Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

1972. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 900 ÉVES SZOLNOK Mozaik a város történetéből A RÉGI SZOLNOK Szolnok 1975-ben 900. ju­bileumát ünnepli. 1705-ben ugyanis I. Géza király ma is meglévő — a város történe­tére vonatkozó legrégebbi — oklevélben Szolnok városbe­liek földjéről és más Szolnok környéki , helynevekről tesz említést. Szolnok város gazdag törté­nelmi múltját értékes régé­szeti leletek igazolják. A hon­foglalás korában települt ide a Szolnok nemzetség, mely­ről nevét is vette a Város. 1. István király korában váris- pánság és megyeszékhely, amelynek védelmére vár is épült. Fontos közlekedés-földrajzi jelentősége nemcsak telepü­lés-fejlesztő hatású volt, ha­nem a hadak útjává is tette. Hiteles feljegyzések szerint tizennégyszer pusztult el csaknem teljesen, de mind­annyiszor újraéledt. Másfél- száz éven át a törökök birto­kolták. A XVIJI. században városi­as maggal rendelkező telepü­lés sószállítása, fafeldolgozá­sa országos jelentőségű. A jnúlt században a gőzhajózás megindítása és a vasút ideve- zetése közlekedési, kereske­delmi jelentőségét növelte. A város lakói mindig ki­vették részüket a nép, a nem­zet nagy ügyeinek megoldá­sából. A Rákóczi szabadság- harc idején hősies csata szín­helye Szolnok. 1919-ben áldo­zatos harcokat' vívott itt a Vörös Hadsereg az első ma­gyar proletárdiktatúra vé­delmében. A felszabadulás után új fe­jezet kezdődik a város törté­netében. nagyszerű település- földrajzi adottságait felhasz­nálva megindul a nagyváros­sá fejlődés útján, országos jellegű ipari központtá válik. Küzdelmes, változatos tör­ténetét summázva elmondhat­juk. hogy Szolnok az egyet­len alföldi város, amelyik X. István korában is megyeszék­hely volt és az ma is. * * * I. Géza király 1075-ben ki­adott és az esztergomi levél­tárban ma is meglévő okle­vele a legrégibb, amelyen Szolnok neve már szerepel többször is („in via Zounuk;.. civibus Zounuk ... villám ur- banorum Zounuk... Juxta Zounuk...”). A latinul nem tudók is örömmel fedezhet­ték fel az idegen szövegben városunk nevét. A Szolnok név eredetét a múlt század történetírói téve­sen magyarázták, de Melich János, a kiváló nyelvtudós, 1926-ban nagyobb tanulmány­ban bizonyította be, hogy a Tisza mellett fekvő Árpád­kori Szolnok megye és annak székhelye személynevét, Szol­nok ispán nevét viseli. A hon­foglalás korától kezdve szá­mos személynév és nemzet­ségnév vált helynévvé (Buda, Ders, Tomaj. Abád, Szolnok, Szabolcs stb.). Melich János összegyűjtöt­te a Szolnok nemzetségnévre és személynévre vonatkozó XI—XIII. századbeli okleve­les adatokat. Érdemes ezek közül néhányat felsorolni: a) Gellért püspöknek 1046- ban a Duna partján történt megölését tárgyaló krónikák­ból tudjuk, hogy a dühöngő tömeg követelésére egy Murthmer nevű hajós csó­nakjában a Dunán kénytelen volt megölni egy comes-t, akihez egyébként a hála kö­teléke fűzte: a comes-nek Szaunik, más emlékekben Szounuk, Szónuk. Szónug volt a neve. A latin nyelven írt króni­kák szövegében Szolnok is­pán neve ilyen változatban szerepel: Zaunic, (A Szt. Gel­lért legendában): Zounuc co­mes. Zounuk comes, (A Képes Krónikában): Zonuk comes, (a Dubnái Krónikában}: co­mes Zonug, (Szt.. Gellért éle­te). b) A Képes Krónika Szou­nuk néven említi I. Géza ki­rálynak még herceg korában egyik tanácsadóját, aki Sala­mon királyhoz hajiott. c) A XI—XIII. századból az az ország különböző részeiről említenek Szolnok nevű em­bereket az oklevelek (1095- ből pastor Zolnic, 1111-ből Saunicus, 1213-ból: Zounuc, 1234-ből Zonuk. stb.) d) Nemzetségnévként a XIII. században szerepel többször is (1269-ben „Paz. namus comes de genere Zol- ruk”, majd különböző okle­velekben „filii Zonuk”,1 stb.) Melich János megállapít­ja. hogy „ ... az idézett ada­tok bizonyítják, hogy a ma­gyar Szaunik — Szounuk — Szónok — Szolnok mind a fő­renden mind pedig a közren­den lévek közt sűrű haszná­latú személynév volt a XI— XIII. században, épp ezért igen korán helynévvé is vál­hatott A Tisza-parti Szolnok város pl. valamelyik XI. szá­zadi magyar Szaunik nevét őrzi.” A Szaunik név a ké­sőbbi századokban a mai Szolnok kiejtéssé alakult. Ér­demes azonban azt is megje­gyezni, hogy az itteni és a Szolnok környéki népnyelvi kiejtés ma is Szónak (pl. me- gytk Szónakba). Ezt a kiejté­si formát őrzi a „Ha szónaki. ne szójj neki.” mondás is. * * * Szolnok város területén és .környékén feltárt régészeti leletek; igazolják, hogy a tör­ténelem előtti időtől kezdve megtelepedett ezen a kedve­ző tiszai átkelőhelyen az ős­ember is. Az elmúlt két évti­zed leletmentő ásatásai, az építkezések és a földmunkák következtében felszínre ke­rült leletek — melyből a, leg­szebb darabok a múzeum ré­gészeti állandó kiállításán láthatóak — igazolják, hogy a neolitkortól kezdve, szinte minden korban és korszak­ban lakott itt ember. A felszínre került régészeti leletek alapján kirajzolódik Szolnok települési képe. Érthető, hogy a honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a fontos átkelőhelyen, a fejedelmi törzs egyik nemzet­ségének volt szállásbirtoka. Régészeti bizonyítéka a szol- nok-strázsahalmi tarsolyle­mez, a magyar honfoglalás­kor egyik legszebb emléke. A századfordulón a Zagyva vas­úti hídtól északra, gátépítés közben került napvilágra és a Magyar Nemzeti Múzeumba. A tarsolylemez melléklete­ként arab pénzeket, dirheme- ket is találtak, melyek a le­ielet korának meghatározását nagyon megkönnyítették. Az aranyozott ezüst lemez egy bőrtarsoly fedőlapját díszí­tette, s minden bizonnyal nemzetségied tulajdon lehe­tett.. A strázsahalmi ‘ tarsolyle­mezt már régen ismeri a tör­téneti irodalom. De a hon­foglaló magyarság itteni, meg­telepedésének más bizonysá­gát is ismerjük. Leletmentő ásatásaink során Szolnok, Ti­sza Antal Tsz területén, Szandán, homokbányában ta­láltunk honfoglaláskor! lele­teke, a szolnok-zagyvarékasi határrészen pedig a Vörös Csillag Tsz homokbányájá­ból 14 éves. honfoglaláskori leánysír került az ötvenes évek elején napvilágra. A régészeti adatok a hon­foglalás korában is igazolják Szolnok közlekedés-földrajzi jelentőségét. A legújabbkori történeti kutatások is igazolják, hogy I. István király korában me­gyeszékhely és várispánság volt Szolnok elnevezéssel. A régészeti történeti ada­tokat szerencsésen egészíti ki I. Géza király 1075-ből származó oklevele, mely a szolnoki polgárokról. Szolnok városbeliek földjéről, Szan- dáról, Millér folyóról tesz említést. * * * Szolnok települési magja a XI. században a Tisza és a Zagyva által képzett szögben volt a Zagyva jobb partján, a folyók által ki­alakított háromszög terüle­ten, amelyet ÉNY felől föld­töltés védett, a többi olda­lon folyók által védetten, földvárként is használható volt. Alakja hasonlított a ma is meglévő szabolcsi föld­várhoz. Ebben az időben a temetője a Zagyva torkolat balpartján terült el. Az Erdélyből a Buda felé vezető kereskedelmi út lé­nyegében a Tisza-híd helyén keresztezte a folyót, nyom­vonalát a mai Kossuth La­jos utca jelzi. A város te­lepülésének további fejlődé­se a fő utca két oldalán, elő­ször a Tisza felé alakult ki. Ennek bizonyítéka a Tisza Szálló építkezésekor, 1927- ben előkerült román stílű körmeneti kereszt a XIII. század végéről. Arra utal, hogy' a mai park helyén le­hetett a város temploma, mi­vel később Szolnok esperesi székhely volt. A mai Tisza-híd helyén lévő ősi rév, átkelőhely vé­delmét szolgálta tulajdonkép­pen a földvár, és ez a fon­tos átkelőhely tette Szolno­kot kamarai várossá. A híd környéki szórvány leletek í. István dánárjaitól kezdve a báni dénárokig jelzik ke­reskedelemben betöltött' sze­repét. Nem véletlen, hogy Szol­nok a XI. században megye- székhely és várispánság lett és nem csak a Tisza melletti Szolnok megye székhelye, hanem attól az időtől kezd­ve Szolnok me§yéhez tar­toztak Erdélyben, a Dés, Désakna környékén lévő mű­velés alatti sóbányák , is. E korból építészeti emlé­kek maradványai nem ma­radtak fent, részben a vá­rost ért számtalan pusztu­lás miatt, de — kőszegény Vidék lévép — a későbbi városfejlődés, a templomok, az ispánsági székhelyen szükségszerűen meglévő je­lentősebb épületek nyomait is eltüntette, köveit más épületek fundamentumaiba építették be. Régészeti kutatásunk ed­dig — zömmel szórványle­letekből — értékes leleteket mutat be a szolnoki múzeum kiállításán,. A jövő tervszerű régészeti feltárásaitól is csak a föld­vár helyének, építési mód­jának konkrétabb eredmé­nyeit várjuk. * * » Az 1971-ben jubileumot ünneplő Szolnok a 900. év­fordulónak alapjául azt a — ma is meglévő — írásos dokumentumot választotta, amelyben I. Géza király a Garam mellett monostort alapítván, felsorolja annak javára tett adományokat, amely az országban több helyen — a Duna, a Tisza, a körösök és más folyók mellett fekvő falvakból, föl­dekből, halászóhelyekből, ti­szai rév-vámból, dézsmából stb. áll. Mivel a XI. század­ban az említett vidékek jó í’észe királyi birtok volt, látható, hogy már akkor elkezdődött a falvak, szol­gáltató {jobbágy) népek el- adománjrozása, és a nagy, királyi birtokrészeknek az egyház és idegenek tulajdo­nába való átadása. , A mai történeti szakiro­dalom is hitelesnek ismeri el ezt az 1075-ös oklevelet, amelyet II. Endre király 1217-es átírásában őriz az Esztergomi Állami Levéltár káptalani magánlevéltára. A latin nyelven írt ado­mánylevél Szolnokot érintő főbb részeit az alábbiakban magyar fordításban ismer­tetjük: „...Én, Magnus (nagy), aki Géza is, koráb­ban a magyarok hercege, később pedig isten kegyel­méből királlyá szenteltetett, Béla király fia, látvány, hogy e földi világ javai igen rövid életűek... a szeretet nagy vágyakozásából egyhá­zat építettem... és Szent Benedek, a szerzetesek leg- _ kegyesebb Atyja és vezére tiszteletére ugyanott isten segítségével monostort ala­pítottam, Annak segedelmé­vel, aki mindenk alkotója, adtam és juttattam szent Benedek előbb mondott mo­nostorának javadalmakat, művelt és műveletlen föl­dekben. szőlőtőkékben és szőlőskertekben, rétekben és legelőkben, vizekben és víz­folyásokban, halastavakban és halászóhelyekben, szol­gákban és szolganépekben és az adókban és más, alább következő javakban. És ezt országom valamennyi püs­pökének apátjának és főem­berének tudomására akar­tam hozni. ...A Tiszán túl adtam a Pál (Tenyő) nevezetű föl­det, a Kengelu (Kengyel) nevű víznek a réve fölött a saját határai mellett. En­nek a földnek az első része Zounuk polgárai között osz­lik meg: Majd Zeku kö­vetkezik, mely később a mező közepén át határvo­nalat képez szent Benedek ottani faluja és a Zounuk váronbeliek földje között— A továbbiakban maga a Kengelu nevezetű víz is megoszlik középütt egy út által, ahol ugyancsak egy verem van szent Benedek részére. Továbbá Aruch fe­lett is egy vermet ástak... az Aruch ugyanis körül foly- lya az egész földet a Woss- cianusok (varsány) részéről, egészen Zunde (Szanda) földjéig. ...Zounuk mellett a Meler (Millér) nevű víz felett ad­tam 15 ház szolganépet a hozzátartozó földdel, amely elég terjedelmes, melyet sa­lát határai határolnak és adtam magát a vizet halá- s zásra, amennyiben azon föld határában adódik rá mód. ...A Magyarország terület­ién említett földeken pedig, tudniillik Melerben, ...Pél- ben, ... az apát annyi em­bert helyezhet el ekéstül, amennyit csak akar, mert szélesek, hosszúak és na­gyok...” A fenti oklevélben Szol­nok neve, Szolnok városbe­liek földje, többször is sze­repel, természetesen latin nyelven In via Zounuk, ci­vibus Zounuk... villa urba- nórum Zounuk... Juxta Zounuk...) s mellette Szan­da, Millér, Kengyel föld­rajzi nevek is. Ez az oklevél nem város­privilégium, nem városala­pító levél tehát, hanem Szolnok város ma is meg­levő legrégibb írott emléke- A történelem vihara a kora Árpád-kori okleveleket szétszórta, elpusztította. Számunkra éppen ezért be­cses e7 a latin nvelvű do­kumentum, mert kilencszáz év távolából a^ hírt Szol­nokról és környékéről. • * * Amikor Szolnok város kö­zelgő, 900 éves jubileumá­ról beszélünk, gondolni kell arra is, hogy ez egyúttal Szolnok megye ünnepe is, hiszen az I- István király által alapított megyék kö­zé tartozik, amelynek szék­helye Szolnok. S ha a vá­ros történelme rendkívül változatos, küzdelmes és szenvedésekkel teli, ez érvé­nyes Szolnok megyére is. Ha az Árpád-kori me­gyékkel hasonlítjuk össze Szolnok megyét, akkor azt az érdekes megállapítást te­hetjük, hogy az egyes me­gyék területe (Csanád, Fe­jér, Győr, Somogy stb.) a történelem folyamán alig változott, ezzel szemben Szolnok megye területe a XI. századtól a mai napig számtalan változáson ment át. A nemzetségi szállásterü­letekből megalakult királyi vármegye először csak Szol­nok környékét, a Tisza két partján elterülő települése­ket jelentette, de később ezektől függetlenül alakult az Árpád-kori Szolnok vár­megyeterülete. Mint Győrf- íy György kutatásai megál­lapították: „Szolnok megye erdélyi részén (Belső-Szol- nok; a XIV. sz-tól Belső- és Közép-Szolnok) ...a szol­noki várföldek láncszerűen összekötötték Belső-Szolnok megyét a Tisza-parti Szol­nok várral, a megye szék­helyével, amelynek környé­kén, kisebb összefüggő te­rületen utóbb Külső-Szol- nok vármegye alakult ki.” A vármegye területe az er­délyi sóbányáktól kezdve csalcnem összefüggően a mai Szolnok megyéig ter­jedt. Érdekes adatokat ta­lálunk erre a váradi tüzes lajstrom feljegyzéseiben 1214 körül, ahol a szolnoki ispán ítélkezik nemcsak a mai Szolnok megyei, ha­nem szatmári és erdélyi te­rületeken levő, s akkor Szolnok megyéhez tartozó jobbágyok ügyében is. A középkor végén a há­rom Szolnok megye területi és közigazgatási egysége megszakadt és Szolnok me­gye Külső-Szolnok megye­ként élt tovább, Szolnok székhellyel. A török előrenyomulás következtében 1567-ben Külső-Szolnok megye egye­sült Heves vármegyével, amelynek a székhelye Eger lett- A török hódítás ter­jeszkedésével 1595 után a közös vármegye székhelye Rimaszombatra, majd a fü- lekj várba költözött. Közép­kori oklevelei, iratai, e vi­szontagságos viszonyok kö­zepette pusztultak el telje­sen. A török hódoltság után Heves és Külső-Szolnok vármegye szélihelye újra Eger lett és Szolnok maga csak a tiszai járás köz­pontja. 1376-ban, a volt Külső- Szolnok megyei részekhez hozzácsatolva, alakult újra a Jászság és a Nagykunság önálló megyévé Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegye cí­men Szolnok székhellyel. Az 1075-ös, ma is meglevő okleveles adatok a Szolnok városbeliek földjén kívül Szanda. Kengyel, Millér stb. helyneveket is említik. így Szolnok város jubileumi ünnersáffeihez joggal csat- ’ itik a megye is. Kaposvári Gyula összeállítása ., ... • •V ■MÖt'i.v v.».v»< r-.i3,-v-ív fuel iöSc-£gK idtxv-*' •' .Wttdnv-lt'Kp nesevSA ■JUÜ %»i<f pú * *ey. yly.lxL : ■yyxtvfjptf ' V 3ír Jb*- n ■Jw.- j-jmoí<<>yUn"f xjZm jJ­VfM elf v> yxuM.-íZrAp'Jon, . . _ .. . íMvíia* :jó iei {Uw-vjű. £fJb « ' Jú* ' r:t. ............. ( -v.- f v »-.«ív« roMv. Xí<* jx,i»; > MtnirtjL. ‘rtu •£«<** -W m wv* »n j’«oSíoo.oí6L> » -.*•» tttrí jJ JivWxúVnm *. mn v 'omoiyáe'nprx- »oJ.i -vív» lífi vj<r- «»» 4Á.1 *t­...... t ízJx . ......... o lcJt xJLo *v-v> 1»<v -ffl i- X»; xJ<jnoo actox -' riw'w* v> ijJí .-Át Qf.- 0. < kJ!cp isvíc -nuuy^'iitrrrx^Jití-... Ái ijící k»x* ómi «v jl> o, x . thJtoL«-« r<tr%tJv inn:- ii'.v* ««mm dü? t4> w-w itt . c jr,. • fiznom f íxvxriitrj :ív.- ■ • :f TO AMroy* EBBEN AZ OKLEVÉLBEN EMLÍTIK ELŐSZÖR SZOLNOKOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom