Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXTV. évf. 32. sz. 1973. fcbr. 8 ., csütörtök. Fontos pártíeladat T öbb mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nemcsak a kommu­nisták soraiban, hanem a társadalom széles rétegeiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi pártszervezetek és alapszervezetek nagyrésze kidolgozta a helyi tennivalókat. Elmondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása el­kezdődött. Néhány területen már figyelemreméltó eredmények is jelentkeztek. Egyes üzemekben körültekintő szervező mun­kával enyhítettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szűntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és állóeszközökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelékenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy a határozat realizálá­sában egyelőre nem elégséges az előrehaladás. Általában bosszúra nyúlik az előkészítő munka, több helyen a konk­rét tények helyett csupán újabb és újabb tervek szület­nek. néhol áz. idő rövidségére vagy a feltételek hiányára hivatkozva késlekednek a tettekkel, „föntről” várnak in­tézkedéseket A nagyfontosságú határozat sikeres végrehaj­tása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi párt- és gazdasági vezetéstől, mivel a szükséges szervezési intéz­kedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági ha­tékonyság növelésének egyik igen fontos eszközét jelent­hetik. Az üzemi pártszervezeteknek meghatározó szerepük van a határozat következetes és késedelem mentes végrehajtá­sában. láz adódik abból, hogy rendelkeznek a kitűzött cél eléréséhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt isme­rik a helyi körülményeket, állandó munkakapcsolatban, vannak a helyi gazdasági vezetéssel, a társadalmi szerve­zetekkel és dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt, érthetően, hiszen, a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szerve­zési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek természete­sen könnyebbé teljetik a megfelelő üzemi és munkaszerve­zet kedvező hatásának kibontakoztatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyelemremél­tóbb eredmény, hogy kezdik felismerni valóságos szerepüket: nem más helyett dolgoznak, hanem a szervezési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, az előrehaladás gyorsítására határozott és konkrét követelmé­nyeket támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. Egyre Inkább elérik, mégpedig politikai eszközökkel, hogy min­denki a maga területén tegyen intézkedéseket és Lássa el a hatásköréből adódó funkcióját ■ A vállalat ötéves tervéhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesztési tervet a gazdasági vezetés dolgozza ki. A tervnek előnyére válik, ha kifejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, közgaz- dászainak és munkásainak jó elképzelései, javaslatai. Ez­zel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája méginkább ma­giénál: érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dol­gozókat a jobb végrehajtásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a terv végrehajtására. Politikai szervező munkával érje el, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ-szervezet ez irányú munkáját. Ezenkí­vül — természetesen — követelje meg tagjaitól a helytál­lást és példamutatást Az üzemi pártszervezeteik ellenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtásának szá­monkérése. Ennek során a gazdasági vezetés, a társadalmi és tomegszervezetek adnak számot a végzett munkáról. Az ellenőrzés fontos szempontja, hogy tényleges eredményt kérjen számon, és ne elégedjen meg a papírosokon szereplő kim u tatásokkal Hatalmas vállalkozás Húskombinát épül Kunszentmártonban Ití félmillió serlést doboznak fel Szabó Istvánt, a Termelő­szövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökét, a Mezőgazda­sági és É.elmezésügyi-, a Külkereskedelmi és a Pénz­ügyminisztérium főosztály­vezetőit. az Országos Terv­hivatal és a Magyar Nem­zeti Bank szakembereit, va­lamint Bács-Kiskun, Békés, Csongrádi és Hajdú megyék tanácselnök-helyetteseit üd- vözölte tegnap délelőtt Kun­szentmártonban dr. Gergely István, a megyei pártbizott­ság első titkára, a Szolnok megyei és a kunszentmárto­ni járási vezetők neveben. A házigazdák között ott volt a tanácskozáson Tóth János, a megyei pártbizottság tit­kára, Szűcs János. az MSZMP kunszentmártoni járási bizottságának első tit­kára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács elnöke. Sári Mi­hály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. He­gedűs Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Kar­dos Dezső, a járási hivatal elnöke. Fontos téma megtárgyalá­sára ült össze, először Kun­szentmártonban a tanácsko­zás. Dr. Hegedűs Lajos be­vezetője után dr. Bajor Fe­renc, az Iparszerű Sertéstar­tó Vállalkozás igazgatója is­mertette azt a tervet, ame­lyet kunszentmártoni szék­hellyel őt megye mezőgaz­dasági üzemeinek társulása­ként valósítanak meg. A szó legszorosabb értel­mében olyan újdonságot jelent ez a terv, amilyen hazánkban még nem volt. Húskombinátot építenek Kunszentmártonban, amely társulásos alapon magá­ban foglalja a sertéste­nyésztést, feldolgozást és értékesítést. Nem is akármilyen feldol­gozást, hanem olyan ipart, ame'yik nemcsak feldolgozó, készétel készítő is. A társulás mintegy húsz­huszonöt gazdaság közös vállalkozása lesz. Évente 500 ezer sertés feldolgozására alkalmas vágóhíd, „sonka­gyár”, készételkészítő üzem, fehérjefeldolgozó létesítése mellett takarmány termelő bázisgazdaságok, takarmány­keverő kezd majd munká­hoz. A sertéstenyésztés az öt megyében lehetővé teszi az azonos genetikai tenyész- anyag egyforma takarmá­nyozását, s a feldolgozás egységes, a lehető legmoder­nebb (és még tíz év múlva is korszerűnek számító) technológiáját. Az ISV igazgatója el­mondta azt is, hogy a ha­talmas vállalkozás első el­képzeléseinek idején jelent meg az a rendelet, amely le­hetővé teszi, hogy külföldi partner is bekapcsolódjék tőkéjével az üzletbe. Jelenleg svéd és amerikai cégek érdeklődnek komo­lyan a vállalkozás iránt. A húskombinát előrelátha­tólag 800 millió—1 milliárd forint körüli beruházást igényeL A belépő mezőgazdasági üze­mek befektetését az állam a beruházási összeg 50 szá­zalékával támogatja, s je­lentős a külföldi partner hozzájárulásának mértéke is. A húskombinát éves ter­melési értéke mintegy 2,5 —3 milliárd forint les*. Az elgondolások szerint már 1975-ben próbaüze­melést kezdenének a kombinátban. Az ismertetés után a jelen­lévők megnézték Kunszent- márton nagyközség Öcsöd felőli határában azt a te­rületet, ahová a terv szerint az új ipartelep épül. A vas­úthoz igen közel, megfelelő szabad terület áll rendelke­zésre a nagy beruházáshoz. Kardos Dezső, a járási hi­vatal elnöke ott mondta el, hogy közúthoz, vasúthoz kö­zel, megfelelő ipari környe­zetben kap helyet az új lé­tesítmény. A terület szemléje után folytatódott a tanácskozás. Először Szabó István, a TOT elnöke kért szót. A TOT ne­vében nyilatkozott. — A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa — mondotta — egyet ért azzal, hogy Kun­szentmártonban legyen a vágóhíd, az ipartelep. Az Alföldön ez a legideálisabb hely. — Ezután javasolta, hogy az előkészítők márciusban már a szerződéstervezet megvitatását, a belépők nyilatkozatát szervezzék meg. Hidas Sándor, a MÉM, dr. Zsoldos Jenő a Pénzügymi­nisztérium Toporczv István, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium nevében szintén egyetértésről, támogatásról nyilatkozott. Az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank képviselői a tervek, a telepítési program, a gazdaságossági számítások elkészítését sürgették. Fel­szólalt Csatári BéLa, a Bé­kés megyei Tanács elnökhe­lyettese is és a mezőgazda- sági üzemek érdeklődését je­lentette be. Dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első tit­kára Kunszentmárton jó földrajzi fekvéséről, négy megyéhez igen közeli, „ösz- szeérő” útjairól beszélt El­mondta, hogy a takarmány- és zöldség­termelésben is újat hozó vállalkozás, az exportpiac nagy lehetőségei máris gyors döntéseket és szapo­ra tervezőmunkát igényei­nek. A tanácskozáson szó esett még az infrastrukturális helyzetről is, azokról a le­hetőségekről és feltételekről, amelyek a jövendő — mint­egy ezer munkást foglalkoz­tató — ipartelep munkájá­hoz szükségesek. Előreláthatólag március­ban, már szerződés, vagy szerződéstervezet aláírására is sor kerül. — j. — Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal elvtársnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének több évtizedes munkásmoz­galmi és közéleti tevékeny­sége elismeréséül 60. szüle­tésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla, az .MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága Apró Antalnak, a Politikai Bizottság tagjának, az országgyűlés elnökének tiszteletére. 60. születésnap­ja alkalmából a Központi Bizottság székházában teg­nap ebédet adott. Az ebéden a Központi Bi­zottság nevében Kádár Já­nos, a KB első titkára kö­szöntötte Apró Antal elv­társat. ■ír Apró Antalt, a Magvar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagját, a Magyar Néoköztársaság or­szággyűlésének elnökét, a Magyar—Szovlet Baráti Tár­saság elnökét, a szovjet— magvar együttműködés fej­lesztésében. a szovjet és a magyar néo közötti barátság Szilárdításában szerzett nagy érdemeiért 60. születésnaoia alkalmából az Októberi For­radalom érdemrenddel tün­tették ki. A Szovjetunió Legfel sfib Tanácsa Elnökségének a ki­tüntetés adományozásáról szóló rendeletét N. Podgor- nij, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és M. Georgadze a Lesfelsőbb Ta­nács Elnökségének titkái'a írta alá. Ma: Lakbérhátralékosok • • * Őrségváltás a motorházban H asznoB és célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűléseiken is rendszeresen értékelik a ha­tározat végrehajtását, $ tájékoztatják a párttag­ságot. Mindenképpen szükséges, hogy az eredményeket Alaposan, elemezzék. Az elóbbrejutás fontos feltétele azon- bah. hogy bátran és őszintén vessék fel a hiányosságokat is, vegyék számba a határozat végrehajtását akadályozó té­nyezőket, mert csak így ismerhetik fel a szükséges tenni­valókat. A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelent­se; hogy a korábban kidolgozott és jóváhagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésére ösztönöz­nek, hanem az adott terv időarányos teljesítését ellenőriz­nék. Természetesen, ha újabb lényeges tényezők mutatkoz­nak, vagy jelentősen változnak a feltételek, akkor azok fi­gyelembevételével indokolt az intézkedési terv módosítása, illetve annak az újabb körülményekhez való igazítása. A termelőhely! pártszervezetek szükség esetén, éljenek azzal a lehetőségükkel és jogukkal is, hogy ha a tapasztalt hibák, mulasztások ezt indokolják, gondjaikat jelezhetik a területi pártszerveknek és kérhetik segítségüket Jóllehet az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos munka nem egyszeri teendő, hanem hosszú időt igénylő folyamat, az 1973-as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszervezeteink tevékenységének ezért számottevő érték- mútátója lesz, hogy milyen tényleges eredményekről adhat­nak számot e munkában. A jobb munkához adottak a feltételek. Több mint egy esztendő tapasztalatával rendelkeznek a párt- szervezetek. Általában jó évet zártak az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt. Kedvező körülményeket biztosít a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ha­tározata. Ezért a határozat sikeres végrehajtása most sok­ban azon múlik, hogy a vállalati, üzemi pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezeteknek meny­nyire sikerül együttműködniük, összehangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kollektíváját megnyer­niük az ügynek. Kis La jós az ’MSZMP KB munkaién» Hílll k - TI DÓSÍTÁSOK TLi DÓSÍTÁSOK— HÍREK Nyers Rezső az írószövetségben Nyer* Rezső, aj MSZMP Politikai Bizottságának tag ja, a Központi Bizottság tit­kára — Molnár Ferencnek, a KB tudományos közokta­tási és kulturális osztályve­zető helyettesének társasá­gában — tegnap a Magyar írók Szövetségébe látogatott. A vendégeket az Írószö­vetség titkárság« és párt- szervezete nevében Darvas József elnök üdvözölte. Nyers Rezső a szövetség tag­jai, Irodalmi életünk ismert személyiségei számára idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. KISZ-vezetők tanácskozása Tegnap Balatonaligán megkezdődött a KISZ veze­tőinek háromnapos országos tanácskozása, amelyen az ifjúsági szövetség járási, vá­rosi. kerületi, megyei és bu­dapesti bizottságainak első titkárai és titkárai, az ifjú­sági lapok főszerkesztői, az ifjúsági vállalatok és intézi ményelc vezetői, valamint a KISZ-bizottság titkárai és osztályvezetői vesznek részt. A tanácskozáson ott vannak az MSZMP Központi Bi­zottsága párti és tömegszer­vezetek osztályának vezetői és munkatársai, valamint a megyei pártbizottságok ille­tékes titkárai is. Az értekezlet célja, hogy összegezze az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ifjúságpo­litikai határozatának, vala­mint a KISZ VIII. kong- ress-msa döntéseinek végre­hajtásából adódó legfonto­sabb feladatokat. Tárgyalás választékcseréről Szúrd! István belkereske­delmi miniszter — Virgilt Tmfln ml"t«ztrr*in*k-he- Ivettes. belkere«’'»rt»linl mi­niszter tr>««-Mvá<!íra _ teg­nap küldöttség élén Romá­niába utazott. A magvar ke­reskedelmi küldöttség az 1973. évi magyar—román belkereskedelmi választék- cseréről. múszakl-tridomá- nya» együUmúködesról tár­gyal és aláírja az ezzel kap­csolatos megállapodást A HVDSZ kétéves munkája A hét elején kétnapos ta­nácskozáson vett részt me­gyénkben Somoskői Gábor- né a HVDSZ központi tit­kára. A megbeszélésen, ami­ken megjelent Árvái Ist­ván. az SZ.MT vezető titká­ra is. értékelték a helyiipari és városgazdálkodási dolgom zók élet- és munkakörülmé­nyeiről, a HVDSZ megyei bizottságának irányító mun­káiéról szóló jelentést Az 1971—72-es év szakszerveze­ti mozgalmáról. kulturális. Ifjúsági és snortm unkái áról a beszámolót elfogadták, maid számos isvatiattal se­gítették a HVDS7 megvei bizottságának további mun­káját Hadgyakorlaf A Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai — a ki­képzési tervnek megfelelően — több napos hadgyakori*, tat tartanak. A gyakorlatot, amelyet a katonákról való körültekintő gondoskodás jellemez, változó időjárási viszonyok között, nehéz te­repen hajtják végre. A részt­vevő csapatok elé azt a fel­adatot tűzték, hogy az ag­ressziót elkövetett, fe'tétele- zett ellenség állásait törjék át. A hadműveletek egyik fontos mozzanata tegnap zajlott le. Harckocsizók és géokocsilövészek — a légi­erő és a tüzérség támogatá­sával — rohamozták meg, és törték át az „ellenség” állásait. Néphadseregünk katonái — csak úgv mint a koráb­bi gyakorlatok során — ez­úttal is derekasan he’vtáll- nak és eredménvesen telje­sítik harci feladataikat Koracfi Mór köszöntése Korach Mór akadémikust Kt uilMán»sk alkalmából az Kö'nnrúl U'rott­sága levélben köszöntötte. A Köznonli üd­vözletét Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkár* adta át. Jelen vett Errfey-Grüz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé" mi» elnök®

Next

/
Oldalképek
Tartalom