Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
1972. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egymilliárd forintos program A szarvasmarhalen\észlés jövője Szolnok medvében I. A szarvasmarha tenyésztés jelentőségét nemcsak a mezőgazdasági szakemberek, hanem a közvélemény is régtől fogva elismeri. Itthon elsősorban a különböző töltelékárukba bedolgozott marhahúst, valamint a tejet és a tejtermékeket kedvelik, míg a külföldi kereskedők az élő és hasított vágómarhát vásárolják szívesen. Mindezt figyelembe véve azt mondhatnánk: életszínvonalunk, legalábbis az élelmiszerellátás javítása, a szarvasmarhatenyésztés függvénye is. Ezt a törekvést tükrözi az ötéves terv. A termelést tekintve azonban korántsem ilyen egyszerű és egyértelmű a helyzet. A szarvasmarhatartás ugyanis sok ellentmondást takar jelenleg, s ezek feloldása fokozatos és komplex intézkedések sorozatát feltételezi. Az ágazat fejlesztése ugyanis a legnagyobb anyagi befektetést igényli a mezőgazdaságban, a beruházás megtérülése itt hosszabb, mint bármely más ágazatban. Továbbá a nagyüzemek nagyobbat léptek abrak-, szálas és tömegtakarmány termelésében, ami pedig a Bzarvasmarhaállomány takarmányailapja. A korábbi anyagi emelők is inkább a hústermelésre ösztönöztek, mintsem tenyésztői munkára es tejtermelésre. Sok mással együtt az előbb (elsoroltak is okai annak, hogy a szarvasmarhaállomány nem fejlődött kielégítően az országban sem, a megyében sem. Szolnok megyében 1968. és 1972. között a szarvasmarhaáJilomány mintegy 15 ezerrel csökkent, s ezen belül a tehénállomány is fogyott. A nagyüzemi állomány minimálisan nőtt ugyan, de ez nem tudta ellensúlyozni a háztáji és a kisegítő gazdaságok állományának visszaesését. Jelenleg a megye tehénállományának mintegy 64 százaléka a nagyüzemekben van, míg 36 százalékát a háztáji gazdaságokban tartják. A kivezető út már formálódik a Minisztertanács 1025/1972. sz. határozata után. Január 1-én életbe lépnek azok a gazdasági intézkedések. amelyek lehetőséget nyújtanak a saatvasinarhabenyésatés intenzív fejlesztésére. Erre alapozva vizsgáltuk meg a megyében a helyzetet, és a szakemberek nagy csoportja bevonásával elkészítettük a megyei fejlesztési programot. Mindenekelőtt azt tanácsoljuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, hogy a megyei koncepciókat tartalmazó programot kézhez kapva, vizsgálják felül korábbi fejlesztési tervüket, s az új szabályozók. valamint az üzemi lehetőségek gondos számbavételével 1973. végéig készítsék el az üzemi fejlesztési programokat. A program első lépése a törzsállomány jelentős fejlesztése, úgy, hogy a tejtermelés is növekedjék, meggyorsuljon az állomány tbc- és brucetlamentesítése, de a hústermelés se essen vissza lényegessen. A férőhelyeket, a tenyészállat-utánpótlást és a pénzügyi alapokat figyelembe véve megyei átlagban. 1973-tól 1975-ig a törzsállomány mintegy tíz százalékos emelését tartjuk reálisnak. A megye termelőszövetkezeteiben a jelenlegi tehénférőhelyeknek csak kétharmada felel meg a nagyüzemi követelményeknek. Ám. az anyagi lehetőségek is korlátozottak, ezért elsősorban a meglévő telepek fejújítúsára és a rendeltetéstől eltérően használt tehénistállók termelésbe állítására gondolunk. Ezzel párhuzamosan természetesen, néhány gazdaságban, zárt konstrukcióban új telepek építését is tervezzük, főleg társulásokban, Számításaink szerint ötezer tehénférőhely, továbbá négyezer egyéb szarvasmarha-férőhely rekonstrukcióját kell elvégeznünk. Ezzel egyidőben kell megkezdeni kétezer új tehén- és négyezer egyéb szarvasmarha-férőhely építését a termelőszövetkezetekben. A megye állami gazdaságaiban pedig mintegy ezer férőhely létesítésének a lehetősége van adva. A tenyésztett fajtát figyelembe véve az üzemek nagyobb részére a jövőben is a zárt, kötött tartás lesz a jellemző. Az élőmunka csökkentése indokolja a vezetékes fejes, a rövidállás, a takarmányasztal és a gépesített kitrágyázás alkalmazását. A szarvasmarha-hizlalásban, széles körben meg akarjuk valósítani a kötetlen tartást, intenzív takarmányozással. 3 A megye szarvasmarhatörzsállományának 98 százaléka magyar-tarka fajta. Az eddigi tenyésztői munka ki-Az építőipari árak szigorítását és stabilitását célozza az MSZMP Központi Bizottsága határozatának az a pontja, amely kimondja, hogy a kötött építőipari arái arányát 60-ról 9o százalékra kell növelni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ár- és pénzügyi főosztálya — számos korábbi tanulmány és vizsgálat alapján — már kidolgozta javaslatait az új árutasításra. A szakemberek véleménye szerint egy újabb árforma, a hatósági alakította azt az állományt, amellyel a tervidőszak végéig számolni lehet. A tenyésztési irány szétválasztásának hatása jelentősebben a hústermelésben várható 1975-ig. A vállalati céloknak megfelelően ki kell alakítani a megyében az intenzív tejtermelő állományt: az intenzív hústeremlő állományt, valamint a kettős hasznosítású típus két változatát. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a jelenlegi kettős hasznosítású típus tartása célszerű a termelőképesség további javításával. Terveink valóraváltása természetesen feltételezi a takarmányalap megteremtését is. Ezt a takarmánynövények termőterületének és átlaghozamának növelésével, a betakarítási és tárolási veszteség csökkentésével, a melléktermékek fokozottabb felhasználásával akarjuk biztosítani. A szükséges takarmánvalap megteremtéséhez egyik fő feladat a komplex takarmánytermesztési rendszer kidolgozása és alkalmazasa valamennyi nagyüzemben, összhangban az állattartás technológiai rendszerével. Segítjük a lucematermesztés iparszerű termelési rendszerének kialakítását is. Fokozatosan megteremtjük az üzemi zöldtakarmány szárító, keverő, granuláló és pogácsázó berendezések, és az ehhez csatlakozó géprendszerek alkalmazásának feltételeit. A tervidőszakban a nagyüzemekben mintegy ötezer hektár intenzív gyepterület kialakítására gondolunk, amelyből háromezer hektár az ősgyepfelújítás. Az esőztető öntözés mellett újból szükséges szorgalmazni a kukorica felületi öntözését is, a nagyüzemi követelményeknek megfelelőbb, korszerűbb módon. A tervidőszakban, a hatvani mellett. amely készen van a Szolnoki Cukorgyárnál együtt üzemi társulásban szeretnénk felépíteni a szolnoki UREBETIN-üzemet is. Csorna János a MTVB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője megkötésekkel kialakított árkategória nyújthat lehetőséget az építőipari árak mértéktelen „elfutásának” megakadályozására. Az újabb árforma szerinti árakat ugyanúgy az építőipari költségszámítási normák alapján kell figyelembe venni és a költségvetést elkészíteni. mint a maximált építőipari árak esetében. Az új építési árforma elsősorban az eddig szabad megegyezésen alapulá tehát szabadáras vállalati építési beruházásoknál had jelentős változást. Az új árutasítási javaslat a korábbinál lényegesen kisebb teret enged arra, hogy az építővállalatok különféle pótlékokat számoljanak fel a megrendelőknek. A várható új intézkedés fontos vonása, hogy az építés jó előkészítésére ösztönöz. Időszerű javaslat az is, hogy az építmény költségvetésében vegyék figyelembe a kivitelezési minőséget. Javasolják. hogy három minőségi kategóriát állapítsanak meg, s ha a kivitelező másod. vagy' harmadosztályú minőségű munkát végez, akkor ennek megfelelően adjon árengedményt a beruházónak. Ülést tartott a TOT elnöksége Tegnap a Gellért Szállóban Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, amely megvitatta a TOT nőbizottságanak jelentését a tez-ekben dolgozó nők gazdasági és társadalmi egyenjogúságának érvényesítése érdekében végzett, két és féléves tevékenységről. Az elnökség összegezte a termelőszövetkezetek, társulásaik és területi szövetségeik önkormányzati szabályalkotó tevékenységével, működési demokratizmusával és törvényességével kapcsolatos tapasztalatokat, é» meghatározta a tsz-ek 1973. évi tevékenységével ka pesol a -tes főbb érdekvédelmi feladatokat. Az elnökség a nőpolitikái, önkormányzati és gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás;! t a TOT decemberi ülése elé terjeszti. (Folytatjuk) Üjabb árforma az építőiparban A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyes! gyáregységében telefonközpont alkatrészeket gyártanak olasz exportra., illetve hazai felhasználásra. Júniusban kezdték a 098 és a 100 számjelzésű úgynevezett híradástechnikai sávok készítését, amelyből eddig 1500-at szállítottak, a nyugati megrendelőnek. A t9rők«zrnlmiblÓ8Í MEZŐGÉP V«= áfáinál Koordinációs tevékenység a pártszervezetben A/ MSZMP Kö/.npnt.i Bizottság Titkársága 1968. december 2-i határozata koordinációs joggal ruházna fel a vállalati pártszervezeteket. Erre azért volt szükség, mert a több telephelyen működő vállalat gyáregységi pártszervezeteit az illetékes területi pártbizottság iiányítja. A vállalati pártalapszervezet tehát nem felsőbb szerve a gyáregységi alapszervezeteknek, viszont — elengedheteltenül szüksége van a vállalati szintű gazdasági és pártpolitikai munkák egyeztetésére. A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalatnak öt gyáregysége van (Cibakháza, Jászberény, Kisújszállás, Kunhegyes, Törökszentmiklósi, amelyerben önálló pártalapszervezetek működnek. A vállalati pártszervezet 1069 óta sikerrel gyakorolja koordinációs jogát. — Az együttműködést a többi alapszervezetek Is igénylik, mert a titkárok megbeszéléseinek tapasztalatait jól hasznosíthatják a gyáregység és a vállalat érdekében. Á koordinációs tevékenység célja: segíteni a gyáregységi alönszervezetek aktívabb részvételét a7. összvállalati munkában; kiegészíteni az irányító pártszervezetektől kapott ;gazdaságpolitikai feladatokat; előmozdítani az össztársadalmi. vállalati és egyéni érdekek érvényesítését, és segíteni a kollektív munka és felelősség további fejlesztését. A gyáregységi pártszervezetek titkárai a koordinációs megbeszéléseken hatáskörükkel, feladataikkal kapcsolatos információhoz jutnak, melyek elősegíthetik a megfelelő állásfoglalás kialakítását a gazdaságpolitikában. Jobban megismerik a gazdasági élet összefüggéseit, ezáltal hatékonyabban juttathatják érvényre a párt politikáját. Nemrég ismét tanácskozásra hívták a gyáregységek párttitkárait. A közös feladatokról együtt beszélgette« a gyáregységek igazgatóival és szb-titkáraival, — valamint a vállalat párt- és gazdaságvezetőivel. A téma izgalmas volt, az 1972. évi várható eredményekről, további tennivalókról és az 1973. évi előtervekról cseréltek véleményt. A vállalat súlyos gondokkal kezdte az idei évet, kevés volt a megrendelése, ami gátolta a gazdálkodás egyenletes ütemét, a tervek teljesítését. A vállalat 33 millió forint éves nyereséget tervezett, október végéig viszont csak 22,7 millió eredményt ért el. A lemaradás tehát számottevő és gyáregységenként is eltérő. A naevaránvű szóródást alapvetően vállalaton kívüli ténvezők okozták. A lehetőségek azonban pozitív irányban is változtak, év végéig még tudnak javítani a vállalat helyzetén. Három gváregység — Cibakháza. Törökszentmiklós. Kisújszállás — lehetőségei a tervezettnél nagyobbak. Az ál tál ük gyártott termékek keresettek. nincs piaegondjuk. Épp ezért mérsékelni tudják a másik két gyáregység lemaradását. Pótolhatják az objektív okok folytán kiesett nyereséget. Nagy Miklós, a vállalati pártszervezet. titkára hatékonyabb termelésszervezd és agitációs munkára kérte a gyáregységek pártszervezeteit, a kommunistákat és a szocialista brigádokat. A hozzászólások során kitűnt, hogy a legjobb gyáregységek szívesen vállalkoznak erre. Mindent elkövetne«, hogy túlteljesítsék eredménytervüket, s e cél érdekében bizonyos átcsoportosításokat hajtanak végre. A lemaradó gyáregységek is intézkedéseket tesznek eredményük javításáért. A vállalat, jövő évi előtérve további előrelépéseket tartalmaz. — Kétszázötvenmillió árbevételi tervet irányoztak elő. mely magasabb az ideinél. Úgyszintén a nyereség előirányzata is. A vállalat 3.1 százalékos arányban szándékozik fejleszteni a béreket, A beruházásra csaknem 4.6 milliót fordítanak, melyet koncentráltan akarnak felhasználni. Majdnem 3 milliót fordítanak Cibakházán műhelyépítésre, a többit gépok. berendezések beszerzésére költik. A koordinációs tanácskozás résztvevői egyetértettek a jövő évi előirányzatokkal, A végleges tervet ennek ismeretében munkálják ki. A lemaradásnál kétségkívül szívderítőbb témát, is lehetne a koordinációs értekezlet napirendjére tűzni. De ez a téma a legégetőbb most. Ki más segítségét kérhette a vállalat pártszervezete, mint a gyáregységek alapszervezetének támogatását. — m. I. — 4 szocialista országok a szövetkezeti gyá rt ni á u y sza kos í tásér t A szocialista országok ipari szövetkezetei között még korántsem merültek ki a széles körű együttműködés és kooperáció lehetőségei — mondotta Kelenhegyí Emil. az OK TSZ elnökhelyettese, aki eg'-' közelmúltban lezajlott bukaresti tanácskozás tapasztalatait a következőkben foglalta össze A bolgár, cseh és szlovák, valamint a román szövetkezeti vezetőkkel gyártmányszakosítási megállapodásokat. készítettünk elő. Megbeszéléseink egyenes folytatását képezik annak a tanácskozás sorozatnak, amely magyar kezdemény ezesre 1970-ben Budapesten vette kezdetét, 197Í-ben Prágában. majd az idén Bukarestben folytatódott, s a jövőben évenként más-más fővárosban ül össze, hogv feltárja a szövetkezeti együttműködés lehetőségeit, elsősorban a szolgáltatási tevékenység ellátásához, a kis sorozatú közszükségleti cikkek gyártásához, a lakásépítéshez és karbantartáshoz szükséges gépelt, berendezések, műszerek előállításához. •Megítélésünk szerint. a Magyar Ipari Szövetkezetek je'enlegi műszaki felkészültségük mellett elsősorban a különböző műanyagcsomagoló-gépekkel, vákuum-formázó gépekkel, olaj- és gáztüzelésű kazánokkal, égőfejekkel, pályázhatnak, az érintett szocialista országok teljes szükségletének kielégítésére; a lakossági szolgáltatások körébőt rádió, és tv-szervizműszerek. garázsipari és gépkocsi javító berendezések jöhetnek számításba a szakosítás során. Természetesen csak alaposabb előkészületek i után döntünk majd véglegesen arról, hogy a most „futó** termékek közül a jövőben melyiket mely ország szövetkezetei gyártják. Fékez — ösztönöz — osztályoz
