Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 25. Nők, vezető beosztásban A közvélemény szerint az a jó vezető, aki ért a szak- fájához, emellett jó szervező, és kitűnő emberismeretét hasznosítja is a gyakorlatban. Annak az okát, hogy még n indig kevés a női vezető, nem az alkalmasság hiányában kall keresni. Köztudott dolog ugyanis, hogy az otthoni munka, a család, a háztartás elsősorban az asszonyok idejét köti U. A kisgyermekes anyának pedig még nehezebb a helyzete. 5 alán ezért nem vállal szívesen a képzett, tehetséges nők vagy része vezető beosztást, mert átérzi,mérlegeli a felelősseget, figyelembe véve saját körülményeit. Az előítéletektől raló félelem is visszatarthat valakit. Érdekes módon nem is a férfiak, hanem a többi nő berzenkedik az „asszonyuralom” ellen. A vb titkár Ráczkevi Lajosné mindösz- *ze húszéves volt 1967-ben, Emikor megbízták Cibakháza vb-titkári teendőivel. Még abban az évben — választáskor — pozíciójában megerősítették. 1972. április 4-én jó munkájáért megkapta az államigazgatás kiváló dolgozója kitüntetést. — Soha nem éreztem hátránynak, hogy nő vagyok. Annál inkább szemet szúrt viszont a fiatal korom ... Amikor aztán Ráczkeviné lettem, egyik napról a másikra megváltozott a helyzet, tiszteletet érdemeltem. A vb-titkár kissé kesernyésen tréfálkozik ezen, „Amióta pedig anyai örömök előtt állok, még inkább érez- hetem a megbecsülést.” Természetesen, azóta kemény munkában telt el néhány esztendő, és Ráczkeviné élt te a lehetőséggel, hogy bebizonyítsa a község lakóinak, munkatársainak: érdemes volt a bizalomra, számíthatnak rá. — Agrármérnök akartam lenni. A középiskolában, a politechnikai foglalkozás keretében zöldségkertészetet tanultunk. Az évfolyamban egyedül én érettségiztem belőle... Nem vettek fel az egyetemre, a tanácsnál vállaltam munkát. Megszerettem ezt a nem mindennapi Ez év januárjában nevezték ki a kunszentmártqpi járás egészségügyi osztályának élére Petróczkyné dr. Jakkel Magda főorvosasszonyt. A főváros egyik kórházában eltöltött néhány esztendő után, 1963-ban vállalt Sze- levényen körzetet öt év feladatot. Emberekkel foglalkozni a legnehezebb, de a legszebb dolog is. Rövidesen szülési szabadságra megy. Gyorsan eltelik az a pár hónap, esetleg egy esztendő, amíg gyermekét maga gondozza. Amikor ismét a helyére áll, bárhogyan szervezi meg gyermekének ellátását, annyi időt nem fordíthat a munkájára, mint még jelen pillanatban is. És talán az erő is hamarabb fogy el... — Ezen még nem gondolkoztam. Mindenesetre az biztos, hogy jóval nehezebb lesz. Eddigi munkám során gyakran találkoztam szinte megoldhatatlan női problémákkal. Cibakházán kevés női munkaerőre van szükség. Ezért az asszonyok a községtől távol kénytelenek munkát vállalni. Azoknak, akik például Martfűre járnak be, hajnali öt órakor kell elindulniok. Az óvoda, bölcsőde pedig csak hat órától fogadja az apróságokat. Akiknek nincs kire bízni a kicsit, természetesen megpróbálnak itt helyben elhelyezkedni. Sokan bármit vállalnának, takarítást, félnapos munkát, csak a gyerek közelében maradhassanak. A kisgyermekes anyák gondjai iránt megértőeknek kell lennünk. múlva Cserkeszőlőn folytatta. Azt mondják, a körzeti orvosi munka egy sáros faluban nem nőnek való. Nem lehet válogatni a közlekedési eszközökben, sokszor gyalogol az orvos kilométereket, térdig érő sárban. — Mentem én is beteghez motorral, lovaskocsival, gyalog. Gumicsizma, bőr öltözék némi védelmet is nyújtott a sár, az eső, a hideg ellen. Aztán, ha hozaértem, sokszor mindenestől beleálltam a fürdőkádba. A beteg mindenütt beteg. A falu legtávolabbi sarkában is várja a segítséget, amit csak az orvos hozhat el számára. Nem várhat hiába ... Tavaly nyáron a körzetben eltöltött tizenegy év után ismerkedett meg a főorvosasszony mostani feladatával. Azt hiszem felesleges lenne a kérdés, hátránynak érzi-e munkakörében, hogy a „gyengébb nemhez” tartozik. Határozott egyénisége, magabiztos fellépése őszinte embersége mindenkit meggyőz arról, hogy vezetésre termett. — Ha az ember soha nem használja kibúvónak azt, hogy nő, ha mindig és mindenütt helytáll, a bizalom, a megbecsülés sem marad el. Volt már kolléganőm, aki néhány hónap után elmenekült a körzetében ellátandó feladata elől. Indoka az volt, hogy nő létére tisztasághoz szokott, nem bírja a sarat, a falusi lakások szagát... Könnyebb helyet keresett magának. Dr. Jakkel Magda gyermekei felsőtagozatosak. Két ilyen nagyobbacska csemete mór önálló, nem okoz any- nyi gondot az édesanyának, mint a bölcsődés, óvodás korú apróságok. A főorvosasszonynak jelenleg kötött munkaideje van, és ha bezárja az iroda ajtaját, az íróasztal nem hívja vissza. Beosztottainak, az egészségügyi dolgozóknak nagyobb része nő. Családi problémák, egyéni gondok vagy szülési szabadság esetén egymást kell helyettesíteniük, — Közösségi érzésüket, megértésüket bizonyítja, hogy zokszó nélkül és rendkívül lelkiismeretesen látják el egymás munkáját is. Pedig legtöbbnek saját családja, saját gondja is van bőven. Nem igaz, hogy a nőkre nem lehet számítani úgy, mint a férfiakra... Talán inkább azt mondhatnánk, hogy vannak megbízható és megbízhatatlan emberek. = me — A főorvosassz ony Húsz év alatt száz új város Az urbanizáció, a városiasodás hatása hazánkban is egyre inkább érzékelhető. 1960—70 között az 1500 lakosú községeink tényleges népessége majd félmillióval, a 2000 alattiaké együttesen több mint egy millióval (8 százalékkal) fogyott. Ez a tendencia az ország minden megyéjére, tájegységére jellemző. A legnagyobb mérvű apadás a hagyományosan agrár szerkezetű alföldi megyékben mutatkozott. Viszonylag kisebb a népesség csökkenésének aránya az ipari több központú (Borsod. Nógrád, Veszprém) és a fővároshoz közelebb eső (Pest, Komárom, Fejér) megyékben. Bár a tényleges népesség- csökkenés az utóbbi években némileg — mérséklődött, az irányzat továbbra is lefelé tart. A kisnépességű községek többsége — közel 8o százaléka — a Dunántúlon és északon helyezkedik el, ahol a közel fekvő, sűrűbb ipari, bányászvárosok felszívó hatása továbbra is növekedni fog. (Előbb ingázás, aztán szükségszerűen óUelepülés a folyamat vége) A túlnvomórészt szántóföldi gazdálkodást folytató agrár-kisközségek népessége — egvebek mellett — a mezőgazdasági gépesítés fokozódása következtében is tovább csökken. Az urbanizáció összetett folyamat. Jelentős demográfiai, gazdasági = ipar= kereskedelem, szolgáltatás stb. — továbbá társadalmi, műszaki és más változásokkal jár. E folyamat módszeres vizsgálása és a jelentkező problémák megoldása a közigazgatás folyamatos és intézményes közreműködését igényli. Az urbanizáció eredményeként a közigazgatási feladatok arányaikban változnak, sőt újabb feladatok is jelentkeznek. A községi igazgatási szervezetben az utóbb évek lényeges strukturális változásokat hoztak: kialakult a községi egységes szakigazgatás, a községek eltérő jellegét, differenciálását a nagyközségi kategória létrehozása fejezte ki, a közös tanácsok alakításával, és egyes szakigazgatási feladatok helyenkénti körzetesítésével törekvések indultak meg az integráció irányába. A változásokat az új tanácstörvény állandósította. A községek, a helyi tanácsok hatásköre, önállósága erősödött. A feladatok végrehajtását biztosító községigazgatási szervek azonban formáját és működési módszereit tekintve még számos átvett, régi vonást tükrözi Ez egvben azt is jelenti, hogv a közigazgatási szervezeti formák és működési módszerek a szocialista társadalmi fejlődéssel nem tartanak mindig lépést. Az eredményes, a szocializmus célkitűzéseit jól realizáló közigazgatást alapvető társadalmi érdek, áfa minden ország igazgatásának egyik alapproblémája a községi igazgatási szervezet korszerűsítése. A községi tanácshálózat nagyságrendileg megyénként és országrészenként még ma is meglehetősen eltérő. Például a községi tanácsok népességszámának szélső értékei között közel százszoros különbség van. Az alsó határértéket képező néhány száz és a felső határértékeken álló 30 ezer főnyi népességgel rendelkező községek közötti skálán helyezkedik el a többi község. Zömük a kisközségek sorába tartozik. E helyzeten kívánt változtatni a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, amikor Békés, Kiskőrös, Mezőkövesd és Nyírbátor nagyközséget várossá szervezte — valamint a község- egvesítéseket és községi közös tanácsok szervezését határozta el. A hazai településhálózat fejlesztésében 100—110 város kialakulásával számolnak 2—3 évtizeden belül a teleoülősháló- zat-fejlesztés szakértői. Ez a tendencia a városok és vonzáskörükbe tartozó községek. falvak jövőbeni kapcsolatainak. szervezeti igazgatási problémáinak rendezését is új oldatról veti fel. A városigazgatós témakörében fontos problémát jelent a nagvvárosok, városok vonzáskörének igazgatása is. Dr, Berkes József k%r fahi — több szólás: JászJózsa Nemzetközi népzenei fesztivál a rádióban Népünk kimeríthetetlen folklór kincsének megszerettetése az idén is fontos cél a rádió népzenei osztályának a programjában. Például májusban rendezi meg a rádió a Nemzetiségi népzenei fesztivált, ,13-án Pécsett a délszláv és német ajkú lakosság számára, míg 20-án Békéscsabán a hazai románok és szlovákok részére. Ebből az alkalomból négy baráti országból is meghívtak egv-egy közreműködő énekest, zenészt. Az idei év másik jelentős vállalkozásának ígérkezik a tavaly kezdődött sorozat, a „Népdalgyűjtő úton Bartók Bála nyomáhan” folytatása. A Budapesti Művészeti Hetek alkalmából ismét jelentkezik a Magvar Népdal Hete, amelynek során több helyszíni közvetítés idévi fej nemcsak korunk fo’klóriát, hanem a régi századok magyar muzsikáját is. „Ember az, ki magvar tánchoz jól termett...” címmel űj előadássorozat készül a híres, régi magyar táncok zenéjéről. A Röpülj Páva-körök tevékenysége országosan fellendült. Ebből a felismerésből kiindulva a rádió most arra törekszik, hogy a Faluról falura sorozatban monográfiaszerűen tárja az érdeklődők elé a legjobb népdalkörök műsorait. A tervek szerint az idén több népzenei felvételt is hallhatunk, s több kamara- együttes is szerepel a mikrofonok előtt, kiegészítve őket a sajátos, már-már feledésbe merülő népi hangszerekkel. Lapunk hasábjain már írtunk arról, hogy a magyar nyelv szóláskincsének ' *en értékes elemei a nép nyelvhasználatában ma is élő szólásmódok, szóláshasonlatok, falucsúfoló mondások. Arra is felhívtuk olvasóink figyelmét, érdemes lenne összegyűjteni községük szóláskészletének legjellemzőbb darabjait. Örömmel nyugtázhattuk olvasóink segítőkészségét. Ennek eredményeképpen több Szolnok megyei település sajátos szólásairól s nevének eredetéről szóló cikkeknek is helyt adhatunk rovatunkban. Először a Jászdózsa helynév eredetére s a névhez kapcsolódó szólásokra vonatkozólag tárjuk fel adatainkat. A Tárná vize partjára települt Jászdózsa helység sze- mélynévi eredetű, s valamikor Dósa alakváltozatban vállalt megnevező szerepet. A jász népnév csak később kapcsolódott hozzá. A Dósa valójában a Dávid személynév régi -sa képzős becéző alakja, s így a következő hasonló képzésű helynevek sorába illeszkedik bele a falu neve: Majsa, Baksa, Dósa stb. Az s zs hangváltozás révén nyerte el a község mai Dózsa, illetőleg Jászdózsa alakját. A Jászság égjük legrégibb településének nevéhez, illetőleg lakóinak életéhez, viselkedésformáihoz, szokásaihoz fűződő szóláshasonlatok, szólásmódok közül válogatjuk most ki a legjellemzőbbeket. A gunyoros jelzőkkel illetett jászsági faluk sorában is helyet kapott Jászdózsa. Van valóságalapja, „epikus magja” is ezknek a jelzős szerkezetű falucsúfoló kifejező- seknek: sárgalábú fényszaru- siak, hideghónaljú apátiak, fokhagymás dózsaialc stb. A falu határán túl is ismert szóláshasonlatok a következők: Erős, mint a dózsai torma. Ügy ragadjon a boldogság az új párra, mint a dózsai sár a csizmára stb. Több dózsai családnévhez, illetőleg ragadványnévhez is kötődik szólás. Ezek ma is élnek, használati értékük ma is eleven: Ügy ne járj, mint a dózsai Gallér Vendel szamara. Ideges, mint a dózsai Bugyi Miska lova. Közös ezekben a szólásokban az a sajátosság, hogy alapjuk egyedi eset, egyedi alkalom, s általában tréfás hangulatban, gunyoros színezettel vállalnak nyelvi szerepet. Újabban általánosabb értelemben és tanulsággal is élnek az ilyen szólásokkal, s ha valaki több munkába is belekap, felhangzik a szólásszerű megjegyzés: Kettévált, mint a dózsai Boszor kutyája. Az együgyű, a meg nem gondolt cselekedeteket végrehajtó emberekre is rámondják a falu határán túl is ismert e szólásh ason latot: Megszegte, mint a dózsaiak a pendelt. Ezek a szólások valóban szűk kört>en éln " és vállalnak nyelvi szerepet, mégis megérdemlik figyelmünket. Dr. Bakos József *■ ítélet a balassagyarmati fegyveres terror cselek meny ügyében A balassagyarmati megyei bíróság 1973. február 19-én, 20-án és 21-én megtartott tárgy alása után pénteken ítéletet hirdetett a január. 7. és 32. között fegyveres terrorcselekményeket elkövető Pintye László 18 éves ipari tanuló és társai bűnügyében. A terrorcselekmény körülményeinek felderítésére széles körű vizsgálat indult. A vizsgálat befejezése után a balassagyarmati megyei főügyészség vádat emelt az előzetes letartóztatásban lévő Pin „ye László, valamint az időközben előzetes letartóztatásba helyezett Molnár György 18 éves szállodai fűtő. Marsiczki Miklós 20 éves ács. Kürtössy Nándor 18 éves segédmunkás és ifj. Rados Béla 17 éves ipari tanuló, balassagyarmati lakosok ellen. A megyei bíróság a tárgyaláson a sértettek, a tanúk, a szakértők és a vádlottak vallomásai. továbbá a különböző tárgyi bizonyítékok alapján. a vád és a védelem meghallgatása után megállapította: A terrorcselekmény értelmi szerzője, ifj. Pintye András 1972 decemberében elhatározta, hogy fegyveres erőszak alkalmazásával, fenyegetéssel és zsarolással nagv összegű valutát szerez és elhagyja az országot. Tervébe bevonta öccsét, Pintye Lászlót, valamint Molnár Györgyöt és Marsiczki Miklóst. Elhatározták, hogy fegyvereket szereznek, megszállják a helyből: leánykollégiumot. az ott lakó lányokat túszként használják fel, a hatóságoktól újabb fegyvereket, jelentős összegű külföldi valutát. külföldre távozásukhoz repülőgépet követeinek. s követeléseik nyilvánosságra hozatalával is nyomást gyakorolnak a hatóságokra. A két Pintye testvér megkísérelte bevonni tervükbe - fiatalkorú Kürtössy Nándort és az ugyancsak fiatalkorú Rados Bélát is, akik nem voltak hajlandók részt venni a terrorcselekményben, azonban a hatóságoknak jelentést nem tettek. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy ifj. Pintye András a terrortámadás napján, 1“73. január 7-én, fondorlatos módon megszerezte határőrtiszt apja zárt helyen tartott szolgálati fegyvereit, lőszerrel együtt. Miután Molnár és Marsiczki visszariadt az akcióban való további részvételtől, a Pintye testvérek elhatározták, hogy a terrorakciót ketten hajtják végre. Ifj. Pintye András és Pintye László január 7-én a késő esti órákban húsz 15—16 éves diáklányt kényszert- ~tt az egyik kollégiumi hálóterembe. Az első órákban sikerült hat lánynak megszöknie. de tizennégy továbbra is a terroristák fogságában maradt. A banditák fenyegették, sanyargatták a lányokat, és emiatt néhány-an idegileg összeroppantak: egyikük az ablakon át az utcára vetette magát, s megsérült. A terrorakció ideién a rendőri erőket irányító oa- ranc okok ismételten, felszólították a két támadót a fegyverek letételére és a túszok elengedésére. A banditák azonban a felszólításra több alkalommal is tüzeléssel válaszoltak, és nem rajtuk múlott, hogy emberéletben nem esett kár. Ebben a bonyolult helyzetben a hatóságok több tervet dolgoztak ki a túszul fogva tartott lányok megmentésére, a banditák lefegyverzésére. A helyi lakosság a hatósági intézkedéseket széles körű támogatásban részesítette és mindvégig fegyelmezett magatartást tanúsított Kivárva az intézkedés számára legmegfelelőbb helyzetet és időpontot, a rendőri, erők januá. 12-én délben akciót indítottak, és ennek során ifj. Pintye Andrást agyonlőtték, az elbarikádo- zott hálóterembe loehatolva, Pintye Lászlót lefegyverezték. a túszként fogva tartott lányokat pedig épségtxm kiszabadították. A megyei bíróság Pintye László elsőrendű vádlottat lőfegyverrel való visszaélés és többrendt>eli személyi szabadság megsértésének bűntettében. hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emeberölés bűntettének kísérletében légi jármű jogellenes külföldre vitelével történő tiltott határátlépés előkészítésében mondotta ki bűnösnek, és ezért — a fiatalkorúnkra kiszabható legsúlyosabb büntetés alkalmazásával — 15 évi bör- tü-büntetésre ítélte. Molnár Györgyöt és Marsiczki Miklóst légi jármű jogellenes külföldre vitelével történő tiltott határátlépés bűn tett ének elővészülete miatt négy-négy évi börtönre ítélte. Kürtössy Nár. ’őrt feljelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt egyévi, ifj. Rados Bélát ugyanezért nyolchónapi fogházbüntetésre ítélte a bíróság. A bíróság a büntetés mértékének megállapításánál figyelembe vette az elkövetett bűncselekmény súlyosságát, Pintye László esetében az elvetemültséget. a módszerek gátlástalanságát is. A bíróság az egész bűnügy mérlegelésénél kiemelte a terrorista cselekmény nagyfokú társadalmi veszélyességét ét annak szükségességéi, hogy a banditizmus minden meg- nyilvánulása ellen a törvén? teljes sógorát fesSí ölte
