Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

/ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972, december 3. HÉTFŐ: Budapestre érkezik a Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség — Helsinkiben folytató­dott az európai konferencia előkészítése KEDD: SALT-ülés Genfben, tárgyalások munkabizottságok alakításáról — Nixon hozzákezdett. kormánya új tag­jainak kinevezéséhez SZERDA: az ENSZ közgyűlés megkezdte a közel-keleti vitát — Választások Hollandiában CSÜTÖRTÖK: Nguyen Phu Dúc, Saigon „Kissingere” Was­hingtonban tárgyal — Ailende chilei elnök elindult külföldi látogatókörútjára PÉNTEK: A magyar—szovjet tárgyalások befejeződése — Bejelentik a két néniét állam alapszerződésének de­cember 21-én történő aláírását SZOMBAT: Greasko marsall befejezi Franciaországi láto­gatását — harcok Dél-Vietnamban, bombázások a VDK-ban íay látja a hetet kommentátorunk: Réti Ervin A világsajtó jelentéseiben, tudósításaiban az elmúlt hé­ten különösen sokszor sze­repelt Budapest neve. A magyar—szovjet tárgyalások, a közös közlemény megálla­pításai, Leonyid Brezsnyev és Kádár János csepeli be­szédei méltán álltak a nem­zetközi figyelem előterében. A kétoldalú kapcsolatok té­makörén túl, jelentős vissz­hangot kaptak a világprob­lémákkal, s különösképpen az európai kibontakozás le­hetőségeivel kapcsolatos meg­­megállapítások. Ezeket az értékeléseket támasztották alá a Helsin­kiből érkező jó hírek is. A hatszögletű tárgyalóasztal mellett helyetfoglaló nagykö­vetek túljutottak saját mun­kájuk megszervezésén és hozzákezdhettek érdemi fel­adataik megoldásához. Az alaphangot az elsőként fel­szólaló szovjet képviselő adta meg, aki célravezető, konk­rét javaslatok egész sorával állt elő. Ezek szerint 1973. júniusában kellene megtar­tani az európai biztonsági és együttműködési konferen­ciát. A napirenden földré­szünk biztonsági rendszeré­nek elvi és gyakorlati ki­alakítása szerepelne, beleért­ve az együttműködés számos olyan fontos oldalát, mint a gazdasági és kulturális kap­csolatok, környezetvédelem, turisztika, stb. A konferencia különböző szinteken folytat­ná megbeszéléseit, de a vég­ső szakasz mindenképpen a kormányfők közreműködé­sével zajlana, s ésszerű volna valamilyen állandó, intézmé­nyesített szervezet létrehozá­sa. Természetesen lehet vi­tatkozni a részleteken, a lé­nyeg azonban az, hogy köz­ben minél előbb összeálljon — a Le Monde kifejezésével élve — Hotel Európa étlapja. A szocialista országok ha­tározott kezdeményezéseivel szemben ía NATO tagálla­mai egyelőre még nem kap­csoltak a második sebesség­re, s noha magához a kon­ferenciához elvi hozzájáru­lásukat adták, előkészületi tempójuk nem tűi gyors. Le­hetséges, hogy néhány nap múlva Brüsszelben megtar­tásra kerülő atlanti tanács­ülés idejére felfüggesztik majd a helsinki megbeszé­léseket, remélhetőleg azért, hogy utána még gyorsabban haladhassunk. Javítja az európai légkört, hogy a héten megegyeztek: december 21-én aláírják a két német állam alapszer­ződését. A diplomáciai nap­tár olyan zsúfolt volt, hogy ezúttal nem kerülhet sor Berlinben kormányfői talál­kozóra, a tárgyalástörténet­ből jólismert államtitkárok, Kohl és Bahr aláírják az okmányokat Mint Berlin, mint Bonn részéről, • egyön­tetűen kívánság nyilvánult meg ugyanis, hogy még ka­rácsony előtt tegyék fel a pontot az i betűre. Svédor­szág máris bejelentette, hogy december 21-én elismeri az NDK-t és diplomáciai kap­csolatokat létesít vele. Dá­tum megnevezése nélkül, ha­sonlóiképpen foglalt állást Dánia, Norvégia, Izland és Ausztria is. Előreláthatólag rövid időn belül alaposan megnő azoknak az államok­nak a száma, amelyek dip­lomáciai viszonyba lépnek az NDK-vaL (Jellemző volt a francia külügyminiszter minapi nyilatkozata: Párizs sem akar az utolsó lenni...) Kontinensünk mozgásával 6ok tekintetben ellentétben áll a két legfontosabb vál­ságterület. Az ENSZ a hét derekán ugyan megkezdte a közel-keleti vitát, de reáli­san tekintve a tényeket, for­dulatot vagy különösebb eredményeket nem várha­tunk. Sajnos, már az előiá­­ték sem tartogatott kedvező mozzanatokat: kuwaiti érte­kezletükön maguk az érde­kelt arab államok sem vol­tak képesek megegyezni a hatékony és egységes állás­­foglalásban. Az Arab-Kelet legbiztatóbb eseménye a hé­ten az volt, hogy a nemrég még határháborút folytató két Jemen megegyezett egy­mással. Párizsban szerepcsere tör­tént: csütörtökön a négyes Pénteken befejeződött a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormány­­küldöttség hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása. A szovjet lapok szombati számaiban a látogatással foglalkozó cikkek, írások értékelések címeiben min­denütt szerepel az „örök időkre szóló barátság” ki­fejezés. A Pravda tudósítói, akik elkísérték a szovjet delegációt magyarországi útján, a látogatási befejez­tével megállapítják, hogy a szovjet—magyar tárgyalá­sok a barátság, a szívélyes­ség, az egység légkörében mentek végbe, s a felek minden megvitatott kérdés­ben teljese„ azonos néze­tet vallottak magukénak. A szovjet vendégek ma­gyarországi látogatását a két ország közötti szilárd egység ragyogó demonstrá­ciójaként értékelik. A Negye" ja című hetilap az Izvesztyija különtudósí­­tóinak összefoglaló beszá­molóját közli az elmúlt hét \ budapesti tapasztalatairól. A szocialista közösség or­szágaiban is elsősorban az egységnek a szocializmus szempontjából ' igen fontos jelentőségét emelik ki a szovjet párt- és kormány­­küldöttség magyarországi látogatása kapcsán. A Búdé Právo jelentős mérfö dkő­­nek tartja a látogatást és rámutat, a szovjet-—magyar barátság megbonthatatlan jellegére. Vietnam konferencia ült össze, amely az előző héten, a bizalmas tárgyalások mi­att elmaradt. A megbeszélés legfeljebb arra volt alkal­mas, hogy a szembenálló felek jobban kifejthessék né­zeteiket. Hiszen ezeket a na­pokat tulajdonképpen „gon­dolkodási szünetként” iktat­ták be a bizalmas eszme­csere folyamatába, s úgy Washingtonban, mint Hanoi­ban intenzív konzultációk folytak. A holnap kezdődő tárgyalások a jelek szerint döntő szakaszukhoz érkez­tek. Korai lenne elébevágni az eseményeknek, de kedvezőt­len jelként hatott, hogy Thieu saiogni elnök bizal­masa, Nguyen Phu Dúc Washingtonba sietett, s ott állítólag csúcstalálkozót sür­getett Nixon, illetve a dél­vietnami amerikabarát rend­szer vezetője között. Ez újabb halasztást, időhúzást jelentene, megint kitolná az esedékes aláírás dátumát. — Amerikai lapok már az év végéről beszélnek, sőt forgalomba került január 20-a. Nixonnak az újabb el­nöki időszakra történő be­iktatási napja is. (Az érve­lés úgy hangzik, hogy az Egyesült Államok elnöke így mégiscsak teljesíthetné 1968- as választási ígéretét, amely a háború felszámolását he­lyezte kilátásba négy év alatt.) Mindezzel ellentétes viszont, hogy az amerikaiak egyelőre „befagyasztották” a további csapatvisszavonáso­kat. így tehát. 27 ezer em­berük marad Dél-Vietnam­­ban, s csaknem százezer a környező bázisokon, java­részt a légierők katonái. , A vietnami veszteséglisták­ra pedig tovább íródnak a nevek. Ha az amerikaiak teljesítik első kötelezettség­vállalásukat, akkor ma le­hetne már a béke harminc­nyolcadik napja... A szombati Trybuna Lu­­du „A testvéri együttműkö­dés és egység elmélyítése” című első oldalas kommen­tárjában a következőket írja: A Brezsnyev elvtárs ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség ötnapos magyarországi látogatása fontos politikai esemény. A magyar—szovjet tárgyalá­sok felölelték a kéto dalú kapcsolatok minden terüle­tét. Megvitatták a politi­kai, gazdasági és ideológiai együttműködés összes kér­dését. A Kádár—Brezsnyev találkozón megkülönböztetett figyelmet fordítottak az SZKP és az MSZMP baráti kapcsolatainak továbbfej­lesztésére. A héten a nyugati világ 'is élénk figyelmmel fordult Budapest fe é. A londoni Financial Times a csütör­töki csepeli nagygyűlés után megállapította: a találkozó a „szovjet—magyar szolida­ritás demonstrációja volt”. A párizsi, Monde vezér­cikkében Leonyid Brezsnyev budapesti beszédével kap­csolatban utal arra, hogy az SZKP KB főtitkárának fel­szólalásából jogosan sugár­­zott az optimizmus, mert eredményesek voltak a Szovjetunió erőfeszítései az európai feszültség enyhíté­se érdekében. A stockholmi Svenska Dagbladet Leonyid Brezs­nyev beszédéből kiemel} az európai biztonsággal foglal­kozó témákat. Európai lapvélemények a magyar—szovjet tárgya ásókról Eredményes első hét Vietnamért A Humanlté szombati szá­mában közli azt a nyilatkoza­tot. amelyet 11 európai or­szág neves kulturális és köz­életi személyiségei írtak alá, s mely a következőképpen hangzik: ,,A vietnami nép évek óta kegyetlen háború áldozata. Területére már eddig is több bombát és tömegpusz­tító szerkezetet dobtak le, mint a második világháború valamennyi hadszínterére. E népgyilkos háború sen­kit sem kímél, sem a nőket, sem a gyermekeket, sem az aggastyánokat Vietnam és egész Indokína népei, akárcsak á világ vala­mennyi népe számára biztosí­tani kell a lehetőséget, hogy szabadon dönthessenek sorsukról, függetlenségben és békében. Felhívunk minden európai férfit és nőt. hogy emelje fel szavát és jelentse ki velünk együtt: Csak az Egyesült Államok politikai és katonai beavat­kozásának megszüntetése ál­líthatja meg a háborút és vethet véget borzalmainak”. A nyilatkozat aláírói: Rafael Alberti író (Spanyol­­ország), Louis Aragon lró (Franciaország), Burhop pro­fesszor, a Tudományos Dol­gozók Világszövetségének el­nöke (Nagy-Britannia), Dmit­­rij Sosztakovics zeneszerző (Szovjetunió), Déry Tibor író (Magyarország), Jan Dobra­­czynski író (Lengyelország), Melina Mercouri színművész­­nő (Görögország), Martin Niemöller lelkész (NSZK), Henri Rolin államminiszter (Belgium), Anna Seghers író­nő (NDK), Luchino Visconti filmrendező ("Olaszország). Eredményesen zárult Hel­sinkiben az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferenciát előkészítő misszió­­vezetői tanácskozás első tel­jes munkahete. A hét első fe­lében sikerrel fejezték be az ügyrend kérdéséről folytatott tárgyalásokat, s ennek alap­ján elfogadták a tanácskozás tízpontos ügyrendjét Az ügyrendi vita egy hetet vett igénybe — de ez a kö­rülményekhez képest teljesen indokolt; a helsinki misszió­vezetői 'tanácskozáshoz ha­sonló ' diplomáciai konfe­rencia ugyanis eddig még nem volt a nemzetközi diplomácia történetében. — s ezért nagy gonddal kellett meghatározni, hogy milyen eszközökkel. — módszerekkel történjék a döntések megho­zatala, a határozatok elfo­gadása. A hét második felében megindult általános politikai vitában a 34 jelenlévő ország eddig 19 képviselője szólalt fel. A vita általános tanulsá­ga az, hogy egyetlen ország sem foglalt állást az európai biztonsáei konferencia össze­hívása ellen, sőt valamennyi résztvevő — beleértve a nyu­gat-európaiakat is — hangsú­lyozta: az Európában végbe ment kedvező, enyhülési fo­lyamatok logikus következ­ménye lesz az európai bizton­sági konferencia összehívása. A vita első felében felszó­lalt szoicalista nagykövetek általában rendkívül konkrét javaslatokat tettek az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferenciára vonat­kozóan. Javasolták, hogy ezt a konferenciát 1973 júniusára hívják össze Helsinkiben. — Ugyancsak javasolták, hogy a konferencia napirendjére tűzzék az európai biztonság általános elvi kérdéseit, a gazdasági, kereskedelmi, tu­dományos-műszaki, kulturális együttműködés fejlesztésének gyakorlati kérdéseit és végül a biztonsági konferencia hoz­zon létre állandó szervet az európai biztonság és együtt­működés problémáival való foglalkozásra. Az eddig elhangzott nyu­gati felszólalások általában egyetértettek a szocialista or­szágok által javasolt napi­rend azon pontjával, amely az együttműködés problémái­nak tanulmányozására irá­nyul. Ugyancsak egyetértet­tek azzal, hogy a biztonsági konferenciának meg kell vi­tatnia ez európai ^biztonság kérdéseit, azonban nyugati részről szemmelláthatóan ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a vi­ta keretében bizonyos kato­nai vonatkozásokat is meg­tárgyaljanak. Ugyanakkor a nyugati országok felszólalói általában hangsúlyozták, — hogy a katonai kérdésekkel egy eljövendő különtanácsko­­zásnak kell foglalkoznia, — amely a kölcsönös és kiegyen­súlyozott csapatcsökkentés problémáit tárgyalja majd meg. A nyugati országok közül eddig egyedül Dánia foglalt állást amellett, hogy a biz­tonsági konferenciát a jövő év júniusára a finn főváros­ba hívják össze. Szinte teljes egyetértés mu­tatkozik az eljövendő konfe­rencia ügyrendjével kapcso­latban. A résztvevők általá­ban elfogadják azt a korábbi francia javaslatot, amely sze­rint a biztonsági konferenciát három szakaszon kell meg­rendezni: előbb a külügymi­nisztereknek kell összeülniük, maid a munkát szakbizottsá­gokban kell folytatni, R végül újabb magasszintű találkozó­ra kell összegyűlni az érde­kelt országok képviselőinek. A szocialista országok azt ja­vasolják, hogy ez a találkozó a legmagasabb — kormány­fői, államfői — szinten men­jen végbe. A nyugati orszá­gos: általában ezt a harma­dik szakaszt is külügyminisz­teri szinten szeretnék meg­rendezni. tfé MINDENFELŐL TOKIO Délkelet-ázsiai politikai megfigyelők arra számíta­nak, hogy a közeljövőben több ország diplomáciai vi­szonyt létesít a Kínai Nép­köztársasággal. A folyamatot egyrészt a japán—kínai kapcsolatok normalizálásával, másrészt a vietnami háború várható befejezésével hozzák össze­függésbe. Rámutatnak, hogy a kanton! őszi vásár alkal­mával hetvenhat tagú ma­­laysiai küldöttség járt Kí­nában. A küldöttség vezető­je Tun Abdul Razak minisz­terelnök személyes gazdasá­gi tanácsadója volt, s tagjai között képviseltette magát a malaysiai külügyminiszté­rium is. Mindebből megfi­gyelők arra következtetnek, hogy Malaysia a népi Kína diplomáciai elismerésére ké­szül. Megfigyelők szerint a viet­nami háború befejezése minden valószínűség szerint arra készteti a kisebb dél­kelet-ázsiai országokat, hogy felülvizsgálják Kínával kap­csolatos politikájukat és rá­térjenek a kapcsolatok ren­dezésének útjára. LONDON Edward Heath angol mi­niszterelnök kocsija remény­telenül megrekedt a késő délutáni londoni forgalom­ban. Heath erősen aggódott, hogy esetleg elkésik a Dow­ning street 10-ben rendezett fogadásáról és a szemerkélő esőben, oldalán detektívjei­­vel, gyalog indult el a par­lamentből. A séta az esőben politikai következményekkel járt. Heath méltatlankodva fel­szólította a rendőrséget, hogy magyarázza meg: hogyan alakulhatnak ki több órán át tartó forgalmi „dugók” London szivében. A Scotland Yard rögtön továbbadta a labdát a nagvlondoni városi tanácsnak. Mire Heath mi­niszterelnök még az éjjel felhívta telefonon a tanács­elnököt, a nemrég hazánk­ban járt Sir Desmond Plum­­mert, aki éppen Tokióban tartózkodik egy polgármes­teri értekezleten. A miniszterelnöki feddésre Plummer erélyesen válaszolt: ha hagynák, hogy úgy dol­gozzon. ahogy akar, s ren­delkezésére bocsátanák a szükséges összegeket, akkor gondoskodna róla. hogy Lon­donban ne keletkezzenek forgalmi torlódások. MANILA: Erős földlökések rázták meg szombaton reggel a Fülöp-szágetek központi és déli körzeteit. Az Egyesült Államokban, a Colorado ál­lambeli Boulder földrengés­­jelző központjában a mű­szerek az idei legmagasabb értékig — a Richter-skálán mért 7.7-ig — lengtek ki, ami valószínűvé teszi, hogy Mindanao szigetén a föld­rengés anyagi károkat oko­zott. Ugyanezt az értéket jelentette a japán meteoro­lógiai intézet is. Bővebbet a fülöp-szigeti fővárosban, Ma­nilában 6em tudnak. NEW YORK: A „Szép Serge” néven is­mert Christian Dávidot, a kábítószercsempész alvilág egyik — „amerikaközi” — vezéralakját pénteken New Yorkban különféle ' vádak alapján 20 évi börtönre ítélték. Dávidot, mint be­számoltunk róla. Brazíliában fogták el nemrég, ám mi­előtt a francia hatóságok — akiknek érvényes halálos ítélet van a kezükben a „Szép Serge” ellen — jelent­keztek volna érte. Brazília kiadta a gengsztert az Egye­sült Államoknak. Másfajta vádak alapján Dávidra, ugyancsak Amerikában,, újabb bírósági tárgyalás vár — ezúttal azonban már 15 tettestársával együtt vonják felelősségre. Mindenesetre úgy látszik, Franciaországot el fogja kerülni, s ezzel a rendőrgyilkosságért járó ki­végzést is. LIMA­Egy indián parasztokkal megrakott teherautó motor­hiba következtében a perui fővárostól 1300 kilométerre az Andok egyik szűk hegyi útjáról lefordult és 400 mé­tert görgött lefelé, míg vé­gül egy kiszáradt folyóme­derben kötött ki. A szeren­csétlenséget a teherautó negyven utasa közül csak egyvalaki élte tűk LONDON A londoni Albert Hall­ban pénteken a húszéves, mézszőke ausztrál manökent, Belinda Roma Greent vá­lasztották meg az idei év „világszépévé”. Az új világ­szépe 170 centiméter magas, további „paramáretei”: 85— 61—86 (derék—csípő—mell.) Green kisasszony mögött a második helyen egy norvég, a harmadikon egy izraeli lány végzett. PRINCETON Norton Simon amerikai nagyiparos pénteken Pimce­­tonban közel 3 millió dol­lárt fizetett egy Raffael­­íestményért. Ennél maga­sabb „piaci árát” eddig csak két ízben ért el valamely híres piktúra. PRÁGA A Nemzetközi Üjságíró Szervezeet a szovjet állam közelgő nagy ünnepe — 50 éves fennállása — alkalmá­ból a haladó világ 150 ezer újságírója nevében szívélyes jókívánságait, forró üdvöz­letét küldte a Szovjetunió Újságíró Szövetségének, a szovjet sajtó, rádió, televí­zió valamennvi munkatársá­nak. A NUSZ főtitkárságá­nak távirata hangsúlyozza, hogy a szovjet állam ünno­­pe mi len haladóan, demok­ratikusan górd-okozó ember ünnepe a földön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom