Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
1973. február t SZOLNOK MFC, VET VPPT.AF 3 Az Alföld Siófokja Gyár—szakma — munkásélet (Folytatás az 1. oldalról) vé, Tiszafüred belterületének nyugati határa, az örvény! út, a Holt-Tisza és a Tisza közötti területen. Az első ami szembe tűnik: a zöld területek. . parkok, ligetek. Ilyen ligetes sáv húzódik végig a víz mentén is. Egyik jó tervezői elképzelés, hogy a víz környékét nem osztották fel parcellákra, hanem árnyas ligetet, csónakkikötőt, parkokat terveztek, ezzel teszik lehetővé, hogy a vizet bárki megközelíthesse. Az üdülőterületet övezetekre osztották. Az V. építési övezetbe tartoznak a nagy vállalati üdülők, — a VI. övezetbe a kisebb üdülők, — a VIT. övezetbe a hétvégiházak építésére alkalmas területek. Ez. utóbbi részeken egyaránt terveztek egyedi-, iker-, csoport- és átriumházas beépítést. A partmenti zöldterületekhez kapcsolódón a holt-ág, a csónakkikötő, a termálfürdő (a jelenlegi fürdő fejlesztését is tartalmazza a terv, amely így szorosan kapcsolódik majd az üdülőterülethez). környezetébe telepítették az üdülőlcet a szállodákat. A nagy és a kisebb vállalati üdülőcsoportok váltakoznak a terep magaslatain, kertjükkel, szer ba-terasz-soraikkal a víz felé fordulva. A nagyobb üdülők 50—200 személyesek, a kisebb üdülők 10—50 személyesek lesznek. Minden épülethez — nem különálló létesítményként — terv- veztek garázst. Tetszetős az a tervezői elképzelés és. főleg a helykihasználás szempontjából gazdaságos is. hogy még a magán nyaralók is csak az épületekkel együtt létesíthetnek garázst. Vitatkozni lehet és talán kej.l is. az aránnyal: felefele arányban kívánnak oda üdülőket és magánnyaralókat; létesíttetni. Helyes-e ilyen arányban tervezni e területre hétvégi házakat? A telekkialakítás korlátozott, mert nem lehet felosztani az egész füredi határt, és ez megszabja, hány ember biztosíthat ott magának telket, hétvégi ház építésére. Tovább korlátozza ezt. hogy a nagyközségi tanács a telkeket csak teljesen közművesítve kívánja értékesíteni és a közművesítés költségét — érthető és indokolt elhatározás — az igénybevevőkre akarja áthárítani. Ez már előre jelzi, hogy nem lesz olcsó egy-egy telek Tiszafüreden. Tehát várhatóan a kisfizetésű munkásemberek — éppúgy mint a Balaton mellett — itt sem biztosíthatnak hétvégi telket maguknak. Meggondolandó, hogy nem lenne-e indokoltabb, ha több vállalati, szakszervezeti, szövetkezeti társulásos formában megvalósuló üdülő létesülne a térségben, A tervezők gondoltak egyébként arra is. hogy a holtág me'lett az üdülőterület közintézményi központjának környezetében 1000 ember elhelyezésére alkalmas II. osztályú kempinget és egy 500 személyes sátortábort lehessen kialakítani. A terv szerint a terület délnyugati részén csónakkikötő és csónakház is létesíthető. Az öböl környezetében elhélvezkedő üdülőcsoportokkal, közintézmény-központtal az üdülőterület egyik jellegzetes központja lehet ez a rész. Az üdülőterület központját a tervezők a Tisza holtága mellé „álmodták”. A központhoz közvetlenül kapcsolódik egy üdülősportszálló együttes, a camping, a sátortábor, a partftirdő és a sportközpont. Az öt hektárnyi sporttelep építése egyébként — főként társadalmi összefogással már meg is kezdődött. A központban kap helyet az IBÜSZ-kireridéltség. a posta. 1500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató egység, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, egy 700 négyzetméter alapterületű klub, 350 személyes mozi, 600 ülőhelyes szabadtéri színpad, és különböző vendéglátóipari létesítmények 2000 négyzetméternyi aiapterülelen. A pihenőterület — a tervek szerint — egyaránt megközelíthető autóbusszal — puszpályáudvar létesítését is tervezik — gépkocsival, míg a part mentén kishajójáratot létesítenek. Az üdülőterületen pihenőknek kirándulásra is lesz lehetősége: közel van az a 2500 hektáros terület (Poroszló—Tiszafüred vonalától északkeletre Tiszavalk vonaláig). ahol vad-, rnadár- és vízinövény rezervátumot alakítanak ki és korlátozott mértékben vadászni is lehet. De közel lesz hazánk egyik nagy büszkesége, a Hortobágyi Nemzeti Park, amely bizonyára sok belföldi és számtalan külföldi turistát is e vidékre vonz. A városrendezési és építéstervezési tervtanács a tervet elfogadta és több javaslatot tett. így például egységes kivitelező szükséges ahhoz, hogy egyforma színvonalú, felszereltségű, küllemű nyaralók épüljenek az üdülőterületen, s hogy a gazdaságosság érdekében egyszerre kellene hozzákezdeni a vállalati és a magánüdülők építéséhez. Mindehhez természetesen elsősorban az szükséges, hogy a nagyközségi tanács megkezdje a terület közművesítését. Tudomásunk szerint ennek érdekében már benyújtotta az OTP-hez hiteligényét is. Hazánk hatodik nagy üdülőkörzete lesz a második tiszai vízlépcső körüli térség. Külföldről, hazánk déli, nyugati, északi vidékéről bizonyára sokan felkeresik majd. De legtöbben azok. akik a legközelebb vannak hozzá, és akiknek; eddig nélkülözniük kellett szűkebb pátriájukban az ilyen lehetőséget — az alföldi emberek, V. V. Az új üzemcsarnokban a múlt év decemberében kezdődött a próbaüzem. Már az első napokban látható volt, minden a számításnak megfelelően haladt, .a munkások jól végzik dolgukat. Kilencven százalékra teljesítették a normát. A próba- termelés teljes sikerrel végződött — a gyár vidékre települt üzeme, kiállta a próbát. Mit értsünk az alatt, hogy a gyár Kunszentmártoniba költözik, hisz eddig Is dolgoztak ott? Erről beszélgettünk Kakukk Mihállyal, a Pannónia Vállalat gyáregységének igazgatójával. — Az első munkacsarnok üzembehelyezésével lezajlott a gyártelepítés első fázisa. Eddig a kunszentmártoni gyár kész kidolgozott bőröket, irhákat kapott. Kalapok, bundák, s egyéb szőrmeáruk készültek. Az új üzemrészben már az előkészítés befejező műveleteit is mi végezzük: a zsírtalanított bőrök csiszolását, festését és a szőrkiké- szitést, a vasalást, nyírást. A. második és harmadik csarnok felépülésével pedig az irhakészítés első munkafázistól az utolsóig mindent mi csinálunk. Ez előreláthatólag i 976-ban költözik az újpesti gyár teljes egészében Kun- szentmártonba. Akorra a gyár muri késié tszáma. a jelenlegi ötszázötvenről nyolcszázra nő. Az új üzemrészben kunszentmártoni és környékbeli emberek dolgoznak. Csak keveseh dolgoztak korábban is ebben a szakmában. Többségüknek űi munka, új szakma ez, amit Budapesten sajátítottak el. A gyár tálcást, jó fizetést, utazási kedvezményt biztosított a fővárosban a beosztásonként változó idejű, három hónaDÍól két és fél évig. tartó tanfolyamra. Az újpesti gyárban harminc kunszentmártoni kapott megfelelő szakmai kiképzést. Az emberek sokáig családjuktól elszakadva éltek. Miért vállalták? Kiss Ödönnné. szikár, vékony asszony. Törékeny alakja, sovány, kérges keze tanúskodik, hogy életében egy percig sem állt tétlenül. Most dolgozik először az Iparban Háziasszony volt, emellett éveken át alkalmi munkát vállalt, termelőszövetkezetekben. magánházaknál — ahol éppen adódott. — Egy éve még fogalmam sem volt. ml az, hogy szőrmekikészítés. Aztán hallottam a hírt, hogy Pesten tanulni lehet, bárki munkás lehet, mert a gyér ide költözik. Jelentkeztem. Biztos pénz lesz, — gondoltam —, s így is van. Váltott műszakban napi 8 órát dolgozom, 1800—2000 forintot kapok érte. Pesten néha-néha sírva falcadtam, mikor nem ment a munka: miért is vállaltam én, hisz nem értek hozzá. Aztán megnyugtattak, segítettek, türelemmel voltak hozzám. Most már megszoktam az üzem zaját, kedvelem is. Megbecsülnek. Tóth Mátyás Is helybeli, előző munkahelye a martfűi Tisza Cipőgyár volt. Naponta utazott. Vegyésztechnikus. — Véget vetettem a fárasztó Ingázásnak. Itt volt a lehetőség. hogy otthon kapjak képesítésemnek megfelelő munkát. Egy évig voltam továbbképzésen a fővárosban. Szinte új szakmát kellett megtanulnom, a szőrmekikészítés technoi*""5 ;,ít. Most művezető vagyok a festő és vasaló műhelyben. Jó szakmát tanult Vértes Krisztina, a női szabóságot. A szakmunkásvizsga után került a fővárosba- Miért változtatott mesterséget? — Az orvosok szerint sok mozgásra van szükségem, a szabó viszont a székhez kötve dolgozik. De nemcsak ez az oka. Mindig lelkesedéssel olvaátam a gyári munkásokról szóló könyveket. Ábrándoztam a jó kollektíváról, olyan emberekről, akik iaJ>s közösségben dolgoznak Szeretik, becsülik egymást; jóban, rosszban. munkában összetartanak, akik barátok és munkatársak, olyan közösségre vágytam, amelynek én is tagja vagyok. ☆ Fiatalok, idősek, kezdők és munkában törődöttek. Űj, számukra eddig ismeretlen ipari munkából élnek, seprű, lapát szabóoíló helyett bőröket, szőrméket forgatnak, modern gépeken dolgoznak, így választottak. Még az idén nyáron megindul a munka a második csarnokban is A gyár munkásokat toboroz, harminc embert küldenek ismét tanulni a fővárosba. Gyár, szakma, munkásélet Ez vár rájuk is. Katona László Nagy kádakban mossák, tisztítják a bőrt Zárszámadás Zagyvarékason Mezőgazdasági beruházások Eoymffliárd forint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet tegnapi közgyűlésén a növénytermesztésben élért jó eredményekről számolt be többek Között a vezetőség. Az , elmúlt két évben végrehajtott beruházások, korszerűsítések eredményeként ma már iparsze- rűen termesztik a kukoricát Budai Kálmán tsz-elnöb beszámolóját tartja a gazdaságban és az átlagtermés meghaladta a 33 mázsát. A kukoricaprogram megvalósítására tavaly 14. millió forintot költöttek, gdr pesítették a szárítást, és korszerű raktáralcat építettek. Ennek eredményeként a Zagyvarékason termesztett kukoricából 180 vagon elsőosztályú minősítéssel exportra került. Tavaly kialakították a korszerű sertéstelepet is, átalakították a takarmányozás módszereit, az idén pedig a tehenészet korszerűsítését, fejlesztését tervezik. A gazdaság elmúlt évi jövedelme meghaladja az 52 millió forintot, az egy munkanapra jutó munkabér pedig 122 forint volt. Fotó: N, Zs. V. É. Félidős a téli vásár Félidejéhez érkezett az ár- engedményes szezonvégi téli vásár. A fővárosi ruházati kiskereskedelmi vállalatok megvonták az első hét mérlegét. A téli vásár árualapja mintegv 500—550 millió forint volt. — Az. engedmény mértéke 20—40 százalék, ennek alapján a lakosság megtakarítása 200 millió forint körül várható. A Centrum Áruházak 240 millió forint értékű engedményes árut hoznak forga- galomba a téli vásár alatt, s ebből a fővárosra 140 millió jut Ez 20 százalékkal több. mint tavaly és a választék is jelentősen bővebb. Az első hat nap alatt Budapesten. és vidéken összesen mintegy 100 millió forintért vásároltak a kedvezményes árukból, s így a lakosság megtakarítása már 35 millió forint. ti takarmányozási módszer A szarvasmarha tenyésztés az egyik legjövedelmezőbb üzemág az ország legrégibb állami gazdaságában, a 23 ezer holdas Mezőhegyes! Állami Gazdaságban. Csaknem 1700 tehenet tartanak és a tejhozam, a húsgyarapodás, a szaporulat kiemelkedő. Üj takarmányozási módszert dolgoztak ki. amely szerint egész éven át folyamatosan adagolják a zöldtakarmányt friss zöld. szilázs vagy lucernaliszt formájában. A mezógazdasagi beruházások helyzetéről adtak tájékoztatást a MÉM-ben. A minisztérium illetékesei elmondták, hogy — nem végleges adatok szerint — 1972- ben 13,7 milliárd forintos beruházást valósítottak meg az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. A beruházási piac helyzete a tervnek megfelelően alakult; az építkezésre fordított költségek 1971-hez képest csökkentek, s megkezdődött a gépesítési beruházások fellendülésének — különben eléggé lassan kibontakozó — folyamata. A gazdaságok 7.7 milliárd forintot költöttek építési munkákra és kereken öt milliárd forintot fordítottak gép-beszerzésre. A termelőszövetkezetek beruházási-fejlesztési tevékenységét a lehetőségek józan mérlegelése jellemezte: az 5.4 mi liá<-d f-irir. es építkezési beruházások mellett 3 milliárd forintért vásároltak gépeket. Idén a mezőgazdasági beruházások fedezete a IV. ötéves terv 1973-ra vonatkozó előirányzata i-zerir.t alakul, s nagyjából a tavalyihoz hasonló. Minden esetre — amint a NÉM illetékesei rámutattak — a mezőgazdasági termelés idei egy két százalékos fejlesztéséhez szükséges beruházási lehetőségek a termelők rendelkezésére állnak. De miután a lehetőségek korlátozottak, különösen nagy szükség lesz arra, hogy a gazdaságok szakemberei előkalkulációkkal, hatékonyság-vizsgálattal és megalapozott közgazdasági számításokkal, felelősséggel döntsék el, milyen beruházásokra fordítsanak saját erőt és milyen támogatást. Illetve hiteleket igényelnek. Az 1973. évi beruházási feladatokat alapvetően meghatározza. hogy a növény- termesztők' fokról-fokra korszerűbb gépekkel csökkentik a fizikai munkát és mindinkább előtérbe kerül az állattenyésztés teljes gépesítése. Ezzel kapcsolatban egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem lehet tovább késedel- meskedni az .áthúzódó beruházások befejezésével, mert az állattenyésztésben a teljes termelést és a gazdasági számítások érvényre lutását csakis az elkészült, zavartalanul működő beruházások teszik lehetővé. Annál Inkább így van ez. mert ellenkező esetben — sajnos ma még gyakran előfordul —. de a hitel visszafizetése, illetve a beruházott összeg amortizációja előbb esedékessé váük. mint ahngv a beruhá zás elkészül A MÉM beruházási szakemberei eizért arra számítanak, hogy a gazdaságok megyorsítják a hátralévő építési-szerelési munkáltat és hozzálátnak a már meglévő telepek fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. Ezen a téren is van tennivaló, hiszen a férőhelyeknek alig több mint 8D százalékát használták ki tavaly a gazdaságok és — főként a/, anyagi ösztönzés hiánya miatt ■— a tartási technológiákkal is kevesebbet törődtek a kelleténél. Idén több mint 1 milliárd forintot ruházhatnak be a szarvasmarhatartó gazdaságok; az összeg felét állami támogatásként kapják. A korszerűsítési-fejlesztési beruházásokkal már idén egész sor állattartó telepet rendbe lehet hozni, így hamarabb lehet az anyagi érdekeltség fokozásához fűződő vállalati elképzeléseket érvényesíteni, mintha új és gyakran több évet igénybevevő beruházásokat kezdenek. A korszerűsítéshez különben elegendő építőipari — jobbára termelőszövetkezeti — erő áll rendelkezésre. Az elmúlt évinél valamivel kedvezőbbek a hitelezési lehetőségek és — részben — a hitelfeltételek: is. Nadas József, a járási pártbizottság első titkára a kői' gyűlés szünetében tsz tagokkal beszélget
