Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

4 SZOLNOK MEOTEl NÉPLAP 1973. február 10. Százhuszonöt éves A Kommunista s záz éve már (I.) Kiáltvány Százhuszonöt éve jelent meg a marxizmus első prog- ramjellegű összefoglalása, a Kommunista . Kiáltvány, amely tudatosította a tőkés rend kibékíthetetlen ellent­mondásait s harcra szólított ellene. Megjelenése minde­nütt nagy lendültetet adott a munkásmozgalom, fejlődésé­nek. s szinte minden egyes példánya kalandos pályát fu­tott be. Útja azonos a mo­dern munkásmozgalom tör­ténetévei. Elégették, köröző­levelet adtak ki elrejtett pél­dányaira. A kiáltvány hazai kiadá­sainak történ estét, hatását mutatja be —■ a párttörté­neti Intézet» a Munkásmoz-. galmi Múzeum» és a Kossuth Kiadó közös rendezésében — február 15-én, a Budapesti Pártbizottság oktatási köz­pontjában megnyíló kiállí­tás. Tizenkét tabló, vitrinek tárják majd a nézó elé a do­kumentum történetét. Rajzkópiák, feliratok szá­molnák be a kiáltványt meg­előző munkásmozgalmakról, Marx és Engels tevékenysé­géről. a két szellem óriás kö­zös munkájának kezdeteiről, a kiáltvány elméleti előzmé­nyeiről. Montázs látható azokból a lapokból és folyó­iratokból, amelyeknek Marx és Engels 1845 és 1847 kö­zött munkatársa volt. Tér­kép és grafikusábrázolások mélyítik el azoknak a fel­iratoknak a mondanivalóját, amelyek a kommunisták szö­vetsége megalakulását, te­vékenységét illusztrálják. Vé­gigkövethető a Kommunista Kiáltvány megszületése, lát­ható eredeti fogalmazványa, egyetlen fennmaradt oldalá­nak és első kiadása címlap­jának fotókópiája. Gazdag anyag szemlélteti a Kommunista Kiáltvány magyarországi pályafutását: megtudja a néző, hogy első fejezetét magyar nyelven, először a Munkás Heti Kró­nika közölte. 1873-ban. 1896- os első önálló magyar ki­adásának fotókópiája, a ki­adásokban közreműködő sze­mélyek, s fordítóinak fotói egészítik ki az erről a kor­szakról szóló beszámolót Külön szakaszként jelentkez­nek a Tanácsköztársaság ide­jén megjelent kiadásai, a Ilorthy-korszak terrorja, ide­jén született illegális példá­nyai. Impozáns számadatok tá­rulnak a néző elé: hazánk­ban a felszabadulás után 23 kiadásban, több mint 300 ezer példányban, a világon eddig 72 nyelven több mint 20 millió példányban jelent meg. A tisztelgő tárlatot az 1645 után kiadott politikai irodalom — Marx, Engels és Lenin műved a témával ösz- s/ .»függő bélyegkiállítás, Ííe- gesdi György szobrászmű­vész Marx, Engels szobra egészíti ki. Milyennek látta Szolnokot és környékét a száz évvel ezelőtti krónikást Néhány kifejező részletet közlünk le­írásából. • • * A pesti síkságnak legter­mékenyebb s egyik legszebb vény, mely a kereskedelem­ben az úgynevezett „tiszai búzá”-t termi. Értékes föld, melynek termése biztosabb, mint a bánságié; a száraz­ságot jobban kiállja, mint emez, s talajvizektől is ke­vesebbet szenved. Már a ta­laj minősége is főképpen Deák-Ébner Lajos: Tutajosok kikötőhelye a Zagyva tor­kolatában. része az az aránylag kes­keny földszalag, mely a Ti­sza jobb partja mentén a Zagyva alsó folyásától hú­zódik dél felé. Talaja árad- mányi eredetű fekete tele­földmívelésre utasítja itt a lakosságot. SZOLNOK. E gyönyörű sík. s tanyák és pusztákkal elég sűrűn tarkázott vidéken legnagyobb és legfontosabb Deák-Ébner Lajos: Piaci kávémérés Szolnokon. „A hon- és népismertető munka egészben 14—15 kötetre, s mindenik kötet mintegy 30 ívre terjed. A magyar kiadás szerkesztése Jókai Mór úrra vart bízva.” A múlt század nyolcvanas éveitől folyamatosan megjelent „Az osztrák—magyar monarchia írásban és képben” című könyvsorozat ajánlásából idéztünk. A kötetekben' jónéhány érdekes, szemléletes le­írást találtunk a száz évvel ezelőtti Jászkunságról, a nép akkori életéről. A leíró földrajzi és etnográfiai munkát neves magyar képzőművészek fametszetekkel illusztrálták. Az qkos trahant és a gazdája A vőlegény már nem bírta tovább. Inge-gar- bója ráment a benzinkölt­ségre. Mert hiába fogyaszt a kis trabest olyan keveset, csak sokra megy az a más­naponkénti száz kilométer. Mert ilyen messziről járt Assza az egyetlen igazihoz udvarolni. Egy nap határo­zott: pakolj, viszlek magam­mái! így is lett. Be a cuccot a (rabiba. Indulás előtt egy \ i kis áldomás búcsú a cimbo- i>'áktól: nem járok ezután a f falutokba, nincs már miért. j Az áldomás elhúzódott. Éj­szaka lett. Csúnya, síkos köd ereszkedett. A kis tra­bi megmakacsolta magát. Az istennek nem akart in­dulni. (A régi öregek a lo­vakról tartották, hogy több eszük van néha, mint a gaz­dájuknak.) Tolták a cimbo­rák, húzták — semmi ered­mény. Mígnem az egyik gon­dolt egyet. Gépállomás, trak­toros, majd az meghúzatja. Kötél, indulás: ha dudá­lok, beindult a motor. Igv is lett. Rövid vonakodás után megadta magát az erőszak­nak a kis jószág. Megindult. Dudajel, lassú fékezés. A félig alvó traktoros, hallván a jelet, mint aki jól végezte < a dolgát, odalökte a gázt, bej a dűlőúton a gépállomás fe­lé. Mögötte vígan csattogott a vontatókötél végén a Tra­bant eleje. Mert arra senki nem gondolt, hogy a kötelet le is kellene oldani. A boldog nász felé ro-f bőgni kész ifjú egy da­rabig nézett a repülő karos­széria után, mégjobbani nyomta a dudát, de a síkos-,I sáros dölűúton nem mert a,i traktor után fordulni. Gon-f dőlt egyet gázt adott és at Trabant megmaradt hátsó-} részével, benne az új arávalf elrobogott. Lehet, ha húszig j számol, inkább a Trabanté elejét választja? __ tabáni — i k özség a több mint tizen­nyolc ezer lakosú Szolnok rendezett tanácsú város, mely egyszersmind Jász- Nagykun-Szolnok megyének a székhelye, amint hogy már az Árpádok korában is szék­helye volt annak a nagy Szolnok vármegyének, mely a Tiszától hosszú vonalban egészen Erdélyig terjedt. Fekvése különösen kereske­delmi tekintetben egyike a legkedvezőbbeknek. A Zagy­va torkolatán alul a Tisza jobb partján nyúlik el. Tor­nyai nagy messzire időtle­nek az utazó előtt, akármely irányból érkezzék ide. Hét felől futnak itt össze a vas­utak, s ugyanannyi felől az országutak, melyekhez még a Tisza járul, mint vízi út. Ügy nagy vasúti állomása, mint kikötője fontos közle­kedési pontjai a Tisza menti síkságnak. Magának a városnak ve­gyes képe van: a belváros mind utczáiban, mind épü­leteiben csinosabb, rende­zettebb, míg a külsőbb ré­szek inkább falusi szabá- súak. Szolnoknak nagy fa-, bú­za- és szarvasmarha-keres­kedésén kívül egyik fő neve­zetessége a Tiszán 1887—88. években a régi faszerkezetű vasúti híd helyett tizenöt hónap alatt épített vasszer­kezetű hídja, mely kettős vágányával hatalmasan elő­segíti a vasúti közlekedést. E négyszáz méter hosszú s egymillió forintba került re­mek alkotmány annyiban is különösen nevezetes, hogy hazánkban ez az dső na­gyobb szabású vasúti híd, mely tisztán magyar vezetés alatt, hazai vállalkozó mun­kájával s csupa belföldi anyagból épült. Van Szol­noknak még egy másik, de csak faszerkezetű hídja is, mely a Tisza két partjának az országútjait köti össze. A Tisza-partnak Szolnok körüli részéröl, a délnek fekvő számlái és más pusztákról gyönyörködtető látványt nyújt az Alföld csalóka ten­gere; a délibáb, s ezen felül Szolnok levegője átlátszó és meglepő színpompájú tiszta­ságában oly változatokat mu­tat, melyek kedvéért nyaran­ta hazánk és a külföld fes­tői is évről évre meglátogat­ják, heteket töltve az Alföld változatos képeinek tanul­mányával. (Folytatjuk.) A rádió novella- pályázata A Magyar Rádió irodalmi osztálya rádiónovella-pályá- zatot hirdet. Pályázni lehet szocialista eszmeiségű, má­sutt még nem közölt, rádióra irt művekkel. A terjedelem nem lehet több tíz gépelt oldalnál. A pályázaton részt vehet minden fró, akinek legalább egy kötete megje­lent A kézirat beküldési határ­ideje 1973. augusztus 1., ered­ményhirdetés 1973. december 1. Minden elfogadott, köz­lésre alkalmas művet — a szokásos honoráriumon ki- vül — 2000—6000 forint kü- löndíjjal jutalmaznak. A díj­nyertes novellákat 1974 ja­nuárjától folvamatosan köz­ük. (A névvel és pontos címmel ellátott pályaműve­ket a következő címre kérik: Magyar Rádió irodalmi osz­tálya. 1800 R'idapest. Bródy Sándor utca 5—7. A boríték­ra ráírandó: Rádiónovella pályázat? Jugoszláviai beruházások Az amerikai tengerentúli magánberuházási társaság (OPIC) megállapodást ír alá Belgrádban, melynek kereté­ben pénzügyi eszközöket és garanciát ad a Jugoszláviá­ban beruházni szándékozó amerikai magánvállalatoknak — jelenti a Reuter. Megálla­pítja: ez az első alkalom, hogy amerikai kormányügy­nökség ilyen jellegű szolgál­tatást nyújt egy kelet-euró­pai ország számára. Az ügy­nökség elnöke a megállapo­dással kapcsolatban adott nyilatkozatában kifejtette: arra számít, hogy jelentősen megnövekednek az amerikai magáncégek jugoszláviai be- * ruházásal. Tudományos együttműködés A Kubai Tudományos Akadémia és az NDK tudo­mányos és műszaki ügyek minisztériuma, valamint Tu­dományos Akadémiája nem­rég jegyzőkönyvet írt alá a tudományos együttműködés­ről, valamint a havannai Alexander von Humboldt Trópuskutató Intézet 1973. évi munkatervéről. Az évi munkaterv a tudo­mányos-technikai kapcsola­tok további megerősítését, a trópuskutató intézet — á” Kubai Tudományos Akadé­mia és az NDK közöa kuta­tólétesítménye — kapacitá-'" sai profilirozásának és kon­centrációjának további foko­zását irányozza elő. Céltuda­tosan tovább folytatják a növényvédelmi kutatómun­kát a legfőbb kultúrának, a cukornád, a citrusfélék. a kávé, a rizs stb. termeszté­sében. Tesla color A Nyugat-Csehszlovákiá- ban működő Tesla Orava művek megkezdte az első csehszlovák színes televízió vevőkészülékek, a „Tesla color” gyártását. A készülé. két szovjet szakértőkkel tör­tént együttműködés kereté­ben fejlesztették ki. Tengeralattjáró A tengeralattjárókat ma már tudományos kutatások­nál is igénybe veszik. A bú­várgömbök nem sorolhatók ebbe a kategóriába, azok nem rendelkeznek a hely- változtatáshoz szükséges mo­lamos hajtású propellerje tekintélyes sebességet kölcsö­nöz neki. Rendszerint hajó­ról bocsátják a vízbe, s olyan mélyre kell merülnie, ahová a békaemberek már nem juthatnak le. torikus rendszerrel, így mű­ködési területük is sokkal korlátozottabb. Nem így a képen látható kétszemélyes amerikai mini-tengeralatt­járó, mely kb. egy órát tar­tózkodhat a víz alatt, s vil­A Nemzetközi Biológiai Program keretében egyelőre a hal vonulások tanulmányo­zására, a tengervíz áramla­tainak, szennyeződéseinek vizsgálatára használják a mini tengeralattjárót. Kombájnok a világ minden tájára Ha végigjárnánk azokat az országokat, ahova a rosztovi ipari üzemek termékeiket ex­portálják, akkor minden bi­zonnyal földkörüli utazáson kellene résztvennünk, meg­fordulnánk Európa, Ázsia, Afrika és Amerika számos országában. A legjelentősebb szovjet kombájngyártó üzem, a Rosztszelmas a vi­lág 18 országába exportálja önjáró kombájnjait. A gépek minősége évről évre javul, a „sztyeppe ha­jók” alkotói most a Niva és a Kolosz típusú nagyteljesít­ményű, az eddiginél hosz- szabb élettartamú és magas termelékenységű kombájnok gyártását készítik elő. Műnövények A városépítészet gyors fejlődése sok esetben nem hagy teret a zöldnövények fejlődésének. Ennek oka az egyre inkább mérgezett vá­rosi levegő, mely a növények növekedését megakadályoz­za. A francia Sofradi cég nem régen hozta forgalomba Franciaországban Sofragreen néven műfáit és műbokrait. Ezek a műnövények olyan helyekre ajánlottak, ahol a termőréteg vékony, a mérge­zett levegő miatt, széltől nem védett, vagy hőforrá­sokhoz közel lévő területe­ken, rossz területi adottsá­gok esetén stb. Adósság A Kairóban folytatott gaz­dasági tárgyalások eredmé­nyeként aláírták Egyiptom é„ az NSZK gazdasági meg­állapodásait. Ezek értelmé­ben Egyiptom 1973. április 1-től kezdődően részletekben törleszti a Német Szövetségi Köztársasággal szemben és újabb hitel fennálló 470 millió nyugatné­met márka összegű adóssá­gát. A Német Szövetségi Köztársaság Egyiptomnak 160 millió nyugatnémet már­ka összegű hitelt, valamint 80 millió márka összegű kló vitel! szavatosságot ayűji

Next

/
Oldalképek
Tartalom