Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NEPt.AP 1973. január 31. Réz viszály Afrikában 25 éves a magvar— lengyel ku turális egyezmény Ma 25 éve, hogy aláírták a magyar—lengyel kulturá­lis egyezményt. A megálla­podás tovább mélyítette a két nép barátságát, újabb lehe­tőségeket teremtett egymás jobb megismeréséhez. Nap­jainkban különleges jelentő­sége van a magyar—lengyel oktatásügyi együttműködés­nek. Például magyar és len­gyel szakemberek közösen megvizsgálták a két ország­ban forgalomban levő föld­rajzi- és történelmi-könyve­ket, és' megállapodtak ab­ban, hogy a sajátos szem­pontok alapján korszerűsítik a tanulni valót, elősegítik egymás történelmének meg­ismertetését. Erőteljesen fejlődött az együttesek, reprezentatív ki­állítások cseréje is. Az el­múlt 25 évben több mint 70 zenekar, népi együttes érke­zett hozzánk, s ugyanebben az időszakban több mint 120 magyar együttes és több mint 500 szólista bizonyította a magyar kultúra jóhírét Len­gyelországban. A magyar—lengyel kultu­rális egyezmény tette lehe­tővé azt is, hogy 13 lengyel és 7 magyar színházi együt­tes révén a két ország kö­zönsége közelebbről megis­merhesse egymás színházi életét, drámairodalmát. Sokoldalúan fejlődött a kapcsolat országaink képző­művészei között is. Magyar- ország csaknem 200 kiállí­tást küldött Lengyelország­ba és másfélszáz kiállítást fogadott. Különösen jelentős volt „A magyar—lengyel kapcsolatok 1000 éve” című kiállítás, amelyet a krakkói Nemzeti Múzeum és a buda­pesti Nemzeti Múzeum közö­sen rendezett. A lengyel irodalom olyan klasszikusai, mint Mickie- wicz, Prus, Sienkiewicz na­gyon népszerűek nálunk, ugyanakkor a lengyel olva­sók is jól ismerik Németh László, Illyés Gyula, Déry Tibor nevét. A két ország kulturális ha­gyományainak kölcsönös ápo. lására is a kulturális egyez­mény aláírása teremtett ter­mékeny alapot. Magyaorszá- gon Kopernikusz-emlékbi- zottság alakult, amely tudo­mányos előadásokkal, nép­szerűsítő bemutatókkal, ki­adványokkal, filmbemutatók­kal, iskolai megemlékezések­kel készíti elő a nagy len­gyel humanista és csillagász születése 500. évfordulójá­nak méltó megünneplését. Lengyeországban ugyanak­kor javában tevékenykedik már a Petőfi-emlékbízottság. A haladás útját kereső fia* tál afrikai köztársaság, Zam­bia és'az afrikaiak millióit kizsákmányoló, fajüldöző, ko* lonialisita Dél-Rhodésia ha­tárán aknák robbannak, pus- katűztől hangos a Zambézi völgye. ^ A két afrikai országot a gyarmatosítók annakidején uralmuk * érdekében föderá­cióban egyesítették, de min­den állam jogi kapcsolatnál szorosabban kötötte őket egy­máshoz a gazdasági egymás­rautaltság lánca. Amikor a két ország útja újra elvált egymástól, éppen ennek a láncnak széttörése volt a legnehezebb feladat. — Még ma is súlyos gond a zambiai vezetők számára, hogy pél­dául a fehér telepesek kor­mányától függ az ország áramszolgáltatása1 a Kariba- erőmű energiája ugyanis Dél- Rhodésiából származik. A most kiéleződött viszály hátterében talán a legfon­tosabb gazdasági tényező mégis a réz — helyesebben a rézbányák termelésének elszállítása. A zambiai réz- iparnak nemcsak a szom­szédból érkező energiára, de azokra a Kivezető utakra is szüksége van, amelyeken ke­resztül el lehet szállítani a kikötőkhöz a rézércet (Tudni kell, hogy Zambia a világ harmadik legnagyobb réz­termelője és exportálója az Egyesült Államok és a Szov­jetunió után). Évente mint­egy 800 000 tonnát termel a híres zambiai réz-tartomány hét bányája. Itt található a világ ismert réztartalékainak egynegyede — egymilliárd tonna! A zambiai kormány­zat, amely Kenneth Kaunda elnök szavai szerint a ki­zsákmányolás három formá­ja ellen — a kolonializmus. a kapitalizmus és a fajüldö- zés ellen egyszerre indított harcot, mind határozottab­ban lép fel nemzeti jussáért, természeti kincseinek birtok­bavételéért A réztársaságok ellenőrzésére egész sor intéz­kedést vettek át a bankok, a biztosító társaságok és sok külföldi tröszt részvényeinek többségét. Ezt a fejlődést aggodalommal látták a szom­szédos fehér telepes kormá­nyok, elsősorban a feketék tömegeit — jogf osztottság­ban és nyomorban tartó Dél- Afrika és Dél Rhodésia urai. Salisburyban — Ian Smith kolonialista kormánya külö­nösen veszélyesnek tartotta a zambiai példát, hiszen a dél-rhodesiai afrakaiak is mind hangosabban hirdetik, hogy hazaj ük. afrikai ne­vén: Zimbabwe, legyen, a zimbabweieké... A viszály hátterében a gazdasági tényezők mellett szorosan ott állnak tehát a politikaiak is. Dél-Rhodesia a határ lezárásával, a közle­kedési és kereskedelmi utak elvágásával „saját rezébe akarja fojtani” Zambiát, és egyben csapást akar mérni szomszédjára, amely termé­szetes támasza a zimbabwei nemzeti felszabadító mozga­lomnak is. A legutóbbi jelentések sze­rint rhodesiai katonák átszi­várogtak: zambiai, területre, és ott aknákat telepítettek. A robbanások több zambiai katonát és polgári személyt megöltek. A határmetiti te­lepülésekről emiatt el kellett szállítani a nőket és a gyer­mekeket. A feszültéget élező rhodesiai hatóságok azzal vá­dolták Zambiát, hogy kato­nái tüzeltek egy dél-afrikai katonai naszádra, amely a Zambézi határfolyó rhodesiai vizein hajózott. A zambiai hadügyminiszter a lusakai rádióban nyomban válaszolt: az igazság az, hogy a zam­biai katonák a levegőbe ad­tak le figyelmeztető lövése­ket, mert így akarták elriasz­tani a határsértő hajót. Rhodesia telepes-kormánya azzal vádolja Zambiát, hogy fegyveres támogatást nyújt a gerillamozgalomnak. lan Smith szerint a gerillák enél­kül letennék a fegyvert. — Hogy megzsarolja szomszéd­ját, elrendelte a határzárat. Jelenleg teljes erővel dúl a blokádháború — és a határokon tapasztalt feszült­ség sem kecsegtet a viszály gyors rendezésével. A szembenálló felek segít­ségért folyamodtak barátaik­hoz. Az Egyesült Államok ezt a pillanatot találta alkal­masnak arra, hogy közölje: nem tartja magára nézve kö­telezőnek az ENSZ Dél- Rhodesia ellen hozott boj­kott-határozatát és továbbra Is fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat Ian Smith faj­üldöző rendszerével. Másfe­lől viszont az Afrikai Egy­ségszervezet szolidaritását nyilvánította Zambiával és Tanzánia máris közölte, hogy a szárazföldi útvonalakon való szállítással nyújt segít­séget Lusakának. A helyzet éleződhet, nem lehet Kizárni egy újabb af­rikai konfliktus kirobbaná­sát. De nyilván igaza volt Kenneth Kaunda elnöknek, amikor a zambiai parlament megnyitásán a minap kije­lentette: „Figyelmeztetem a rhodesiai telepeseket, hogy so­ha többé nem tartóztathatják föl az afrikai milliók hatal­mas felszabadító mozgalmát.” Rudnyánszky István A krakkói Jagelló Tudományegyetem múzeumában megte­kinthető számos Kopcrnikusz-korabeli csillagászati eszköz. Egy részük, mint pl. a csillagos ég glóbusza, az ún. torkve- tum és néhány asztrolábium a híres asztrológus és csillagász, az olkuszi Marcin Bylica tulajdonában volt, aki 1943-ban az egyetemre testálta őket. A múzeum gyűjteményében számos Kopernikusszal kapcsolatos tárgy és eszköz is sze­repel, amelyek közül többet bemutatnak a párizsi Bibliot- hégue Nationale által rendezett Kopernikusz-fciállításon. A kiállítás ünnepélyes megnyitására 1973. február , 19-én kerül sor. A kiáll'tás biztosa dr. Estreicher lengyel profesz- szor lesz. Képünkön: Prof. dr. Karol Estreicher válogatja a párizsi kiállításra szánt tárgyakat. Húromszáznegyven kapcsolat az éterben A magyar rádióamatőrök is bekapcsolódtak az 1972. október 15-én felbocsátott Oscar—6 jelű, — amatőr rendeltetésű — mesterséges égitesttel folyó kísérletekbe. A műhold pályáit grafi­kus módszerrel, vagy kom­puterrel előre kiszámítják, így naponta 9- -10 alkalom- máj van lehetőség arra, hogy a szatellitában elhelyezett adó-vevő segítségével távoli országokkal, sőt, más világ­részek amatőr rádiósaival beszélgethessenek. A MALÉV—LRI rádióklub HG5AIR hívó jelű amatőr adóállomása eddig 3 konti­nens 28 országával, 340 kap­csolatot létesített. Az össze­köttetések között szibériai, izlandi, örmény, kanadai, le- ningrádi, madridi és sok más európai partner is találha­tó. Az FMV rádióklub HG5KEB állomása is már 22 körzet 138 összekötteté­sét naplózta. Nincsenek „néniéi” diplomaták A bonni külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn közöl­te. hogy az NSZK külképvi­seletei a közelmúltban új ajánlásokat kaptak a minisz­tériumtól az NDK diploma­táival szemben tanúsítandó magatartásukat illetően. — Ezek értelmében a „német nagykövet” elnevezést ..a Német Szövetségi Köztársa­ság nagykövete” elnevezésre kell felcserélni, ha ez idáig nem történt volna meg. Az NSZK külKépviselőinek — olvasható az ajánlásokban — olyan ..korrekt” magatartást kell tanúsítaniuk az NDK- beli diplomaták iránt, mint amilyen a normális kaocso- latban lévő államok megbí­zottai között szokás. A bon­ni külügyminisztérium azt ajánlja diplomatáinak, ke­rüljék a súrlódásokat és a vitákat az NDK diplomaták­kal, ugyanakkor ne mutas­sanak irányukban ..túlzott barátságot”. ne tartsanak velük „különlegesen szoros Kapcsolatokat”. Ha eddig ti­los volt nyugatnémet diplo­matáknak a szocialista Né­metországból jött társaikkal kapcsolatot tartaniuk, most az lesz a szabály, hogy az NDK-diplomaták ..bevonan­dók’’ az illető NSZK-külkép- viselet protokolláris és társa­dalmi tevékenységének va­lamennyi rendezvényébe. ELŐTT Ügy látszik, a televízió műsorában a pénteki nap ismét elfoglalja méltó he­lvét. megkapja régi rangját és újra a bemutatók napjá­vá lép elő. Legalább;s az elmúlt hét tartalmas pénte­ki műsorának tapasztalatai erre engednek következtet­ni. Külön érdekes, hogy nemcsak a műsorok fő ide­jében. hanem már a kora esti órákban is figyelemre méltó programokat üdvözöl­hettünk a képernyőn. így például A hídmester című riportfilmet, ameynek alko­tói — Kopeczky Lajos szer­kesztő-riporter és Eck T. Imre rendező — nemcsak a száz éve felé járó Margit- hidat mutatták be. hanem egy sokak számára talán is­meretlen foglalkozás, a híd- mesterség izgalmas szépsé­geit is. A híd szinte élő or­ganizmussá változott a bá­tor kamera képei nyomán. A Fabula, a kora este másik műsora, megszokott színvonalán, játékos köny- nyed hangvételben, a pálya- választás kérdéseit ízlelget­te. és szemlé etes példák­kal igazolta, hogy a világon mennyi, de mennyi mester­ség létezik, és hogy közöt­tük eligazodni bizony nem is olyan könnyű. Zala Márk és Kern András egy-egy iroda’mi szemelvény ragyo­gó előadásával színezte a kellemes Fabulát, és igen mulatságos, de egyben ta­nulságos is vö t a nagy pe­dagógus. Comenius mester­séget magyarázó hajdani gyakorlati metódusának fel­elevenítése. Azután jött A csodadoktor. Kolégiumi A kollégiumi színjátszás színházi ku túránk értékes hagyományait jelenti. Az utóbbi években már nem­csak elismerjük őket. már tudniillik az iskoladrámá­kat. hanem gyakran fel is fedezzük a színpad számára, lásd Szentendre, ahol csak részükre van fenntartva nyaranta egy szabadtéri színpad, és lásd a műked­velők próbá kozásait. Hogy valóban mennyi mulatság, derű van ezekben a diákbo­hózatokban most a képer­nyőn is láthattuk. A való­jában két komédiából össze­ötvözött. egy ferences atya és egy kálvinista professzor művéből „összebékített” A csodadoktor. Varga Balázs újraírásában és humoros verseivel, Félix László ki­tűnő rendezésében kellemes szórakozást nyújtott. A két­komédiák: száz év előtti iskoladrámák megifjodva léptek e enk a képernyőn, a rögtönzött já­ték friss ízeivel Borka asz- szony és György diák his­tóriája megtoldva a csoda­doktor Aesculapius gyógyító kúrájával, nagyszerű játék- lehetőséget adott a szereplő színészeknek, akik közül el­sősorban Halász Jutka és Konrád Antal „hozta” legin­kább a Hajdani diákszínját­szás hamisítatlan hangula­tát. Nagy Anna Dorottya- szépségű Borkája sem volt rossz, miként a muzsika, Daróczi Bárdos Tamás stí­lusos zenéje — különösen a Csibedá' hatott nagyszerűen — jól szolgálta egy dicsére­tes vállalkozás sikerét. Még aznap este a tv zenés szín­házának bemutatóját egy újabb televíziós premier követte: A fekete Mercedes utasai A neves szovjet közíró Túlvilági találkozások cím­mel 1971-ben magyarul is megjelent könyvéből ké­szült: elaondo’kodtató játék­nak. A tévéváltozat alkotói tehát nem a beleélés drá­májának szánták, hanem olyan eljátszott jelenek sorának — kissé elidege- nítve őket — amelyből a gondolkodó elme levonhatja a megfelelő tanú’ságot. He­lves szándék, de a gyakor­lat mintha nem igazolta volna teli esen a tévéválto­zat készítőit. Mintha meg­feledkeztek volna kissé alapvető szándékukról. Kü­lönben hogyan is eshetett volna meg hogy a rendkí­vül világos szerkezetű könyvből. —interjúit, beszé’- getések logikus sora — ki­indulva a tévéváltozatban bizonvos televíziós ködösí­tésnél kössenek ki. Mi szük­ség volt például túlbonyolí­tani Ginzburg, az író Mün­chenbe érkezését, dramatur- giailag túlkombinálni, és mi indokolta a bevezető képsorok autós hókusz­pókuszát. És a közbeékelt songokat, dalokat is vígan el lehetett volna hagyni. Mert mi is a dolgok lé­nyege? A német irodalom­hoz vonzódó Ginzburg, aki egyébként dokumentumre­gényt írt a házaárulók krasznodari peréről, s akit egy nyugatnémet könyvki­adó. bizonyos Max hív meg Münchenbe, bejárja Nyugat- Németországot, hogy felke­resse a náci rendszer élet­ben maradt „nagyságait”, és elbeszélgessen velük arról, ami történt és arról, ami most van. így jut el Himler rideg, szenvtelen és feszes magatartású vejéhez, az új- náci pórt nevelési referen­séhez. így találkozik Krist- mann-nal. Krím és Belo­russzia. hóhérával, a fele­lősségre vonástól eddig még megmenekült krasznodari tömeggyilkossal. így vált szót a náci rendszer koszo­rús költőjével Hans Bau- mann-nal. azután Hitler fegyverkezési miniszterével, majd a Hitlerjugend egyko­ri vezetőjével és még Éva Braun nővérét is sikerűi megszólaltania a húg és a Führer kapcsolatáról, ame y Ilse Braun szerint a „szá­zad legnagyobb szerelme volt". Csupa „érdekes” ember, de a legérdekesebb s velük beszélgetve Ginzburg Is er­re volt igazán kíváncsi, jól­lehet gyűlöli Ideológiájukat, hogy vajon sorsukból mit és mennyit tanultak a náci eszme megszállottái, is el­játszott történelmi szerepük­ről miként vélekednek a háború után két évtizeddel. Ginzburg emberközpontú riportregényét — olvas­mánynak is nagyszerű — a már fentebb említett, fil­mes buzgóságból fakadó túl­zásoktól eltekintve jól vitte képernyőre Szász Péter, » tévéváltozat forgatókönyv­írója és a játék rendezője. Kitűnően alkalmazta pél­dául a kép és a hang el­lentmondásában rejlő Kife­jezési lehetőségeket. így Schirach jellemzésében, és ötletesen alkalmazta a atot- takat ironikusan értelmező feliratokat, például az ön­magát igazolni akaró fegy­verkezési miniszter leleple­zésére. A találkozásokat megjelenítő színészek közül néhány nevet külön is ér­demes megem íteni. Így Kálmán György nevét, aki nemcsak eljátszotta az író szerepét, de egyben élővé is varázsolta a belső indulatai­tól feszülő Ginzburgot. a történelem író-nyomozóját. Ruttkai Éva arcát is nehéz elfelejteni, aki döbbenetes mélységeket tárt fel mono­lógjában. amikor Tomka egyéni tragédiájáról val'ott. Kitűnő volt Kozák András újnáci ideológusa és itt áll­junk is meg. Idézzük csak egyik mondatát: „Pártunk egykori náci bűnösök fele­lősségre vonását. — Érde­mes-e feletósségre vonni egy sereg embert — a náciz­mus bűnei tömegméreteket öltöttek — akik kénytelenek voltak a kötelességüket tel­jesíteni?” így vélekedik ma Himler veje. Ugy-e elgon­dolkodtató? V. ML .

Next

/
Oldalképek
Tartalom