Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Testvéri egység KÖZLEMÉNY A hét hazai és nemzetközi szempontból egyaránt ki­emelkedő eseménye volt a Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet párt- és kormányküldöttség magyaror­szági látogatása. A két ország képviselőinek megbeszélései­ről —- Kádár János és Leonyid Brezsnyev eszmecseréjéről, a küldöttségek tárgyalásairól, valamint Konsztantyin Ka­­tusev és Fullai Árpád, valamint Péter János és Andrej Gromiko találkozóiról — kiadott közös közlemény a barát­ság, a szívélyesség, a testvéri egység, a teljes nézetazonos­ság, a kölcsönös egyetértés szellemét tükrözi. Azt a lég­kört, amely a magyar—szovjet kapcsolatokat immár hosszú évek óla jellemzi. Ez a látogatás, amelynek eseményeit az egész magyar társadalom, s a világsajtó is megkülönböztetett figyelemmel kisérte, minden szempontból igazolta várakozásainkat: meg­győzően demonstrálta hazánk politikai stabilitását, Magyar­­ország és a Szovjetunió szilárd szövetségét, népeink mélyen gyökerező barátságát és testvériségét. Az öt nap esemény­dús programja lehetőséget adott arra. hogy szovjet vendé­geink jobban megismerjék a szocialista építés magyaror­szági tapasztalatait, a szocializmus általános törvényszerű­ségeinek és nemzeti sajátosságainak érvényesülését. Ezt a programot sikerült maradéktalanul teljesíteni. Nyílt szívvel mondtuk el, mutattuk meg a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak, hogyan élühk, hogyan dolgozunk, mint halad az MSZMP X. kongresszusán kitűzött nagy országépítő feladatok végrehajtása, milyen gondjaink, problémáink vannak, s hogyan látjuk, miként tervezzük a holnapot. Mindenütt, ahol csak megfordultak, a testvéri szeretet és őszinte barátság megannyi jelével halmozták el vendégeinket, a magyar—szovjet barátság nagyszerű demonstrációivá váltak a találkozók. Egész népünk örömére szolgál, hogy vendégeink is érez­ték ezt. „Minden alapunk megvan ahhoz, hogy elégedettek legyünk a látogatás eredményeivel” — mondotta csepeli beszédében Leonyid Brezsnyev, aki szavainak nyomatékot adva hangsúlyozta: a látogatás. tovább erősítette a két or­szág és a két nép közötti barátságot, bizalmat és kölcsönös megértést. Fontos jelentősége van számunkra annak — hírünket-, rangunkat emeli a világ szemében —, hogy az SZKP főtitkára, a Szovjetunió nagytekintélyű vezető politi­kusa elismeréssel beszélt arról a nagy történelmi útról, amelyet Magyarország a szocializmus építésében megtett, arról a teremtő munkáról, alkotó légkörről, amely az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, mai életünket jellemzi, s a Lenin-rendet. a Szovjetunió legma­gasabb kitüntetését átadva, megkülönböztetett melegséggel szólott Kádár Jánosról. Ez az értékelés, s általában a szov­jet küldöttség látogatásának eseményei reálisabb hangvé­telre kényszerítettek'sok olyan polgári lapot, amelyek né­hány héttel ezelőtt még torzító beszámolókat közöltek ha­zánk belső helyzetéről és ’ a' magyar—szovjet viszonyról.­Gazdagodó életünk megannyi ténye bizonyítja annak igazát, hogy — amint Kádár János is hangsúlyozta csepeli beszédében — népünk életbevágó érdeke, jövőjének zá­loga a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztése. Ez a barát­ság nemcsak a mának, nemcsak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes. Brezsnyev, Podgornij és Koszigin távirata Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió- Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. (MTI) Heti világhíradó Európai lapvélemények a magyar-szovjet tárgyalásokról (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.) a Szovjetunió párt- és kormány­küldöttségének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meg­hívására L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével 1972. no­vember 27. és december 1. között hivatalos, baráti látoga­tást tett a Magyar Népköztársaságban a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyaror­szági tartózkodása idején a két fél tárgyalásokat folyta­tott, amelyeken részt vettek: * Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Né­meth Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, Péter János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a külügyminiszter első helyettese. Rapai Gyula, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a Magyar"" Nép­­köztársaság moszkvai nagy­követe, valamint Gyenes András, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője és Marjai József külügyminiszter-he­lyettes; Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, V. V. Scserbickij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, K. F. KatUsev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára, N. A. Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, I. G. Ke­­bin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, V. J. Pavlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban, valamint K. V. Ruszakov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja és A. M. Alek­­szandrov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja. A felek véleményt cserél­tek országaik társadalmi, t>o­­litikai és gazdaság: fejlődé­sének legfontosabb kérdései­ről, a szocialista és a kom­munista építés jelenlegi sza­kaszának sajátosságairól, egyeztették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak fej­lesztésére irányuló intézke­déseiket A magyar vezetők tájé­koztatták a vendégeket a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról, a társadalmi élet valamennyi területén elért eredmények­ről, a szocialista társadalom építésének sikeres előreha­ladásáról a Magyar Népköz­­társaságban, a szocialista nemzeti egység további meg­szilárdulásáról. Hangsúlyoz­ták, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kong­resszusa határozatainak kö­vetkezetes megvalósítása biz­tosítja az ország dinamikus fejlődéséhez szükséges felté­teleket A szovjet fél nagy elisme­réssel szólt a testvéri ma­gyar nép vívmányairól, a szocialista társadalom épí­tésében elért sikereiről. A magyar gazdaság, a tudo­mány és a kultúra fejlődé­se, az MSZMP X. kong'resz­­szusa határozatainak, valóra­­váltása szilárd alapot bizto­sít a dolgozók anyagi / és szellemi igényeinek további kielégítéséhez. A szocialista Magyarország mai valóságá­nak egyik jellemzője, a ma­gyar munkásosztály magas­fokú politikai érettségének és munkalendületének kife­jezője a tömegméretekben kibontakozott szocialista munkaverseny és szocialis­ta brigádmozgalom. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a magyar nép biztosan halad a szocializ­mus teljes felépítése felé. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tájékozta­tást adott a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a munka és a politikai tevékenység nagy lendülfetéről, amellyel a szovjet munkásosztály, a kolhozparasztság és az értel­miség a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 50. évforduló­jának, e kimagasló, törté­nelmi jelentőségű esemény­nek a megünneplésére ké­szül; tájékoztatást adott to­vábbá azokról a sikerekről,­­amelyeket a szovjet nép — a tudományos-technikai for­radalom eredményeinek al­kalmazása és a munka ter­melékenységének további nö­velése alapján — a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak fokozása terén elért. Be­számolt a nagyszabású tár­sadalmi és gazdasági intéz­kedések programjának kö­vetkezetes megvalósításáról, a dolgozók jólétének emel­kedéséről. A magyar tárgyaló fél rá­mutatott. hogy a Szovjet­unió. megalakulásának első napjaitól, kiemelkedő helyet tölt be a szocializmus és a kommunizmus eszményeiért vívott világméretű harcban, szilárd támasza" a szabadsá­gért és a függetlenségért küzdő népeknek. A Szovjet­unió a béke. a demokrácia és a szocializmus megdönt­hetetlen bástyája, amely meghiúsítja az imperialista reakció szüntelen próbálko­zásait az emberiség haladá­sának megállítására. A ma­gyar tárgyaló fél nagyra értékelte a szovjet nép óriási sikereit a kommunizmus építésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határozatai még ragyogóbb távlatokat nyitottak a szovjet nép előtt. A kongresszus által meghatározott feladatok végrehajtása növeli a Szov­jetunió erejét, szebbé, boldo­gabbá teszi a szovjet em­berek életét. A felek tájékoztatták egy­mást a termelés hatékony­ságának növelése, a népgaz­daság szervezésének és irá­nyításának tökéletesítése te­rén országaikban szerzett tapasztalataikról. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az új társadalom építésében szer­zett tapasztalatok kölcsönös tanulmányozása és felhasz­nálása fontos tényező volt és marad, amely elősegíti a szocialista országok sikerei­nek gyarapodását. A tárgyalások során meg­elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saságnak és a Szovjetunió­nak a marxizmus—leniniz­­mus és a szocialista inter­nacionalizmus elvein alapuló viszonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jel­lemzi. Hangsúlyozták, hogy mind szorosabbá válik a testvéri együttműködés, a politikai, a gazdasági és az ideológiai életben, s ez meg­felel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. A felek a magyar—szov­jet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés szellemé­ben, a szocialista és a kom­munista építés jelenlegi sza­kaszának követelményeivel összhangban, megállapodtak a magyar—szovjet kapcsola­tok további fejlesztését és elmélyítését szolgáló konkrét intézkedésekben. Elhatározták, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kor­mánya, a két ország tör­vényhozó testületé továbbra is rendszeres kapcsolatot tart egymással és erősíti ér­demi együttműködését. Egyeztetett tervek alapján fejlesztik a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja helyi szerveinek sokrétű kapcsolatait, mélyítik a mi­nisztériumok. az országos hatáskörű szervek és a tár­sadalmi szervezetek kétolda­lú együttműködését. Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy tö­retlenül fejlődik a magyar­­szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés, növekszik az árufor-' galom a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kö­zött. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú időszakra sző­lő gazdasági kapcsolatok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelentősé­gét, amelyek a közös erő­feszítések alapján biztosít­ják a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió nép­gazdasága fontos szükségle­teinek mind teljesebb kielé­gítését. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordí­tanak a közös tervezésre és a termelés kulcsfontosságú ágazatainak közös fejleszté­sére. a szakosítás és a koo­peráció szélesítésére a gép­gyártás, a vegyipar, a mű­szeripar, a közúti jármű­­gyártás, a számítás- és hír­adástechnika és más ágaza­tok területén. A felek ki­fejezték meggyőződésüket, hogy további konkrét intés, kedések szükségesek a tudo­mányos kutatás és a tervező munka kooperációja terén, ami lehetővé teszi a tudo­mányos-technikai forradalom hatékonyabb egybekapcsolá­sát a szocialista gazdaság előnyei veL A véleménycsere folyamán a felek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szüksé­ges lépést a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának következetes valóraváltására, amely elő­segíti a népgazdaság haté­konyságának növelését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tagállamában. A felek megállapították, hogy erősödnek a magyar­­szovjet kapcsolatok az ok­tatás, a tudomány, a kul­túra terén és kifejezték ér­dekeltségüket az együttmű­ködés további szélesítésében. Megegyeztek abban, hogy fejlesztik és szorosabbá te­szik a két ország társada­lomtudományokkal foglalko­zó szervezeteinek és kutató Intézeteinek, alkotó szövet­ségeinek és más, ideológiai munkát végző intézményei­nek munkakapcsolatait. A tárgyalásokon megvitat­ták a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmoz­galom időszerű problémáit. A két fél megállapította, hogy változatlanul éles a nemzet­közi színtéren folyó osztály­harc. A szocialista közösség, a kommunista- és munkásmoz­galom, a nemzeti felszaba­dítás erői, leküzdve az im­perialista reakció próbálko­zásait. újabb győzelmeket ér­nek el a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ban. Ezt a folyamatot a nemzetközi imperializmusnak és szövetségeseinek már nem sikerül megállítaniök. A magyar fél aláhúzta, hogy a Szovjetunió kimagas­ló szerepet tölt be a nem­zetközi imperializmus elleni harcban, a haladás és a béke erőinek támogatásában. A Magyar Népköztársaság in­ternacionalista kötelességé­nek tekinti, hogy nemzetközi tevékenységét a Szovjetunió­val egyeztetve, azzal szoros összhangban folytassa. Az egység, az együttműködés erősítése a Szovjetunióval, a Szovjetunió lenini külpoli­tikájának támogatása az ösz­­szes szocialista országok né­peinek alapvető érdeke. A magyar tárgyaló fél nagyra értékelte a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfo­gadott békeprogramot. Ez a program a proletár interna­cionalizmus elvén. korunk nemzetközi helyzetének és a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszának marxista—leni­nista elemzésén alapszik. A gyakorlatban alkalmazza a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének lenini esz­méjét. s fontos tényezője a béke megőrzéséért, az új vi­(Folytatps a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom