Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
4 SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 1973. Január 9. Az ember és környezete A mezőoazdasáqj irrrncffo és az ember környezel Meg érli ezett az ebő mot el vascrcazallílmány Szombaton késő délután a dunaújvárosi kikötőbe megérkeztek az első idei szovjet vasércszállitmányok. A Komárom nevű MAHART motorvontató négy uszályban és két önjáró uszály hozott összesen 2000 tonna vasércet. A dunaújvárosi kikötőben az első vasérces uszályt még az éjszaka, a másodikat vasárnap kirakták. A kikötőben vasárnap egyébként folytatták a táblalemez-bera- kását. Három uszállyal, ezekben összesen körülbelül 2000 tonnányi finomlemezzel, rövidesen Jugoszláviába indul a Kaposvár vontatóhajó. Ipari vásár Az idén július 6.—15. között ismét rendeznek ipari vásárt és kiállítást Pécsett, a Köztársaság téri iskolában és a szomszédos parkban. A IV. pécsi ipari vásárra máris több mint száz vállalat és üzem jelentette be résztvé- telét, visszatérők és új jelentkezők, egyaránt. Különösen sok látnivalót ígér a bútoripar. Résztvesz a kiállításon Ma“- .rország szinte valamennyi jelentős bútorgyára. A vásárt rendező pécsi idegenforgalmi hivatal tárgyalásokat folytat jugoszláv. NDK-beli és lengyel kereskedelmi kamarákkal is külföldi cégek résztvételéről. Meghívták továbbá Pécs finnországi testvérvárosa, Lahti vállalatait. Lahti részvételét egyébként Pécs kiállítással viszonozza. Kisfilm Balczórói A következő hetekben számos új rövidfilmet láthatunk a mozikban. Ezek között Ko!lányi Ágoston „Száz év” című produkcióját, amely a műemlékvédelem centenáriuma előtt tiszteleg. Az ötszörös öttusa világbajnokság után olimpiai bajnok Balczó Andrásról készítette „Balczó” című filmjét Knoll István. A sporttörténelem egyik legnagyobb magyar egyéniségének életét, rendkívüli teljesítményeinek születését kísérhetjük végig az alkotásban. Czigány Tamás „Az euklideszi geometria világa” című népszerű tudományos filmje a görög geometria és természettudományos gondolkodás kialakulását és alkotó módszereit követi nyomon. A mezőgazdasági termelés ipari je legű átalakulása folyamatban van, ami kihatással van a mezőgazdasági termelés alapjaira, így a földre, a vízre és a növényzetet körülvevő levegőre is. AZ ELMÜLT évtizedben az agrotechnikai fejlődés egyebeken kívül a kémiai szerek nagyarányú térhódításához vezetett. Ezek egy része (műtrágyák) a terméshozamok jelentős növelése mellett, fokozta a természetes tavak, víztárolók egyes vízfolyások biológiai egyen- sú.ya megbomlásának veszélyét (eutrofizálódás). Más csoportja a hatékony növényvédelem mellett emberre, állatra egyaránt közvetlenül is veszélyes lehet, és koncentrált felhasználásuk a terület biológiai egyensúlyának megbomlásával járhat Az öntözés nagyarányú kiterjesztése következtében — mivel a kémiai szerek káros hatásai vízsszennye- zésen keresztül többszörösére növekedhetnek — a reális veszély fokozódik. A NAGYÜZEMI gépesített gazdálkodás egyik feltétele a művelődési egységeknek (táblák) a gépi kapacitásokhoz igazodó kialakítása. Ha ez nem párosul a domborzati adottságokhoz igazodó területhasznosítással (talajvédő gazdálkodás), úgy az eróziós károk tovább növekednek. Ez nem csupán a mezőgazdasági termelés feltételeit rontja, hanem a hordalék növekedése a vízilétesítmények feliszapolódá- sát is okozza. Elősegíti az ár- és a belvízveszély fokozódását. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területén minden főbb folyónkon növekedtek az árvízszintek. Mivel a talajvédő gazdálkodás jelentős befektetéseket is jelent (melioráció), a fent említett kedvezőtlen változások fennállnak. Az állatállomány koncentrációja a mezőgazdaság szennyvíz-kibocsátásának növekedését eredményezte. A keletkezett hulladékok szennyezik a vizeket, károsítják a környezetet. Az élővizek védelme éppen ezért megkövetelné, hogy a mezőgazdasági eredetű szennyvizek ártalmatlanítása a mezőgazdasági terme’és biológiai körforgásának folyamataiban történjék. MINDEZEKEN túlmenően jelentősen hozzájárul a természetes egyensúlyi állapot megbomlásához az erózió. Az ország 4,5 millió kh-ra becsült hegy- és dombvidéki területein a talajlepusztulás évi átlaga 21,9 to/kh, és az évenként iehordott talajmennyiség kb. 65 millió köbméter, amelyben — 2,2 százalékos humusztartalmat feltételezve — az évi humuszveszteség 1,43 millió tonna. Ez kh-anként 18,6 to. istállótrágyával, 1 kh-ra vonatkoztatva pedig 117 q istállótrágya szervesanyagával egyenlő értéket képvisel. Az évi közvetlen kár nagysága mintegy 8—10 millió. Az erőzió-talajpusztulást okozó közvetlen hatása mellett — súlyos közvetett kárt Is okoz. A lejtőről szállított hordalékból kb. 1 millió köbméter a vízmosások medrét tölti fel; kb. 8 millió köbméter a folyókba sodródik; több mint 40 millió köbméter pedig a lejtok alján, a befogadók partján húzódó részeket és szántókat tölti fel. Az 1 millió köbméter évi feltöltödés kotrási költsége kb. 25 millió forint HAZÁNK Európa egyik legkisebb erdősültséggel rendelkező országa, bár a felszabadulás óta csaknem 400 ezer ha. új erdőt telepítettünk. s Így ma hazánk területének 16,3 százalékát borítja erdő. Az emberi környezet szempontjából az erdő, a termőtalaj védelme, az erózió megfékezése, a csapadékvíz tárolása, a biológiai egyensúly biztosítása, előnyös klimatikus hatása, továbbá a levegő és élővizek szennyezettségének csökkentése me'lett, a városlakó emberek felüdülését, aktív pihenését, regenerálódását segíti elő. A kémiai anyagok alkalmazása a gazdasági eredményeket növeli, ugyanakkor az emberi egészség károsodásának újabb forrásává válik. A vegyszerek alkalmazásával együtt jár az erdőben élő vadakban, hasznos ragadozókban, a madárés rovarvilágban tapasztalható károsodás is. A rovarölő szerek használata a hasznos rovarvi ág irtásával megbontja a biológiai egyensúlyt. A mezőgazdasági termelés káros hatása elsősorban a vízfolyásoknál tapasztalható. A mezőgazdaság okozta vízszennyezés szintén az iparosodás hatására következett be, elsősorban a mezőgazdaság kemizálásának fejlődésével. A mezőgazdaság kemizálása nemcsak új vízszennyező forrást jelent, hanem az élővizek szennyezésének folyamatát új térségekre is kiterjeszti. A mezőgazdaságban jelen eg használatos növényi kártevők elleni védelemre szolgáló készítmények közül a gyomirtó szerek és a rovarirtó szerek a legveszélyesebbek élővizeink tisztaságára. Ezek a szerek a befogadóba kerülve egyrészt a vizet öntözésre használhatatlanná teszik, másrészt halpusztulást okoznak. A mezőgazdaság kemizálásának következtében fokozódik a természetes vizek növényi tápanyagokkal va'ó dusulása, ami az algák gyorsabb fejlődését, tömeges elszaporodását idézi elő. Az algák anyagcseréje és anyagcseretermékei közvetlenül rontják a víz minőségét. Élénk szaporodásukkal a vízelőkészítő művek működését zavarják. Ebinek következményeként tehát csökken a víz használhatósága, nő az ipari és háztartási vízelőkészítés költsége. A halászat is károsodik, mert a nemesebb halfajtákat értékte'enebb fajták váltják fel. Romlik a vidék esztétikai értéke is: az algaszövedékkel, hínárral borított víz mind alkalmatlanabb üdülésre, sőt közegészségügyileg is kifogásolható. A MEZŐGAZDASÁGBAN az ártalmak és a károk kapcsolata és összefüggése nem olyan egyértelmű, mint az iparban: a veszteségek nagy része a természeti adottságokból ered, a másik része pedig a biológiai egyensúly hiányára vezethető vissza. A természeti adottságokból származó veszteségek évenként 6—7 milliárd forintot jelentenek. A termelést érő károk (mint erózió, defláció stb.) évi 0,3—0,4 milliárd forintra becsülhetők: a mező- I gazdaság magának oközta I kár nagysága éves szinten 300—400 millió forint. (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Lborkaháló A Szegedi Kenderfonő és Szövőipari Vállalat különleges hálókat gyárt a nagyüzemi melegházi kertészetek számára. Ezeknek alkalmazásával valóságos „uborkafák” alakíthatók ki: a vékony po- liemid szálakból géppel megkötött hálókat vízszintesen kifeszítik, ezekre kapaszkodik fel az uborka. Ezek a hálók egyébként alkalmasak más kertészeti növények nevelésére is. Ebben az évben körülbelül egymillió négyzetméter „uborkahálót” gyártanak a mezőgazdaság nagyüzemeknek, I Egyik reggel, c amint Szaddikid5 zsán motorkerékI párján munkába I igyekezett, az út! kereszteződésnél S revett égy embert, I aki elkeseredetten I már messziről észI integetett. Megállt s mellette. — Jóreggelt! £ — Jóreggelt! — Bocsásson £ meg, önt ugye, I Szaddikidzsánnak “ hívják? £ — Igen, Szaddi* kidzsánnak... £ — Tudja, nekem- nagyon kellemet£ len, hogy most- feltartom önt .... ; — Na. nem olyan nagy do- ~ log... Miben segítI hetek?- — Szívességet I szeretnék kérni- öntől! ; — Kérem .„ — Nem tudom, I lenne-e önnek, ami nekem kelle- l ne... ? — És mi lenne 1 az? — De valószínű, nincs önnek ilyesmije ... látom az arcáról. — Mi látszik az arcomról? Valóban, mondja már gyorsan, mert elkésem a munkából! — Látja, tudtam! Ön máris haragszik! — Nem haragA. HasranoTS szom. Csak mondja végre, mit kíván tőlem? — Ön, ugyebár, az egészségügyi állomáson dolgozik? — Igen. miért? — És igaz, hogy az egyik faluban vesztegzár van? — Igen, igaz ... Két bárány patája megbetegedett, önnek talán szérumra lenne szüksége? — Á, dehogyis! Szerencsére, bárányaim nincsenek, ilyesmivel nem tud nekem segíteni ... — így valóban nem... — Köszönöm! — Mit köszön? Hiszen semmit sem tettem önnek! — De ön mondta, hogy nem tud nekem segíteni. Azt köszöntem meg. — Dehát, végül is, mit kíván? — Bocsánat, nem tartom fel túlságosan? — Hát... de azért majdcsak eljutok a munkahelyemre. — Az egészség- ügyi állomásra igyekszik? — Igen... — Nem akarom önt feltartani. Majd valaki máshoz fordulok... —* Dehát miért állított meg? Mondja már! — Kérem, ha megengedi... Valakit fel akarok hívni telefonon. De nincs aprópénzem ... — Ennyi az egész? Ezért vesztegettünk itt el ennyi időt? Fogja, itt van három telefonérme! >— Bocsásson meg, nem tudna visszaadni egy rubelből? — Nem, hagyja a fizetést! Az idő pénz! — Nem, nem fogadhatom el. Nem akarok az adósa lenni! Ha lenne mégis aprója... — Fogadja el az érmét és fejezzük be. Én már megyek is.... — Jó, elfogadom ... De félek, hogy fölöslegesen tartottam fel. Közben sajnos, elfelejtettem a telefonszámot ... Fordította: Antalfy István Beszélgetés az úton Lélegző fóliák A .lémet Szövetségi Köztársaságban szabadalmazták az ún. „lélegző”^fóliák gyártási technológiáját. Rendszerint PVC-fóliáról van szó, me yet lézersugarak hatásának vetnek alá; a sugárhatásra mikroszkopikus k nyílások képződnek a fólián, ami megkönnyíti a vízgőz és a gázok áthatolá sát. E fóliákat a felvágottaknál alkalmazott csórna golóanyagok gyártásáná 1 fogják felhasználni. Tudományos kutatás A tudományos kutatások képezik azt az alapot, melyre a mai Lengyelország jövőjét építi. 1971-ben Lengyelországban több mint 15 milliárd zlotyt költöttek tudományos kutatásokra, a nemzeti jövedelem mintegy 2%-át. Az elkövetkezendő években a tudományos ko tatásokra és fejlesztésre fordítandó kiadások növekedési üteme meg fogja haladni a nemzeti jövede em növekedési ütemét. 1975-be Lengyelország mintegy 25 milliárd zlotyt ad ki erre a célra, amj a nemzeti jőve delem kb. 2,5 százaléka Kíméletes huzalvégtiszlítás A szigetelt vezetékek drót végeinek forrasztás előtti „lecsupaszítása” a szerelési techno ógiák gyenge pontja. Részint azért, mert a zománcot, műanyagot textilbevonatot stb. a veze tékek végéről. A képen látható készülék a szigetelőanyag vegyi szeridőtrabló művelet, részint pedig fennáll a drótvég megsérülésének, megtörésének a veszélye, ami a létrehozandó kötések minőségére lehet kedvezőtlen hatással. Pedig a villamosberendezések szerelési munkáinál a huzalvégek ezrei, sőt tízezrei várnak naponta megtisztításra. Ma még többnyire mechanikus úton vagy hevítéssel távo.ítják el kezeiének szétbontásával oldja meg a kr.tikus feladatot. Az előlap kis nyílásán bedugott huzalvég semleges légkörben pillanatok alatt felhevül, ezáltal elbomlik a rajta levő szigetelőanyag. A felhevítést gyors lehűtés követi, ugyancsak semleges gázban, hogy ne oxidálódjék a vezeték anyaga. Mindez néhány másodperc alati megy végbe. önszerelő daru A toronydaruk szerelése: meg ehetősen munkaigényes folyamat, ráadásul különleges óvintézkedéseket igényel. Éppen ez a körülmény ösztönözte a nyugatnémet szakembereket arra, hogy olyan darut alkossanak, amely képes „önmgát. szerelni”. Kezeléséhez c. pán egyetlen ember szu séges, aki távirányító k szülékkel, rövid idő alatt darut szál ítási helyze munkakész állapotba 1 " hatja. Garázs kazettából Egy amerikai cég kazetta tipusú garázs építését javasolja. Az ilyen kazettában 22 személygépkocsi fér el. Az autó begördül az alsó szintre, a vezető kiszáll, megnyom egy gombot, a gépkocsi egy cellával feljebb emelkedik, s eközben egy üres cella kerül alu a következő autó befogat sára. Az ilyen liftgarázs sok cellából is állhatna Kevés helyet foglalnak e ráadásul pedig szükség ese tén szétszedhetők és más hová szállíthatók. írásjelek telexgépen Műbolygó segítségével kínai írásje.ekkei működő telexgép biztosítja az összeköttetést New York és Tajpej között. A világon első ilyen berendezés üzembehelyezése speciális távirór berendezések révén vált lehetségessé. A 600 billen., vei ellátott távirógép per cenként 80 írásjelet képes továbbítani. A készüléket a tajvani Chinese Teleprin ters Corporation helyezte üzembe. Varázstakaró Csehszlovákiában üvegrostból készült, műanyag bevonatú, pihekönnyű paplanok kerültek forgalomba. Egy ilyen paplan súlya mindössze 55 gramm és egy cigarettatárca nagyságú tokban is elfér. Legfőbb előnye: ha az ember betaka- ródzik vele, tetszése szerint beállítható fűtésre vagy hűtésre. Az egész csak attól függ. hogy az ember a paplan melyik oldalát teríti magára. Másrészt a papi. rendkívül vékony aiun.. niumhártya borítja, és ha az ember a takaró „alumí- niumos” oldalát fordítja maga felé. akkor a paplan meleget sugároz, mivel a fémborítás a hő 90 száza lékát vissztartja. A papla- megfordítása után nyár melegben is n'-Jgodtan lehet aludni mivel a másik o'dal a hősugarakat visszaveri.
