Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1973. január 20. Indira G .ndhi Lengv elországba látogat Piort Jaroszewicz lengyel miniszterelnök csütörtökön, a késő éjszakai órákban ha­zaérkezett hivatalos indiai látogatásáról Varsóba. A re­pülőtéren a párt- és a kor­mány vezetői fogadták Ed­ward Gierekkel, a LEMP KB első titkárával az élükön. Piotr Jaroszewicz repülő­téri nyilatkozatában kiemel­te, hogy Gandhi miniszter­elnök-asszonnyal és munka­társaival folytatott tárgyalá­sai eredményeként minden téren erősödik majd a len­gyel—indiai együttműködés. Aláhúzta, hogy a kétoldalú árucsereforgalom az 1972. évi 100 millió dollárról 1975-re megkétszereződik, „örülünk, hogy Indira Gandhi minisz­terelnök elfogadta meghívá­sunkat, s ellátogat hazánk­ba” — mondotta. Amerika közel-keleti politikája ' nem változik Az egyiptomi fővárosban eddig nem reagáltak hivata­losan Rogers amerikai' kül­ügyminiszter szerdán elhang­zott beszédére, amely a két évvel ezelőtt kudarcot val­lott részleges szuezi rende­zés tervének felmelegítését célozza. A félhivatalos A1 Ahram azonban „Visszauta­sított megoldás” című cikké­ben rámutat, hogy ez az ame­rikai javaslat nem tartalmaz semmi újat ahhoz képest, amelyet annakidején mind­két fél elfogadhatatlannak tartott Az A1 Akhbar emel­lett hangsúlyozza azt is, hogy amerikának semmiféle jog­címe nem lehet a közel-kele­ti rendezésről való tárgya­lásra mindaddig, amíg Izrael iránt részrehajló politikát folytat. Abba Eban izraeli külügy­miniszter kommentálta Ro­gers nyilatkozatát Megelége­déssel állapította meg: az amerikai külügyminiszter ál­lásfoglalása „világosan azt mutatja, hogy az Egyesült Államok 1973-ban ugyanazt a politikát folytatja mint, amit a megelőző években”. Véget ért a Palilavi-— Bhutto találkozó Háromnapos pakisztáni lá­togatás után visszatért Tehe­ránba Pahlavi iráni államfő. A sah látogatása során tár­gyalásokat folytatott Bhutto pakisztáni elnökkel. Pompidou Szomáliái meghívást fogadott el Georges Pompidou francia államelnök ötnapos afrikai látogatásának befejeztével pénteken visszarepült Párizs, ba. A látogatás célja elsősor­ban az afárok és isszák terü­lete a volt franeia-szomáli part (Pompidou itt leszögez­te. hogy Franciaország to­vábbra is igényt tart e terü­letre és fönntartja mintegy 4 000 főnyi helyőrségét. Lé­nyegében ez a kérdés indo­kolta Pompidou elnök láto­gatását Addisz Abebában is. Etiópiának ugyanis fontos ér­dekei fűződnek a jelenlegi állapot változatlanul hagyá­sához, mivel viszonya a füg­getlen Szomáliával rendezet­len és a francia kézen lévő Dzsibuti az egyetlen jelentős kikötő, amit használhat. Az afrikai tartózkodása alatt rendezett mindkét saj­tóértekezleten Szomáliára vo­natkozó kérdéseket tettek föl az újságírók a francia elnök­nek, aki kijelentette, hogy legutóbb egy szomáli minisz. tér látogatott Párizsba, jóma­ga -pedig — egyelőre elvben — meghívást fogadott el Szo­máliában teendő látogatásra. Koreai hétköznapok (5) Táltos szárnyakkal A magyar népmesék tálto­sa jól ismert Koreában is. — (Mint ahogyan egyébként sok érdekes régi közös vonást, szokást tapasztaltunk. így például: a falusi háziak ere­sze alatt éppúgy ott csüng a paprikafüzér, akárcsak a mi szegedi, kalocsai vagy más fűszerpaprika-termesztő tá­jainkon. Az ételeik egy része pedig még csípős-papriká- sabb, mint mifelénk.) — No, szóval a hírneves szárnyas paripa ott is közismert, csak­hogy Koreában Csollima a neve. S még szobra is van. Fehér kövekből rakott, mint­egy kétszer tíz méter magas pilonon áll Phenjan központ­jában, a jelenlegi főváros egyik legszebb pontján, a vá­ros fölé magasodó Moran- bon-hegy lankás oldalában. Nem messze a felszabadító szovjet hősök obeliszkjétől, s a városkép legszembetűnőbb emlékműcsoportjától, amely­nek közepén Kim ír Szén­nek, a párt Központi Bizott­sága első titkárának, s de­cember 28-ika óta államelnö­kének — harminc méteres bronzszobra magasodik. Hogyan került ilyen ki­emelt helyre éppen a táltosló szobra, ércfigurájának hátán egy férfi és egy nőalakkal? Azért, mert a Csollima táltos a népi Korea egyik fontos jelképévé vált. Egy régi mon­da ugyanis azt tartja, hogy a Csollima egyetlen lépésével ezer li távolságot vágtázik be. (A li régi hosszmérték: kb. 440 méter.) A népd Korea ilyen léptekkel akar előreha­ladni a szocialista éoítésben az élet minden területén. Jelkép a Csollima Szerte az országban min­denfelé találkoztunk a Csol­falburkolatul pedig — kevés kivételtől eltekintve — min­denütt színes kerámiát alkal­maznak, nemcsak praktikus, nem kopik hamar és állan­dóan tiszta (egy-egy nagyobb eső után csakúgy csillog az egész város), hanem igen megkapó a pasztellszínek so­kaságában sorakozó nagy há­zak látványa. A lakásokat illetően szá­munkra érdekesség, hogy a városban is követik az ősi és nagyon ügyes hagyományt: a padlófűtést. A központi fű­tés csövei ugyanúgy a pado­zat alatt húzódnak végig, mint ahogyan a falusi házak­ban ősidők óta a konyhából elvezető csöveken át áramlik a meleg a lakószobák padló­ja alatt. Ennek természetesen a régi szokásokban gyökere­zik az oka, mivel a távol-ke­leti népeknél párnákon, a gyékénnyel beborított pado­zaton üldögélnek, vetik meg a fekvőhelyet. Falun többnyi­re széket, ágyat sem tarta­nak a lakásban. „Modern ve rost építeni" Ezt a jelszót hirdette meg a párt és a kormány már há­rom nappal a fegyverszünet megkötése után, 1953. július 30-án. S most a látogató már az első órák után is el­ismeréssel állapítja meg: a jelszót valóra váltották. A jelenlegi hatéves terv az or­szágban évi 300 ezer új lakás építését irányozza elő. Az utcán szerzett imp­ressziók általában felülete­sek, de nem is teljesen el­hanyagolhatók. Így voltunk vele a népi Korea városai­ban is. Az semmiesétre sem felületes benyomás, hogy az ilyen gyorsan és szépen föl­épült városok nagy élet- és meghatározók, de látnunk kell, hogy mindenki tisztes­séges ruhát hord. Finom vagy kevésbé finom anyag­ból, de mindenki! S azért lényeges ez, mert 1945 előtt tömegesen voltak, akiknek egyáltalán nem volt rendes ruhájuk, csak rongyaik. Az emberek ezrével haltak éhen. Ma nincs éhező ember. Igaz ugyan, hogy a rizs (ami gyakorlatilag itt a kenyeret jelenti) meghatározott meny- nyiségben jár., de az egyrészt elegendő, másrészt ingyen, vagy minimális összegért kapja a lakosság. Hogyan él a koreai? A tisztességes öltözöttség- hr;z bizonyára hozzájárul az elosztásnak az ottani viszo­nyokkal összefüggő, jelenlegi módszere. E szerint a fize­tést kiegészítik különféle természetbeni juttatások. Így például általában minden dolgozónak évenként jár egy nyári ruha (nem munkaru­háról van szó), kétévenként egy öltözet téli ruha. három- évenként télikabát, kesztyű, sapka. Mindez ingyen. Hor­danak európai szabású öltö­zéket is, de a legtöbben a nálunk képekről jólismert zubbony-szerű ruházatban járnak. A legszebben a gyer­mekeket öltöztetik, akik egyébként is nagyon bájo­sak, kedvesek. Bámulatra- méltó a gyermekkultusz Ko­reában, ezt jóformán min­denütt tapasztaltuk, a leg­különfélébb. jólfelszerelt gyermekintézmények sorá­ban. („Koreából elkergettük a királyt és új uralkodót tettünk a helyére. Ez a gyer­mek” — mondták több he­lyen is mosolyogva.) A népi Korea most lépett hatéves terve harmadik évébe. Központi feladatként a Koreai Munkapárt által meghatározott technikai for­radalom három célkitűzését jelölték meg. Eszerint csök­kenteni kívánják a különb­séget a nehéz és a könnyű munka, valamint az ipari és mezőgazdasági munka között, s egyre jobban men­tesíteni a nőket a minden­napi házimunka terhei alól. E hármas feladatkör érde­kében most bázisként lég­ióként a szerszámgépgyártás fejlesztésére összpontosítják az erőket. Van tehát cél és tér is a Csollima szárnyalásához. Csak egyetlen helyen torpan meg ma még: a 38-ik szé­lességi foknál. Ám talán nem hiába remélik a népi Ko­reában, hogy a megkezdett tárgyalások eredményekép­pen Dél-Korea népe is a Csollima hátára pattanhat. Mégha addig le is kell foly­nia egy kis víznek a The- dongan-folyón. Zenei szakkör a phenjani úttörőpalotában lima névvel. Ennek jegyében indult 1956 decemberében új munkaversenymozgalom, — amelybe azóta minden üzem, a legtöbb munkahely bekap­csolódott. E mozgalom jegyé­ben épült föl 1970 decembe­rében, az V. pártkongresszus tiszteletére, Phenjan egyik legszebb és legnagyobb utcá­ja rekordidő alatt. Az utca torkolatában 9 emeletes la­kóház, végig pedig általában 4—6 szintes, erkélyes házak. Az utcát Csollimáról nevez­ték el. Jogosan, hiszen hat hónap alatt nőtt ki a földből, s tízezer család kapott új ott­hont, központi fűtéses. össz­komfortos lakásokban. Az építkezések jelentették számunkra különben is az első legközvetlenebb és leg­jelentékenyebb benyomást. Közismert, hogy az 1950—53- as háborúban óriási pusztu­lást szenvedett ez az ország. Lakóházak, városrészek dől­tek romokba, egyes városaik­nak hái-omnegyed része is el­pusztult. Ma pedig nemcsak Phenjanban. hanem másutt is. amerre jártunk, az úi ház­sorok tömegét láthattuk. Tö­megesen és gyorsan, s e mellett igen meffnverően építkeznek. A paneles, előre­gyártóit elemekből, típuster­vek alanián készült, lakóhá­zak is sokfélék, mondhatni kevésbé egyhangúnk, mint helyenként nálunk. Külső munkakedv jelei. Sokat mu­tat az emberek öltözködése is, amelynél félre kell ten­nünk ugyan az európai meg- szokottságot, mert más ízlés­világ és' hagyományok a Lőkős Zoltán (Vége) Elnöki beiktatás katonai „dísikísérettel” További csaknem kétezer amerikai katonát —■ ejtőer­nyősöket és tengerészgyalo­gosokat — vezényeltek csü­törtökön Washingtonba Nixon elnök mára tervezett beiktatási ünnepségei alkal­mából, — jelentette be Jerry Friedheim, a Pentagon szó­vivője. A szóvivő szerint az intézkedésre az igazság­ügyminisztérium kérése nyo­mán került sor. Több paci­fista szervezet ugyanis be­jelentette, hogy az ünnepé­lyes eskütételi ceremónia alkalmából háborúellenes tüntetést kíván szervezni. A most Washingtonba vezényelt csapatokon kívül Nixon el­nököt eskütétele színhelyén a Capitolium lépcsőin — 7000 katona veszi majd körüL Leszavazták a Trudeau- kormányt A kanadai parlamentben csütörtökön 128:102 arány­ban leszavazták a Trudeau kormány javaslatát, amely szerint az élelmiszer-áremel­kedések tanulmányozására alakítandó bizottság tagjai nem lehetnek szenátorok. A konzervatív ellenzék győzel­mével végződött szavazás kötelezi a kormányt egy „honatyákból” álló megfelelő bizottság felállítására, de a kabinet iránti bizalom kér­dését nem érinti. Megnövelik a sodronykötelek élettartamát — magyar szabadalom A sodronykötelek „életük” során sokféle igénybevétel­nek vannak kitéve: húzás, hailítás, nyomás egyaránt hat a somfát alkotóelemeire, a vékony huzalszálakra. Nem csoda, hogy idővel „ki­fárad” az anyag, amit még a kopási és korróziós igény- bevétel is siettet. Ez utóbbi­idéző anyagoknak a huzal felületéhez való jutását. A korrózió elleni védelem úgy a leghatásosabb, ha a jó tapadóképességű, sav­mentes kenőanyagot a sod­ronykötél gyártása során vi­szik be a huzalszálak közé. A képen az a szabadalom­mal védett speciális sodró­nak sokáig nem tulajdoní­tottak fontosságot megillető jelentőséget, míg rá nem jöttek, hogy az olajjal vagy zsírral kent sodronykötél élettartama 10 százalékkal növekszik. Ehhez az szüksé­ges, hogy a kenőanyag a huzalszálak közötti belső te­ret. hézagokat töltse ki. megakadályozván az oxigén­nek és más, a korróziót elő­fej látható — magyar szak­emberek alkotása — ameiy- lyel ez a technológiai „fo­gás” megvalósítható. A be­rendezés a sodrófejből, a fűthető kenőanyagtartály­ból, valamint kis szivattyú­ból áll. Az így bejuttatott kenőanyag a kötél egész élettartama alatt benne ma­rad anak belsejében és ott kifejti védő és kenő hatását. Szovjet—lengyel kapcsolatok A lengyel repülőgépipar szovjet segítséggel, gyors fejlődésnek indul a jövő­ben. A két ország szakem­berei már együtt dolgoznak mezőgazdasági repülőgépek tervezésén. A gépeket Len­gyelországban gyártják majd. és innen szállítják a többi KGST-országnak is. Lengyelország viszont a maga részéről fémforgácsoló szerszámgépek szovjetunió­beli gyártásában működik közre, és ennek, fejében kész gépeket kap. A lengyel sajtó közlése szerint a szov­jet—lengyel áruforgalom az előző évhez képest több mint 10 százalékkal növek­szik. A szovjet—lengyei együtt­működés a KGST komplex gazdasági integrációs prog­ramjának sikeres megvaló­sulásáról tanúskodik. és mind az egész szocialista közösség, mind egyes tag­jainak gazdasági megszilár­dítását szolgálja. Az indiai gépipar exportja A Hindustan Machine Tools állami tulajdonban levő indiai vállalat export­offenzívát indít annak érde­kében, hogy az olcsó mun­kaerő adta előnyöket kihasz­nálja. Ausztráliában saját gyártmányait értékesítő leányvállalatot. Luxenburg- ban szerelőüzemet állít fel. az Egyesült Államokba pe­dig 100 megmunkáló beren­dezést exportál. A HMT bí­zik abban, hogy két év le­forgása alatt exportját 7 millió dollárra emelheti. Az Amerikába irányuló export az American Machine Tools nevű céggel való együttmű­ködés keretében fog történ­ni az említett amerikai vál­lalat tavaly 2 millió dollár értékben adta el az Egye­sült Államokban az indiai válalat berendezéseit. Az amerikai vállalat az indiai géneket néhány olyan rend­kívül bonyolult alkatrésszel egészíti ki. melyek lehetővé teszik, hogy e gépek megfe- le1 jenek az amerikai űrku­tatási ipar követelményei­nek is. Vízierőmű Szíriában A Szíriában szovjet se­gítséggel épülő vízierőmű generátorainak gyártását Novoszibirszk gépgyárai vállalták. A szibériai gvártmányú 100 000 kilowatt teljesítményű aggregátok nagy elismerést váltottak ki a világpiacon. A novoszi- birszki gépgyárak ebben az esztendőben 4o országba jut­tatják el termékeiket. Ez az országrész, amely az 1971- es forradalom előtt elmara­dott vidék volt. ma szer­számgépeket. televíziós ké­szülékeket, rádiókat, optikai műszereket, mezőgazdasági gépeket energetikai és más berendezéseket szállít a vi­lág minden tájára-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom