Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
1973. Január ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mire mámíthainak ? A munkások béremetéséről A cím nem egészen pontos. Az állami ipar és építő" ipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről lesz szó. Méginkább arról, ami a szokásostól eltérő most ebben. Tehát: hogyan hajtják végre az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozatát, amely az évek során létrejött kereset aránytalanságok felszámolására hívatott. A március l'től esedékes központi béreme" lés részleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdés azonban máris megválaszolható. Amit mindenki megkap Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallhattunk, olvashattunk a különböző megnyilatkozásokban. de minden alkalommal így vagy úgy a differenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak tehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átlagos összeget. A külön központi béremelésnél kétirányú differenciálás is eltéríti majd a személyre szóló konkrét bér javítás arányát az átlagtól. — Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. így az állami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10, — illetve 8 százalékkal emelkedik, míg a segéd- és betanított munkásoké. — ugyancsak átlagosan — csupán 5, illetve 4 százalékkal. — Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelési arány, hiszen a vállala- latok között Is további differenciálás lesz. A Központi Bizottság határozata értelmében ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben szükséges növelni a béreket ott. ahol nehéz fizikai mun Kát végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, illetve több műszakban dolgoznak, tgv nyilvánvalóan az átlagosnál nagyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanakkor egy olyan finommechanikai vállalatnál, — ahol a munka nem kimondottan nehéz és nagyobbrészt férfiak dolgoznak — egy műszakban? Az átlagnál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és művezetők legalább 8. a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek. (Az építőiparban ez a garantált arány természetszerűleg valamivel kisebb.) A fennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosztásra a munka nehézsége, a foglalKoztatott nők. illetve a műszakszám arányában; A saját bérfejlesztés — ösztönzésre A központi béremelés vállalaton belüli további differenciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csökkentené az országos intézkedés általános érvényét. Az ösztönző és differenciált bérfejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen felül biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garantált, másrészt annak felhasználása is erősen differenciált a jó munkára, a béremelések fedezetének előteremtésére kell, hogy ösztönözzön. Két dolgot még a saját erőre alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni. — A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell, hogy részesüljenek a vállalat saját bérfejlesztéséből. Vagyis a központi béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bér- fejlesztéseknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e előnyben a munkások rovására, azzal, hogy ők „úgyis eleget kaptak”. — Az 1973. évi saját erőből történt bérfejlesztéseket célszerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb ösz- szegü, s ezáltal is ösztönzőbb bérmelés kerüljön kifizetésre. Tehát január l'től csak az elkerülhetetlen béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét fel kell emelni a most már kötelező minimumra.) Ki viseli a lephet? A központi béremelés végrehajtásával kapcsolatban célszerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják a vállalatok átlag- bérszínvonalát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alaniát nem terheli, A bérköltségeket azonban elkerülhetetlenül növeli s íev arányosan a nyereség tömegét is csökkenti. Ha például a központi béremel ések esv vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget. — De mint ismeretes, átlagosan a nyereség 60 százalékát adók formáiéban a költségvetésbe befizetik a vállalatok. — Ezért a központi béremelések anyagi te-beinek nagyobb részét — példánknál maradva a 600 ezer forintot, az állam viseli. Jó gazdálkodással, egyebek közt ösztönzi bérezéssel, e többletkiadások sokszorosan megtérülhetnek A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyítják: az MSZMP politikája határozott munkáspolitika. Szocialista rendszerünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra, hogy él a társadalom vezető politikai ereje, a nemzeti jövedelem nagyobb részének megteremtője, a munkásosztály. Felelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk felemelkedésének legfőbb záloga. K. J. R fizetéssel nem érdemes Csongrád megyében néhány évi kísérletezés után maguk a termelőszövetkezetek látták be, hogy nem érdemes foglalkozni a mező- gazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó melléküzemági tevékenységgel, s ilyen ráfizetéses üzemágakat megszüntetik. A nagy- mágocsi Viharsarok Tsz- ben például tésztakészítéssel próbá" koztak. A vállalkozás azonban nem bizonyult kellően megalapozottnak. mert a tojást más gazdaságoktól kellett vásárol- nlok. A változó árak miatt ráfizettek a kis üzemre, ezért azt megszüntették, illetve a helyiséget bérbe adták a szegedi konzervgyárnak. A csongrádi Tisza Tsz sokáig bajlódott egy csárda fenntartásával, haszna azonban kevés volt belőle. A csárdát eladták az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek közös vállalkozásának. A kapott ösz- szeget a tsz a mezőgazdasági termelés, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére fordítja. A túrkevel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tanműhelyében modern gépeken sajátítják el a diákok a gyakorlati tudnivalókat. Képünk a Diesel adagoló műszeres beállításáról készült. A jó minőségért Munkások műszakiak összefogása DH mozgalom a iászboldogttázi radiátor Szemben Korunk műszaki fejlődése megköveteli a korszerűbb termelési és vezetési módszerek kialakítását, alkalmazását. A módszerek egyike a mind több vállalatnál — közöttük a Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátor üzemében — meghonosodott DH. azaz a „dolgozz hibát, lanul” mozgalom. Célja, a műszaki, a gazdasági és szervezési, nevelési intézkedések összefüggő rendszerével elősegíteni a gyártási hibák — ezen belül a veszteség — megelőzését, vagy csökkentését, a munkahatékonyság növelő- c£t Három éve A radiátor üzemben a DH bevezetése óta szerzett tapasztalatok, a mozgalomnak csupán hároméves eredményeit tükrözik. A jászbol„Gyümöles-lazító A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben új eljárást dolgoztak ki, különleges, úgynevezett Pektin-t>ontó anyagok előállítására. Ezekkel az enzimekkel a gyom öl csők rostos anyagait fel lehet „lazítani” s így a konzervipari feldolgozás során az eddiginél nagvobb mennyiségű gyümölcsléhez juthatnak. Az intézet útmutatása nyomán a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézetben sikeres üzemi próbák után nagyobb mennyiségben állították elő a pektinbontó enzimet. Az intézet munkatársai számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy ha országosan bevezetnék az új anyag felhasználását, milyen gazdasági eredményeket érnének el az üzemek. Amennyiben például egymillió mázsánvi borszőlőt kezelnének az enzimekkel. öt százalékkal több azaz 350 hektoliter musthoz iutnának. az almaié előállításánál is ió szolgálatot tesz a gyümölcs rostjainak .felpuhítása”; ezzel a2 eljárássá’ 24 000 tonnányi, egyébként erre alkalmatlan, almát lehetne felb-sznální gyümölcslé-készítésre. Több vlllamosenergia, cement és műszál Fontos nagyberuházások fejeződnek be as idén Mint ismeretes, az Idei népgazdasági terv is a beruházási összegek koncentrált, hatékony felhasználását írja elő, s mindenekelőtt a folyamatban levő beruházások gyors befejezését szorgalmazza, összesen öt egyedi nagy- beruházás indul, ugyanakkor 23 ilyen beruházás munkálatai fejeződnek be, így a kivitelezés alatt levő egyedi nagyberuházások száma az év végére a jelenlegi 76-ról 58-ra csökken. Az idén készül el a villamosenergiaipar egyik legnagyobb létesítménye, a Gyöngyösi Gagarin hőerőmű, amelynek építésére, felszerelésére az évek folyamán több mint 8 milliárd forintot költöttek. Az erőmű jelenleg már 600 megawatt villamos- energiát szolgáltat, július 31-lg pedig üzembe helyezik az utolsó 200 megawattos génegységet s utána az erőmű már végleges teliesít- ményt nyújtva 800 megawatt villamosenergiát termel. Másik nagy létesítmény a Barátság II. olajvezeték lé- nyp-^ben már elkészült az első 100 ezer tonna olajat próbaképpen már sikerrel át is bocsátották rajta. Még a hírközlő berendezések felszerelése van hátra, utána megkezdődik a 60 napos folyamatos próba, majd a vezetéket végleg átadják rendeltetésének. Teljesítőképessége igen jelentős, évenként akár 10 millió tonna kőolaj szállítására is alkalmas. Az építőanyagipar két új üzemmel bővül. A Beremen- di Cementgyárban már tavaly üzembe helyezték az új kemencesorokat, így 1973-ra már csak a kisebb befejező munkák maradtak 8 az idén eléri teljes teljesítőképességét, az egymillió tonnás termelést. A gépipar egyetlen, de nagy jelentőségű befejeződő egyedi nagyberuházása a Magyar Vagon- és Gépgyár új acélöntődéie. Pillanatnyilag minden erőt a termelőberendezések szerelésére fordítanak, hogy mielőbb üzembehelyezhessék az öntődét. Az úi üzemtől már az idén legalább 4 ezer tonna, jövőre pedig 18 ezer tonna jó minőségű acélöntvényt várnak. Megkezdődött a próbaüzem a vegyipar új létesítményében, a Magyar Viscosa-gy4Pan üzemben, a második negyedévtől kezdve pedig már üzemszerűen készül a poli- akrilnltril szál. E fontos szintetikus szálból az üzem évente 4 600 tonnát állít elő. A sportlétesítmények átadásával és az úthálózat építésével az Idén fejezik be a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola beruházásait, s véget ér a Szegedi Biológiai Kutató Intézet építése Is, ahol még a laboratóriumnak egy részét kell átadni. Az év végére minden feltételt megteremtenek a biofizikai, biokémiai, genetikai és növény- élettani kutatásokhoz. Az idén készülnek el a korábbi kormányhatározatokkal befejezésre már jóváhagyott. de áthúzódó további nyolc beruházással is. Vagyis befejeződik a Dunamenti Hőerőmű I.. a Székesfehérvári Szélesszalaghengermű I„ a Tiszai Vegyi Kombinát Polietiléngyár. a Péti Nitrogénművek rekonstrukció, a Halimba III. bauxitbányanyitás, g Tiszai Vegyiművek Kénsavgyára. a Lábatlani Vékonypapírgyár és a Borsodi Sör- és Malátagyár beruházása. dogházi részlegben, az ország más üzemeiben, és szerte a világon keresik az új munkarendszer hatékonyabb formáit, alkalmazásának lehetőségeit. A Szovjetunióban, a Saratov gépgyárban indított, csaknem húsz évvel ezelőtt mozgalmat azért, hogy már a termelés kezdeti fázisában felismerjék a gyártási hibákat. Magyarországon a Szabványügyi Hivatal kezdeményezésére először a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárban, majd a budapesti Alumíniumáru Gyárban, a Magyar Optikai Művekben, az Orion Villamossági Vállalatnál vezették be a DH munkarendszert. Ezeket a vállalatokat azóta sokan követték, jelenleg 53 vállalatnál alkalmazzák a hibamentes termelést elősegítő módszert. Célgépek A Hűtőgépgyár 1970-ben csatlakozott a DH mozgalomhoz. Először a jászboldogházi radiátor üzemben alkalmazták a gazdaságosnak ígérkező munkamódszert Ezzel egyidejűleg a Hűtőgépgyár úgy döntött, hogy az alumínium radiátorokra ötéves garanciát vállal. Jászbóld o'-'h ázón a gvártá. si hibák forrásának feltárása volt az első lépés, amivel megteremtették a DH bevezetésének alapfeltételeit. Űj — a hibamentes mun. kára ösztönző — érdekeltségi rendszert dolgoztak ki, erősítették a minőségi szemléletet. fejlesztették a munkaversenyt. A dolgozók véleményének. javaslatainak figyelembevételével meghatározták külön a műszaki Osztályok feladatait, külön az üzemen belüli feladatokat. A társosztályok olyan nélkülözhetetlen. balesetmentes és minimális selejt százalékkal dolgozó célgépek tervezésével segítettek, mint: a kör- késes sávszabó olló. az 5 orsós célfúró''stb. Az új munkarendszer a várakozásnak megfelelő eredményeket hozta. A se- lejtkár 1970 évihez képest a tavalyi összeg 31 százalékkal csökkent. A DH be. vezetésének esztendejében az üzem 16,4 millió forintos tervet teljesített, 1972-ben már 74,6 millió forintra növekedett a termelés. A brigádok A DH jászboldogházi sikerei után természetes, hogy a mozgalmat fokozatosan kiterjesztik az egész vállalatra. Az idén valamennyi gyáregységnél DH bizottságot alakítanak, amelyek segítik az új munkamódszer meghonosodását. A vállalatnál 52 szocialista brigád vállalásában szerepel a ÓH módszer alkalmazása. A vállalat gazdasági vezetése, párt_ és szakszervezeti bizottsága meghatározta a DH mozgalommal kapcsolatos további feladatokat. A jövőben is nagy gondot indítanak majd a termel4 kény ség és a minőség javítására, az önköltség, a selejt és a garanciális ráfordítások csökkentésére. — Illés — JúlSns 1-től emelik a méz felvásárlási árát Hazánkban ma mintegy 40 ezren foglalkoznak jövedelem-kiegészítő méhészkedéssel. összesen 650 ezer /méhcsaládot gondoznak, termékeik átvételéről, értékesítéséről ianuár 1-től már mint szövetkezeti közös vállalat gondoskodik az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat Az alapítók — 103 ÁFÉSZ és négy méhészeti szövetkezet — adják ezután a felvásárolt áru 70 százalékát A méhészkedés föllendítésére az OMSZV az idén nemcsak a leszerződött méz minden tizedik kilogrammja után hanem méhcsaládonként is- további négv kilogramm cukrot bocsát kedvezményes áron 3 méhészek rendelkezésére. Július 1-től .emelik a méz felvásárlási árát. s tervszerűen iavítiák a méhlege- lőket. amelvekef a közelmúltban szakszerűen feltérképeztek.
