Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
1973, január 28, SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról) szinten maradjon. A külkereskedelemben a kivitelt a behozatalnál lényegesen gyorsabban kellett növelni. 1972-ben a nemzeti jőve* delem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fogyasztásának a növekedése a tervezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsékeltebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az előirányzatnál. Mindezek következtében a nemzeti jövedelemből a fogyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett, a felhalmozás pedig 28 százalékról 26 százalékra csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítésről, a népgazdaság fejlődéséről A külkereskedelmi forgalomban kiviteli többletet értünk el. Az 1972. évi népgazdasági terv teljesítése A termelésben, a felhasználásban — a központi fejlesztési programoknak megfelelően — nőtt a korszerűbb energiahordozók, az alumíniumipari termékek, a műanyagok és a modernebb gyártási eljárással készült cikkek aránya, valamint az autóbuszgyártás. Néhány iparcikk termelése 1972. évi 1972. évi Az 1972. évi tény terv tény az 1971. év mennyiségben százalékában milliárd kwo 16,6 16,3 109 Szén, millió tonna 28,0 25,8 94 Kőolaj, millió tonna 1,9 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4.0 4,1 110 Benzin, millió tonna 1,2 1.2 116 Fűtőolaj, millió tonna 2,8 2,8 118 Gázolaj, millió tönna M 2.4 112 Hengerelt acél, millió tonna 2.2 2.2 108 Bauxit, millió tonna 2,4 2,4 113 Cement, millió tonna 3.0 3,0 110 Kénsav, ezer tonna 523 566 121 Műtrágya (hatóanyagban), ezer tonna 611 555 101 Műanyagok, ezer tonna 100 122 Autóbusz, darab 7070 6974 110 Televízió, ezer darab 360 350 94 Hűtőszekrény, ezer darab 311 331 119 Papír, ezer tonna 283 290 108 Pamutszövet, millió négyzetméter 316 312 102 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 44 38 94 Cipő, millió pár 40 37 98 Hús, ezer tonna 428 110 Az év folyamán, a kapacitás bővítése és korszerűsítése érdekében számos ipari beruházást fejeztek be, nagyrészt vidéken. Ennek során például az ország villamoserőműveinek teljesítőképessége több. mint 200 MW-tal, a kénsavgyártásé 185.00 tonnával, a papíriparé mintegy 75 OÖÖ tonnával nőtt. A gépipar kapacitása új üzemekkel és üzemegységekkel bővült. Megkezdte termelését a Beremendi Cementgyár. A textilipari üzemek többségében rekonstrukciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesítése 6 százalékkal nőtt, belföldre 3 százalékkal,- exportra 16 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben. Az ipari termékek árszínvonala 1972-ben 2 százalékkal emelkedett. Építőipar Az építőipari termelés a tervezett 3—i százalékkal szemben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban lévő építkezések száma, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, az építőipari munkásoké 1 százaMezőgazdaság — vízgazdálkodás A mezőgazdaság a tervben számított 2—3 százalékkal szemben 4 százalékkal növelte termelését, ezen belül a növénytermesztés 7—8 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal. A búzatermés 4,1 millió tonna volt, több. mint eddig bármikor. Kukoricából 5,5 Néhány növény termésm ennyisége és termésátlaga búza kukorica cukorrépa termésmennyisége millió tonna 3.9 4,7 2,0 4,1 5,5 2,9 termésátlag q/hektár 30.7 35.4 278 31,0 39,7 370 1971 1972 1971 1972 Burgonyából 12 százalékkal kevesebb termett, mint az előző évben, a zöldséges a gyümölcstermelés viszont 6—7 százalékkal nőtt. A szőlőtermés 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esztendő termésénél. A sertésállomány az év végén 6.9 millió darab Volt, 700 000-fel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vágósertés termelés (970 000 tonna) 9 százalékkal, a felvásárlás (633 000 tonna) 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A szarvasmarha-állomány az év végén 1,9 millió darab volt. annyi, mint egv évvel korábban. A vágómarha termelés és felvásárlás nem érte el fez 1971. évit. A változatlan tehénállomány mai- lett a tejtermelés 2—3 százalékkal nőtt, A mezőgazdasági aktív keresők száma csökkent. Nőtt a traktorok, a szállítást és a betakarítást végző gépek teljesítőképessége. A mezőgazdasági üzemek 11 százalékkal több műtrágyát használtak fel. Egy hektár szántó, kert. szőlő, gyümölcsös területre — hatóanyagban kifejezve — 190 kg műtrágya jutott. Az öntözött terület 30 százalékkal nőtt. A vízgazdálkodás a Korszerűen kiépített árvízvédelmi töltések hosszát 60 km- rel, a közműves vízellátásban részesülő lakosság számát 4 százalékkal növelte. Közlekedés — hírközlés A személyszállítás 3 százalékkal nőtt. az áruszállítás annyi volt, mint 1971-ben. A villamos- és Diesel-vontatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot: 90 új nagyteljesítményű Diesel- mozdonyt. 22 villamosmozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak forgalomba. A közúti hálózat korszerűsödött. az MT-es autópálva második nyomvonala tovább épült Budapesten a helyi közlekedés javítására télies hosszában kiépítették és üzembebeive7ték a kelet— nyugati metróvonalat. 86 darabbal növelték az autóbusz- állományt, és több helyen lépcsőzetes munkakezdést vezettek be. A személygépkocsi állcr mány 340 ezerre növekedett. Az éves gyarapodás 45 ezer darab. A személygépkocsik 90 százaléka volt magántulajdonban. A telefonelőfizetők száma 1972. december 31-én 451000 volt. A műit év folvamán az előfizetők száma 27000-rel emelkedett. Az év végéig az ország 65 helységét kapcsolták be a távhívásos rendszerbe. Külkereskedelem A teljes külkereskedelmi forgalom a szállítási költségekkel együtt 8 százalékkal volt naevobb. mint 1971-ben. A kivitel a szocialista és a nem szocialista országokba egyaránt 21 százalékkal, a tervezettnél jobban emelkedett. A szocialista országokba a kivitel növekedésé nagyrészt ipari késztermékekből, elsősorban gépekből 1971. évinél 3 százalékkal.kisebb volt. A szocialista országokból 4 százalékkal kevesebb, a nem szocialista Országokból ugyanannyi volt az import, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból csökkent a gépimport, mérséklődött a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek behozatala. A nem szocialista országokból az anyagok és fogyasztási iparcikkek behozatala csökkent. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege a tervezett passzívummal szemben aktívummal zárult. Ezen belül: az egyenleg aktív a szocialista országokkal, passzív a nem szocialista országokkal, de a passzívum lényegesen kisebb Volt. mint egy évvel korábban. Beruházások lakkal emelkedett. A munka termelékenysége a kivitelező építőiparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari árszint, főleg egyes építőanyagok központi áremelése miatt, 4—5 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 lakás épült. A lakásépítési terv összességében jelentősen túlteljesült. 1971- hez viszonyítva is számottevő a fejlődés. Az új lakások között több a házgyári lakás. A szocialista szektorban a beruházások összege folyó árakon 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971-ben. összehasonlító árakon viszont a beruházás 2 százalékkal csökkent. Központi beruházásokra 10—12 Százalékkal többet, vállalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint égy évvel korábban. A központi beruházásokon belül elsősorban az egyedi nagyberuházásokra, a lakásépítésre, valamint a vasúti járműpark bővítésére és korszerűsítésére fordított összegek emelkedtek. A vállalati, szövetkezeti beruházások közül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai csaknem 20 százalékkal csökkentek. 1972 folyamán 90 milliárd forint értékű beruházást fejeztek be. többet, mint az előző esztendőben. — A befejezetlen beruházások állománya az 1971. évinél kisebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt Jövedelmek — fogyasztás millió tonnát takarítottak be. hektáronként 39,7 q-át, átlagtermés 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit A szálastak&rmá- nyok termésátlagai 8—12 százalékkal emelkedtek. A cukorrépa termés 2,9 millió tonna, 42 százalékkal több volt, mint 1971-ben. Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt A növekedés; 9.5 milliárd fórint 6,3 százalék: — ár- emelekdések nélkül 3,1 százalék. 1972-ben a kiskereskedelemben a közületi vásárlások csökkentek. A szolgáltatások igénybevétele 4—5 százalékkal bővült A mezőgazdasági népesség saját termelésből származó fogyasztása az előző évhez képest lényegében nem változott. Összességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetétállomány összege az év végén 54.5 mii“ liárd forint volt. 6.1 milliárd forinttal több. mint az előző év azonos időpontjában. A fogyasztói árak a tervezett mértékben. 3 százalékkal emelkedtek, jórészt az év eleién végrehajtott központi árintézkedések hatására.. Az átlagot méehaládó mértékben emelkedett az idénviellegű élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építőanyagok árszínvonala. Népmozgalmi, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1973. január 1-én 10 415 00() fő volt. — A múlt évbert 153 000 gyerek született. 118 500-an haltak meg. a néjoesség 34 500 fővel gyarapodott. Ezer lakosra 14,7 élveszületés és 11,4 halálozás jutott, a természetes Szaporodás 3.3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent. Az orvosok száma 24 300“ ról 25100-ra emelkedett, és az év végén 10 000 lakosra 24,2 orvos jutott Az orvosokkal együtt az egészségügyi dolgozók száma meghaladta a 110 000-et. A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült, és az év végén több mint 86 000 volt. A bölcsődék összesen 42 100 gyermeknek, a bölcső- déskorúak 10 százalékának az ellátását biztosították. — 1972 végén mintegy 185 000- en vettek igénybe gyermekgondozási segélyt, óvodába több mint 250 000 gyermek járt, az óvodáskorúak 59 százaléka. A bölcsődékbe és az óvodákba felvételt kérők egy részét a jelentős bővítések ellenére sem tudták elhe- lyeni. Az 1972—73-as tanévben az általános iskolákban -7° 1 043 600 gyermek tanul. 26 4Ó0-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Az általános iskolai oktatók száma 63 430- ről 64 000-re, az osztálvtef- meké 31 630-ról 31 950-re emelkedett. Az általános iskolai tanulók 22,5 százaléka jár napközibe. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán ebben a tanévben 346 500-an tanulnak, ezen belül nappali tagozaton 219100-an. a középiskolás korúak 31.5 százaléka. A gimnáziumi tanulók aránya az elmúlt tanévi 51.7 százalékról 50.5 százalékra csökkent A főiskolai és az egyetemi hallgatók száma 86 310- ről 90 860-ra emelkedett. — Nappali tagozaton 58 380-an tanulnak, a hallgatók 64 százaléka. A nappali tagozatos hallgatók több. mint 85 százaléka kap ösztöndíjat és 48.5 százaléka diákotthonban lakik. 1971-ben 5500, 1972-ben 6600 könyvet adtak ki. A könyvek példánvszáma 53 millióról 63 millióra emelkedett. A rádióelőfizetők száma 1972 végén 2.5 millió volt a televízióelőfizetőké 2,1 millió. és ruházat! termékekből adódott. Jelentősen nőtt az alumíniumkohászati termékek és az alkatrészek kivitele is. A nem szocialista országokba mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből 25 százaléknál. ipari késztermékből 21 százalékkal exportáltunk többet, mint az előző évben. A behozatal az előirányzottnál 10 százalékkal, m Idegenforgalom 1972-ben 6.4 millió külföldi járt Magyarországon. 5 százalékkal. 300 ezerrel több. mint egy évvel korábban. A külföldiek 85 százaléka szer eialista országokból érkezett. Az év folyamán a vendég- forgalmi férőhelvek száma 13 000-rel, ezen belül a szállodáké 2400-zal bővült 1972-ben 1,4 millió magyar állampolgár járt külföldön, 26 százalékkal több. mint 1971-ben. — A legtöbben a szomszédos szocialista országokba utaztak. Budapest, 1973. január 27. Központi Statisztikai Hivatal 'TépTény áz 1971. év százalékban Nemzeti jövedelem 105—106 105 Ipari bruttó termelés 105—106 105,6 Építőipar! bruttó termelés 103—104 101 Mezőgazdasági bruttó termelés 102—103 104 A lakosság reáljövedelme 105 103,5 A lakosság fogyasztása 105 103,5 Kiskereskedelmi forgalom 107 103 Beruházás 100 98 Behozatal (folyó árakon) 107 97 Kivitel (folyó árakon) 114 121 Ipar A szocialista ipar bruttó termelési értéke 5,6 szá: a- Jékkal volt több, mint 1971- ben. Az állami ipar termelése a tervezett ütemben, a szövetkezeti iparé valamivel mérsékeltebből fejlődött. A szocialista ipar a termelés- növekedést a tervezettnél kisebb létszámmal érte eh Az Iparban dolgozók száma 0,8 százalékkal kevesebb, ezen belül a munkások száma csaknem annyi volt, mint 1971-ben. A munka termelékenysége 6,5 százalékkal émelkedeiá. A szocialista ipar termelése, létszáma és termelékenysége 1972-ben Terv Tény az 1971. év százalékban Bruttó termelés Ezén belül: 105—106 105,6 állami ipar 105,4 165,5 szövetkezeti ipar 110.2 107.7 f oglalkoztatottak száma Ezen belül: 100.5 99.2 állami Ipar 99,6 szövetkezeti Ipar 97,1 Egf foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 105 106,5 A legtöbb ipari ágazat térmelt az előirányzottnál a meléee a tervezett ütemben, illetve annál gyorsabban bányászat, a kohászat és az fejlődött. Kevesebbet térépítőanyagipar. A szocialista ipar bruttó termelése ágazatok szerint 1972-ben Terv Tény az 1971. év százalékban Bányászat 100 96 V illamosenergia ipar 107 108 Kohászat 104 102 Gépipar 105 106 Építőanyagipar 307 104 Vegyipar 111 112 Könnyűipar 105 105 Egyéb ipar 106 110 Élelmiszeripar 106 106 Szocialista ipar összesén 105 105,6
