Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 1973. január 20. A zárszámadás tükrözze a valóságot Beszélgetés Szabó Istvánnal, a lOT e nőkével Munkatársunk felkereste Szabó Lstvánt, a Termelő­szövetkezetek Qrszágos Ta­nácsának elnökét, hogy a most sorrakerülő zárszám­adásokról beszélgessen vele. — Nem én vagyok az első — mondotta bevezeté­sül Szabó István —, aki er­ről a témáról a magyar sajtóban nyilatkozik. Úgy gondolom azonban, hogy a kérdést nem árt több oldal­ról megvilágítani. Nagy ügy­ről van szó. A termelőszö­vetkezetek. halászati szövet­kezetek, szakszövetkezetek és közös vállalkozások éves mérlege kereken egymillió magyar állampolgár ügye, szántóföldünk 86 százalékát érinti és — a háztáji gaz­daságokkal együtt — mint­egy százmiiliárd forintnyi termelési értékről ad számot. Milyen átfogó értékelést adhat a TOT elnöke az elmúlt esztendőről, a zár­számadások várható ered­ményéről? I ■ —- Nincs két egyforma esztendő és nem található két egyforma határ sem. Ennek következtében nincs két egyforma ' zárszámadás. Általában azonban elmond­hatjuk. hogy amit az agrár- politika előrelátóan sugallt, amin a szövetkezeti gazdák en'ijüket megfeszítve mun­kálkodtak; azt lényegében sikerült is teljesíteni. A ta­vaszi szárazság, a nyári sok csapadék, az év végi állat­megbetegedések ellenére is jó évet zárnak, sőt, helyen­ként kimagaslóan jó. rekord esztendőt. — Az átlagot azonban sokoldalúan kell megvilágí­tani, A gazdaságok több mint kétharmadában egyér­telműen örömteljes munka az összesítés. További két csoportban — a gyenge adottságú és a gyenge ve­zetésű szövetkezetekben — ezidén is csak kevés helyen tudnak megszabadulni az Ismétlődő gondoktól. Végül a negyedik csoportba nem gyenge és pem rosszul ve­zetett gazdaságok tartoznak, hanem inkább olyanok, amelyek ismertek, jónevűek, hosszú időn át mondhatni reprezentálták a magyar mezőgazdaságot. A nagyi ra- mú fejlődés, a jelentős be­ruházások, s az előre nem látható körülmények együttes hatása miatt kerültek át­meneti, de súlyos gondok köze. — Erre való tekintettel nemcsak a hatóságok, de ta­lán elsősorban a tagolt na­gyon megfontoltan elemez­zék a gondok okait. A kö­vetkezmények alól a veze­tést felmenteni persze nem lohet. De más a helyzet ott. ahol a hozzá nem értés, és más, ahol éppen a jóakarat és pz ezt keresztező külső körülmények alakították ki a mai állapotokat. Milyen tanácsot ad Szabó István a poliitkus és gya­korló tsz elnök: hogyan ké­szítsék el a szövetkezetek a zárszámadást? — A zárszámadás tükröz­ze a valóságos helyzetet. Mindenkinek ez az érdeke, az államnak, az országnak és a helyi közösségnek is. Azt vegyék számba, ami van, ne többet és ne kevesebbet. A „kozrrotikázás” talán ígér­het pillanatnyi előnyöket, de nem csupán a hatóságo­kat, hanem a tagságot is félrevezeti, végső hatása pe­dig biztos, hogy káros lesz mindenkire. — Ehhez még azt teszem hozzá: nem okos dolog a személyes jövedelem min­den áron való növelésére törekedni. Az elmúlt eszten­dők bebizonyították, hogy aki túlzásba vitte az osztást, és —részben emiatt — gazda­sága bajba került, azon na­gyon nehéz volt utólag se­gíteni. Viszont a tartalékolt összeg a szövetkezet tulaj­donában marad, azt nem veszi el senki- Mi parasztok tudjuk. hogy kicsit még most is „az idő a gazda”. Tavaly végeredményben minden egyenesbe fordult, de ki szavatolja, hogy ez az idén is így lesz? Sok tsz valósággal retteg a részesedés gyors emel­kedése után fizetendő jö­vedelem növekmény adó­tól. A tartalékolással meg­előzhető ez? Sajnos nem mindenütt. Ahol például nem nyolcvan, hanem háromszáz mázsát termett a hagyományosan művelt cukorrépa, ott a részt a többlet után is ki kell adni. Ahol viszont új, nagy beruházások léptek üzembe, ott a frissen alkal­mazott nagytudású szak­emberek, szakmunkások fi­zetése okozott ugrást. A „regulativ” kategóriába te­hát elkerülhetetlenül éppen olyan gazdaságok korülnek be. amelyek sokat termőinek. — Elfogadjuk azt az elvet, hogy az államnak szabályoz­nia kell a piacon vásárló­erőként jelentkező pénztö­meget, de a minisztériumok­kal egyetértésben küzdünk az ellen, hogy a kereset- szabályozás a termelést fé­kező erőként működhessen. Amiről eddig beszélget­tünk: vezetők, szakembe­rek ügye. Lehet-e, kell-e szerepet adni ebben a fo­lyamatban az egyszerű szövetkezeti gazdának? — Mindenképpen kell. mert ez létkérdés. A többi között ez adja mozgalmunk szövetkezeti jelegét A zár­számadás előtt, közben, vagy utólag mindenütt meg kell és meg lehet találni a módját, hogy a kérdésekkel érdemben foglalkozzanak. Brigádgyűléseken. részköz­gyűléseken, csoportos talál­kozókon lehet beszélgetni, az eldöntetndő kérdésekről ki­kérhetik a vezetők a tagok véleményét, azt a javasla­tokba beépíthetik. I cgfonto- sabb pedig, hogy a tagokkal együtt vonják le az elmúlt esztendőből adódó következ­tetéseket. — A jónak látszó, vagy valóban jó; a gyengének tűnő. vagy valóban gyenge gazdaságokban egyaránt van a tagnak véleménye, ötlete, mondanivalója. Ha ez a be­szélgetések során felszínre kerül, ha a mérleg és a már elkezdődött új gazdasági év­re szóló kon-npció erre tá­maszkodik. akkor több az esélyünk, hogy a következő zárszámadáskor sem kell a tartalékhoz nyúlni; hogy a mezőgazdaság, a termelő­szövetkezeti mozgalom foly­tatja azt a felfelé ívelő szép fejlődést, amelynek az utób­bi években tanúi és min­den magyar állampolgárral együtt — élvezői lehettünk. F. B. Vízügy’ szakaszmérnökség alakult Kiskörén (Tudósítónktól.) Az Országos Vízügyi Hiva­tal a Tisza II. Vízlépcső és főműveinek üzemeltetésével, a Tiszai Erőművállalattal együtt, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. Az igazgatósághoz tar­tozó Kiskörén megalakult az új szakaszmérnökség, amely­nek vezetésével Berényi Ár­pádot, a jászkiséri szakasz- mérnökség eddigi főmérnö­két bízták meg. A kiskörei szakaszmérnök­ség feladata lesz, hogy biz- tosítsg a vízlépcső és a hoz­zátartozó főművek -zavartalan üzemeltetését, gondoskodjon a másfél milliárd forint ér­tékű beruházás fenntartásá­ról, megóvásáról- Felügyelete alá tartozik a 120 négyzet­kilométer kiterjedésű m ester­Az ózdvidéki szénbányák farkaslyuki üzemében teg­nap megkezdték az üzemsze­rű termelést a második komplex gépesítésű frontfej­tésen. A több mint három­ezerötszáz jcalöria fűtőérté­kű, alacsony hamu- és víz­tartalmú szénmezőben, a két méter vastag telepen szov­jet önjáró biztösítóberende- fcést szereltek' fel. A szén séges tó gátrendszerének kar­bantartása, állandó ellenőr­zése, valamint a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatornáit üzemben tartása. A Középti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság ötödik szakaszmérnöksé­gét, kiemelt rendeltetéséhez mérten, erősítik meg vízügyi szakemberekkel, mérnökök­kel, technikusokkal. Gondoskodnak arról, hogy a nagy népgazdasági létesít­mény fenntartásához és mű­ködtetéséhez a megfelelő anyagi és tecnikai feltételek is meglegyenek. A szakasz­mérnökség teljes egészében június végén veszi át a víz­lépcsőt, a duzzasztóműt, a hajózsilipet és a hozzájuk csatlakozó hullámtéri tározó gátrendszerét és a két főcsa­tornát. E. S. fejtését ugyancsak szovjet gyártmányú gép végzi. Az új munkahelyen fél évig termel­hetnek a bányászok a gépek átszerelése nélkül. A farkaslyuki bányaüzem, — amely az egész vállalat termelésének harminc száza­lékát adja, tegnaptól kezd­ve erről a két fejtésről a ne­héz fizikai' munka megszün­tetésével termelj a szenet. Társulás és érdekeltség A termékforgalmazás idő­szerű kérdéseiről tanácskoz­tak tegnap a MÉM-ben az érdekelt vállalatok és a ke­reskedelem kéoviselői. Ve- reczkei Imre főosztályvezető elmondotta. 1973-ban további 4—5 százalékkal több élelmi­szer jut a fogyasztókhoz mint tavaly. Ehhez nem elég, hogy csak a termelést növeljék, arra van szükség, hogy a feldolgozásban és a kereske­delmi módszerekben is előre­lépjenek az érdekelteik. Fejleszteni kell a csomago­lást, az ipari módszereket és a kereskedelmi hálózatban is fél kell készülni az egyre nagyobb mennyiségű korsze­rű, konyhakész áru fogadá­sára, árusítására, örvendetes, hogy egyre több gazdaság és üzem társul élelmiszerfeldolgozásra, érté­kesítésre. Figyelmeztető azonban, hogy mindössze 44 élelmiszeripari vállalat vés? részt ezekben a társulások­ban, ezért rövidesen a MÉM és a TOT szakemberei felül­vizsgálják a társulással kap­csolatos jogszabályokat, amennyiben szükség lesz rá. módosítják azokat, s ezzel érdekeltté teszik az ipari üzemeket a társulásban. Termel a g^pes tett bánva állami támogatás a mániások lakéséuH\eiése hei Mérséklődik az előtörlesztés, a készpén?fizetés összege A Minisztertanács a Központi Bizottság állásfog­lalásának végrehajtásaként — határozatot hozott az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételei­nek módosítására. A rövide­sen megjelenő rendelet a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások la­káshoz jutását könnyíti meg, céltudatos, határozott előre­lépés a lakásgondok enyhí­tésére. A módosított hitel­és pénzügyi feltételek alap­ja, hogy mérséklődik az elő­törlesztés, a készpénzfizetés összege, s meghatározott te­rületeken és feltételek kö­zött mindenképpen biztosí­tott az építkezésekhez szük­séges kölcsön. Lényegében a tanácsi, a szövetkezeti la­kásakcióhoz hasonló feltéte­lekkel mintegy 20—25 ezer forint készpénzfizetéssel jut­hatnak lakáshoz. Az új pénzügyi feltételek a legnagyobb kedvezményt a vállalati munkáslakás-épít- kezásekhez, mint új építési konstrukciókhoz, biztosítják. Ennek lényege, hogy az ál­lami vállalatok —- közéjük tartoznak az állami gazda­ságok — munkásai lakásépít­kezésükhöz, vásárlásukhoz a szociálpolitikai kedvezménye­ken felül állami támogatást és további kedvezményeket kapnak akkor, ha vállala­tuk a lakásépítkezés költsé­geihez az eladási ár legalább 20 százalékával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem térítendő állami támo­gatás mértéke egy-három szobás lakásnál 40—80 ezer forint. A munkásoknak a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegével csökkentett épí­tési költség 10 százalékát kell előtörlesztésként kifi­zetniük. A fennmaradó összegre az Országos Ta­karékpénztár 35 éves lejá­ratú kedvezményes, 1 szá­zalékos kamatra építési kölcsönt folyósít. További könnyítés, hogy a három vagy ennél több gyer­mekes családok 10 Százalé­kos előtörlesztése a tanács, a vállalat javaslatára az ál­lami költségvetés terhére részben vagy teljesen elen­gedhető, vagy a vissza nem térítendő támogatásként fi­zetheti ki munkása helyett. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP építési kölcsön havi részletét egyedi elbírálás alapján az első három évben mérsékelheti., A munkáltató támogatással történő munkáslakis-énítke- zés kedvezménye, az állami támogatás a fővárosban, a városokban és a .kiemelt — főleg ipari és 'munkáslakta — településeken érvényes, s elsősorban a telepszerű, többszintes lakóházépítkezés­hez adják. Szigorú előírás, hogy amennyiben az állami támogatással épített vagy vá­sárolt lakást eladják, úgy a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. A kedvez­ményre jogosultságot. azt, hogy a dolgozó munkásnak minősül, a vállalat vezetőjé­nek kell igazolnia­Kedvezően változtak a la­kásépítés munkáltatói támo­gatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkáso­kon kívül az egyéb bérből és fizetésből élő dolgozóik lakásépítkezéseit is támo­gathatják. Ilyen esetben a telepszerű, többszintes lakóházépitkezésekhez az OTP az eddigi 50 százalék­kal szemben a költségek 75 százalékára, egységeseu évi 2 százalékos kamatra ad hitelt. A fennmaradó 25 százalék a dolgozó és a vállalat között oszlik meg; az előtörlesztés továbbra sem lehet kevesebb az építési költség 15 száza­lékánál Egyedi, többszintes lakóhézépítkezéseknél a köl­csön legfeljebb 60 százalék — az eddigi 25 százalékkal szemben, — a kamat pedig 3 százalék. Az új rendelke­zés lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltatók lakás­építési alapjukból lakáson­ként legföljebb 40 000 forint erejéig előleget adjanak ki­jelölt dolgozóiknak a lakás­építkezés előkészítésével kap­csolatos költségekre. Kedvezőbbek a feltételek a szövetkezeti lakásépítkezé­seknél, valamint az OTP- beruházásában épülő, a ta­nácsok által értékesített la­kásoknál is. A bérből és fi­zetésből élőknek, a szövet­kezeti tagoknak, a nyugdíja­soknak a szövetkezeti lakás árának 25 százalékát kell előtörlesztésként megfizetni­ük, a 75 százalékra pedig az OTP-nek kell kölcsönt nyújtania. A kölcsön törlesz­tési ideje a szövetkezeti la­kásoknál 35 év, az OTP be­ruházásban épülő lakásoknál 30 év, a kamat évi 2 száza­lék. Az egyéb telepszerű, több­szintes lakóházépítkezések­hez, valamint az egyedi többszintes házépítkezések­hez az OTP a költségek 70 százalékára folyósít hi­telt, a 30 százalék — elő­törlesztésként — az épít­tetőt terheli. Az öröklakás építés és árusítás, valamint a tanácsi értékesítésű lakások eladá­sának pénzügyi feltételei nem változnak. A családiház épít­kezésekhez is változatlanul a költségek 25 százalékára ad­nak hitelt A változásokhoz tartozik az Is, hogy a családalapító fi­atalok — a munkásokéhoz hasonló feltételekkel — kér­hetik az OTP-kölcsön első háromévi mérséklését. A január 1-e után megkötött kölcsönszerződéseknél a szer­ződések aláírása óta született gyermekekre is érvényes a szociálpolitikai kedvezmény, Rendelkezést hoztak arra is, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezésének időpontját nem a szerződés aláírásának napjától, hanem a lakás használatbavételi engedélyé­nek kiadásától kell számítani. A szociálpolitikai kedvez­mény nyújtásához az eltar- .tottakra vonatkozó jövede­lemhatár a jelenlegi 500 fo­rintról 600 forintra emelke­dett. Újabb doháayművelő gépek érkeznek — Megépült az új technológiai csarnok 1975-re befejeződik a rekonstrukció a fermentálóban A szolnoki dohányfermen­táló üzemben tart a munka­csúcs. Február végéig még két műszakban dolgoznak. Ebben az idényben is — mint az általában megszo­kott — átlag 40—60 ezer mázsa dohányt kezelnek, illetve dolgoznak fel a do­hánygyáraknak exportálásra. Jelenleg is több mint 200 millió forintot érő terményt kezelnek. A dohánytermesz­tésben és feldolgozásban en­nek az üzemnek a jövőben Is nagy szerepe lesz. Mindenekelőtt a körze­tükhöz tartozó 12—43 tér- rrplőgazdaság gépekkel való ellátásában lesz sok és nagy feladatuk. Tavaly már do­hánykombájnok beszerzésé­ben és üzemeltetésében se- gitettek a termelőszövetkeze­teknek. Ezekből a külföldről behozott mindent tudó — Ültető, vegyszerező, művelő, — masinákból 3 volt a kör­zetükben eddig. Az idén előreláthatólag újabb 5 kom­bájnnal könnyítik a dohány- termesztők munkáját. Az ugyancsak központi segítséggel beszerzett fűző- és varrógépeket is megis­mertetik a gazdaságokkal, ami azt jelenti, hogy bár a gépek foriijt értéke igen ma­gas, alkalmazásuk jelentős munkaerő-megtakarítást biz­tosít mindenütt. A tavaly óta üzemben lévő gépek már jó hírét keltették azok­nak is, amelyek ez idén érkeznek majd. A palánta­nevelést pedig a fóliás rend­szer megismertetésével és az ehhez szükséges anyagok beszerzésével igyekeznek gyorsítani, könnyíteni. A fermentáló területén is jelentős fejlesztéshez kezd­tek. Eddig megépült a négy­ezer négyzetméter alapte­rületű új technológiai csar­nok. A tervek szerint 1975- rte készül el a teljes beren­dezés, akkorra fejeződik be 4 mintegy 60 milliós költ­séggel tervezett rekonstruk­ció. Az új épületen kívül a jelenlegiekben is jelentős átalakításokat. bővítéseket, szereléseket végeznek. Az új megoldásokkal az (izembe beérkező dohányle­velet emberi kéz érintése nélkül, a legkorszerűbb el­járásokkal dolgozzák fél: az­az szeletelt és koesányozott dohányt küldenek a gyárak­nak. Az új gépek a termé­kek utókondícionálását is korszerűbbé teszik. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy a dohánylevél értékes és ke­vésbé értékes részét külön választják, ezzel a cigaretták minőségét könnyebben befo­lyásolhatják. így a szolnoki fermentélóüzem is részt vál­lal azokból a feladatokból, amelyet a mezőgazdaságon belül a dohányipartól elvár a népgazdaság. Magryar lé|?e«méz Angliának Három világrész csaknem 30 országába exportál mézet 1973-ban a MONIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat. Az érdeklődés olyan nagy. hogy­ha az Időjárás kedvezően ala­kul. az Idén túlszárnyalhat­ják a tavalyi 650 vagonos ex­portot Is. A méz legnagyobb vásárlói az NSZK, Ausztria és Japán. A három ország­ba küldjük a teljes export nagyobbik hányadét Az utóbbi Időben a válla­lat új termékekkel Is jelentke­zett a piacon. Angliában ha­mar közkedveltté vált a ma­gyar lépesméz és nagy s nemzetközi érdeklődés a mé­hészet kiegészítő termékei, a gyógyászatban használatos méhviasz, s a különleges ha­tóanyagokat tartalmazó pro­polisz, közismert nevén méh- szurok iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom