Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 4. Ady nyc mában I. A Körös-parti Párizs „Mennem kell tehát. Ügy érzem, az énemnek egy da. rabja marad itt. Több mint három év óta. emlékekben, verejtékezésekben könnyek­ben, buzdulásokban. vércsöp- pekben, s mindig szeretetben és hálában adogattam át. Megtart magának, — ha akar. ha nem — ez a cso­dálatosan ható. intelligens, modern Nagyvárad. Haza, vágyódva és hálásan fogok gondolni mindig ide. E lap­pal pedig egy leszek min­denben... Kérem, tartsanak meg engem régi kegyessé­gükben. s emlékezetükben. Én újra. meleg, hálás szív­vel mondok köszönetét és búcsút”. A Nagyváradi Nap­lóban így búcsúzik Ady End­re olvasóitól, miután négy­de Váradon akkor már köz­lekedett a városi villamos. Tulajdonképpen minden, ami egy élénk város szem­pontjából fontos, azt annak­idején egy négyztkilométer- nyi területen megtalálhatták. A redukciók, a színház, a fontos középületek, a Fekete Sas Szálló, ahol Ady is la­kott. kedvenc kávéháza az Emke és a többi. A redak- ciók első emeleti hatalmas üvegablakai mögött ma ke­reskedelmi intézmények, vagy más hivatalok irodái működ­nek. A színház mellett ha­mar rátalálni az egykori Emkére, amelyet éppen reno­válnak, s melynek falán két­a cipészig, az ékszerésztől a virágüzletig s az ajándék­tárgy-bolttól a cukorka­boltig. Voltaképpen elélhe­tett itt valaki hetekig anél­kül, hogy kitegye a lábát az utcára. Egyszer egy nyugat­európai fővárosban véletle­nül betévedtem egy Hilton Hotelbe. Ott dicsekedett va­laki a belső komforttal. De- hát a Fekete Sasban a szá­zadfordulón mindezt már feltalál ták. Ahogy a főutcán sétálva betérek az egyik mellék­utcába, egy nagy téren ta­láltam magam. A téren kioszk-szerű épület ad ott­hont az Ady emlékmúzeum­nak, annakidején cukrászda éves váradi űjságfrőskodás után Párizsba indul. A Körös-parti Párizs -=• Nagyvárad, mint az Ady bű- csúsoraiból is kiderül, a leg­érdekesebb magyar városok egyike a századforduló kü­szöbén. Ez a város volt az első, amely Adynak igazán meg­mutatta az életet. Itt csapta meg először a rohanó élet szele. Itt érzett rá először a társadalom és a világ moz­gató erőire, itt ismerte meg a kapitalizmus hatalmát. Itt bontakozott ki világnézete és izmosodott meg egyéni­sége. Amikor ismerkedtem a belvárossal, viszonylag köny- nyen megállapíthattam, hogy itt városépítészeti szempont­ból jelentős változás nem nagyon történhetett, s egy kis fantáziával könnyen el­képzelhettem, milyen is le­hetett Várad a századfordu­lón. Néhány korabeli fotó is segít. Megmutatja milyen volt a divat, milyen volt az élet és forgalom, ahol konf­list konflis követ. De hamég biztosabb képet kívánunk alkotni magunknak, segítsé­gül hívhatjuk az eléggénem becsülhető tényeket. Ezidotájt rendkívül lendü­letesen fejlődött az ipar és a kereskedelem. Jelentős gyá­rak voltak a városban. Ci­pőgyár, gépgyár, vasöntőgyár, bútorgyár, téglagyárak, gőz­malmok. Talán egyik legin­kább jellemző vonása ennek a kornak, hogv a városnak 17 bankja és takarékpénz­tára van A rendkívül élénk szellemi élet egyik bizonv- sága, hogy nyolc lap jelenik meg, közülük hat napilap. Az előbb a konflisról irtana Az egykori Fekete Sas Szálló nyelvű emléktábla hirdeti, hogy itt tartózkodott Ady legszívesebben. Jó lett volna belépni, s megkérdezni, va­jon hol állt az asztala, mit fogyasztott, melyik napszak­ban járt oda legszívesebben. Dehát az idő múlik, az épü. let kopik, kívülről már rend­behozták, s most majd be­lülről is. A Fekete Sas. amelynek első emeleti nagytermében egy-gy Ady-matinét is rendez­tek, ma már nem szálloda. A nagy étterem helyét üzle­tek foglalták el, de az egész épület ma is a századfordu­ló építészeti ízlését hirdeti. A Fekete Sas a maga ide­jében komoly szálloda volt. Tulajdonképpen anélkül, hogy valaki elhagyta volna az épü­letet, fedett üvegfolyosóin mindent megtalálhatott a beszálló vendég a szabótól volt és Adj” „Müllernek” ne­vezte. A látogatót Szerváti- usz Jenő hatalmas fából fa­ragott Ady mellszobra fogad­ja. A tárlókban különböző Ady-kötetek, korabeli fotók, kinagyított újságkivágások követik végig Ady nagy­váradi életét. Ady egész életére kihatott a Nagyváradon eltöltött négy esztendő, s bár szállását fel­cserélte egy időre a párizsi Hue dei Levis 92-vel, s az Emkét a Grand Café-val, ön­maga marad. A költő, aki egy vidéki redakeió íróasz­tala mellől jut a Szajna- parti városba, fiatalos bá­torsággal és okossággal bár­mihez nyúl is. azt mind va­rázslatossá teszi a zsenijé­vel, és sohasem marad hűt­len váradi eszméihez. Boros Béla (Folytatjuk) i A váradi Emke Sikerekben gazdag könyvár Elkészült az UNESCO nemzetközi könyvévé hazai eseményeinek értékelése. Az eredményekről és tapaszta­latokról dr. Marczali Lász­ló, a nemzetközi könyvév magyar bizottságának elnö­ke nyilatkozott a sajtónak. — A nemzetközi könyvév magyar bizottságának felhí­vása az UNESCO jelszavá­val — „Könyvet mindenki kezébe!” — hirdette meg ezt a jelentős, nemzetközi kulturális mozgalmat, s nemcsak ünneplést, hanem gyakorlati munkát, konkrét eredményeket kívánt. A nagyközönségnek szóló olcsó könyvtípusok továbbfejlesz­tése érdekében új zseb- könyv-sorozatok indultak élő magyar írók műveiből. A Magvető Kiadónál Fejes Endre: Jó estét nyár, ió es­tét szerelem. Szabó Magda: Okút, Sánta Ferenc: Húsz őra című művei, s a Szép- T>dalmi Kiadónál — a so­rozat első köteteként— Ker­tész Ákos: Makra című re­génye jelent meg. Az UNESCO céljainak megfele­lően jelentős, hiánypótló kézikönyveket adtak ki, pél­dául a Színház Világtörténe­tét két kötetben, a Magyar Értelmező Kéziszótárt. a Munkásmozgalomtörténeti Lexikont és a Könyvtáros hatnyelvű szótárát. — Nagyjelentőségű új vál­lalkozások indultak el: meg­jelent az új művelődéstör­téneti sorozat: a Minerva Nagy Képes Enciklopédiá­jának első kötete, a Gyó­gyító értelem, a magyar iro­dalomtörténet bibliográfiá­jának e'ső kötete, s A ro­mánkori építészet vezette be a Magyarország építészeti emlékeit bemutató sorozatot. A fejlődő országok életének jobb megismertetésére jelent meg Keszthelyi Tibor: Az afrikai irodalom kialakulá­sa és fejlődése napjainkig című műve, valamint a Né­ger kiáltás című irodalmi és politikai antológia. Ezen kívül fontos szakbibliográ­fiák, könyvtári, évkönyvek készültek. — A könyv-év jegyében rendeztük meg a hagyomá­nyos könyvakciónkat: a köl­tészet napja, az ünnepi könyvhét, a téli könyvvásár rendezvényei a könyvév céljainak szellemében az ol­vasóközönség és a könyv kapcsolatát fűzték szoro- sabbra. Szőlni kell arról a sike­res olvasópályázatról is. Rmelyet az MSZBT szerve­zett.' A „Kell a Jó könyv” címmel meghirdetett moz­galomban. amely egy évig tartott és több mint százezer olvasó vett részt, s 75 000-en küldtek be pályázatot. — A nemzetközi könjrvév számunkra nemcsak ünnep­ségsorozatot jelentett Űj lendületet adott olvasáskul­túránk továbbfejlesztéséhez, amelynek egyik legfontosabb feltétele a könyvtári hálózat bővítése. Tavay adták át a Borsod megyei könyvtár új épületét Miskolcon s az or* szág minden megyéjében új, vagy felújított könyvtárak, megújult az Állami Gorki i Könyvtár, s bibliobusz kezd­te mes működését Budapes­ten. Harmincöt új. korsze­rűsített szakszervezeti könyvtár nyílt meg. s ezek elsősorban a munkásság rmmkahelvi könyvtári ellá­tását segítik. örvendetes, hogv szinte valamennyi he­lyi tanács nanirendre tűzte a könyvtárhálózat, fejleszté­sét. s elkészültek a távlati tervek is. — Bár a nemzetközi könyvév hivatalosan véget ért. a munka nem fejező­dött be, hiszen maga az élet készteti szüntelen újra­kezdésre a könyv munká­sait. Az a teremtő energia, amelyet a nemzetközi könyvév ünneplése felszínre hn-ntt. újabb tettekké érle­lődik a magyar könyvki­adás 500. évében, Szolid, szolidaritás (1?) A címmel idézett nj'elvi formákat mindennapi éle­tünkben igen gyakran hasz­náljuk. Nézzük először a szolid szó használati formáit. A kiegyensúlyozott, a ren­dezett életű emberek minő­sítésére éppen úgy alkalmas ez a szó. mint az egyszerű, a nem feltűnő öltözet vagy viselkedési forma megjelölé­sére. Egy olvasónk, éppen ezekre a használati értékek­re utalva, jegyzi meg, hogy társasága vitatkozott e szó eredetéről és jelentésűrnyala- tairól. Voltak, akik az enge­dékeny, a béketűrő, a nem ártalmas, a csendes, a gyen­géd, a nyájas, a kellemes és a nyugalmas jelentésvál- tozatokat is hordozó szelíd szó alakváltozatának tartot­ták. Igazuk van-e? Először is arról szólunk, hágj” a szolid szó nem alak- változata a szelídnek, nem ts eredeti magyar szó, ha­nem a latin so Hekus megcson­kított alakja, s a latin ere­detű s tőalak’ukban használt perfid, rapid, stupid nevek­kel vonható egy sorba. Va­lószínűleg francia, illetőleg német közvetítéssel került nyelvükbe. A latin solidus szónak igen tág volt a ielen- tésköre. A szilárd, tömött, ép, egész, teljes, állandó, erős. vastag, megalapozott jelentésváltozatoknak megfe­lelően eleinte nyelvünkben is a következő fogalmi érté­keket neveztük meg vele: erős, szilárd, biztos, jól meg­alapozott (épület); alapos, tartós, megbízható (tudás). Később a következő jelen- tésámyalatok és használati értékek megnevezésére is felhasználtuk a szolid szó­alakot: józan, nem kocká­zatos (vállalkozás), tisztessé­ges, rendezett életű, jóra- való (ember, férfi), egyszerű, nem feltűnő, nem hivalkodó, ízléses (öltözet). Mai életünk nj'elvhaszná- latéban megszűkült a szó használati köre. s a leggyak­rabban a szolid ár jelzős szerkezetben vállal nyelvi sze­repet. A mérsékelt, a ha­szonkulcs szerint megszabott, a nem magas ár megneve­zésére szolgáló szolid szóalak így vált széles körben is is­mertté. Régebbi jelentésár- nyalataj kiavulóban vannak. A latin solidus szócsalád­jába vonhatók a napjaink­ban nagyon gyakran hasz­nált szolidáris, szolidaritás szóalakok is. A latin megfe­lelők igen változatos hasz­nálati értékűek, s e válto­zatok magyar jelentésámya- latai a következők: szolidá­ris. azaz közös felelősséget vállaló, egyetemlegesen fele­lős, az összetartozás érzésé­től vezetett, egyetértő, egy­másért kölcsönösen kiálló stb. Olykor a feleslegesen gyakran használt szolidáris helyett válogassunk a felso­rakoztatott magyar megfele­lőkből. A latin eredetű szo­lidaritás gyakori használatát is megszüntethetjük azzal, hogy élünk ezekkel a nyelvi formákkal: összetartás, az eszmei, a politikai azonosság a közös érdekek alapján, egyetemleges, együttes fele­lősség, közös, illetőleg köl­csönös segítségvállalás. A ritkábban hallott szolidariz- mus szóalakot kerüljük. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY Régi igazság Vízszintes: 1. Ez a mondás egy régi igazságot tartalmaz: folyta­tása a függőleges 12. számú sor­ban. 12. Edény szélek! 13. Szál­ról száira teriedt. 14. Ebbe az irányba. 15. Kettős betű. 16. Arad folyója. 18 Az ott tartott motorversenyekről ismert angol sziget. 20. Félrevezető 22. „Gil...*\ Lesage kalandregénye. 23. Könnyű női ruha-kelme. 25. Antik. 26. Szívvizsgáló műszer. 27. Borítósüveg. 28. ...ura fakó”. 30. Művészet franciául. 31. Helyrag. 32. „.... tekel ufarszin” íBelzacar babiloni király lakomáján meg­jelent titokzatos felirat.! 33. Ret­ten. 35. Régi lőfegyver. ma már inkább csak sporteszköz. 36. Pótnyak 37. Tortárol, vagy ke­nyérről vágják le. 39. Az Ár- pádház ősanyja. 40. A Katona József Színház tagja íLaios.) 41. Őseim. 42. Kutatja. 44. Mókus­féle. 45. Helyrag. 47. Hervé ope­rett. 48. Darab. 49. Magnézium vegviele 50. Fizikai mértékegy­sége a din. 52. Virág r;észe. 53. Asztalosok dolgoznak yele. 54. Román pénz 55. Hibás alakú. 57. A lesúiabbkori fizika eevik legnagyobb felfedezése. 59. Iro­dalmi mű. 60. Deresedő. 62 A lelátó öröme. 63. Időbeli lemara­dás. 64. Vállalati forma röv. 65. Felesége. 67. Igazságot tesz. G9. Ételízesítő. 70 Háremhö^gv. Függőlegess 2. Snekbe. S. A szerelem istene a eöröe mitoló­giában (eredeti helyesírással'!. 4. Kukucskál 5. Az elektromos fe­szültség mértékegységének és a földi nehézségi gyorsulásnak jele. 6. Hideg szél a Csíki-hava­sokban. 7. Zsírozta vala. 8. ..Szá­mú” egyfajta rövidítése 9. Fel­jegyezte vala. 10. Verne Gvula egyik kapitány-alakla. lt. Tör­ténet. 17. Nyelvtani fogalom. 19. .. carte”. 21. Hegy Kréta-szieet közepén. 23. Európa második leghosszabb folvóia. 24. Felesé­ge. 27. Körülzár. 29. Nekifog. 32a A Raina baloldali mellékvize. S3. ..se... se bűze” (szó'ás-rnon- dásl. 34. A Nap teszi délben az égbolton. 36. Régi címzés rövidí­tés. 37 Dohányzik. 38. Műveltető ige-képző. 40. Nagyon réei.. 43. Az eleién. 44. Kerek szám. 46. 46. ..A” szita. 48. Olvan. mii^t a báranv. 49. Vakmerő. 51 KőrzŐ része! 53. ..A... elrepül, az írás megmarad”. 54. Vadászállás. 56. A hangok művészete. 58. Tüzel. 59. Gondolja. 61 ...........-hai”! 63. F elkel. 66. A csodálkozás hang-? 1a. 68. A tantál vegyiele. Beküldendő: a vízszintes 1.« függőleges 12. számú sorok meg­fenje. február 8-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Egv művészet/ — amelvben élet van. nem alkotja úira a múltat, hanem folytatja. — Könvvet nvert: Domián Gvu- láné. Szolnok. (A könyvet pos­tán küldtük el.) SZOLNOK MFGYET NÉPLAP REJTvFW«7Ff VÉNYE. 1973. február 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom