Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
1S73. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kereslet, kínálat feladatok Az idei Tájékoztató a ruházati kereskedelemről Tegnap a Belkereskedelmi Minisztériumban a ruházati kereskedelem vezetői Borsos László miniszterhelyettes vesztésével országos értekezleten beszélték meg idei tennivalóikat jelezték a várható keresletet, s meghatározták a vásárlói igények kielégítéséhez szükséges feladatokat A múlt esztendő forgalmi tapasztalatai, s a bérpolitikai intézkedések alapján 8—9 százalékos forgalomnövekedéssel. a tavalyinál ZJí milliárd forinttal több, összesen 29,8 milliárdos értékesítéssel számolnak. Figyelembe vették egyes ruházati cikkék árának mintegy háromszáz millió forintos csökkenését — valamint a korszerű és divatos termékek árának növekedéséből adódó körülbelül 3 százalékos átlagszínvonal-emelkedést is. A kettő alapján együttesen — folyóáron számítva — körülbelül átlag 2 százalékos ruházati árszínvonal-emelkedés várható ebben az évben. A jelzések alapján a minisztérium körülbelül félmil- liárd forintos készletnövekedést és összesen 35.5 milliárd forint értékű áru beszerzését tartja szükségesnek. A termelési feltételek lehetővé teszik, hogy az árualap mintegy 88—90 százalékát a hazai ipartól szerezze be a kereskedelem. A termelőktől viszont azt váriák. hogy a korszerűbb, a divatosabb és drágább ruházati cikkek gyártásával egyidőben gondoskodjanak a keresettebb olcsó cikkek folyamatos kínálatáról is. a ruházati termékek ára csak a használati érték változásával és annak mértékében emelkedhet Az új, divatos termékek árából realizálható többletnyereség egy részét a kevésbé korszerű cikkek árának csökkentésére kell fordítani. Különösen érvényes ez a követelmény a gyermekruházati termékeknél. Az ár- stabilitás érdekében a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium együttes rendelkezése alapján meghatározott gyermekruházati termékek árát azonos minőségben változatlan szinten kell tartani, s ettől csak külön engedély alapján lehet eltérni. A meghatározott listára felvett cikekket állandóan és teljes választékban köteles tartani az árusításra kijelölt bolthálózat. A ruházati kereskedelem vezetőinek állásfoglalása szerint a forgalom növekedéséhez a feltételek adottak, az ellátást zavaró problémák az ipar és a kereskedelem jó együttműködésével megszün- tethetők. Kevesebb balesetet okoznak a növényvédőszerek Szolnok megyében (Tudósítónktól) Csökkent a növényvédőszerek okozta mérgezések, balesetek száma a mezőgazdasági nagyüzemekben — állapították meg a Szolnok megyei KÖJÁL munkatársai. Az elmúlt években a megye gazdaságai sokat tettek a kemizációs ártalmak megelőzéséért, csökkentéséért. Csaknem mindenütt megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek irányítják a vegyszerzést, a gazdaságok többségében korszerű méregraktár épült, és a legtöbb helyen megfelelő védőfelszerelés, védőruha áll a do'gőzök rendelkezésére. A KÖJÁL a rendszeres ellenőrzések mellett a felvilágosítást tartja _ legfontosabb feladatának, ezért tavaly előadássorozatot tartottak a vegyszermérgezettek kezeléséről, ellátásáról a megye körzeti orvosainak, mentőseinek, védőnőinek. A megyei KÖJÁL tavaly kisfilmet készített a növényvédőszerek helyes tárolásáról, felhaszná lásáról, amelyet a községi művelődési házakban előadásokkal egybekötve vetítenek. Változatlanul sok gondot okoz azonban a felelőtlenség, amely legkorszerűbb védőfelszerelések mellett is balesetekhez vezethet. Első helyen kell említeni az alkoholfogyasztást, amely egyéb veszélyei mellett pok- szorosára növeli az esetleges vegyszermérgezés hatását. Szolnok megyében történt. hogy egy vegyszerrel dolgozó tsz-tag az egyébként veszélytelen permetezőszer- tői meghalt, mert az anyag az ittas ember szervezetébe került. A szolnoki Lenin Tsz-ben tavaly nyáron történt esetet is csak a gondatlansággal lehet magyarázni- a gazdaságban az egyik legveszé'yesebb méreggel, védőruha nélkül, szakképzetlen dolgozók permeteztek. Országos mezőgazdasági filmszemle Fehér Gyula főosztályvezető tegnap a MÉM-ben megnyitotta a kétnapos. XI. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. amelyen harmincöt szakfilmet, öt reklámfilmet és négy műszaki-fejlesztési híradót mutatnak be. A szakfilmek több mint fele színes kivitelben készült. Eeryejjek között a húsprogram megvalósításáról. a kertgazdaságok fejlesztéséről, a dohány, a cukorrépa és rtiás növényi kultúrák termesztéséről készítettek olyan szakmai filmeket, amelyeknek útmutatásait a termelők jól felhasználhatják a gyakorlatban. A sziakfilmeket a megyei filmközpontok forgalmazzák, kölcsönzik. Ezekben a filmtárakban mintegy 180 korszerű alkotásból válogathatják ki a szakemberek a számukra legmegfelelőbbeket. A kópiák száma országosan megközelíti az 5 ezret. Üzletekben a tavaszi vetőmag A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat Központjában a tavaszi vetőmag-ellátásról tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondották: az ellátás az elmúlt évinél jobbnak ígérkezik. — Tíz—húsz százalékkal több vetőmag áll a gazdaságok és a kiskertíulajdonosok rendelkezésére, mint 1972-ben, és a fajtaválaszték is gazdagabb. Egész sor új paprika-, paradicsom- és uborkafaitát kínálnak. Megjelenik az üzletekben az új szigetcsépi hibrid görögdinnye vetőmagja is. A kiskert-tulajdonosoknak 20—21 millió tasak vetőmagot biztosítottak. Megszüntették az évek óta tapasztalható — petrezselyem-vetómag hiányt, a várható szükségletnek kétszeresét tartalékolják. 80 mázsa paradicsom és nagyobb mennyiségű paprika-vetőmag vár eladásra. Újdonság, hogv megjelent az üzletekben a magról vetett hagyma is. amely egy év alatt termést, ad. Zöldborsóból és sárgarépából, sárga hüvelyű babból is zavartalan lesz az ellátás, zöldborsóból például 10—15 fajtát kánéinak Jobb később... A zaj, mai rohanó életünk velejárója. Olykor már kellemetlen erőssége az utcán, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken egyaránt zavarólag hat. Orvosok, tudósok kísérleteznek, szívós munkával kutatják a zaj csökkentésének lehetőségeit a közlekedésben, az egyes munkahelyeken. Az üzemek megengedett zajszintje az ABO-norma szerint N—80 erősségű. A fémfeldolgozó üzeinekben, a szövőgyárakban a faipar néhány területén — és még sorolhatnám a példát — gyakori az N—90, az N—100-as zajszint, ami már káros az emberi szervezetre. Nyilvánvaló, védekezni kell ellene. Hogyan? A védekezés egyik módja a műszaki megelőzés, a csendesebb gépek alkalmazasa, a hangszigetelő. A másik, az egyéni védekezés, a fülvattd, a füldugó, a fültok és a védősisak használata. A megyében egyik legzajosabb munkahely a túrkevei Háziipari Szövetkezet szövödéje. Régi — feltehetően állami vállalatoktól már kiselejtezett — gépeik szörnyű zajjal dolgoznak. Mindenki tudja, milyen zörgéssel jár, ha 4■—5 légkalapács dolgozik az utcán. Ha ugyanezt a 4—5 légkalapácsot elképzeljük egy jól hangszigetelt szobában, akkor érthetővé válik, mit hallanak napi nyolc órán keresztül a túr- kévéi szövetkezet mechanikus szövőgépei mellett dolgozó nők. Hogy miképpen védekeznek? Legtöbben csak bekötik a fejüket vékony kendővel. Egyidőben használták a füldugót, de lemondtak róla, Ori'osilag megállapított tény, hogy huzamosabb használata fülgyulladást okoz. Egyik dolgozójuk magánúton szerzett svéd fülvattát. Ez 10—15 százalékkal csökkenti a szövőgép vétélőjének percenkénti 120 éles csat- ianását. (A nagy teremben nyolc aép dolgozik, vagyis percenként 960 csattanás bántja a fület.) Magánúton szerezte — ee elgondolkoztató! A szövetkezetnek nem kötelessége-e. hogv gondoskodiék dolgozói egészségvédelméről? A törvény szerint, ha valakinek hallás- szervi megbetegedése lesz az üzemi zaj miatt, a vállalat kártérítésre kötelezhető. De meg lehet fizetni az egészséget? Mint megtudtam, a szövetkezet vezetősége már érdeklődött nagy szövőgyáraktól a fülvatta alkalmazhatóságáról, használhatóságáról — tehát előbb utóbb be is szerzik ezt a nem is drága védekező eszközt. Mit tehetnénk hozzá? Jobb később, mint soha! ~ " — katona “ Lj áruház nyílt Kunmadarason A kunmadarasi ÁFÉSZ a IV. ötéves terv első két évében több mint 5 millió forintot fordított a kereskedelmi hálózat fejlesztésére. Korszerűsítették az élelmiszerboltokat, az éttermet, a presszót, borozót nyitottak, de a legjelentősebb beruházás a tegnap átadott ruházati áruház. A 650 négyzetméter alap- területű, kétszintes, korszerű létesítmény 4.5 millió forintba került, fölépítéséhez a szövetkezet tagsága 1 millió forint értékű célrészjegy vásárlásával járult hozzá. A nagyközségben a három elavult, ruházati cikkeket és cipőt árusító boltot megszüntették, „szerepüket” a gazdag árukészlettel ellátott új áruház vette át. Az áruházban készruhát, méterárut, lakástextíliát, kötöttárut, divatárut, bőrdíszműt és cipőt árusítanak. Az árukészlet a nyitáskor 4 millió 250 ezer forint volt, a tervezett forgalom erre az évre 17 milliö forint Mibe kerül ? Árstabilitás — vállalati törekvések A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, az ismert hatósági áremelésekről döntve, egyszersmind kimondta, hogy az „alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralevő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig az alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabad áras cikkek körét nem lehet bővíteni”. Érdemes elidőzni a jelzőnél, amely az élelmiszerek, fogyasztási cikkek meghatározott csoportját alapvetőnek minősiti, amiből értelemszerűen következik az, hogy e termékek másik csoportja nem tekinthető alapvetőnek, következésképp, termelői, értékesítői felruházhatok a szabad ár-kialakítás jogával. Aligha szorul bizonyításra, mekkora jelentőségű a határvonal, amely ezt a kétféle minősítést elválasztja. S a különbség nemcsak) fogyasztói, de termelői nézőpontból is roppant hatású, hiszen ebből következik, hogy az egyik vállalat, szövetkezet emelheti az árat — s ezzel: bevételeit, tehát a részesedési alapot is — a másik pedig a hatósági ár egyértelműen határolt mozgásterében kénytelen gazdálkodni. Gondoljuk meg — végleges példázatként — vajon úgy huszonöt esztendeje. amikor előbb a sárgaborsó-leves. majd a lóden- kabát fémjelezte azokat a bizonyos primer-szükségle- teket, miként vélekedett volna ama képzeletbeli népszavazás arról, ha ide csoportosítják mondjuk a hűtőszekrényt, vagy a mosógépet. Ha viszont — naprakészen — az idei. úgynevezett ellátottsági szintet vizsgáljuk, kitűnik, hogy az alapvető fogyasztási cikkek határvonala szükségképp eltolódott, természetesen a magasabb igények irányába, hiszen 1973-ban — a terv előirányzatai szerint — immár ezer lakosra 169 mosógép. 171 hűtőszekrény, 133 porszívó és 212 tévékészülék jut; aligha kétséges tehát, hogy e termékek zöme. a tartós fogyasztási cikkek túlnvomó többsége is az „alapvető” kategóriába tartozik — a mai életvitel, a kialakult szokások, körülmények né’kiilözhetetlen fogyasztási elemei. Ebből logikusan következik. hogy nincs — nem is lehet — olyan cikklista, amely egyértelműen és tartósan rögzíthetné, mit soroljunk az egyik és mit a másik termékcsoportba, mi tekinthető alapvetőnek és mi nem. Hozzávetőleges körvonalakat azpnban mégis ábrázolhat erről, ha az úgynevezett árformák statisztikai rajzó’ atár a vetünk egy pillantást. Nos, mint ismeretes, a gazdaságirányítás módosítása óta többféle ár funkcionál egymással párhuzamosan: a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása is hangsúlyozta; „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését”. Anélkül, hogy ehelyütt ezt a rendeltetést vizsgálnánk, csupán a bevezetőben említett határvonal hozzávetőleges megvonásához, érdemes az árak e rétegezett rendszerét közelebbről is szemügyre vennünk. A kép, amely a tények nyomán elénk rajzolódik, első látásra meghökkentő és ellentmondani látszik a köznapi tapasztalásnak. Kitűnik ugyanis, hogy a rögzített ár az általános, a természetes, az abszolút többség, és a szabadon mozgó ár arányában sokkal kisebb, tehát számszerűleg másodlagos, íme a tények: fogyasztói árrendszerünkben — 1971, tehát teljes évi adatok szerint — az árak 18 százaléka rögzített, 28 százaléka maximált, 21 százaléka hatósági korlátok között mozog — s ha ezt a három számot összeadjuk, 67 százalékot kapunk; a fennmaradó egyharrúad. a 33 százalék tartozik a szabad árformába. A 67 százalék azonban még némi háttér-indoklásra szorul; a belső elhatárolás. ama három szám közötti különbség ugyanis a* utóbbi években már nagymértékben elmosódott. Az úgynevezett „maximált”, illetve a „hatósági korlátok között mozgó” ár lényegében hatósági rögzített árrá alakult, a mozgás, a —- szakszerűbben —• „tól”-ig változás lehetőségeit már jobbára kimerítették, az ár tehát általában az .48” határig érkezett. Következésképp: az összkép egyértelműen azt mutatja, hogy — amint a Központi Bizottság ál'ásfotóslása előirányozta ■“ a negyedik ötéves 'terv hátralevő időszakában az árak kétharmada hatóságilag rögzített lesz, egyharma- dában pedig — a korábbinál szigorúbb ellenőrzés, előzetes bejelentési kötelezettség közepette — módosulhatnak az árak. Ez Utóbbira, a szigorúbb. hatékonyabb ellenőrzésre nem csekély szükség Is lesz ahhoz, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásában jelzett viszonylagos árstabilitás valóravál- jon. A vállalati, szövetkezeti bevételnövelő törekvések sorában kétségkívül ezután is lényeges szerepet tölt be az ár. önmagában persze ez a törekvés még nem minősíthető. Ha ugyanis az árnövelés mögött a hiányok fölszámolása. a korszerűség növelése, jobb. hasznosabb új cikkek forgalomba hozatala áll, akkor a társadalmi előnyök és hátrányok egyensúlyba kerülhetnek. Számolni kell azonban a vállalati csoportérdeknek azzal a nyomásával is, hogy a részesedési alap gyarapításának alighanem legegyszerűbb módja az árak emelése. S hogy itt valóban erősíteni, szélesíteni kell a társadalmi méretű ellenőrzést, azt a Gazdaságkutató Intézet egy figyelemre méltó vizsgálati megállapításával ’szemléltethetjük. Az intézet — kérdőíves felméréssel — elemezte a vállalatok 1973. évi szándékait, és kitűnt: bár az árnövelési törekvések a korábbi évekhez képest valamelyest mérséklődtek, ilyen törekvések vannak, másrészt: > árcsökkentéssel a vállalatoknak csupán töredékszázaléka számol. Az alapvető cikkek viszonylagos árstabilitását természetesen egész sor központi intézkedés garantálja, mindenekelőtt ez, hogy az állami költségvetésből 1973-ban is nagy ősz- szegeket folyósítanak ártámogatásra. elsősorban a tőkés infláció hozzánk is átszűrődő hatásainak ellensúlyozására. (Az árkiegészítés — folyó áron — 7.6 százalékkal emelkedik 1972-höz képest.) Társadalmi érdek, hogy mindezt kiegészítsék a vália’sti-szövetkezeti áremeléseket ellensúlyozó, visszaszorító és ellenőrző intézkedések! T. A.