Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
2 Will MIK «HiVH VFPI.4P 1972. december 24. Leonyid Brezsíiyev és Kádár János találkozója llrzairdn t Mognkvabóí a magyar p rt- és álfaimi kfi «Iö(t«é«; Mint Kádár Jánosnak és az általa vezetett párt- és állami delegációnak az elutazása előtt ismeretessé vált, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak a pártjaink és országaink közötti együttműködés elmélyítésének kérdéseiről és megvitatták az időszerű külpolitikai problémákat. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint Kádár János és Leonyid Brezsnyev újabb megbeszélése, amelyre alig néhány héttel a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi hivatalos baráti látogatása után került sor, „a szívélyes barátság és a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le.” Tegnap délután elutazott Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Szovjetunió ötvenedik évfordulójával kapcsolatos jubileumi ünnepségeken. A szovjet fővárosban eltöltött négy nap alatt a delegáció koszorút helyezett el a Lenin-mauzoleumnál és az ismeretlen katona sírjánál, részt vett a Kreml Kongresz. szusi Palotájában megrendezett központi jubileumi ünnepségen. A Kongresszusi Palota nagytermében megtartott ünnepi ülésen hazánk nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tolmácsolta a magyar dolgozók üdvözletét az ötvenéves Szovjetuniónak. A delegáció tagjai a szovjet főváros köznapi és kulturális életével ismerkedve, többek között meglátogatták a „Hazánk, a Szovjetunió” címmel megrendezett képzőművészeti kiállítást. ' Kádár János, az MSZMP Központi Bizottság inafc első titkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton délután kitűnő hangulatban búcsúzott a szovjet vendéglátóktól és a megjelent magyar személyiségektől a moszkvai Kijev-pályaudvaron. Szovjet részről a búcsúztatásnál jelen volt Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Jurij Andropov, az SZKP Politikai Bizottságának párttagja, Nyikolaj Bajbakov, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottságának tagja, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagja. Magyar részről a delegációt Rapai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az MSZMP Központi- Bizottságának tagja, a jubileumi ünnepségen részt vett párt- és állami küldöttség tagja és a moszkvai nagykövetség vezető diplomáciai beosztottjai búcsúztatták. HÉTFŐ: Az Egyesült Államok vezetői beismerik: újra bombázzak repülőgépeik az egész VDK-t, a haiphongi kikötő elaknásítását is folytatják — Az 1973. évi tervtörvényről és az állami költségvetésről tárgyalt az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa KEDD: Véget ért New Yorkban az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka — Visszaérkeztek a Földre az Apollo—17 űrhajósai SZERDA: Amerikai bombázók a haiphongi kikötőben elsűlylyesztettek egy lengyel hajót — Sztrájkok az angol autóiparban és a kikötőkben a szakszervezet ellenes törvény elleni tiltakozásul CSÜTÖRTÖK: Jubileumi ülés Moszkvában, Leonyid Brezsnyev nagybeszéde — Berlinben aláírták a két német állam közti alapszerződést — Magyar kormánynyilatkozat a VDK elleni terrorbombázásról. PÉNTEK: Kádár János felszólalása a moszkvai jubiláris ülésen — A VDK kormánya nyilatkozatban tiltakozott az amerikai légi terror ellen SZOMBAT: A Német Demokratikus Köztársaságot sorozatosan ismerik el a semleges államok után a harmadik világ államai is — A NATO-tagországai tárgyalásokat kezdeményeznek a diplomáciai kapcsolat felvételére Nixon e’nök személyesen adott parancsot az amerikai légierőnek, hogy ismét bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész területét, két hónapig sem volt hát érvényben az az előző döntés, hogy a 20. szélességi foktól északra eső részen abbahagyják a légi' háborút Igaz, ezt két héttel az amerikai elnökválasztás előtt jelentette be. akkor, amikor képviselője Párizsban megszövegezte a VDK küldöttével a fegyverszüneti megállapodást is. A terrortámadások felfüggesztését csakúgy, mint a VDK-val való megállapodás megfogalmazását akkoriban az óvatosabb politikai megfigyelők hajlandók voltak mindenekelőtt választási kortesfogásnak minősíteni. Ahogy teltek a napok-hetek. s ahogy késett a már elfogadott megállapodás hivatalos aláírása, egyre nyi.vánvalóbbá vált. hogy Nixon „agytrösztje” valamin mesterkedik. Kissinger, az amerikai elnök különmegbízott ja azzal tért vissza Párizsba a VDK küldöttségének különleges tanácsadójával folytatandó újabb megbeszélésekre. hogy egyre-másra módosítást követelt a már elkészült megállapodáson. Azóta tudjuk, hogy szám szerint 126 (!) kisebbnagyobb. főleg é vi változtatást akart elérni.. A VDK tartotta magát a hosszas tárgyalásokon, fáradságos munkával — és mondjuk meg. nem kevés engedménnyel — elért megállapodáshoz. A VDK nem mehetett bele abba, hogy Washington ne ismerje el a vietnami nép önrendelkezési jogát, hogy az USA véglegessé tegye az ország kettészakítottságát Az amerikai kormány viszszalépése az október végén már megtárgyalt megállapodástól, azt je entette, hogy ismét elzárkózik annak a ténynek az elfogadása elől: Dél-Vietnamban két kormány, két hadsereg van s három politikai irányzatot lehet ott találni, mivel fellép egy semleges csoport is. Az USA diplomatái ezenkívül meg akarták változtatni a fegyverszüneti ellenőrző bizottság összetételét és tevékenységét is, holott már erről szintén > megállapodásra jutottak októberben. Az amerikai bombázás újrakezdése megdöbbenést é- felháborodást ke'tett szinte az egész világon. A tőkésországok kormányai is nyugtalanságuknak adtak hangot, súlyosnak és fájdalmasnak mondták az amerikai politikában bekövetkezett fordulatot. még NATO-orsz?gok is akadtak, amelyeknek vezető politikusai és polgári lapjai szintén találtak módot és alkalmat az amerikai ool'tika he ytelenítésére. A szocial'sta országok kormán vai határozottan. egyértelműen ítélték el az amerikai agresszió fokozódását és hitet tettek — mint a Magyar Népköztársaság kormánya is — a vietnami nép igaz ügye mellett, teljes támogatásukról biztosítva ezt a hős népet. Figyelmeztették az USA kormányát. hogy a vietnami békét ilyen eszközökkel nem érheti eL A kormánynyilatkozatokban felszólítás hangzott el: Amerika hagyja abba a bombázást és haladéktalanul írja alá a már létrejött megállapodást. A hét másik nagy eseménye a Szovjetunió fél évszázadának ünneplésére Moszkvában megrendezett jubileumi eseménysorozat volt. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Kremlben tartott együttes ülést. Az ünnepségen 116 országból érkezett magasrangú delegáció volt jelen. A magyar népet, pártját és kormányát Kádár János vezetésével küldöttség képviselte. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tekintette át nagy beszédben a Szovjetunió 50 esztendős fejlődését, a jelenlegi világhelyzetet és a szovjet párt és állam előtt álló fe' adatokat. Különös figyelem kísérte a szovjet— amerikai viszonyról mondott szavait: az egyetemes béke javára és p két ország népeinek érdekében új lehetőségekről is említést tett a szovjet—amerikai viszonyban, de figyelmeztetett. hogy sok függ attól, miként alakulnak a legközelebbi jövőben az események. különösen pedig attól. hogy milyen fordu'at történik a vietnami háború dolgában. A két német állam közt létreiött az úgynevezett alapszerződés — ez a hét harmadik nagy. történelemformáló eseménye. Azért nevezik alapszerződésnek mert nemzetközi jogi szertisztáz-a. milyen alapokon nyugszik ezután az NDK és az NSZK viszonya. De nemcsak a két német állam egymásközti kapcsolatait alapozta meg a szerződés szées utat nyitott az NDK nemzetközi elismerése előtt. „Mi, a Szovjetunió több mint száz nemzetének és népcsoportjának képviselői, akik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának ötvenedik évfordulójával kapcsolatban gyűltünk összp Moszkvában, a béke, a barátság és a testvériség üzenetével fordulunk a világ valamennyi népéhez. , A szovjet ország dolgozói, miután megvívták a szocialista forradalmat, és megteremtették a munkás-paraszt hatalmat, a világon elsőnek kezdték meg annak a nagy célnak a valóraváltását. hogy a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítése nevében egységbe forrasszák a hatalmas ország népeit, véget vessenek a nemzetek közötti ellenségeskedésnek, s e népek közös életét a bizalom és a barátság alapjaira helyezve megteremtsék a népek testvéri egységét. Most az egész világ tanúsítja, hogy a kommunista párt által lelkesített és irányított szovjet emberek bátor elgondolásai valóra váltak. Megvalósult a nagyszerű elképzelés, soknemzetiségű, új szocialista típusú állam — a barátság és a testvériség által egybeforrasztott szabad népek hatalmas önkéntes szövetsége. Az október előtt ismert valamennyi soknemzetiségű állam történelme, a nemzetiségi antagonizmusok szakadatlan kiéleződésének története merőben más, mint a Szovjetunió fejlődése. Ez a fejlődés az ország gazdaság gi politikai és szellemi alapjainak szilárdulása, ez a fejlődés az országot alkotó népek szüntelen tömörülése és egymáshoz való közeledése. Nem valami csoda, nem a körülmények véletlen találkozása hozott sikereket számunkra, sikerünk teljesen törvényszerű, a szovjet emberek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmére támaszkodnak. Lelkesítették őket azok a halhatatlan emlékű. Lenin által kidolgozott szocialista elvek, amelyek szerint a népek egységes, soknemzetiségű csoládban fejlődhetnek. A szovjet embereket a kommunista párt vezette, és vezeti, amely a társadalomátalakítás valóban tudományos elméletének fegyverével rendelkezik, és amely megingathatatlan a munkásosztály az egész dolgozó nép iránti hűségben. A szocializmusért vívott történelmi csatában a munkásosztály köré tömörültek országunk valamennyi nemzetének és nemzetiségének dolgozói. A szocializmus alapján és e dolgozók közös erőfeszítésével sikerült gyökeresen kiirtani a nemzeti elnyomást, leküzdeni a nemzeteknek a gyarmati múltból származó elmaradottságát. Ha ma az egész rendszerünket és egész életmódunkat az internacionalizmus szelleme hatja át, ezt annak köszönhetjük, hogy országunkban régen és visszavonhatatlanul győzött a szocializmus, a népek barátságának lenini politikája. A Szovjetunió félévszázados jubileumának napján forró hálánkat fejezzük ki a világ dolgozóinak, akik mindig szolidárisak voltak és maradtak a világ első, soknemzetiségű szocialista államával. Hálával fordulunk mindenki felé aki az „El a kezekkel Oroszországtól!” jelszavával harcoltak az imperialista államok intervenciója ellen, aki velünk egvütt küzdött a fasizmus ellen életre halálra szóló párviadalunkban, aki a Szovjetunió és más szocialista országok néoe'vel vál’vetve a béke szilárdítására az imperialista agresszorok bűnös elgondolásainak meghiúsítására törekszik. Lenin és a kommunista párt, amikor létrehozta a Szovjetuniót és gyakorlatilag lerakta az ország épületének alapkövét, nemcsak a mi országunk jövőjével törődött. Felmérte az egész emberiség sorsát, s meggyőződése volt, hogy az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes soknemzetiségű szocialista állam létrejövetele utat nyit világszerte minden ember felszabadulásához. Ha végigtekintünk az eL múlt ötven esztendőn, büszkék lehetünk arra, hogy a Szovjetunió ezekben az években változatlanul azoknak oldalán állt, akik a népiek szabadságáért és boldogságáért küzdenek, hogy a Szovjetunió minden lehetőt megtett és megtesz az igaz ügy győzelméért. A mai korra a történelem* ben eddig még nem tapasztalt méretű társadalmi átalakulások a jellemzőek. A szocializmus, amely először a mi országunkban diadalmaskodott, győzelmet aratott egy sor európiai. ázsiai és latin-amerikai országban, és létrejött a szocialista világrendszer. A szocialista közösség az egész világ haladásának hatalmas ereje-A szocialista országok dolgozóinak példájától lelkesített és e dolgozók támogatását élvező nemzeti felszabadító mozgalmait hatalmas nyomására összeomlottak a gyarmatbirodalmak, és számos, korábban elnyomott nép indult el az önálló fejlődés útján. Forrón üdvözöljük a szocialista országok új társadat- , mat építő népiéit Testvéri üdvözlettel fordulunk a tőkésországok munkásosztályához, dolgozóihoz, akik küzdenek hogy megszabaduljanak a kizsákmányer léstől, a piolitikai és a szellemi leigázástól. Szolidan tás unitról biztosít-1 juk azokat a népieket amelyek nemrég léptek a társadalmi haladás útjára, azokat akik a neokolonializmus és a belső reakciósok ellen kemény küzdelemben szilárdan védelmezik fiatal államuk szuveránitását és függetlenségét Hatalmas tömegek kapiesolódtak be a nemzetközi politikába. Reális lehetőségek nyíltak meg előttük arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felett A szocializmus eszméi a népiek szabadságának és egyenjogúságának eszméi, a nemezti függetlenség eszméi száz- és százmilliók tudatába hatoltak be. A népek egyre türelmetlenebbül tapasztalják, hogy a modern világ számos, fontos problémájára nem találnak megoldást, a kapitalizmus szülte szociális bajok nemcsak hogy nem szűnnek, hanem még növekszenek. Hiszen mindmáig szerte a világon hatalmas területeken uralkodik az a holnaptól való félelem, a társadalmi igazságtalansáp a nemzeti és a faii elnyomás. Egy jelentéktelen kisebbség fényűzése párosul milliók nyomorával. Jóllehet az emberiség több mint negyedszázada mentes a világháborútól, de önelégültségnek nincs helye- Folytatódik az Egyesült Államok szégyenteljes agressziója Vietnamban. Az amerikai imperializmus szándékosan ha'opatja a háború beszüntetéséről szóló megállanodás aláírását, felújította a VDK területének barbár bombázását. Ártatlan és bélrés lakosok ezrei pusztulnak. Még mindig izraeli m=gszáil*k 'óba tapos arab földe’rr-t. M^g pvarmati és faiiVd*TŐ „p-n H po-í-Ií róif+iák f-’-r-'ínVof ned'g a XX. s-7jSz=d utolsó harmadé-A srnviet nép. a világ valamennyi h^keszerető népéhez hasonlóan. tiltakozik az amerikai imperializmus vietnami földön elkövetett bűncselekményei ellen. Ismételten változatlan szolidaritásunkról és határozott támogatásunkról biztosítjuk a hős vietnami népet, valamint Laosz és Kambodzsa népét s szilárd meggyőződésünket fejezzük ki, hogy igaz ügyük győzelemre jut! Kijelentjük, hogy határozottan támogatjuk az arab— keleti imperialista agresszió ellen küzdő harcosokat, azokat a népieket, amelyek a gyarmati uralom ellen harcolnak. A népieknek sokmilliárdos adót kell fizetniük a militarizmusnak. Ezt a pénzt. — amelyre oly nagy szükség lenne békés, építő célokra, a dolgozók életszínvonalának emelésére, annak a hadigépezetnek a kiszélesítésére és modernizálására fecsérlik, amely az imperializmus kezében továbbra is a béke komoly veszélyeztetője. Mi, a szovjet nép képviselői, azzal a felhívással fordulunk a világ népiéihez, — minden emberhez — nemzetiségi, vallási és faji hovatartozására való tekintet nélkül —. hogy egyesítsék erejüket e megérett problémák megoldása érdekében. Felhívjuk a népieket, egyesítsék és aktivizálják erejüket, hogy fennmaradhasson és szilárduljon a béke, megszűnjön a háborús veszély, megszűnjenek az impierialista agressziós tűzfészkek, megvalósulhassanak a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásának elutasítását, a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök végleges eltiltását kimondó ENSZ-határozatok-Felhívjuk a népeket, egyesítsék és aktivizálják erőfeszítéseiket a szocializmus pozícióinak további szilárdítása, a gyarmati bilincsektől megszabadult országok függetlenségének erősítése, és annak érdekében hogy teljesen szűnjék meg a gyarmati elnyomás. Felhívjuk a népeket, egyesítsék és aktivizálják erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszűnjék az éhezés, a nyomor, a társadalmi igazságtalanság. a nemzeti elnyomás és egyenlőtlenség. Felhívjuk a néoeket, egyesítsék és aktivizáliák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogv a rppkeiós ideológiától, a fajgyűlölet, a sovinizmus és a fasizmus mérgétől megvédhessék az emberiség kulturális és erkö’csi értékeit. Felhívjuk a néoeket, egyesítsék és aktivizáliák erőfeszítéseiket a természeti környezet megvédése és helyreállítása érdekében. A szovjet nép nevében és az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelentjük. hogy országunk a jövőben is megingathatatlanul hű maradt a népek barátsága, a szabadság és a szocializmus nemes eszményképeihez. AZ SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaóján fáradhatatlanul harcolunk tovább a szocialista közösség s-Uárdításáért, a nemzetközi feszültség további enyhüléséért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egvmás mellett éléséért, a népek nemzeti függetlenségéért a népek közötti kölcsönös megbecsülésért és bará*ságért. a dolgozó emberek iobb életéért és az egész emberiség társadalmi haladásáért Diadalmaskod iék földünkön a tartós béke. a népek szabadsága és nemzeti függetlensége! Vegven részt mindenki e nemes és humánus célokért föl v to to* t harcban! Jámbor hozz* mindenki az emberisé» didelge*ett vágva rresvaló«ít*sához ahhoz hogv a békéhm. ? szabadság és a társada'mí haladás körülményei között élhessen' A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa A Szovjetunió Kommunista Pártjának. Központi Bizottsága, Felhívás „a világ népeihez44 Az alábbiakban közöljük „A világ népeihez” intézett felhívást, amelyet az SZKP KB, a Szovjetunió, valamint az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsai közös jubileumi ülésén fogadtak eL
