés, amelyet miniszterelnökünk a Parla­mentben az ország gazda­sági helyzetéről elmondha­tott, érvényes megyénk gaz­dasági helyzetére is — azzal a megszorítással, hogy Szol­nok megyében a negatív je­lenségek, a gondok az or­szágos átlagnál nagyobbak, ha nem teszünk sürgős in­tézkedéseket a megszünteté­sükre. megnehezítik, egyes területeken meg is akadá­lyozhatják a negyedik öt­éves terv reánk esően köte­lező feladatainak végrehaj­tását. Ezért a megyei párt- bizottság szigorú tárgyila­gossággal; körültekintően és alaposan megvizsgálta a helyzetet. Elemzése nem nélkülözte az önkritikát, de az elvi bírálatot sem azok­kal a kommunistákkal szemben, akik valamely te­rületen a keletkezett adós­ságokért, a lemaradásért vonhatók felelősségre. A megyei pártbizottság alapállása az, hogy a negye­dik ötéves terv teljesítése politikai ügy. ezért annak érdekében mtoden erőfeszí­tést meg kell tenni. Nem vállalhattok annak a kö­vetkezményét. hogy a ma­gunk részét a nemzeti jöve­delem. a tervezett javak elő­állításából nem teljesítjük, de az elosztáskor, a beru­házási javakért, a fogyasz­tási cikkekért az országos tervben foglaltaknak meg­felelően nyújtjuk a fénye­sünket. 2 A megye gazdaságának 1971—72. évi fejlődését vizs­gálva — újból emlékeztetve az elért eredményekre meg­állapítható, hogy a tervezett célkitűzésektől való elmara­dás olyan fontos területe­ken következett be, amelyek meghatározó módon befo­lyásolják a megye egész gazdasági helyzetét, követ­kezményeiben kihathatnak az életszínvonal alakulásá­ra is. Az elmaradás elsősorban az alábbi területeken ta­pasztalható: az ipari terme­lés növekedésének dinami­kájában; a termelékenység emelkedésében; az építő­ipari termelés növekedésé­ben; a szövetkezeti iparban; az állami erőből történő la­kásépítésben; a lakossági szolgáltatások növelésében; az élelmiszergazdaságon be­lül az állattenyésztésben; a két legfontosabb munkáste­lepülés, Szolnok és Martfű kereskedelmi hálózatának fejlesztésében; az óvodai helyek és általános iskolai tantermek növelésében; a csatornahálózat fejlesztésé­ben. Az okok részletes elem­zése előtt néhány általános megállapítást szükséges le­szögezni. Szembetűnő és nem objektíve szükségszerű, hogy az egyes gazdálkodási egységek, vállalatok, szövet­kezetek között a fejlődést illetően nagy a különbség. Ennek elsősorban a nem megfelelő vezetés, a vezető és szakkáderek hiánya az oka. A termelő üzemek je­lentős része nem alkalmaz­kodik eléggé a piaci igé­nyekhez, aminek a követ­kezménye az elavult mind nehezebben értékesíthető ter­mékek termelése, a kapaci­tás-kihasználás hiánva. a gazdaságtalan termelés. A korszerű üzem- és munka- szervezésről, a megyei párt­vezetés erőfeszítései ellené­re is, a termelő egységekben inkább csak beszélnek, sem­mint a megvalósítás útjait, lehetőségeit keresnék, össze­gezve: a keletkezett elma­radások többsége — nem tagadva az objektív okokat — a párt, állami, gazdasági szervek munkájának követ­kezetlenségére mutat; azt bizonyítja, hogy nincsenek a megyében maradéktalanul kihasználva a fejlődés összes lehetőségei, a rendelkezés­re álló szellemi kapacitás és az anyagi-műszaki erő­források. Egyes területeken a vezetés nem támaszkodik arra a hallatlan nagy erőre, amely a szocialista módon élni és dolgozni kész mun­kások, parasztok, értelmisé­giek mozgósításából fakad­hat. 3 Néhány területen szüksé­ges a helyzetet részleteseb­ben is elemezni. Szolnok megyében elisme­résre méltó erőfeszítéssel, nagy munka folyt egy kon­cepcionális, átfogó terület- fejlesztés érdekében. Az el­múlt évtized eredményei ennek köszönhetők. Közis­mert, de nem árt felidézni, hogy az ország e korábban elmaradt vidéke milyen di­namikusan zárkózott fel a fejlettebb területek mögé. Hatással volt ez a megye lakosságának életszínvonalá­ra, életkörülményeire, ösz- szességében pedig része volt a szocializmus telies felépí­téséből adódó országos prog­ramnak. A minden tekintet­ben dicséretre méltó ered­mények mellett azonban az utóbbi évek már figyelmet érdemlő problémákat is je­leztek, ellentmondásokat is felszínre hoztak. Ezeknek az alapos elemzése még előt­tünk álló feladat. Bizonyos negatív jelenségek máris megoldása e kérdéskomple­xumnak a következő terv­időszakok feladata. A területfejlesztésben je­lentkező gondok egy részé­ben országos problémák tükröződnek, de nagyobb részben helyileg keletkez* tek. Vizsgáljuk példaként az iparfejlesztési koncepciót. Alaovetően itt két érdek ütközött össze, amelyek ösz- szeecfveztetése az utóbbi években már nem irtodig sike­rült. Az egyik érdek a fog­lalkoztatás jelentős fejlesz­tését tűzte ki célul. Egv- szerűbben: vigvünk oda ipart (néha az is mindegy volt. hogv mit!), ahol fölös munkáskéz van. Ugyanak­kor a pártkongresszusok ál­tal meghatározott gazdaság- politika egvre erőtelieseb- ben hangsúlyozta a terme­lés intenzitását, a termelt javak mennyiségének a munka termelékenvsége ál­tal való növelését, a kor­szerűséget, a magas mű­szaki-technikai színvonalat. Ahol ezt a két követelményt sikerült egyeztetni — Szol­nok megyében több ilven ioari üzem települt, sok e következményeknek meg­felelő mezőgazdasági beru­házás valósult meg — az eredmény nem maradt el. Figyelemre méltó jelzés azonban, hogv az inari ter­melés növekedésében a munkatermelékenység aránya sehol nem olyan alacsony az országban, mint Szol­nok megyében, s ez nagy­részt a fent jelzett iparfej­lesztési koncepcióval függ össze. Az ipartelepítés szétapró­zottsága egyéb gondokat is előre vetít- A korszerű ipar (a szövetkezeti iparnak és a kisüzemeknek is a legkorsze­rűbb műszaki-technikai szín­vonalon kell állni!) megkö­veteli például a magas szín­vonalú szakmunkásképzést és utánkéozést. Kérdés, le­het-e ezt ilyen sok területre szétanrózni? Vagy tanulás céliából utaztatíuk maid az emberek ezreit? A magasan szervezett ipar és mezőgaz­daság korszerű közlekedési hálózatot kíván. Hozzákezd- tünk olyan ipari bázisok ki­építéséhez. ahova jóformán út sem vezet... Ugyanezt el­mondhatjuk a víz- és ener­giaigényről is. Nem beszélve arról, hogv az ipar megjele­nése az adott helyen együtt jár az emberek életkörülmé­nyeinek szükségszerű megr változásával, ami a lakásépí­tés. a kommunális, szociális ellátás magasabb igényeit szüli­Mindez együtt jelzi, hogy az ipartelepítés elért ered­ményeit úgy kell megőriz­nünk és továbbfejlesztenünk, hogy az ne fokozza a ke­letkezett feszültségeket, el­lenkezőleg: azokat fokoza­tosan oldjuk meg. A településhálózat-fejlesz­tési terveket, azok időará­nyos megvalósulását illetően is két alapvető tendencia ösz- szeegyeztetése szükséges. — Egyrészt: a szocializmus alap­törvényéből fakad az a tö­rekvés, hogy a lakosság élet- körülményei közötti színvo­nalkülönbséget fokozatosan felszámoljuk. Gondolunk itt a tanya-falu. falu-város, kis­város-nagyváros különbsé­geire. Ennek a folyamatnak az ütemét az ország gazda­sági helyzete határozza meg. Másrészt.: bizonyos települé­sek meghatározott funkciója — megyeszékhely. i'átosi szék­hely. — mezhatározott infra­struktúrát feltételez. Ezt is körülbatárolia az ország gaz­dasági teljesítő kénessége. Szolnok megyében azonban az a probléma is jelentkezik, hogv a terület községei, vá­rosai sok tekintetben az or­szágos átlagtól is el vannak maradva. Mindezek alapján is a szükségletek gondos mérlegelése alapján koncent­ráltan kell tervezni. A rá­fordítás így sokkal hatéko­nyabban gyümölcsözik. Ami Szolnok városát illeti, az ötéves terv célkitűzései ezt a szándékot tükrözik is. Gondok mégis vannak, ame­lyek egv része a tervek vég­rehajtásában tanasztalt e'ma- radásbói adódik. A város, mint felsőfokú köznont. me­gyeszékhely nem rendelkezik e funkció kettő színvonalú ellátásához szükséges intéz­ményekkel, létesítményekkel. Különösen nagy az. elmara­dás a lakásfeilesriésben, a víz- és csatomaháló7.at'fei- lesz.tésben. az iparcikk keres­kedelmi és vendéelátóioari hálózatban, kevés az általá­nos iskolai és óvodai hety. A város nem reoHe'kérik felső­foké oktatási, kutatási bázis­sal. keirés és korszerűtlen a művelődési intézmény háló­zata. Fokozza a feszültséget, hogy a város gazdasága gya­rapodik és a lakosráír száma is gyorsan növekedik­A teleoüléshálózat-fejiesz- tési tervben rangsorolt többi városban és a nagyközségek többségében is megtörténtek az első lénések az intérméov- bálózat; kiénftérire, a tervek­nek me«fe’einen elsősorban a víz- és közműhálózat, a kulturális és eeészséaücrvi lé­tesítmények feiiesz+ésére tö­rekednek.' Több helyen elő­fordult — , és ez megfonto­landó —. hogy az erőforrá­sokat meghaladó fejlesztése­ket kezdeményezek. 5 A megye ipara és mező- gazdasága jelentős eredmé­nyeket ért el 1972-ben is. Üzembe helyeztek az állami szektorban tíz, egyenként 25 milliós értéket meghaladó beruházást, közel nyolcszáz millió forint értékben. A szocialista ipar 5.6 százalék­kal növelte — nettó értékben számolva — a termelést. A növénytermesztés eredményei jók, egyes területeken re­korderedmények születtek. Jelentős fejlődés tapasztal­ható a gabonaiparban, a cukoriparban és a baromfi- feldolgozásban. A közlekedé­si vállalatok zavarmentesen lebonyolították a megnöve­kedett személy- és áruszállí­tási feladatokat- A fejlődés megfelelő alapot biztosított a lakosság életkörülményeinek javulásához. A lakosság kész- pénzbevétele egy év alatt 5 százalékkal, ezen bel ül a bér és bérjellegű bevételek 5 szá­zalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az egy dolgozóra jutó jövedelem 6 százalékkal növekedett — A szép eredmények nem fe­ledtetik azonban azokat a gondokat. elmaradásokat, amelvek mind az ipar. mind az élelmiszergazdaság terü­letén jelentkeznek. Az ötéves terv időszakára a megye ipari termelésének 70—80 százalékos növelését terveztük, 12—13 százalékos évi átlagos növekedési ütem mellett úgy, hogy a termelési volumen növekedésének 70—80 százalékát a termelé­kenység emelkedéséből kell fedezni. Ezzel szemben a terv­időszak első két évében a szocialista ipar termelése az időarányos 23—25 százalék helyett mindössze 13.6 száza­lékkal növekedett. A terme­lés dinamizmusa fokozatosan pcöb-bpr» Amíg a növekedési ütem 1970-hen 13 1 százalék volt. 1971-ben 7fi 1972-hen pedig már csak 5 6 százalék. A termelés növekedócáoek az előírt 70—80 százaink he­lvett csak 42 százaléka szár­mazott a terme1 éken emelkedéséből. Szembetűnő, hogv ugyanakkor országosan, a körnvező ha*onlő adottsá­gú alföldi megvékben is. a termelésnövekedés telies egé­szében a termel ók e-ység emelkedéséből származott. Az inartxiUfcigfti célkitűzé­sek között fontos feladatként * szerepelt a lakossági szolgál­tatások legalább 50—60 szá­zalékos fejlesztése, közte még ennél is nagvobb mértékben a textiltisztítás, a lakáskar­bantartás, a gépjárműjavítás, a háztatrási gépek javítási hálózatának feilesztése. Ez az előirányzat nem való-ult meg. A tervidőszak első két éve alatt a szolgáltatások növe­kedése mindössze 8—9 száza­lékos volt. A kialakult helyzet okai között főként az alábbiakat kell hangsúlyozni: A beru­házások műszaki összetételé­ben nem következett be lé­nyeges változás a géni be­rendezések javára: egyes fej­lesztési programok különböző okokból késve valósultak meg; nagyon lassan indult az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, ezért nem si­került a munkatermelékeny­ség belső tartalékait feltárni és mozgósítani; a mérsékel­tebb tj+emű növekedéshez hozzái árult a termelésszer­kezet és gvártmányösszetétel korszerűsítésének folyama­ta is. Az élelmiszergazdaságot il­letően, a növénytermesztés már említett szép eredmé­nyei mellett említendő, hogy a zöldségfélék termőterülete 22 százalékkal alacsonyabb az 1970. évinél, s ez érezteti a hatását a lakosság ellátá­sában is. A terv az állatállo­mány és a hozamok növelé­sét feltételezte. Ezzel szem­ben a-7 eltelt tervidőszakban a megyében a számnsállat- állománv csökkent. Növeli a gondokat a közelmúlt járvá­nyos állatmeehetegodéseinek még teljesen fel nem mért hatása is — amelyben az ob­jektív okokat tetézve a gaz­daságok jelentős részében ta­pasztalható felelőtlenség és gondatlanság is. A kereskedelmi ellátás összességében a terv szerint feilődött. de ezenbelül nagy a lemaradás Szolnok városá­ban. Amíg — főleg a szö­vetkezetek — dicséretes mó­don. igen Intenzíven fejlesz­tették más városok és közsé­gek kereskedelmi hálózatát, a megveszékhelven a hely­zet tarthatatlan. A hálózat szűk és feiletlen, nem kébes a felsőfokú központ igénveit kielégíteni. A beszámolási időszakban — az, élelmezési cikkek kivételével — a meg­lévő kapacitás tovább szű­kült nem épült meg a nagv áruházból és a csatlakozó szakboltreindszerből álló há­lózat, amelv a lakosság ré­szére a telies áruválasztékot nyúitani tudná. E kérdést il­letően túl sok volt a bizo- nyítványm agyarázás, tapasz­talható volt annak a meg nem értése, hogy a kereske­delmi hálózat feilesztése nem szívesség, hanem a dől- " gozók jogos igényeinek ki­elégítése. 6 A megyei pártbizottság a helyzet gondos áttekintése után megszabta azokat a tel­adótokat, amelyeknek telje­sítése biztosítéka a negye- dik ötéves terv maradékta­lan végrehajtásának. Minden elismerés és dicsé­ret azoké az éleoiírő kollek­tíváké, párt, állami, gazda­sági vezetőké, akik eddig is minden erőfeszítést megtettek a tervcélkitűzések valóra vál­tásáért. Ugyanakkor bírálat illeti azokat a kommunista vezetőket akik az elmaradott területeken dolgoznak, s nem tettek meg mindent azórt. hocv a iók vagy legalább az átlagos ereöu-tonvt e’érők színvonalára f ol Tárirőzrariak. Az ő telelőssógíik alábiizása mejlett a megvei nártlri~a++- ság meghatározta azokat a feladatokat, amelveket a középtávú tervcóiks*ű-s«a.ií maradéktalan megvalósítása, a gazdaság minden ágának fejlesztése ezen keresztül a lakosság él e+Vörij lm ínyeinek további javítása érdekében elvégezni szükséges A határozatba foglalt fel­adatrendszer aW-ói indul ki, hosrv lehetséges és szükséges az ipari termelés és a mun­katermelékenység növekedé­sének előző évihez viszonyí­tott nagyobb arámiú növe­lése, az ötéves tervben fog­lalt célkitűzés e téren való teljesítése. Ennek érdekéber megjelöli a termelőberende­zések és kapacitások jobb kihasználásának útját; az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének módjait. A megye egész gazdaságá­nak és a lakosság életkörül­ményei alakulásának szem­pontjában meghatározó je­lentőséget tulajdonít a ha­tározat az infrastrukturális ellátottságban jelentkező fe­szültségek. felszámolásának. Ennek érdekében konkrét feladatokat tartalmaz a la­kásépítésben. az oktatási há­lózatban, a kereskedelem fej­lesztésében. a közlekedési és közműhálózatban tapasztal­ható elmaradások megszünte­tésére. Intézkedéseket tartalmaz a határozat a szolgáltatások te­rületén, az élelmiszergazda­ságban tapasztalt negatív je­lenségek felszámolására, va­lamint a beruházások haté­konyságának növelésére. Nagy jelentősége van a ki­tűzött célok megvalósításá­ban a személyi feltételek to­vábbi javításának. Ezért gon­doskodni szükséges arról, hogy a gazdasági élet min­den parancsnoki posztját jól dolgozó, vezetni képes em­berek töltsék be — olyanok, mint az a többség, amely hosszú idő óta és az elmúlt években is eredményeivel bizonyította vezetői ráter­mettségét. A iövő eredmé­nyei érdekében szélesebb alapokra kell helyezni és tervszerűbbé kell tenni a vezető-utánpótlást; növelni kell a szakemberek és a spe­cialisták számát; intézmé­nyessé kell tenni a vezető- képzést, a munkások képzé­sét és továbbképzését. A határozat nagyon pon­tosan körvonalazza egy-egy területen a pártszervek és a kommunisták személyes fe­lelősségét. Ez egyben a meg­valósításnak a kulcsa is. Ha a felelős posztokon dolgozó kommunisták a pártszerve- ptek figyelme jobban oda­irányul a tervcélki tűzésedre, ha mindenütt javítják a gaz­daságpolitikai elemző, szer­vező munkát és az ellenőr­zést, beszámoltatást, az eredménvek nem maradnak el. Az aktivitás, a kezdemé­nyezés. a dolgozó kollektívák mozgósítása útján minden célkitűzésünk megvalósítható. * • • „Igen jelentős politikai kampányba kezdünk, nagyon komoly munkafolyamatot szervezünk a Központi Bi­zottság ülése után. A hatá­rozatból mindenkinek adódik feladata bőven. A politikai kampány tartalmát a nyil­vánosságra hozott teljes ha­tározat adja. A határozat nyilvánosságra hozatalát kö­veti majd a helyi feladatok kidolgozása. A helyi tenni­valókat be kell iktatni majd a cselekvési programokba, munkatervekbe, minden pártszervné' és pártszervezet­nél” — mondta Kádár János, az MSZMP KB novemberi ülésének zárszavában. E feladatot — most már a kor­mány számvetésének birto­kában is — a megyei párt- bizottság elvégezte. Most a végrehajtáson a sor, mely­nek eredménvesséve mazkí- vánia a oártozervek és az érász páritacság egvsé«es kiállását fellépését és cse­lekvését. áldozatkész, önfel- áldozó és fegyelmezett mun­káiét. Az egységes kiállás­nak és cselekvésnek megha­tározó szerepe van. Ha ezt megteremjük, bizonyára si­kerekről beszélhetünk i -id akkor, am'kor a negyedik Ötéves terv véftrej^-jfécérSI kép srámot arjnjink. Ismerve a megye kpmmvvi**d<n(ik ereiét bírva a dolgozik al­kotókészségéhen. tpnniakará- sában, e sok negatív elemet tartalmazó hehír etfelmérés m.ellett is minden okunk megvan az op*,'rY'i~musra. Rajtunk múlik, hogv ez az optimizmus a szocializmus építésének tetteiben igazolód­jék, Targa József orvosolhatok, de alapvető _ a te-Uttmléfhálósat-fejiesetést é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom