Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

1972. november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • ' • Ünnepség a Szigligeti Színházban / Úttörők parlamentje Negyvennégyen kisdobos és úttörő képviseletében (Folytatás az 1. oldalról) cialista államról, mint ..sze­gény” gazdaságilag „elmara­dott” országról sokat és so­kan írtak, különösen létezé­sének első évtizedeiben. Eze­ket a jelzőket az idő. főkép­pen a szovjet emberek hősi erőfeszítése napjainkra már semmivé tette. Ma már a világ az „erős” és a „hatal­mas” Szovjetuniót ismeri, tartja számon és tiszteli. — Sikerek a társadalom­ban, a gazdaságban, sikerek a tudományban, az emberi életkürülmények korszerűsí­lésében, sikerek a hatalmas szovjet állam fejlesztésében és elévülhetetlen sikerek a lenini békepolitikában. Ezek jelzik 55 év óta a szovjet ha­talom útját. Ez előtt tiszte­leg a haladó emberiség, ezt líőszöntik tisztelettel az együttérző emberek — hang­súlyozta dr. Gergely István. Ezután néhány külpoliti­kai vonatkozású kérdést érintve azt taglalta, hogy a A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. évfor­dulója alkalmából a megye- székhelyen november 6-án koszorúzási ünnepségeikbe került sor- Először a szol­noki temetőben nyugvó,, szovjet hősök emlékének adóztak a város lakói. A Hősök terén álló szov­jet hősi emlékműnél meg­tartott ünnepségen Zakár Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese méltatta az évforduló jelentőségét. — Lenin még a győze­lem előtt megfogalmazta a bolsevikok szándékát: „Bár­mi áron is elérjük azt, hogy Oroszország ne legyen többé szegény és erőtlen, hanem a szó igazi értelmé­ben hatalmassá és dúsgaz­daggá váljék.” A bolsevi­Szovjetunió története a szo­cialista társadalom békés természetét példázza, hiszen fennállása óta egyetlen egy­szer sem kezdeményezett há­borút szomszédai ellen, tisz­teletben tartja a nagy és a kis népek szuverenitását, benne támaszra lel minden szabadságáért küzdő nép. A Világbéke védelmében az iga­zi áldozatot ma is a nagy szovjet nép hozza, és ezt az egész emberiség érdekében teszi. Majd így folytatta: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55. év­fordulóján emelkedett ünne­pélyesscggel fordulunk a nagy szovjet nép felé, a hő­sök országa felé, amelynek küzdelmes története az egész emberi civilizációt beragyog­ja. A történelem első szoci­alista állama utat mutatott a messzeségbe, a kommuniz­mus csúcsa felé. A mi célunk sem lehet más, mint küzdeni a kommunizmus és az em­ber diadaláért — mondotta. A továbbiakban pedig azt kok szándékukat megvaló­sították. Évente több mint 11 millió szovjet ember költözik új lakásba. A vi­lág minden negyedik tudo­mányos dolgozója a Szpv- jetunióban él. A városi dol­gozók 75 százalékának, a falusi dolgozók több mint 50 százalékának van középfokú, vagy felsőfokú iskolai vég­zettsége. Az első automata gépsort 1939-ben adták át rendeltetésének, az első atomerőmű beindítása 1954- ben történt meg. A szovjet tudomány diadala eredmé­nyeként fellőtték Földünk első mesterséges bolygóját, és 1961. április 12-én ember a világűrben sugározták az éter hullámain — az űrha­jóban Gagarin végzett tu­dományos megfigyeléseket fejtegette, hogy a Nagy Ok­tóbert mi sajátunkként ünne­peljük, hiszen azok az or­szágok, amelyek mintegy ne­gyedszázada még az imperi­alista államok elmaradott „gyarmatai” voltak, rohamo­san fejlődő, gépesített nagy­üzemi mezőgazdasággal ren­delkező ipari országok lettek. Elmondta: — Felszabadulásunk óta 27 év telt el. Ez az időszak hazánk, népünk életében döntő változásokat hozott. 1945. április 4-e egy törté­nelmi korszakot zárt le, s egy új korszakot nyitott meg. E negyed évszázadnyi idő alatt többet fejlődött népünk, gazdaságunk, egész Orszá­gunk. mint korábban évszá­zadokon át. Ez a fejlődés fé­nyesen igazolja, hogy egy felszabadult nép milyen óri­ási feladatok megoldására képes. A szocializmus építé­sében elért. nagyszerű ered­ményekről számolhatunk be, a gazdasági fejlődés, a. kul­túra, a tudomány, a művé­szet és népünk növekvő anyagi jólétének valamennyi területén. Az ipari termelés a háború előttihez képest 7.7- szeresére nőtt, s a mezőgaz­dasági termelés is megkét­szereződött. A magyar váro­sokban, falvakban, végbe­ment változás gyökeres for­dulatot jelentett munkásosz­tályunk, parasztságunk, egész dolgozó népünk életében, a szocializmus építésében. Hangsúlyozta dr. Gergely István azt is, hogy megyénk fejlődését szintén az jellem­zi, ami az egész országét. Köszöntötte megyénk kom­munistáit, állampolgárait, akik tetteikkel, helytállásuk­kal ünnepük az októberi for­radalom évfordulóját. Ünnepi megemlékezését a követke­zőkkel fejezte be: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55. évfor­dulóján mi. az itt ünneplők — sokakkal együtt -*■ forró üdvözletünket és jókívánsá- gainkat küldjük a Szovjet­unió népének, amelyik első­ként taposta ki a szocializ­mus építésének eddig járat­lan útját, amelyik sikeresen váltja valóra a kommuniz­mus anyagi- műszaki bázisa létrehozásának, a népek ér­dekét hűen szolgáló, nagysze­rű programját. Az ünnepi gyjílés Csáki István zárszavával és az In- ternacionálé hangjaival ért Véget, Az est színvonalas kultúrműsorral zárult. — hangsúlyozta Zakár Zol­tán. A koszorúzási ünnepségen megjelentek a megye és a város párt-, állami, társa­dalmi és gazdasági vezetői. Részt vett dr- Gergely Ist­ván, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. A megemlékezéseket kö­vetően a Hősök téri emlék­műnél és a temetőben ko- szimuúkat helyezitek el aia MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyej bizottsága, a városi-járási pártbizottság és a tanács, valamint a népfront, a fegyveres testü­letek, a szolnoki üzemek, intézmények, iskolák képvi­selői. A szolnoki Tisza Antal út­törőházban tegnap délelőtt hetvenkét küldött tanácsko­zott a megye úttörőinek és kisdobosainak gondjairól, eredményeiről. A megyei út­törőparlament ünnepélyes megnyitása után Bede Lász- lóné, a megyei úttörőelnök­ség elnöke tartott rövid vi­taindítót. Elmondotta, hogy a me­gyei úttörőparlamenten az iskolák és az úttörőcsapatok valamennyi fontos kérdésé­ről szót kell ejteniük a kül­dötteknek, hiszen minden lényeges döntés, határozat meghozatalakor figyelembe akarják venni a tanulók véleményét. Várják ötletei­ket, javaslataikat. Egyúttal legyen tapasztalatcsere is ez a tanácskozás, ahol a jó kezdeményezésekkel min­denki megismerkedhet, hogy otthon majd saját iskolájá­ban is alkalmazhassa. Az érdemi munkát hat szekcióban végezték a kül­döttek. Valamennyi szekció­ban tizenketten foglaltak helyet, s egy felnőtt és egy úttörő vezető irányításával a következő kérdéseket vi­tatták meg: a mi őrsünk; a mi rajunk; a mi csapa­tunk; a mi városunk, járá­sunk úttprőparlamentje; út­Tegnap egész napját me­gyénkben töltötte dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke. Déle­lőtt a megye kisiparosainak választmányi értekezletén vett részt, ahol Szoboszlgi István, a KIOSZ megyei titká­ra ismertette a kisiparosok J972. évi munkáját- Beszá­molt a legutóbbi választmá­nyi ülés óta eltelt időszak aiatt végzett szervezeti mun­káról; arról, hogy a megye több mint négyezerkétszáz kisiparosa a szolgáltatások 44 százalékát végzi, — többet A vártnál jobb eredmé­nyekkel zárja az esztendőt a jászsági tsz-ek építőipari közös vállalkozása. Megala­kulását követő egy évtized alatt a százezer forintos alappal kezdő társulás so­kat. fejlődött. Idei termelési értéke várhatóan meghalad­ja a 13 millió forintot. Tavaly több mint nyolc­van munkahelyen dolgoztak. Vállaltak átalakítási, felújí­tási munkát. Építettek csa­ládi házakat, művelődési otthont, mozit. A jászapáti Velemi Tsz szakosított szarvasmarhatelepén egymil­lió 800 ezer forintos költ­séggel 132 férőhelyes tehén­istállót építettek. A jános- hidíü és a jászapáti mozi belső felújítását félmillió forintért végezték el. El­kezdték a csaknem kétmillió forintos költségből létesülő jászteleki művelődési ház és a jászalsószentgyörgyi mozi — 2.3 millió forintba kerül — építését. A két létesít­mény pénz- és anyaghiány miatt nem készült el időre. törőéletünk a napiköziottho'- nokban és az otthonintéz- ményekben; úttörőéletünk az úttörőház és az úttörő­csapat szakköreiben. Minden szekcióban izgal­mas és tanulságos vita bon­takozott ki. Ezt bizonyítot­ták a szekcióvezetők össze­foglalói is. Az úttörő szek­cióvezetők ugyanis az ülé­seket követő együttes ülé­sen beszámoltak a többiek­nek. A javaslatok az úttörő­élet szinte valamennyi terü­letét érintették. Egy részük helyben, a megyében is megoldható, a többit a kül­döttek az országos úttörő­parlament elé terjesztik Szé­kesfehérváron november 23 —27. között. Szó esett egyebek mellett arról, hogy téü úttörőegyen­ruhát kellene tervezni, és készíteni, hogy a téü ren­dezvényeken is egyenruhát viselhessenek az úttörők. A szakkörök és az egyéni bar­kácsolók segítésére ezer­mester boltot kellene nyitni Szolnokon. A mezőtúri út­törők javasolták, hogy vá­rosukban építsenek egy út­törőházat. Mások azt indít­ványozták, hogy ahol út­törőház építésére nincs mód, mint a szövetkezeti szektor. Napirendre került az ipari tanulók képzése, az idős kis­iparosak nyugdíj melletti munkaviszony megtartása, és hogy 1973. január 1-tcl a jö­vedelemadót ú.i formában, adóközösségi rendszerben ve­tik ki. A megyei értekezleten adták át a KlOSZ-alaps.zeyve- zetek versenyében legjobb eredményt elérő kunhegyes' helyi csoportnak az első hely­ért járó oklevelet. Második n .jászárokszállási, harmadik helyen pedig a jászapáti he­lyi csoport végzett. építése áthúzódott erre az évre. Kapacitásuk nagy részét lakóházak építésére kötötték le az elmúlt évhen. Negy­venöt családi ház elkészíté­sét vállalták, 19 lakást ta­valy, huszonhatot pedig az idén júliusban és augusz­tusban adtak át a lakóknak. 1971. évi termelési értékük 11 millió forint volt. A társulást idei jó ered­ményeik elérésében segítet­te, hogy a munkákat kon­centráltabban, kevesebb munkahelyen végezték. A jászapáti Alkotmány Tsz- ben dohánypajtát, juhho- dályt és egy szociális léte­sítményt építettek. A Vele­mi Endre Termelőszövetke­zetben 1,2 millió forintos költséggel elkészítettek négy ,,MEZŐGÉP”-típusú gép­színt, Jászfényszarun befe­jezték a több mint egymil­lió forintba kerülő műtrágya­tároló építését. Megállapodást kötöttek a MESZÖV-vel szövetkezeti lakások építésére, Jászfény­szarun és Jászboldogházán ott a művelődési házak szer­vezzenek szakköröket a gye­rekeknek, a megyei úttörő­elnökség segítségével és tá­mogatásával. Nagy vitát váltott ki az á kérdés, hogy milyen szempontok szerint Szervezzék meg az iskolai szakköröket. A szakkör ne legyen sem jutalom, sem korrepetálás, csupán az ér­deklődés számítson a felvé­telben — mondották, és egy­öntetűen . elutasították azt a néhol meglévő gyakorlatot, hogy egyes tanárok a jó osztályzathoz elvárják, hogy a tanulók eljárjanak a szak­körükre. Minden szekció két kül­döttet javasolt az országos úttörő parlamentbe, és a tizenkét úttörő megbízását végül a parlament egyhan­gúlag megszavazta. A megyei úttörőparlament Bede Lászlóné zárszavával ért véget. Felhívta a kül­döttek figyelmét. hogy azoknak a megbízása sem fejeződött be, akik nem utaznak Székesfehérvárra. Otthon be kell számolniuk társaiknak tapasztalataikról s igyekezniük kell, hogy minden hasznos ötletet, jó kezdeményezést átültessenek csapatuk munkájába — bisley tr­Este a szolnoki körzeti csoport vezetőségi ülésére lá­togatott a KIOSZ elnöke. A tanácskozáson tájékoztatták a körzeti, csoport vezetőségét az eddig megjelent rendaletekvől és a délelőtti választmányi értekezlet határozatairól. Az ülésen dr. Gervai Béla és a megyei, városi tanács ipari, pénzügyi osztályának vezetői, képviselői válaszoltak a me­gye legnagyobb kisipari, kör­zetének vezetőségének kérdé­seire. 60—60 szövetkezeti lakás alapozási munkáit kezdték el. Az épületenként nyolc lakásból álló szövetkezeti házakat 1973. év végén-ad­ják át a lakóknak. Rövidesen elkezdik a „Jász-tej” társulás részére a korszerű szennyvíz-elveze- tő rendszer kiépítését és a tejüzem belső bővítési, kor­szerűsítési munkáit. A 2.5 millió forint értékű felújí­tást jövő év közepén fejezik be. Jövőre — 1973-ban —r fej­lődésének egy újabb szaka­szához érkezik a TÖVÁLL azzal, hogy MÉM-hez tar­tozó vállalattá alakul át, ami a társulási formának magasabb típusát jelenti, és több olyan lehetőséget biz­tosít, — hosszúlejáratú bankhitel, a gépi felszerelés korszerűsítése, a működési terület kiszélesítése ■— amely gyorsítja majd fejlődésük ütemét. —* i. a, ~ Koszorúzás a Hősök terén álló szovjet emlékműnél Koszorúzási ünnepségek a megyeszékhelyen Eredményes évet zér a jászsági TÖVÁLL Napirenden az új adózási rendszer Tanácskozott a kisiparosok megyei választmánya Bt. Gergely István beszédet mond a szolnoki ünnepségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom