Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
1973. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 a nevelőszülőknél A Nagykunság kincsei a fővárosban A karcagi múzeum kiállítása a XIV. kerületben Otthon Az országos gyermekvédelmi statisztikából: 1971-ben 36 ezer állami gondozott volt, közülük körülbelül 14 ezer él nevelőotthonban, 10 ezren egyéb intézetekben, a többiek pedig nevelőszülőknél, iparitanuló-intézetekben, kollégiumokban kaptak elhelyezést. Öcsöd szélén, az Arany János utcában régi, alacsony parasztházban él a hatvanöt éves Tóth Bálintné. A kicsi szoba falán mosolygós kisgyerekek, fiúk, lányok fényképei. Valameny- nvit ő nevelte. A sarokban egy állványon letakarva a minivizor készülék, alatta polcon táskarádió, tangóharmonika. labda. Látszik, gyerek van a háznál. — Édesanyámnál is mindig voltak állami gondozottak, hozzám 1932-ben került az első. Igaz. nekem akkor már volt egy fiam. később született egy kislányom is. Mégis vállaltam őket. Nem a pénzért, hanem mert nagyon szeretem a kicsiket. — Sok gyereket nevelt? — Harmincat biztosan! Legutóbb a három Pál Bíró testvér került hozzám: Gábor. Lajos és a kis Béla. Ennek mér 12 éve. Béla 17 hónapos volt akkor, most hetedik osztályos. / két nagyobbik fiú már dolgozik, Gábor vízvezetékszerelő, Lajos segédmunkás. Igyekszem a kedvükben járni. Most is tésztát sütök a kicsinek, mert szereti az édességet. Próbálok mindent megadni nekik, azt szeretném, ha igazán otthon érezzék magukat — Nehezebb nevelni őket, mint a saját gyerekeit? — Nem látok különbséget a nevelésük között. Egyaránt sok-sok szeretet és türelem kell hozzájuk. Asztalos Kati hatodik osztályos. Az iskolában a magas. szőke kislányt komoly gyereknek ismerik. — Mikor kerültél nevelőszülőkhöz? — Negyedik éve, hogy a mamáéknál vagyok, akkor második osztályba jártam. Mamának szólítja nevelőanyját, Kóródi Lászlónét, aki anyja helyett édesanyja lett — Ott kellett hagynod a szüléidét? Suttogva mondja: — Édesapám meghalt nyolcán maradtunk édesanyámnál. Jászberényben tegnap ülést tartott a Városi Tanács. Többek között olyan közérdeklődésre számottar- tó jelentést vitattak meg mint a tanács 1973. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának megállapítása. A Városi Tanács V. B. előterjesztése alapján az 1973. év költségvetését 69 millió 702 , ezer forintban, fejlesztési tervét pedig 71 millió 448 ezer forintban állapították meg. Fejlesztési tervét a tanács B jóváhagyott és felülvizsgált beruházások figyelembevételével készítette el. Számba- vette az időközben jelentkező új fejlesztési problémák meg_ oldásának lehetőségeit, valamint az előző évről áthúzódó feladatok végrehajtását. A kiadási előirányzatok meghatározásánál legfontosabb szempont, a lakosság ellátásának javítása, a lakás é<s a kommunális, az egészség- ügyi, szociális és kulturális ellátás színvonalának további emelése volt. — Jól érzed magad új otthonodban? Szeretnek téged? — A mamáéknak négy gyerekük van, de már mind családos. Én vagyok a legkisebb. Biztosan szeretnek, mert különben nem törődnének velem. — Segíteni szoktál? — Elmegyek bevásárolni, segítek takarítani. Naivon szeretek főzni. A vizet is legtöbbször én hozom a kútról. — Volt már nálad látogatóban az édesanyád? — Már régen láttam. Négy év alatt kétszer volt nálunk. A testvéreim közül legtöbbször Erzsihez megyek Szolnokra. ő ott ápolónő. — Éreztette már veled valaki, hogy állami gondozott gyerek vagy? A kislányból kitör a zokogás. A nagy barna szemekből peregnek a kövér könnycseppek. A válasz ennyi: „Nem”. Lehet, hogy nem mondott igazat? Lehet, hogy régi seb szakadt fel benne? Egy gyerekcsúfolódás, vagy egy gúnyos megjegyzés, amelynek emléke még mindig kíséri. 3 A lakás két helyiségből áll, egy konyhából és egy szép, táoias szobából. Lakói Farkas Mártonná és lánya. Simon Mária. Mindkettőjüket otthon találjuk, pedig ez ritkaság a kora délutáni időben, mert Marika dolgozik. Most betegein fekszik. •— Influenza — mondja aggódó arccal Farkas néni. — Hogy került ide Marika? — Nekem lsem született gyermekem, mindig a másét neveltem. Gyerek nélkül persze nem tudtam volna elképzelni az életet, ezért vállaltam állami gondozottakat. Mari’-a kétéves volt, amikor hozzám került. Ennek már 16 éve. Idegbeteg volt, mindig sírt. Állandóan orvoshoz jártam vele. Két-három év után megnyugodott, és megszűnt a betegsége Amikor már nagyobbacska volt, a szülei eljöttek meglátogatni. Én akkor kértem a beleegyezésüket, hogy örökbe fogadhassam. Az apja hallani sem akart róla. Azt szerette volna, ha velük megy, és dolgozik nekik. A lányom engem választott, a szülők azóta sem keresték. — Marika te még emlékszel a szüléidre? — Nem emlékszem rájuk, és arra sem. hogy milyen körülmények között éltem, miA Fürdő utcában épült 42 lakás műszaki átadása megtörtént, az év végére elkészül a Varga utcában létesülő 42 lakás. Hozzákezdtek egy 45 lakásból álló épület kivitelezéséhez. A két épülethez kazánházat építenek, ami fölött újabb 8 lakás készül. A korábban tervezett magasház területére 36 lakás kiviteli tervét készítik el az év első felében, az épület kivitelezését a negyedik negyedévben kezdik el és 1975 elején fejezik be. A 2. számú vízmű területén folytatódik a kútfúrás, és a kutakat összekötő gerincvezeték építése. Elkészül a 840 köbméter magas víztároló, sor kerül a 31-es számú út átvágásában épülő lakások szennyvízcsatorna-hálózatának építésére. Tovább épüj a tavaly elkezdett 24 munkahelyes orvosi rendelő, a munka befejezésének határideje 1974 véelőtt anyuhoz nem kerültem. Azt sem tudom pontosan, hányán vagyunk testvérek. A nővérem egyik levelében írta, hogy hét testvérem van. Persze azóta már születhetett több is. Soha nem tudom a szüleimnek megbocsátani, hogy kicsi koromban eldobtak maguktól, és csak akkor jutottam eszükbe, amikor máF valami hasznuk is lett voina belőlem. Nem tudnának olyasmit ígérni, amiért itt tudnám hagyni anyut, és az otthonom. Ilyen dolgom az életben nem lesz többet. — Hogyan képzeled el a jövődet? — Férjhez megyek, és lesznek gyermekeim, és én nagyon fogom őket szeretni. A kunszentmártoni járás minden községében ismerik Szabó Andrásaié gyermekvédelmi felügyelőt. — Már húsz éve dolgozom mint gyermekvédelmi felügyelő. Akkoriban több mint száz gyerek volt a járásban nevelőszülőknél. Azóta létrejöttek a nevelőintézetek, és egyre kevesebb lett a családokhoz kihelyezett gyerekek száma. Jelenleg harminckét állami gondozottunk van. — Hogyan változott az évek során a gyerekek ellátása? — Korábban és most Is egy évben kétszer, télen és nyáron kapnak ruhát. De ma már nem egyenruhában járnak. Méret alapján vásároljuk meg a szükséges holmikat, Igyekszünk mindig a legdivatosabbakat választani. Minden nyárra kapnak két nyári ruhát, szandált, fehérneműt. Télen ugyancsak két, meleg felsőruhát, csizmát, téli cipőt, kesztyűt, sapkát, sálat. Háromévenként új téli kabát jár. ősszel a tanszert is megvásároljuk. Havonta ellátogatok a családokhoz. Elmegyek az iskolába is, érdeklődöm, hogy tanulnak a gyerekek. Az osztályfőnökökkel is tartom a kapcsolatot, minden hetedik osztályos diákkal beszélgetünk a pálya- választásról. Segítünk az elhelyezkedésben vagy a továbbtanulásban. Persze, ha ezenkívül más probléma van, igyekszünk ezt is megoldani. ft Az öcsödi nevelőszülőknél lévő gyerekek otthonra tar láltak. Nyugodt családi körben élhetnek. Szeretet és gondoskodás veszi őket körük Szekeres Edit ge. Rövidesen elkezdik é6 december 31-ig befejezik az országos mentőszolgálat által finanszírozott mentőállomás építését. A művelődési ágazatban egyik legjelentősebb fejlesztés az erősáramú szakközép- iskola kétszáznégy személyes kollégiumának építése, amelyet az idén, szeptemberben adnak át. ft Tanácsülést tartottak ezen a napon Jászki seren és Jász- szentandráson is. A nagyközségi tanács ülésén ugyancsak a költségvetési alap képzése szerepelt a napirenden. Elfogadtak továbbá a mezőgazdasági lakosság 1973. évi jövedelemadó tételeinek megállapításáról szóló jelentést. Jásizszeptancjráson a tar aács gazdálkodásáról szóló előr terjesztés mellett, a tanácsrendeletek felülvizsgálatának tapasztalatairól is tanácskoztak. —— I« a. “ A Budapest centenáriumának tiszteletére Szolnok megye és a főváros XIV. kerülete közötti együttműködési szerződés megvalósításának első eseményére tegnap került sor. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola épületében a Thököly úton megnyílt a Nagykunság népművészetét bemutató kiállír tás, amelyet a karcagi Győrffy István múzeum gyűjteményéből rendeztek a Szolnok megyei Tanács és a fővárosi XIV. kerületi Tanács művelődésügyi osztályai. A kiállítás rendkívüli érdeklődést váltott ki a XIV. kerületben. A kerület párt és tanácsi veztői a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői szinte kivétel nélkül jelen voltak az ünnepélyes megnyitón. De az esemény híre a kerület határain is túljutott, a fővárosi kulturális élet — különösképpen a néprajzi tudomány ismert egyéniségei — közül is számosán megjelentek. Természetesen a Szolnok megyei és a karcagi vezetők, művelődésügyi szakemberek is a fővárosba látogattak a kiállítás alkalmából. Ott láttuk a megnyitón dr. Majoros Károlyt, az MSZMP megyei bizottságának titká- . rát. Sípos Károlyt, 'a megyei tanács elnökhelyettesét, Zagyi Jánost, a karcagi városi pártbizottság első titkárát, Kundra Józsefet, a karcagi Városi Tanács elnökét és sokan másokat. A megnyitó beszédet Balázs József a XIV. kerületi Tanács elnökhelyettese tartotta. örömét fejezte ki, a Szolnok megyével való egyre szorosabb és már a közel Készülődés az országos diáknapokra Bemutatók Jászberényben« Szolnokon, Mezőtúron és Karcagon Az országos diáknapok előkészületeként a közeli hetekben Jászberényben, Szolnokon, Mezőtúron és Karcagon megrendezik a megyei bemutatókat, s egyúttal különböző témákból tanácskozásokat tartanak. Jászberényben március 18-án a tánczenekarok, táncdalénekesek, a versmondók és a prózamondók mutatkoznak be. Szerveznek a fiataloknak akkor egy megbeszélést is, melyen napirendre kerül a KISZ- szervezetek feladatai, munkájuk tapasztalatai az állami oktatás fejlesztésére hozott párthatározat megvalósításában. Szolnokon március 21-én az énekkarok, kamarakórusok és a diákszínpadok mérik össze tudásukat. A szolnoki tanácskozás napirendje: az ifjúsági szövetség kommunista jellege erősítésének további feladatai és lehetőségei. A középfokú tanintézetekben lebonyolított kísérlet tapasztalatai, a még tartalmasabb mozgalmi munka kialakításának lehetőségei. Mezőtúron március 25-én a néptánccsoportok és szólisták, a népi zenekarok találkoznak, s- ott lesz a társastánc megyei bemutatója is. A fiatalok mezőtúri tanácskozásának napirendjén a szocialista hazafiság és internacionalizmus című téma szerepel Karcagon április 1-én szólóének, énekes duett, folk- és pol-beat, szólóhangszerek, kamaraegvütter sek, zenekarok bemutatói a lesz. A fiatalok ottani tanácskozása az ifjúsági klur bök tevékenysége, a KISZ kulturális nevelőmunkájának időszerű kérdései sze-: repelnek. ’ , jövőben számos érdekes eseményt ígérő együttműködés miatt és kerülete nevében ígéretet tett a jó kapcsolatok további ápolására. A kiállítás megnyitását rendkívül hangulatosan kezdte a Sebő—Halmos együttes játéka, akik modern és régi népi hangszereken a nagykunsági zenei folklór legszebb dalaiból adtak elő. Az impozáns kiállítási anyagot dr. Bellon Tibor, a karcagi múzeum igazgatója ismertette meg a tárlatlátogatókkal. Hangsúlyozta: a múzeum életében is kiemelkedő eseménynek számít, hogy a nagykunsági népi kerámia legértékesebb alkotásai először láthatók együtt történed folyamatosságukban. A XVI—XVII. századi (többnyire ifj. Szabó Mihály által rekonstruált) művektől kezdve a napjainkban keletkezett díszítő művészeti tárgyak. Az elmúlt évszázadok kerámiai emlékei mellett a karcagi Kántor Sándor, id. — Ez meg már nem tejbolt? Két fiatalember lépett be ezzel az önkéntelen felkiáltással a szolnoki Piknik bisztró ajtaján, szombaton, a megnyitás után alig néhány órával. Csodálkozásra valóban volt okuk, nemcsak nekik, hanem a bisztró többi vendégének is. A helyben fogyasztás kulturált körülményei, a kiszolgálás, az olcsó árak, a választék széles skálája a legkényesebb igényeket is kielégíti. A kopsmázni szándékozók itt nem találják meg azt, amit keresnek. Nem kapható ugyanis kimérve bor, sör, viszont a reggelizni betérő vendégek — kiszolgálással együtt negyedosztályú áron — fogyaszthatnak tejet, kakaót, tejeskávét, zsemlét, különböző süteményeket, házi páros kolbászt tormával, hidegkonyhai kéA biharugarx három és fél? ezer holdas víztükör, a nádas a tocsogós legelő. kitűnő búvóhelyül szolgálnak a vízimadaraknak — közöttük a nvári Indáknak, a k!skóc‘a~ gefenak g bíbiceknek, a szürkegémeknek, amelyek áll a nido, vagy átmenet} szállást találnak itt, A hótakaró nélés ifjabb Szabó Mihály, a mezőtúri Jakucs Imre, Kosa Klára, Gonda István, és a tiszafüredi Szűcs Imre művészi tálai, butellái, dísztányérai és más népi kerámiaremekei láthatók kitűnő elrendezésben, az Ybl Miklós főiskola KlSZ-klubjában. A kerámiákon kívül gyönyörű nagykunsági motívumokkal díszített szőttesek, cifrán ki varrott és díszített szűrök, térítők és a régi nagykun népviselet remekbeszabott darabjai (ezek Csikós Sándorné és a karcagi Háziipari Szövetkezet dolgozóinak kezemunkái) valamint a Karcag környéki népi építészet alkotásairól készült fényképfelvételek teszik teljessé a kiállítást. Mint a megnyitó iránti élénk érdeklődésből következtetni lehet, a nagykunsági népművészeti alkotásoknak nagy sikere lesz a fővárosban, a március 10-ig nyit- vatartó kiállításon. szftményeket És álljunk meg egy kicsit a hidegkonyhánál. Ha sikerül a „zsírpártiak” közül néhánnyai megkedvelteim ezeket a könnyen emészthető, olajjal készített, ízletes ételeket, akkor elmondhatjuk, hogy valamit már tett ez a vendéglátóipari egység az egészséges táplálkozás érdekében. És végül egy kis történet. Egy bácsi a pultnál túrós buktát kért. Az eladó annak rendje-rnódja szerint becsomagolta. A vendég asztalhoz ült, kibontotta a papírt és nekilátott elfogyasztani. A bisztró vezetője kistányért tett elé, mondván: ebből tessék fogyasztani. „Ó nem kell az nekem- JÓ papírból iß” Egyál- nalán nem! --=■ hangzott a válasz. —- Nálunk csak így leheti Kultúráltan. külí tél a bíharugari „rr.ít dároaradicsomban” is szokatlan jelenségekkel járt. Tízezrével maradtak itt a vadlibák, holott más években ősszel melegebb vidékre költöznek, s tavasszal éi*' ke?nek vissza. Jtt telelt néhány bstla, a ónnni ártér jellegzetes madara is, U; lakóépületek, kollégium, mentőállomás ülés! tartott a Jászberényi Városi Tanács Szabó János Busó-farsangra készülnek Mohácson Hazánk egyik legnépszerűbb farsangjára — a busó-far< sangra — készülnek Mohácson. Kalkán Mátyás egy kihalóban lévő hagyományt, a busó-álarc faragást tartja még életben. Nyitás után a PIKNIK bisztróban i- me Ttit'/rA ieleltek a „madárparadiewwhao t
