Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

8 SZOLKOK MEGYEI NEl*LAP 1972. november 4. A jubileumi emlékmű helye Ez a terület, ahol élünk, a Tisza, Zagyva folyók talál­kozása, már a kőkorszakban is emberlakta táj volt; víz­ben, vadban, halban gaz­dag terület. Érthető hát, hogy a honfoglaló magyar­ság is birtokába vette és Kárpát-medencei történel­münk kezdeti szakaszában már fontos hellyé vál* vá­rosunk területe. Hogy pontosan mikor ke­letkezett itt város, nem tud­juk, de a na is meglévő és 1075-ből keltezett sok level bizonysága szerint altkor már Szolnok megye székhelyi várispánság, országos jelei'“ tőségű közigazgatási központ Ettől az. időponttól számít­juk Szolnok város létét, en­nek 900. évfordulójára ké­szül városunk lakossága. Eb­ben a 900 esztendőben sok vihart, sok dicsőséget látott ez a város. Több mint egy tucatszor pusztult el. hogy aztán a helyi gazdasági ere­jétől s a város lakóinak él- n takarásától hajtva mindig és mindig újjáéledjen, néha semmiből újjáteremtődjön. A város régi ás új címeré­ben egyaránt megtalálható szimbólum, — a fiait saját vérével etető pelikán — ezt az óin iák.írást, város és lakói egymásérti tenniakarását példázza. Ezt a múltat, városunk fej­lődését és a múltnál sokkal szebb, egyre inkább kibon­takozó jövőt szeretné látni városunk lakossága, ércbe, betonbaöntve, kőbe vésve' ab­ban az emlékműben, — me­lyet közadakozásból az év­fordulóra kíván emelni. A legilletékesebb, a város la­kossága döntötte el, hogy ez az emlékmű a vasútállomás előterébe kerüljön. A ható­ságnak annyi szerepe volt, hogy meghatározza az em­lékmű konkrét helyét. így került kijelölésre — ami még jórészt beépített vasútállo­mási előtér Beloiannisz út­tól DNY-ra fekvő része — a közel 1 hektáros terület az emlékmű helyéül. A va­sútállomás leendő előteré­nek ez a mintegy egyhar- mad részét elfoglaló sza­bad térség igen alkal­masnak látszik a jubile­umi emlékmű elhelyezésé­re. A környezet nagysága miatt is, fontossága miatt is, meg esztétikailag is ked­vező. A leendő emlékmű hát­terét a vasútállomásra me­rőleges 4 emeletes lakóépü­letek, meg a vasútállomás horizontális hangsúlyt jelen­tő hosszú épülettömbje al­kotja majd, DK-1 oldalról az új Mátyás király út mentén húzódó igen változatos tö­megképzésű, a József Attila úti lakótelephez tartózó épü­lettömb fogja alkotni. A tér ÉK-i falát egy 6 emeletes lakóház és mintegy a város kapuit jelképező torónyház alkotja majd. Mindebből ma még tssak a vasútállomás körvonalai bontakoztak ki. Készen, van már a magas ház alapja is rt várja, hogy 1974-ré fel­épüljön, benépesüljön. A tér T>NY-i és ÉK-i falát 1975-re valósítjuk meg, részben —• remélhetőleg — vasutas laká­sok építésével, részben tár­sasházak építésével. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak lakások épülnek ezekben az épületekben, hanem föld­szintjük jórészét üzleteli, szolgáltatást nyújtó létesít­mények töltik majd ki és különállóan, de az épülethez kapcsoltan ABC áruház, ven­déglő, presszó is létesül. A József Attila úti lakótelep is — mint már említettük — érinti a vasútállomás előte­rét.- A Mátyás király út nyomvonalának folytatásá­ban az un. Északi korút ré­szeként megnyitjuk az új Mátyás király utat, mely a Beloiannisz úttól a József Attila út — Bajcsy Zs. út csatlakozásáig vezeti le az Északi körút forgalmát. (Az Északi kőrútként azt az út­vonalat szoktuk emlegetni, mely a Tisza hídtól indul­va a Zagyva mentén a Vár­kon yi téren keresztül a Szántó utcán haladva jut el a Thököly útig, és onnan a Mátyás király út, illetve az új Mátyás kiráJy út vonalán csatlakozik a József Attila útba.) A József Attila úti. lakó­telep építése 1 áfa-ban in­dul és 1975-ben fejeződik be úgy, hogy a területhez tar­tozó közintézmények csak az V. ötéves tervben valósulhat­nak meg. Messze vezetne azokat a további kapcsola­tokat is leírni, amelyek in­dokolják — messze túl a va­sútállomás területének ki­alakításán ,— a József Atti­la úti lakótelep megépítésé­nek szükségességét Csak utalunk rá, hogy a 4-es út városi átkelésének, szakaszá­nak korszerűsítése a távlati Igényeknek is megfelelően csak a József Attila út észa­ki oldalának teljes szanálá­sával valósítható meg. vala­mint arra. hogy az Eötvös téri forgalmi csomópont ki­Pá lyadí jmódost t ás Szolnok 900. évfordulójára A Néplapba« szeptemberben közzétették a vá­rosalapítás 900. évfordulójára meghirdetett pályázati lehetőségeket A jubileumi intéző bizottság döntése ér­telmében a következőképpen módosultak a pályadi­jak. a) Szolnok története a legrégibb időktől napjain klg (25—30 ív terjedelemben.) A pályázat beadásának határideje: 1973. október 31. A pályázat eredményhir­detése: 1974. április 4. Pályadíj: L 50 000 forint, U. 30 000 forint, 1XL 20 000 forint alakítása is e terület sürgős rendezését igényli. Még be sem fejeződött a város e jelentős részének átépítése — a Zagyvaparti lakótelep építése — máris előttünk egy újabb hatalmas feladat a több mint 1000 la­kást magába foglaló József Attila úti .lakótelep és va­sútállomás előtt' előtér ki­alakítása. Ez a feladat az előbbinél sokkal feszesebb határidőkkel, sokkal körül­tekintőbb szervezést igényéi. Beruházók, tervezők, kivite­lezők, mély- és magasépítők, munkások és mérnökök együttes erőfeszítése teheti csak valóra válthatóvá ter­veinket. A cél azonban vi­lágos. Ügy akarjuk ünnepel­ni városunk fennállásának 900. évfordulóját, hogy egy lépéssel megint előrébb jus­sunk városunk építésében, szépítésében. Barna Gábor PRO ŰRBE DÍJASAINK Szakali András Nemes Gcrzson A szolnoki Vörös Csillag úti lakótelep, a Vosztok-negyed. a Jósika út. a Várkó- nyi István tér. a Zagyva-parti lakónegyed, a Bálvány- és a Mátyás király úti lakó­telep ... és sorolhatnánk... Hány ezer szolnoki lakás építése fűződik Szakali András, volt kőműves, munka­vezető, építésvezető, főépítésvezető nevé­hez? Ki ez a csendes, halk szavú ember, akit a krónika városépítőnek nevezhet? Szakali András 1925-ben született Szan- daszőlősön. Kőműves mesterséget tanul — 1948-ban már munkavezető, egy nagy, Szolnok környéki építkezésen. 1948—1972. Nagy idő. negyedszázad. Azóta csak szolnoki építkezéseken dolgo­zik, a megyei állami építőipari vállalat törzs gárdájában 1964-ben elvégzi az építőipari techni­kumot, építésvezetői beosztást kap. Irányí­tásával az új szolnoki városnegyedek sora épült. Tavaly rábízták a vállalat l es főépítés- vezetőségének irányítását. A nyár elején az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta. Kevésbeszédú ember — a tények azon­ban mindent elmondanak eddigi életmű­véről. Talán ő fájlalja legjobban, hogy neve után már régóta odaillesztették ismerősei a bácsi megjelölést. S talán ő örül neki legjobban, hogy Szolnokon már régen megkapta a tiszaligeti előnevet. Nemes Gerzsonnak hívják egyébként. A sokak közül, akik megálmodtak a megyeszék­hely kedves pihenő körzetét, a Tiszalige- tet, az ő munkája a legismertebb. Mert ő tett érte a legtöbbet. A hajdani társulati mérnök, a későbbi vízügyi igazgatósági főmérnök, szakmájá­nál fogva is jól tudta, hogyan lehet egy tiszai árterületet szép üdülőhellyé fejlesz­teni. Mint lakóhelyét nagyon szerető em­ber, sem idejét, sem erejét nem sajnálta, hogy az elképzelés valósággá is váljon. Születési anyakönyvi kivonata szerint jászkiséri illetőségű. Városszeretete és ön­zetlen városért élése után már régen ős szolnoki. S ha igaz a közmondás, hogy csak az szeretheti hazáját, aki szülőföld­jét is igazán szereti, akkor Gerzsofi bácsi igazi hazafi. Eehet, hogy szavakban sose fogalmazta még meg. Tettei, elsősorban a maradandó mű: a Ti száll get minden szónál ékesebben bizonyít. A Pro Urbe-dij tulajdonosa mostantól. A szolnokiak köztiszteletének már régóta. A város szereti azokat a lakóit, akik so­kat tesznek érte. Mint Gcrzson bácsi is. Emlékmű - közadakozásból Szolnok város lakossága a tavaszi tanácstagi beszámo­lókon olyan véleményt alakí­tott ki, hogy a városalapí­tás 900. jubileumára a va­sútállomás előtti térségben emlékművet állít. Elhatároz­ták, hogy mindenki erejé­hez mérten járul hozzá az anyagi fedezet megteremté­séhez. Ezt követően határozta cl a tanács az önkéntes lakos­sági hozzájárulás megszerve­zését. Ennek megfelelően a tanácsi szakigazgatási szer­vek kidolgozták a közadako­Kllcncszáz ér kilenc pálya Egy évvel ezelőtt az MTS Szolnok városi konferenci­áján hangzóit el először: Szolnok fennállása 900. év­fordulói! tiszteletére épít­sünk kispályákat. A gondolat nemes. Sportpályákban sze­gényes a város. A meglé­vők zsúfoltak, kibérelésük nehéz. Aliik pedig fizetni sem tudnak, azok számára „rálépni tilos” tábla áll a vörös salak szélén. — Nagy szükség lenne mi­nél több kispályára — mond­ta Németh Mihály, a városi TS elnöke, amikor a témáról beszélgettünk. — Az aktív sportolásnak nem hódoló fi­atalok és idősebbek tested­zése szinte lehetetlen. Nem szólva az iskoláskorúak test- nevelési nehézségeiről. — Vagyis a konferencián elhangzott felhívás nagyon is aktuális volt? — Igen. El is fogadtuk. A megoldással a TS elnök­ségét bízták meg, amely a KISZ városi bizottságával együtt szervezi, koordinálja majd a pályák építését. — Milyen lépések történ­tek eddig? — A városi tanács tizen­egy területet jelölt ki. Vala­mennyi alkalmas a célra. Bár alapozási munkák szük­ségesek, például feltöltés, de már ebben is szépen hala­dunk — válaszolta örömmel a TS elnöke. — Igaz, ez nem sok, hiszen egy év telt el a konferencia óta, de az ala­pozás befejezéséig nem is akartunk részletekbe menően foglalkozni az üggyel. Ügy szeretnénk, ha a konkrét fel­ajánlás után azonnal hozzá is foghatnának a KISZ-esek, úttörők, fiatalok és idősek a pályák építéséhez.’ A KISZ bizottság és a TS ugyanis a város lakóinak egészét szeretné' megnyerni az akciónak, A KISZ szerve­zetekhez, és az iskolákhoz felhívással fordultai;, támo­gatásukat kérték. Az. eh>ő jelek biztatóak. Az indulás­hoz a lelkesedés adott. — Milyen elképzelések vannak a pályák kialakítá­sára? — Többet szeretnénk mint egyszerű pályákat építeni. Több korosztály játék-, szó­rakozási lehetőségének meg­teremtése a cél. Azaz a pá­lyák mellé egy-egy hintát, homokozót is tervezünk. Ab­ban bízunk, hogy ezzel a környéken Lakó szülők tá­mogatását, segítségét is meg­nyerhetjük. — Sokszor elhangzott a beszélgetés során a segítség, támogatás. Konkrétan mire gondolnak? — Elsősorban kétkezi mun­kára, de másra is. A terü­let rendezési tervét például a városi tanácstól várjuk. A vállalatoktól, a KISZ-eseken keresztül különböző anyagok — kapuk, hinták és más fel­szerelések vasalási munkáit — elkészítését. És termé­szetesen nagy szükség lesz az ásókat, lapátokat megfo­gó kezekre is. Elindult tehát egy nemes akció a városért, a város la­kóinak testedzési, szórakozási lehetőségének gazdagításáért, egészségének védelméért. A szervezés a KISZ bizottság és a városi TS feladata, ök a gazdái az akciónak. Kez­deményezésük bizonyára si­kerrel jár. Százak, s úgy véljük nem túlzunk ha azt mondjuk: ezrek sorakoznak majd fel mögéjük, hogy a ma gazos, egyenletlen terü­letekre jövőre, s azután ját­szótereket varázsoljanak. Az eredményről — akárcsak a többi szakbizottság munká­járól — a Jubileumi Híradó következő számainkban köz­lünk. tudósításokat zás megszervezőidnek gya korlati végrehajtását. így, — 3 szükséges pénzügymi­nisztériumi engedélyezes után — 1,5 millió forint ér­tékben a lakosság áltál nyúj­tott támogatásból építjük fel és leplezzük le 1975. augusz­tus 20-án emlékművünket. Számos megnyilvánulásból jutott kifejezésre; varosunk lakossága azon munkálkodik, hogy az emlékmű felépíté­sében j és a város fejleszté­sében valami része legyen. A különböző szervektől, in­tézményektől, a lakosságtól már eddig is "sok befizetés érkezett az erre a célra ki- bocsájtott számlára. Az emlékműhöz való ön­kéntes hozzájárulás a jubile­umi emlékbélyeg vásárlásá­val is lehetséges. Az emlék­bélyegek sárga, kék, piros színekben, 5,—, 10,—, 20,— Ft-os címletekben kaphatók a szakszervezeti bizottságok, KISZ alapszervezetek, Haza­fias Népfront. KIOSZ, KIS- OSZ, KISZÖV termelőszö­vetkezetek és a Vöröskereszt aktivistáinál A bélyegeket Simon Ferenc szolnoki szob­rászművész tervezte .,900 éves Szolnok” felírattál. Minden városáért tenni- akarónak lehetősége van adakozási hájlama szerint az emlékbélyegek megvásár­lására, természetesen a szi­gort önkéntesség elvének betartása mellett. Az eddigi önkéntes hozzá­járulás időrendi sorrendben a következőképpen alakult: Béke Nőklub Szolnok 1000 Ft. Volán, 7, sz. Vállalat 75 050 Ft.. Horváth János Szólítok, VöröscíjiUag y. -12. 30 Ft. Vqlárt 7, ez. Vállalat 15 946 Ft., Tiszafüredi járási Eü, Szakszervezet 1 457 F4. Szolnoki Cukorgyár 36 306 Ft. Karcag városi Eü. Szak- szervezet 645 Ft. Volán 7. sz. Vállalat. 7 569 Ft., VTVB műszaki osztály i 760 Ft., VTVB művelődésügyi osz­tály 1 570 Ft.. Ságvári E. Műv. Központ 7 000 Ft., Szol­nok megyei Temetkezési Vállalat 1 175 Ft., VTVB adócsoport 642 Ft., Fejlesz tési verseny jutalma 200 000 Ft., Qrvoseü. Szakszervezet .SzapártáJui csecsemőotthona 1 286 Ft., Keletmagyarorszá­gi Vízügyi Terv. V. 3 Ö4árir£, Juhos Iiárolyné. Szolnok, Ti- szaliget 50 Ft. VTVB Tisza­ligeti .Üzem 1 770 Ft.. Úszta Sándorné llp. Szenthárom­ságtól- 100 Ft., Szolnok me­gyei Tanács Vasipari V. 1 333 Ft., Fogtechnikai Válla­lat Szolnok. Aradi u. 360 Ft., ..Költői A.” Nőklub Szolnok Május 1. u. 38. 1 000 Ft, Oryoseü., Szakszervezet Jász­berény 3 470 Ft., Bodnár .An­dor Ingatlankezelő V. 100 Ft. Boda József Ingatlanke­zelő V. 100 Ft., Dr. Pápay Dénes Szolnok, Aradi u. 2. 500 Ft., Kisegítő Iskola Szak- szervezete 536 Ft., VTVB pénzügyi osztály főkönyvelő­ség 455 Ft., VTVB igazgatási osztály 880 Ft., VTVB szer­vezési osztály 930. Ft.. Má­tyás kir. ütj Alt. Iskola 730 Ft., VTVB Útfenntartó Üzem 1,810 Ft., VTVB városgaz­dálkodás 8 090 Ft., terv és munkaügyi osztály 500 Ft., Serfőző László, Szolnok Kulcs u. A/ü. 300 Ft., VTVB tervosztály 300 Ft.. Bünte­tés végrehajtási Intézet 2 700 Ft., Társ. és Csal. Eseménye­ket rendező Intézet. 230 Ft., VTVB Útfenntartó Üzem 1 450 Ft.. Május 1. Rulvagyár 30 195 Ft., Városi Tanács vb egészségügyi osztály 1727 Ft,. Szolnok városi Eü. Szak- szervezet 1 000 Ft. A jubileumi emlékmű épí­tésére kibocsájtott emlék- bélyegek értékesítése 1972. október 30-ig: Városi KISZ- bizottság 35 575, Hazafias Népfront 9185, városi Vö­röskereszt 4 810, KIOSZ. 10 000, Minőségi Szabók Hu­llai pori Szövetkezet 1 300, a papírgyár szakszervezeti bi­zottsága 10 800, Lenin Tsz 9 500, Fényképész Szövetke­zet 700. Vörösesükig Ruhai­pari Szövetkezet 1 770, AFUB IV. tájegység 2100,

Next

/
Oldalképek
Tartalom