Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 5. Harmat l úd it : Brazíliai barangolásak Utazni jó. Messzire utaz­ni még jobb. Főként oda, ahol „a glóbus hatalmas fehér foltjai várnak” a hó­dító emberre. A szerző új­ságíró. Nem hódítani, csu­pán bepillantani érkezett Dél-Amerika e legnagyobb országába, hiszen a megis­meréshez esztendők kelle­nének. Ezek szerint a Gon­dolat Kiadó „Világjárók” sorozatában megjelent kö­tete nem több színvonalas útibeszámolónál? Ez sem lenne unalmas olvasmány, de Harmat többet akart ennél. Az egzotikum mö­gött a realitás megmutatá­sát, az összefüggések fel­villantását, földrajzi kör­nyezet, gazdaság és társa­dalom fő kapcsolatainak ábrázolását. Szándéka nagyrészt teljesült. Baran­golása során gyűjtött ér­dekességeket — Karádi Katalin autójának történe­tétől a több éve ott taní­tó magyar egyetemi oktató véleményén át a híres karneválokig — de érté­keket is. Így a többi kö­zött az éhség, a huszadik századi rabszolgaság ma­gyarázatát, a gazdasági és társadalmi tevékenység mély ellentmondásait, hol burkolt, hol nyílt feszült­ségeit. Nemcsak szórakoztató, de tartalmas olvasmány. Kép­anyaga jól válogatott, han­gulatot is visszaadó kiegé­szítője a szövegnek. Boci og*<iz(rá j k sikerrel Sikert értek el afcicójuk­­kal a Boeing-légitársaság Keanedy-fokon dolgozó al­kalmazottai, akik vasárnap délelőtt közölték, hogy sztrájkba lépnek, ha nem kapnak kielégítő választ bér­­követelésükre. A 60 alkal­mazott eredetileg délután öt óráig adott időt a munka­adóknak a válaszra, majd ezt meghosszabbították éjfé­lig. A munkaadók hogy az Apollo—17 szerdára tervezett felbocsátását fenyegető sztrájkot elkerüljék, végül is engedtek a követelésnek, és hozzájárultak a fizetéseme­­. léshez, 50 éves a Szovjetunió Végig a Volgán A KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjá­nak komplex programja újabb lendületet adott a kölcsö­nösen előnyös együttműködés fejlődésének. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kedvező hatása a szó szoros ér­telmében a KGST-tagállamok életének minden területén megmutatkozik. Az APN tudósítói több mint ötezer kilo­méteres utat tettek meg a Fehér-tengertől a Kaspi-tengerig — folyókon, tavakon, tengereken keresztül. Sok nagyobb és kisebb város vonult el a szemük előtt, s minden város­ban látták a baráti együttműködés gyümölcseit. A Zsiguli szülőföldjén Európa legnagyobb folyó­ja, a Volga a Valdaji-hát­­ságtól a Kaspi-tengerig csak­nem 3700 kilométeren át ka­nyarog. Tíz megye és négy autonóm köztársaság terü­letén hömpölyögteti vizét. Medencéje a Szovjetunió európai területének csaknem egyharmadát foglalja el. Nyolcvan kisebb-nagyobb város és sok ezer falu he­lyezkedik el partjain. Ha­jónk a ribinszki mesterséges tóhoz közeledik. A meredek parton a Cserepoveci kohó­mű épülettömbjei tűnnek fel. A hengerelt acéljáról híres kohóüzemet nemcsak a szovjet, de a lengyel, né­met, magyar és csehszlovák fémkohászok is ismerik Szemben velünk a Felső- Volga legnagyobb városa, Jaroszlavl bontakozik ki a távoli ködös horizonton. Ja­roszlavl a Szovjetunió ab­roncsiparának egyik legré­gibb központja. A szocialista országok autóútjain futó szovjet gépkocsik gumiabron­csainak jelentős részén ott láthatók a Jaroszlavli Ab­roncsgyár cégjelzései, a vá­ros nevének kezdőbetűje. Lejjebb hajózunk a folyón, és hamarosan Gorkij város híres autó- és hajóépítő gyáróriásai tűnnek fel. Gor­kij az Orosz Föderáció har­madik legnépesebb városa. Itt készülnek a világszerte ismert Volga gépkocsik. Nem kevésbé népszerűek azonban a gorkiji tehergépkocsik sem, A híres szovjet szárnyasha­jók, a Rakéta, a Meteor szintén ebben a Volga-parti városban készülnek. A Kaspi-tengerhez vezető úton a következő állomás Kazány, az olajban gazdag Tatárföld fővárosa. amely naponta több mint 540 000 tonna olajat ad, a Szovjet­unióban kitermelt olajmeny­­nyiségnek csaknem egyhar­­madát. A kibányászott olaj nagy része a szocialista or­szágokba megy. Innen, a Volga partjáról, Lopatyino falutól indul ki a „Barátság” nemzetközi olajvezeték. Az újabb állomás Ulja­­novszk, Vlagyimir Iljics Le­nin szülőföldje. Lehetetlen elfelejteni a Lenin-emlék­­múzeumhoz zarándokló em­berek végtelen áradatát. A látogatók között sok a kül­földi vendég, a szocialista országok delegációi. Az ul­­janovszkiak városuk hírne­vét kiváló munkával öregbí­tik. A KGST-tagországokba innen érkeznek az »UAZ” terepjáró gépkocsik. A villamosítás lenini gon­dolatának egyik megterem­tője a Volga folyó. A Vol­gái vízlépcső Európa legna­gyobb hidrotechnikai kom­plexuma, amelynek hét nagy vízierőműve évente 40 mil­lió kilowattóra energiát ter­mel. Egymás után tűnnek fel a vízlépcső erőművei: az Uglicsi-, a Ribinszki- és a Gorkiji Vízierőmű. A legna­gyobb hatást a legendás Zsi­­guli-hegy mellett emelkedő Lenin Vízierőmű gyakorolja ránk. Mellette új város, Togliatti nyújtózkodik a ma­gasba. A várost korábban Sztav­­ropolnak hívták. 1964 au­gusztusában az olasz és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjáról. Tog­liattiról nevezték el. A Vol­ga partjára 1950 őszén épí­tők érkeztek, hogy megkezd­jék a vízierőmfl-központ építését. És 1955 őszén a ré­gi város helyén már tenger hullámzott. És Togliatti, az új város a Volga partja fölé magasadott. A várossal együtt új gyárak épültek, amelyek nitrogéntartalmú műtrágyát, foszforsavat, szintetikus kaucsukot, hi­gany gőzegyenirányító- és ve­gyiüzemi berendezéseket ál­lítanak elő. A városon túl, a régi szántóföldek helyén a vég­telennek tűnő autó-gyáróriás vasbeton és üvegépületei lát­hatók. A szerelőszalagról minden percben egy új Zsi­guli gépkocsi gördül le. (Folytatjuk) Tanulmány J a talár—magyar rokonságról Kecskeméti antropotógm bulgáriai kutatásai Több mint tíz éve foglal­kozik antropológiai kutatá­sokkal dr. Henkey Gyula, a Kecskeméti Megyed Mú­zeum munkatársa. Tizenöt­^ ♦♦♦♦♦♦♦♦M Miután a Vidé­­ki Gombgyár igaz­gatója leleplezte az emléktáblát, az igazgató-helyettes elmondta, hogy az emiéktábla azért került ide, mert most tulajdonkép­pen az emlékezés zászlaját hajtják meg a 207. éve fennálló intéz­mény hírneve fö­lött. Az ünneplő Köznép és a meg­hívott Valakik (akik nem akár­kik!) beosztásuk­nak és vérmérsék­letüknek megfele­lő tapsviharral (tapsfuvallattal) nyugtázták, hogy mostmár minden­féle érdemi (tehát hivatalos és unal­mas) napirendi pontot átvészeltek türelemmel, ezért a Rendező Bizott­ságnak kutyaköte­lessége a vendé­gek szórakoztatá­sa. ami jelen eset­ben a „Vidéken is vannak jó sza­kácsok” címet vi­selte. Az asztal­­társaság teljesen spontán módon verődött össze, így még azon sem lehetet csodálkoz­ni. hogy Rámenős Kálmán igazgató Minisztériumi Bé­la és Megyey Il­lusztris József kö­zött foglalt helyet, és a fácánlevesről többször kijelen­tette, hogy majd­nem olyan tartal­mas. mint Megyey elvtárs beszéde volt, bár ahhoz még egy kicsivel több fokhagyma kellett volna a tűzdelt őzgerincbe, hogy úgy össze­cos útról minden­kinek a pacsirta jut az eszébe, de ennek ellenére a Kis kút, kerekes kút az udvar szerves része, vé­gül elénekelték a Gombgyőr sej, hogyha leszakad című magyar nép­dalt Jubileum fusson az ember szájában a nyál, mint ahogyan a fejlesztési össze­gek összegyűltek a Vidéki Gomb­gyár kétszázhét éves jubileuma javára ugyebár­­minisztériumielv­­társ, hehe? A poén annyira jól sikerült, hogy a koccintásra szánt Napóleon-konyak belelötyögött az aszús pohárba. Mi­kor már egészen emberi légkör (többlégkör) ala­kult ki, és a be­ruházási, szervezé­si, tervezési aka­dályokat valami jótékony több százalékos bele­egyezési hullám elsöpörte, megál­lapodtak abban is, hogy az Aká­— ...akkor ra töltöttem, uj­­.. és durr a füle közé. Két mázsás volt, nagyobb mint a Központi Főnök elvtársé. Hiába, ezek az állatok még nincsenek tisztában a rang­sorral hehehe. bo­csánat, ez már volt: hah aha (így egyénibb). — Hát igen, s ráadásul az enyém koca volt — em­lékezett a közös fegyveres múltra Vezér Hegemon, a központi főnök. — Most pedig felszólítom saját magunkat. hogy tegyünk hitet a gombgyártásba ve­tett töretlen hi­tünk irányvonala mellett, három, négy, ráz dva tri hely... hegyek kö­zött, völgyek kö­zött zakatoltagye­­rünkkérem. Egy darabban keze, lába? Álljon sor­ba, ne sajnálja... Egy a jelszónk, tartós... nyomás, nincs kihúzás... harcolj érte... én­­alegszebb lányok­­közül tégedvár lasz... egy-kettő, egy-kettő három négy, tekiscica hová mégy, nem­mé gyünkmi mesz­­szi re csaka... — No hova is? Meg mikor is? És egyáltalán?.., — Éljen a 208. évforduló, gomb­­gyártásiparunk je­lentős állomása. Jövőre ugyanis! (Újsághír: Teg­nap díszünnepség keretében emlék­táblát avattak a vidéki gombgyár fennállásának 207. évfordulója alkal­mából. A benső­séges ünnepség után a gyár ren­dező bizottsága ebédet adott a megjelentek tisz­teletére. A rendez­vény szívélyes légkörben folyt le és több fontos kérdésről is szó esett.) Igriczi Zsigmond ezer — zömmel Duna—Tisza közi — ember antropológiai adatainak tudományos gyűj­tését és feldolgozását végez­te már el. Megyei támoga­tással Bulgáriába is eljutott, ahol hozzákezdhetett a ma­gyar nép őstörténete szem­pontjából fontosnak vélt ta­tár-kutatásokhoz. Bulgária észak-keleti részén, Rusze város környékén, tatárok ál­tal is lakott öt községben végzett tudományos vizsgá­latokat, az ottaniak közre­­n.űködéséval. Most elkészült tanulmánya bizonyítja, hogy külföldi út­ja eredményes volt. Beigazo­lódott például az a feltevés, hogy a bulgáriai tatárok — akik egyébként a 19. század második felében a Krim­­félszigetről vándoroltak új hazájukba és a 20. század közepéig jól elkülönültek a környező népektől — tisztáb­ban megtartották ősi török— tatár embertani jellemvoná­saikat, mint a honfoglaló magyarok törökös elemeinek mai leszármazottai. Bizonyí­tottnak látszik az is, hogy a Rusze-körnvéki tatárokra jellemző embertípusok jelen­tős arányban megtalálhatók az Alföldön is. Meglepően, közel állnak például a zöm­mel kun eredetű szabadszál­lásiakhoz, vagy Szakmar község Árpád-korig vissza­vezethető lakosságához. Ki­tűnik ez az összetiasonlító adatokból, és a fényképek­ből is. A tanulmányt legutóbbi számában tette közzé — a kutató által a tatárokról készített mintegy 50 fény­képpel illusztrálva — az Antropologia Hungarica cí­mű szakfolyóirat. Szakvéle­mények szerint a tatár ku­tatások megkezdése fontos adatokat szolgálhat nemcsak az antropológia, hanem né­pünk őstörténetével foglal­kozó társtudományok számá­ra *. A vizsgáztató kibernetika A BIT—1 azok közé az elektronikus oktató-vizsgáz­tató gépek közé tartozik, amelyet a Belorusz Mező­­gazdasági Gépesítési Főis­kolán dolgoztak ki és hasz­nálnak. Ä gép 48 lépésből álló programozásra alkal­mas. Memóriaegységeiben tárolja a hibás feleleteket, és összegezi a hallgatók vá­laszait, majd osztályozza azokat. A programozott ok­tatást és annak technikai felszereléseit az általános elméleti, általános techni­­nikai és szakmérnöki karo­kon használják. A főiskolán vannak teljesen automati­zált osztályok és előadóter­mek. Az elektromechanikai vázlatok segítik a hallga­tókat az ábrázoló geomet­ria elsajátításában, automa­ták közreműködésével ta­nulmányozzák a szilárdság­­tant. és különleges berende­zések segítségével ismerked­nek a KRESZ-szel. Elektro­technikai laboratórium és Pioner típusú gépek segítik az idegen nyelvek elsajátí­tását. Gázálarc — szakállasoknak A szakáll divatja feltar­tóztathatatlanul terjed, ami arra késztette a biztonság­­technika szakembereit, hogy újfajta légzésvédő készülé­ket szerkesszenek a dús arcszőrzetű férfiak számára. A szokásos gázálarcot ugya­nis nem tudják légzáróan felcsatolni az arcukra. A katonákat, tűzoltókat. Btb. saját érdekükben még rá tudják venni, hogy szakál­luktól megváljanak, de a vegyi üzemek és a labora­tóriumok dolgozóinál ezt nem tudják elérni. Márpe­dig üzemi baleset, gázömlés esetén életmentő jelentősé­gű lehet a légzésvédő ké­szülék. A szakállas ember szájá­ba veszi a gázszűrő kazetta „csutoráját”, miközben egy erős csiptető elzárja az orr­nyilasát. A készülék 3—5 percen át teljes biztonságot nyújt, még nagy gázkon­centráció esetén is. Csupán egy hátránya van az arcot teljesen befedő hagyomá­nyos gázálarccal szemben: a szemnek nem nyújt sem­miféle védelmet. Germánium-egykristályok gyártása Az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT. gyön­gyösi gyárában évente 28 millió diódát és 10 millió hetnek. A szükséges alap­anyagot, a germán ium-egy­­kristályt folyamatos átol­­vasztással speciális eljárás­tranzisztort gyártanak. Ezek lényeges alkatrésze a né­hány mikron vastagságú germanium lemezke. melyet csak egykristályból készít­sal szintén ebben a gyárban állítják elő. A képen: a germánium szükséges elekt­romos tulajdonságainak be­állítása. A dohányzás súlyosan károsítja a véredényeket Egy angliai érsebészeti kli­nika adatai szerint az intéze­tet felkereső betegek 95 szá­zaléka dohányos. Ez messze túlhaladja a dohányosoknak az összlakossághoz viszo­nyított arányát. Az érelzáródással kezelt betegek azon részénél, akik felhagynak a dohányzással, rendszerint elkerülhető a végtagamputáció, míg a to­vább dohányzók 14 százalé­kánál végre kell hajtani ezt a súlyos műtétet. Ha érope­rációval küszöbölik ki az elzáródást, a dohányosoknál gyakran újból bekövetkezik az ér eltömődés; a nem do­hányosoknál ez szinte so­sem történik meg. Rákbetegségben elhuny­tak boncolásakor kimutat­ták. hogy a dohányosok aortája (főütőereje) erőseb­ben szűkül be. mint a nem dohányzóké. A dohányosok rossz vérkeringését bizo­nyítja többek között az is, hogy a kéz- és lábujjak hő­mérséklete 1,5—3 fokkal! alacsonyabb. Élesztő' a fehérjehiány enyhítésére Közép-Amerikában üze­melni kezd egy gyár, amely élesztőből nagy fehérjetar­talmú, kellemes ízű port állít elő. Ezt az eljárást a dán élelmiszeripar kísérle­tezte ki és terjesztette az 1969-ben Prágában megtar­tott Vili. élelmezési kong­resszus elé. Régóta köztu­dott, hogy az élesztőben sok a fehérje, az értékes vitamin és más nyomelem, ezért nagy segítséget jelen­tene a fejlődő országok fe­hérjehiányban szenvedő la­kossága élelmezésének meg­javításába». Előállítása rendkívül ol­csó, tulajdonképpen bár­mely cukor-, vagy papír­gyár, tejfeldolgozó üzem melléktermékei táptalajul szolgálnak. De van egy nagy hátránya: íze és szaga kellemetlen. Az új eljárás­nak éppen az a célja, hogy ezen segítsen: a tisztító anyagtól függően semleges vagy ízesített, pl. húsízű. de mindenképpen ke’lemes sza­gú, s különböző finomságú lisztszerű anyag készül az élesztőből. így sok. külön­böző módon élvezhető, s ol­csó. fehérjében gazdag táp­lálékhoz juttat milliókat i

Next

/
Oldalképek
Tartalom