Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

1972. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szolidaritás jegyében Bemutató a Szigligeti Színházban utiiiaiiiiiiiiiiiiiiiitiuiiiiiiiitiitiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiHiüiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii Barátsági nagygyűlés Cibakházán és a kísértetek A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megala­kulásának 12. és a Szovjet­unió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünne­pi megemlékezést tartottak tegnap Cibakházán. Az ün­nepségre megyénkbe érke­zett a Dél-Vietnami Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének III. titkára Tran Minh Triet, ée a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének képviseletében Nguyen Huynh sajtóattasé. A vendégeket a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben Szűcs János, az MSZMP kunszent­mártoni járási bizottságá­nak első titkára, dr. Karádi Béla, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnö­ke, Bállá lllésné a Hazafias Népfront járási bizottságá­nak titkára, D. Molnár Mi­hály, a nagyközségi tanács elnöke. Hovodzák István a termelőszövetkezet elnöke. Révész Benjamin a tsz párt­titkára. Bálint László, a HNF községi elnök és Lipták Károly, az MSZBT tagcso­port ügyvezető elnöke fo­gadta. A szövetkezet életéről Ho­vodzák István tartott tájé­koztatót. aki többi között el­mondotta, hogy a tsz 100 millió forintos vagyonnal rendelkezik, és termelési ér­téke ebben az évben eléri a 80 millió forintot. A szö­vetkezetben már nyolc szo­cialista brigád dolgozik akik jelentősen hozzájárulnak a kimagasló eredmények eléré­séhez. Utána Horner István, az. MSZMP községi bizottságá­nak titkára ismertette a köz­ség életének fejlődését. A nagyközségi művelődési házban tizennyolc órakor kezdődött a barátsági nagy­gyűlés, amelyet a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 12. évfordulója és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából rendeztek. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Oláh János a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára is. A nagygyűlés szónoka Szűcs János, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfordulóján az SZKP, a szovjet nép jogos büszkeség­gel tekinthet Vissza a hősi győzelmekre és a dicső tet­tekre. Ötven év elteltével az élet valamennyi területén elért vívmányaikkal érkez­tek a jubileumi évforduló­hoz. — A nagy forradalmi ha­gyományok folytatásaként Ázsia több országának elnyo­mott népei is — a második világháború győztes befeje­zésével — kivívták szabadsá­gukat és megkezdték a békés építőmunkát. — 1945. szeptember 2-án új korszak kezdődött Indokí­na életében. Hanoiban, Viet­nam fővárosában a történel­mi nevezetességű Ba Dinh téren ezen a napon kiálltat­­ták ki a független és szabad Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, az elnökké vá­lasztott Ho Si Minh akkor olvasta fel a függetlenségi nyilatkozatot. Az előadó ezután a japán fasiszta megszállók, majd a francia gyarmatosítók ellen vívott győztes harcokról, majd az Egyesült Államok agressziójáról beszélt, ezután így folytatta: — 1960, december 20-án alakult meg a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, s ekkor rögzítették először hivatalosan is a DNFF politi­kai programját, szervezeti szabályzatát. A formális megalakulás — mert a DNFF már' előtte is létezett a gya­korlatban — mégis forduló­pontot jelentett a független Vietnamért folytatott hábo­rúban. A szónok ezután hangsú­lyozta a szocialista országok, közte hazánk önzetlen segít-' ségét, majd így fejezte be beszédét: — A történelmi évfordulón ennek tudatában üdvözöljük a Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Frontot abban a szilárd meggyőződésben, hogy a dél-vietnmai nép igazságos ügye minden akadályt le­küzdve győzedelmeskedik. Z. A. Lilla Ez az „érzelmes komédia” — amint a szerző nevezi Csokonai Vitéz Mihály víg­játéki kísérletéből (Ger­­son de Malheureux avagy az ördögi mesterséggel fel­találtatott ifjú) indult ki. de attól olymértékben elru­gaszkodott, hogy csak né­hány szituáció és néhány szereplő neve emlékeztet az eredetire. Ilyenformán Gör­gey Gábor műve. aki a ti­zennyolcadik században bo­nyolódó játékot alkotott, de szándékában sem volt azt a kort ábrázolni, csak külsődleges jelzésekkel idéz­te föl; továbbá megtűzdelte a jelen felé való kacsintga­­tásokkal, és beágyazta az egészet a legkonvencionáli­­sabb helyzetvígjátéki ke­retbe. Nem feledkezvén meg arról sem, hogy a „mo­dernség”' kedvéért a bur­­leszk és az abszurd dráma közkeletű fogásait is nagy buzgalommal alkalmazza. Tulajdonképpen helytelen lenne szabályszerűségként kimondani, hogy ilyen . ek­lektikus elemekből nem le­het hatásos színpadi művet alkotni. Elvégre elképzelhe­tő. Határozottan végigvitt mondanivaló kellene hozzá, és szigorú rendező készség1 a különböző stíluselemek céltudatos szolgálatba állí­tására. Görgey Gábornak lehetett is eredetileg vala­miféle nemes szándéka. Nyilván a Csokonai-típusú alkotó egyéniség • hiábavaló felvilágosult törekvéseiről és a begyöpesedett, minden vál­tozástól irtózó, múltba fe­ledkező társadalmi környe­zet elkeserítő viszonyáról akart adni gyilkosán maró és egyben önfeledt kaca­gásra ingerlő példázatot. Csakhogy túl sokmindenről elfeledkezett ahhoz, hogy darabját többnek tekintsük holmi lazán összefércelt Öt­letvázlatnál. A cselekmény Összevissza kanyarog, sok­kal inkább a nevettetés szándékától, mintsem a mondanivalótól irányítva A jellemek ábrázolása kimerül abban, hogy kapnak egy­­egy feltűnő bélyeget, s .azt mutatják föl újra meg újra az egyre inkább kabarétré­fává silányuló jelenetekben. A néző tanácstalanul mered a legördülő függönyre, nem érti — mert nem is értheti — egészen pontosan, mit látott. Ha Csokonai zseniá­lis és boldogtalan egyénisé­géből kiinduló példázatot, akkor miért szabadultak el ilyen mértékben az olcsó, bohózati elemek? Ha meg csak könnyedén szórakoztat­ni akartak a szerzők, akkor minek a bohóctré­fákban elsikkadó Csokonai­­probiematika a háttérben ? Sajnálatos módon az ér­zelmes komédiának zenéje is van, az meg aztán egé­szen elszomorító, hogy eh­hez a zenéhez Csokonai-ver­­sek és versrészletek adják a dalszöveget. Ez a gyöngé­den érzelmes, tragikusan fi­lozofáló, bravúros ritmikája, hol folklorisztikusan egysze­rű, hol meg költői míves­­ségben gazdag, egészsége** erotikájú költészet véghe­­tetlen távolságban áll Stark Tibor zenéjétől- amely még legsikerültebb részleteiben sem lép túl a kommersz slágerek színvonalán. A rendezés rendkívül praktikus volt. amennyiben Sándor' János egyszerű könnyedséggel Szolnokra ül­tette át békéscsabai rende­zését. ö teljes azonosságot vállalt a darabbal (létre­jöttében is fontos szerepe volt), mindent megtett, hogy ne teljen el egy másodperc sem a színpadon akció és ötlet nélkül, de végül is ezek az akciók és ötletek csak megszületésük má­sodpercében éltek, a darab fogyatékosságain nem sokat változtathattak. Ugyanez mondható el a színészi játékról is. A Cso­konai—Magyart Mihályt alakító Györgyfalva.v Péter és Agárdy Ilona- Lilla meg­személyesítője, elvesztek a bohózati epizódfigurák mö­gött, nem tudtak érzelmi­leg azonosulni szerepeikkel, mert érzelmi azonosulásra nem is volt lehetőségük. Máriáss József és Kürtös István ízesen állítottak szín­padra egy-egy jellegzetesen Csokonai korát idéző figu­rát. Halász László az idei szezonban, úgy látszik, so­rozatban játssza a kakasko­dó és meglehetősen korlá­tolt értelmi képességű kato­natiszteket. Ezúttal is szer­zett sírnivalóan mulatságos pillanatokat, de nem vál­toztathatott szerepe kétség­­beejtően egyhangúságán. Szendrei Ilona pompás ka­rikatúrát adott Dorottya­ként, Boross Mária tűzről­pattant szobalánya kellemes szubrettalakítás. Papp Zol­­v tán játékintelligenciája nem tudta feledtetni, hogy a kal­lódó természetbúvár szere­pének semmi értelme, funk­ciója nincs a darabban-. Hollósi Frigyes és Czibu­­lás Péter igen hálás szere­pet kapott. A két titkosrend­őr figurája afféle kafkai­­dürrenmatti szimbólumféle­ség kívánt volna lenni, sze­rencsére a két színész önfe­ledten komédiázott, úgyszól­ván sikerült elhitetniük, hogy nem tartoznak a da­rabhoz. Csányi Árpád jelzésszerű díszletei szellemesek, Ek Erzsébet jelmezei (mint már Békéscsabán is) találóak voltak. A beatos felállású zenekar Harányi Márton vezényletével jobb ügyhöz méltó elegánciával játszott. Akik ismerik a darab rö­vid előtörténetét, méltán csodálkozhatnak: vajon mi szükség volt az igen mér­sékelt sikerű békéscsabai ősbemutató után erre a gyenge szolnoki felújítás, ra. Szabó János A Kodály évforduló jegyében Szolnokon a Ságvárl Megyei Művelődési Központban tegnap rendezték meg a megyei Repülj Páva körök minősítő versenyét. A tízegy­néhány nevező közül nyolc együttes jött el, hogy műsorát a zsűri előtt bemutas­sa. Elsőként — képünkön — a jászberényi Március 15. Tsz kórusa lépett fel Parlamenti találkozások A héten csütörtökön feje­ződött be az országgyűlés té­li ülésszaka. Két nagyfontos­sági' egymással szorosan összefüggő törvényjavaslat felett szavaztak igennel a képviselők: a küszöbön álló új esztendő, az 1973. évi ál­lamháztartás költségvetéséről és a népgazdasági tervezés­ről. Az újságíró, aki a három napig tartó ülésszakon el ­hangzottak tanúja volt. elő­veszi jegyzetfüzetét, hogy visszaidézze parlamenti ta­lálkozásait, beszélgetéseit Törvényerőre emelkedett az 1973. évi állami költségve­tés. Mit tartalmaz az a köny­­nvűioarra nézve? Keserű Já­­nosné, könnyűipari miniszter mondta: — Az 1973. évi költségre lésünk magasabb, mint 1972 ben volt és tartalmazza a ne­gyedik ötéves tervnek ezidő­­re szóló arányos részét, a pénz­ügyi lehetőséget a terv időará­nyos végrehajtásához. Űj könnyűipari beruházást jö­vőre nem kezdünk, hanem fejlesztjük meglévő ruházati iparunkat és elkészül a du­naújvárosi hullámpapír ver­tikum. Tartalmazza a költ­ségvetés a bérintézkedések könnyűiparra jutó hányadát. Milyen mértékű lesz a bér­emelés a könnyűiparban, — mennyire lesz differenciált, például , szakmák, éjszakai műszakok és más szempon­tok szerint, erre ma még nem tudok válaszolni. Ezt a témát január közepén tár­gyalja a kormány. Minden­esetre a költségvetés tarta.l máz za azt az összeget, ami az általános béremelésből a könnyűiparra jut. — Mit várhat a fogyasztó 5 jövő é\d.ől? — Tudjuk, hogy 1973-ban néhány könnyűipari nyers­­arn-ag világpiaci ára jelentő­sen emelkedni fog. Azért, hogy ez ne érintse a fogyasz­tókat. az állam egymilliárd forintnál több dotációt jutta­tott A dotáció hiányában nem kis költségnövekedésről lenne szó. A bőrcipők ára például 20 százalékkal emel­kedne. A dotációt azért adja az állam, hogy ezek a több­letköltségek ne terheljék a fogyasztókat. Azt most dol­gozzuk ki, hogy az a bizo­nyos 300 millió forintos ár­csökkentés milyen ruházati cikkeket érintsen. Azt azon­ban hozzá kell tennem, hogy az állami intézkedéseken túl a vállalatoknak is keresniük kell a költségek csökkentési­nek lehetőségeit A béreme­léssel ugyanis növekszenek majd a termékek előállításá­hoz szükséges ráfordítási költségeké Ezt csak úgv tud­ják ellensúlyozni a vállala­tok. ha hatékonyabban gaz­dálkodnak. ha keresik azo­kat a költségcsökkentő té­nyezőket — Sajnos Szolnok megyé­ben npm sok könnvűiDari üzem van, de mi örülünk annak, hogy van cipőgyá runk, papírgyárunk, hogy a meevébe jelenőitek olvan fő­városi nagyüzemek részle«« mint a Május 1. Ruhagyár, a Pannónia szőrmekonfekció vállalat.. — És ne feledkezzen meg a KAEV-ről sem. Rövidesen, még e hónap vége felé me­gyek Szolnok megyébe, a KAEV mezőtúri üzemének avatására. ☆ — Mit várhatunk mezőgaz­­gazdaságunktól az új eszten­dőben? Váncsa Jenő, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese szerint: — Az idei esztendő jó ala­pot adott a jövő évi célkitű­zéseink eléréséhez. Ehhez já­rulnak még a kormány haté­kony intézkedései, amelyek még tovább segítik ösztönzik a szarvasmarhaprogram meg­valósítását. A nagy beruhá­zások megkezdődtek. A kor­mány gondoskodott arról, hogy a beruházások fejlesztéséhez, a termelés növeléséhez az. anyagi Ösztönzők rendelke­zésre álljanak. így jelentős előbbreléoéa várható. Az or­szággyűlési felszólalásokban többször elhangzott: elér­jük a mezőgazdaságban az iparszerű termelést, meg kell teremteni az iparszerű fel dolgozást is, hogy a termé­kek friss állapotban jussa­nak el a fogyasztókhoz. E tekintetben már nem lehet mindent a kormánytól vár­ni : kiskapacitású hűtőbe­rendezéseket, feldolgozó üze­meket a mezőgazdasági üze­meknek is létre kell hoz­mok, természetesen anyagi lehetőségeiktől függően. Itt már elengedhetetlen az ösz­­szefogás, nemcsak a szövet­kezetek között, társulhat ah­hoz a tejipar, és segíthetnek a tanácsok is. — Mi a véleménye a ház­táji állattartásról? — Kiemelten kell segíte­nünk a háztáji gazdaságo­kat. Az ország tehénállomá­nyának 40 százaléka a háztá­ji gazdaságokban van. A fel­­vásárlási ár felemelése idő­szerű volt, nőtt a tenyésztési kedv, most arról kell gondos­kodnunk. hogy legyen ele­gendő takarmány. Ä szövet­kezeteknek a tanácsokkal együtt gondoskodniok kell különböző átvevőhelyek lé­tesítéséről. hogy a háztáji árutermelőknek legyen hol eladni a termékeiket. Itt kell megemlítenem, időszerű volt. — hogy a termelői és a fogyasztói árak köze­lítsék egymást Ennek alapi­feltétele néhány élelmiszer­­cikk árának felemelése, mint ahogyan az már ismeretes. — Sok szó esett az idén a cukorrépatermesztésről és a zöldségellátásrőL — Igen, ez a két növény­­termesztési ág elég sok gon­dot okozott. A cukorrénater­­mesztésben jövőre jelentős előbbrelépést várunk. Az or­szágban 12 ezer hektárral nö­vekszik majd a vetésterület, vagyis összesen 90 ezer hek­tár lesz. ami már fedezi az ipar igényeit. Ezt a jelentős termőterület bővülést a vál­lalkozói kedv tette lehetővé, mert az egyesfrás vetőmag­gal biztosítható az iparszert! teremlés és mert van gép a műveléshez, a termés beta­karításához. Zöldséget az idén már annyit termeltünk, amennyi fedezte a konzerv­ipar szükségleteit, a lakos­ság ellátását azonban tovább kell javítani. Sainos itt már nem olyan jó a gépellátás. De a cukorrépatermesztésnél felszabaduló munkaerőt a zöldségkertészetekbe kell át­csoportosítani. Jövőre 10 ezer hektárral kfvániuk növelni' a zöldség+prmő-iprfiietet. (FobitaHvk) Varga Viktória Lilla és szobalánya (Agárdy Ilona, Boross Mária). A háttérben Kürtös István és Papp Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom