Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 28. HÉTFŐ: Willy Brandt és Pomipdou tárgyalásai Párizsban.. — Portugál ügynökök meggyilkolták Cabralt, Bissau- Guinea népének vezetőjét. KEDD; Kissinger és Le Dúc Tho Párizsban parafálta a fegyverszüneti megállapodást. — Nixon tévébeszédében jelentette be a megegyezés hírét. SZERDA: A NATO-országok jegyzékben válaszoltak a ma­gyar kormánynak az európai haderőcsökkentés ügyé­ben. — Magyar felszóla ás Helsinkiben a biztonsági konferenciát előkészítő tanácskozáson. CSÜTÖRTÖK: Magyar kormánynyilatkozat a vietnami fegy­verszüneti ellenőrző bizottságban való részvételről. — Közöspiaci megállapodás a „kilencek” közös mezőgaz­dasági politikájáróL PÉNTEK: Megalakult az új belga kormány. — Agnew amerikai a.elnök távol-keleti körútra indult. SZOMBAT: A vietnami békemegállapodás aláírása Párizs­ban. — Az arab védelmi tanács összeült Kairóban. Iory látta a hetet hírmagyarázónk t Páífy József Aláírlak a vietnami megállapodást A külügyminiszteré t elutazása Pár zsból Vályi Péíer hazaérkezett Moszkvából nami Köztársaság kormányá­val egyetértésben,” írta alá a megállapodást, s annak jegyzőkönyveit. Az aláírási aktus, amely­nél ez alkalommal is jelen volt a magyar, a lengyel, a kanadai és az indonéz nagy­követ. mintegy • negvedórát tartott, s beszédek ez alka­lommal sem hangzottak eL Az aláírás után a külügymi­niszterek és a küldöttségek tagjai most is — akárcsak délelőtt — egy szomszédos terembe vonultak át. majd rövid egvüttlét után elhagy­ták a nemzetközi konferen­cia központi épületét. csatolt jegyzőkönyvek ünne­pélyes aláírásának zökkenő- mentes lebonyolításáról. A vele együtt utazó Tran Van Lám saigoni külügvmi- niszter jelezte, hogy Was­hingtonban találkozni fog Nixon elnökkel, s kedden vagv szerdán tér vissza Sai­gonba. Nguyen Duy Trinh, a De­mokratikus Vietnam kül­ügyminisztere, keddig marad a francia fővárosban. (MTI) ☆ A vietnami háború befeje­zéséről és a béke helyreál­lításáról szóló megállapodás 1973. január 27-i aláírása al­kalmából Kádár János, Lo­son ez j Pál és Fock Jenő kö­zös táviratban üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-Vietnami Köztársaság vezetőit. Évekig várta a világ és várta Vietnam: mikor hall­gatnak el végre a fegyve­rek. mikor lesz vége a nép­irtásnak. az utolsó hóna­pokban, 1972 októberétől az elmúlt napokig, már arra módosult a kérdés, hogy mikor írják alá az ameri­kaiak a békémé gá'lanodást? Most pedig — érthető mó­don »— új kérdések 'épnek előtérbe: mi lesz a tűzszü­net után? Meghozza-e az igazi békét? Nem ünneprontás, ha a békemegáliapodás aláírása után számba vesszük azokat a veszélyeket is, amelvek a ..törékeny békét” fenye­getik. Az Egvesült Államok elkötelezte magát, hogy 60 naoon belül kivonta csapa­tait Dél-Vietnamból. de nem jelemző-e a tény, hogy azt a főhad'száitást amelv Saigonban volt és még van is, nem oszlatták fel. egyszerűen csak — átköl­töztetik Thaiföldre, ponto­san Nak^m-Phanom váro­sába... Vagy egy másik ag­gasztó jelenség: Thieu el­nök börtönei tele vannak dél-vietnami hazafiakkal, ellenzékiekkel. Egyes fórrá­SOk 0*0 tartanak fogva! Uevanez a Th’eu ma is foga ókort k. hogv harcolni fog „az utolsó kommunista megsemmisíté­séig”... A pvimsti PaitiS ipprtto^. zi, hogy ha a fegyveres ösz- szetűzések el is maradnak a tűzszünet életbelépésekor, a po’itikai küzdelem folyik tovább és nem bizonyos, hogv csak — szócsaták for­májában... Még nolgári la-, pok sem titkolják — pél­dául Párizsban. — hogy az USA beavatkozhat a dél­vietnami polifkai helyzet alakulásába. Egy ismert amerikai professzor, a Hen­ry Kissingerhez közelálló Huntington könyvét ma so­kan idézik: ez volt a címe — „Hogyan készüljünk fel a dél vietnami po'itika! harcra?” Az egyetemi tanar „tanácsaiból” idézhetjük: „a kulcskérdés, hogy milyen magatartást tanúsítanak majd az amerikaiak a dél- vietnami választási e'íáras­ban, a saigoni hadsereg nyíltan, vagy titoVhan való részvételét illetően. Az Egyesült Államok ösztönöz­het. vagy akár ki is erősza­kolhat szövetségeket, társu­lásokat a Do’ittkai élet sze­replői között. Az amerikaiak pénzalanokat szolgáltathat­nak anvagi segítséget nyújt­hatnak egyes jelöltek támo­gat* cára, egves csoportok előtérbe tolásához. Ez tör­ténhet titkos eszközökkel, de rviltati is a gazdasági segítség íirügvén...” Amit Huntington profesz- szor — ismételtük: Kissin­ger „agytörösztiének” esvik tagja — javasol, az telje­sen kézenfekvő. Az USA roppant arányú gazdasági segítséget helvezett kilátás­ba Vietnamnak (a VDK­nak is!) az újjáépítés cél­jaira. Amellett, hogy a gaz­dasági-politikai pozíciók megerősítése a cél, nyilván­való az is. hogy ezzel a Ni- xon-i adminisztráció az ame­rikai monopóltőke egy ré­szének kíván kedvezni. Pon­tosan azoknak, akik eddig — a háború éveiben — ke­vesebbet kaptak az állam­tól, mint a fegyverkezési ipar és más hadiszállító cé­gek. Most a békésebb ioar- ágak nagyjai jönnek sorra! Ők részesülnek az amerikai állami megrendelésekből. Amelyek „Vietnam javán” túl a monopóliumok javát szolgálják igazán. Meglehet, hogy ez ad új, másfajta lökést az amerikai gazdaságnak. Nem akarjuk azt bizonygatni, hogy az USA válságban van (a bruttó nemzeti termék 1972-ben . majdnem elérte az 1 billió 200 \milliárd dollárt!), de az mindenesetre elgondolkoztat­hatja a New York-i és was­hingtoni pénzügyi hatalmas­ságokat meg kormányférfia­kat, hogy a múlt évben re­kordmagasságot ért el az amerikai külkereskedelmi mérleg hiánya! 6 és fél mil­liárd dollárral többet vásá­rolt az USA külföldön, mint amennyit exportált. Ugyanakkor, amikor Ja­pánnál éppen fordított a helyzet: óriási plusszal zárta külkereskedelme az 1972-es esztendőt. A japán tőkések szintén rohamra indulnak a délekelet-ázsiai piac meg­szerzéséért Indokínában a japán befolyás megteremté­séért vagy megnöveléséért. Tokióban azt mondják, hogy legalább egymilliárd dollár­ért lennének hajlandók be­ruházni a vietnami újjáépí­tésbe. A japán—amerikai konkurrenciaharcnak ez az Henry Kissinger, az ame­rikai elnök megbízottba — szombaton a Kongresszus tagjai előtt számolt be mun­kájáról. Ez volt az első eset, hogy az amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója — megjelent a törvényhozás tagjai előtt és hivatalos, ki­merítő beszámolót tartott. A Fehér Ház állásoontia sze­rint a személyi tanácsadók erre nem kötelesek, tekint­ve, hogy ezek a beszámolók „esetleg károsíthaiák az el­nök és a tanácsadók bizal­mas viszonyát”. Kissinger, aki kiielentette. hogy továbbra is a Fehér Házban marad, és nem kí­ván visszatérni a Harvard ecvetem előadói székébe. — először a szenátus, maid a képviselőház tasiaival talál­kozott. A beszámoló zárt aj­tók möeött folyt. A hírügynökségi jelentések szerint az amerikai törvény­hozásban új vita van kibon­újabb szakasza jelzi, milyen következményei lehetnek a vietnami válság megoldásá­nak. Nem mond ellent a ja- pár—amerikai versengésnek, hogy Hirohito japán császár most már vállalkozik a so­kat emlegetett, de mindig elhalasztott washingtoni út­jára. Amíg az USA népirtó háborúja tartott, erre az útra nem került sor, mert attól félt, hogy alattvalói meggyű­lölik, ha látványosan kiáll az Egyesült Államok ^elnöke mellett Tévedés ne essék, nem ki­várjuk csökkenteni a viet­nami békemegáliapodás alá­írásának jelentőségét, csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az igazi bé­ke még messze van! Ugyan­akkor világos, hogy például 1954-hez képest, a genfi egyezmények utáni helyzet­hez hasonlítva sokkal ked­vezőbbek a feltételek a viet­nami nép vágyainak, akara­tának teljesítéséhez. Akkor D. Dulles amerikája nem volt hajlandó elkötelezni ma­gát semmiféle rendezés mel- lett. Akkor Dél-Vietnamban viszonylag gyönge volt a népi felszabadító mozgalom, hiszen fő erőit északra szo­rították vissza. Most az USA is kénytelen aláírni a rendezésre vonatkozó elő­írásokat, a saigoni rezsim­mel szemben most a dél­vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány áll, amelvet széleskörű nemzetközi elis­merés övez. s amely Dál- Vietnam területének naavob- bik felén korlátlan úr. Most kialakult egy „harmadik erő” is, amely nem kommu­nista ugyan, de gyűlöli a saigoni rezsimet és az ame­rikaiakat. Bizonyos, hogv a tűzszüne- ti előírások megtartása, a Párizsban aláírt békemeg- éllapodás valóraváltása a vietnami néo érdekében áll. semmi esetre sem a dél- vietnami szabadságharcosok fogják az előírásokat meg­szegni. A nemzetközi jogi okmányok előírásainak és feltételeinek betartására fel­ügyel az a négyes, nemzet­közi ellenőrző bizottság, amely hétfőtől kezdve mű­ködik Saigonban. Ennek a bizottságnak tagja a Magyar Népköztársaság. Hazánk kép­viselőinek első csoportját a televízió nagy nyilvánossága előtt búcsúztatták pénteken este a ferihegyi repülőtéren, nem túlzás azt állítani, hogy nagy nemzetközi tisztesség egy ilyen, törénelmi fontos­ságú küldetést teljesíteni. taxozóban arról, hogy milyen lépésekre van szükség — a vietnamihoz hasonló helyze­tek kialakulásának megaka­dályozásához. Frank Church és Clifford Case szenátorok — az előbbi neve már rég­óta az elnök indokínai poli­ti ká’ánaK bírálói között sze­repel — törvén via vaslatot terjesztett elő — követelve, hogy amerikai katonai erő­ket a Kongresszus különle- ges felhata'mazása nélkül ne lehessen felhasználni sem észak-, illetve Dél-Vietnam­ban. sem azok partjainál. A törvényjavaslat lén vesében ellenzi a bombázásokat is. A törvénviavaslat indo­koltsását bizonvítia. hosy az amerikai hadügyminiszté­rium szóvivőié az amerikai hadifoglyok hazaszállításának részletes tervét ismertetve, meglehetősen nvfltan késiéit arról, hosv a Vietnam1 béke- mecállanodást követő idő­szakban =°m záriák k! laoszi és kambodzsai területek bombázását (Folytatás az 1. oldalról) Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere és William P. Rogers amerikai külügy­miniszter tegnap délután 15 óra 45 perckor érkezett meg a Vietnam-konferencián résztvett VDK-. illetve ame­rikai delegáció kíséretében a nemzetközi konferencia-köz­pont nagy tanácstermébe, hogy a VDK, illetve az Egye­sült Államok kormánya ne­vében aláírja a vietnami há­borút megszüntető és a bé­két helyreállító megállapo­dást és azzal kapcsolatban négy jegyzőkönyvet. A dél­előtt aláírt jegyzőkönyveken kívül ez alkalommal a VDK kikötőit elzáró amerikai ak­nazár eltávolításáról intéz­kedő jegyzőkönyvet is alá­írták. A délután aláírt megálla­podás szövege azonos a dél­előtt aláírt megállapodás szövegével, csak a beveze­tésben van különbség: a dé­lelőtt a négy küldöttség ál­tal aláírt megállapodás be­vezetése az aláírókat csupán a ..párizsi Vietnam-konfe­rencián résztvett felek”-ként említi, míg a délután aláírt megállapodás bevezetése így hanezik: „A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya a Dél-Vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradal­mi Kormányával egyetér­tésben. az Egyesült Államok kormánya pedig a Vietnami Köztársaság kormányával egyetértésben megállapodtak a következő intézkedésekben, s kötelezik magukat azok tiszteletbentartására és vég­rehajtására”. Vietnamra ügyel a vAág PÁRIZS Tegnap délelőtt — Ro­gers Pompidou elnöknél járt és köszönetét mondott Fran­ciaországnak a béketárgya­lások előmozdításában való közreműködéséért. Az Elys 'e- palotából távozóban Rogers nem nyilatkozott arról, hogy az egyórás találkozó során érintettek-e más kérdéseket is. BANGKOK Útban India felé Bang­kokba érkezett Souvanna Phouma laoszi miniszterel­nök. Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, re­méli. hogv a dél-vietnami tűzszünet életbelépését köve­tően tizenöt naoon belül Laoszban is elhallgatnak a fegyverek. Hozzáfűzte, hogv a Vientiane! kormánynak a laoszi hazafias front pártié­nak vezetőivel fnivtttott tár­gyalásai jól haladnak. PEKING Kevésbé derűlátóan nyilat­kozott a béke helyreállításá­ról Norodom Szihanuk. a kambodzsai királvi e«vség- kormány Pekinaben élő ve­zetője. Hangoztatta, hogv a kambodzsai szabadságharco­sok. akik pillana+nyilag az ország 85 száza'éKát tartlák ellenőrzésük alatt, mind-d- dig folvtatiák a harcot, amíg az amerikaiak ki nem vo­nulnak Kambodzsából a Lon-Nol-rendszer nedig ösz- sze nem omlik. Hozzátette, bármikor hajlandó falá'koz- ni Henry KissinP°rreT. hogy tár-svaimnak a kambodzsai háború befejezésiről. Ezek a társam! ások azonban csak kétoldalijai? lehetnek, a je­lenlegi Phnom Penb-i rend­szer kénviselőit Szihanuk nem ismeri el tárgyalópart­nerként. HÁTSÓT „A békemeeó'lani-wiás n^1 pünk ellenállási harcának hatalmas győzelme” — han­goztatta eev hanoi nagygyű­lésen Giap tábornok. a VDK ?■»-*? sz~ tere. A a kp+nnáVsit V.i. íiVik fp+tpV t*srmc£í*nt a B—f>?-ecek harc utolsó tizenkét napjában. A kettős aláírási eljárásra azért volt szükség, hogy olyan diplomáciai formulát találjanak, amely kielégíti a saigoni kormányt is. Thieu ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a „Dél-Vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya” elnevezés ne szerepeljen a külügymi­nisztere által aláírandó szö­vegben. A megállapodás azonban természetesen a je­lenlegi formában is teljes mértékben kötelezi a saigoni kormányt, délután pedig az amerikai külügyminisztér — mint az okmány hivatalo­san is leszögezi — ”a Viet­William Rogers amerikai külügyminiszter tegnap dé­lután mintegy félórával a vietnami békemegáliapodás, és a csatolt jegyzőkönyvek második aláírási aktusának befejezése után — katonai különrepülőgépen Párizsból Washingtonba utazott. Kí­séretében vannak azok az amerikai tisztségviselők, akik pénteken vele együtt érkez­tek a francia fővárosba, va­lamint Tran Van Lam, a saigoni rezsim külügyminisz­tere. Rogers elutazása előtt az Orly-i repülőtéren röviden nyilatkozott, örül annak — mondotta — hogy mire visszaérkezik Washingtonba, hatályba lép a vietnami tűz­szünet. Reményét fejezte ki. hogy az tartós lesz. Elisme­réssel nyilatkozott a vietna­mi békemegáliapodás és a Válvi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese teg­nap reggel hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST végrehajtó bizottságának 61. ülésén vett részt. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Bondor ☆ Hazaérkezése után Vályi Péter a végrehajtó bizottság ülésének eredményeiről a következőket mondta az MTI munkatársának: — A végrehajtó bizottság programja igen gazdag volt, összesen 24 napirendi pont­ról tárgyaltunké Mindenek­előtt a KGST legközelebbi ülésszakát készítettük elő, megvitatva annak legfonto­sabb témáit. A soronkövet- kező tanácsülés színhelye Prága lesz, az ülésszak köz­ponti témája a komplex in­tegrációs program. A tanács­ülés részletesen vizsgálja majd. hogyan halad előre a komplex program végrehaj­tása. s a helyes összkép ki­alakításához az inteeráció ió- néhány jelentős konkrét kér­dését is megvizsgálja. Az ágazati integráció szempont­jából különösen a gépipari és a könnyűipari együttmű­ködésnek nagy a jelentősége. Igen fontos ágazat a könnyű­ipar is, amelvnek fejlesztése szinte valamennyi KGST- országban előtérbe került. A most lezajlott végre­hajtó bizottsági ülés beható­an foglalkozott a népgazda­sági tervek koordinálásának kérdéseivel. Az ötéves t,ér­vek megfelelő egyeztetése országaink együttműködésé­nek fő eszköze. Most készü­lünk ötödik alkalommal nép- gazdasági terveink egyezte­tésére, a mostani terv-koor­dináció azonban különbözik a korábbiaktól, mert ezúttal a sokoldalú tervegyeztetés­ben már az integrációs prog­ram céljai is helyet kannak. A terv-koordinárió előkészü­letei már hosszabb ideje fo­lyamatban vannak, most úgy határoztunk, hogy az erede­József építésügyi és város“ fejlesztési miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. —- Alekszandr Mihailovics Szór rokin. követtanácsos, a Szov- jetunió budapesti nagykövet" ségéneK ideiglenes ügyvivője. tileg tervezett időpontnál előbb, két éven belül befe­jezzük az 1976—80-as ter­vek koordinálását. ígv lehe­tővé válik, hogy 1975-ben a hosszúleiáratú államközi meg­állapodások aláírásakor már az egyeztetett terveket ve- hessük figyelembe. A végrehajtó bizottság a Dunával kapcsolatos vízügyi együttműködés programját is jóváhagyta. Mint ismeretes, az 1980-as évek elején a Raj­nát a Dunával összekötő csa­torna segítségével rendkívüli mértékben tovább nő a Duna jelentősége, s ígv elenged­hetetlen az; érdekelt orszá­gok együttműködése e fon­tos víziót kihasználásában. A végrehajtó bizottság rész­vevői egyetértetettek azzal a magvar kezdeményezéssel is, hogy együttműködési egyezményt készítsenek elő a Duna vize tisztaságának védelmében, s ebben a mun­kában a lehetőség szerint vegyen részt valamennyi dunamenti ország. A KGST legutóbbi ülés­szakán a környezetvédelem, mel kapcsolatos együttmű­ködés kiszélesítését is kezde­ményeztük. A tagállamok ille­tékes szervei tudományos-mű­szaki együttműködési egyez­ményeket kötöttek, amelyek alapján hatékony intézkedé­seket tesznek a környezet szennyeződése ellen. Együtt­működési javaslatokat dol­goznak ki az illetékes szer. vek tisztítóberendezések és a környezetszennyeződés mé­résére alkalmas technikai eszközök gyártásának koo­perációjára, továbbá arra, hogv ilve.a eszközökkel el- láttiasmir a KGST országokat —r fejezte be nyilatkozatát, Vietnami kérdés az amerikai hor gresszus napirendjén A /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom