Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 4. AHONNAN INDULTUNK... Szolnok 1945-ben A Szolnokon megjelent Tiszavidék 1945-beli példányait lapoztuk fel, azok híradásai alapján idézzük új korszakunk kezdetét. Elgondolkodtatásul és ösz- szehasonlítási alapul a város mostani helyzetéhez. S mércéül ahhoz a nagy úthoz, amit fejlődő városunk megtett 1944 novem bér 4-e, felszabadulása napjától kezdve. A HUNGÁRIA MUNKÁSAI A VAROS ÚJJÁÉPÍTÉSÉÉRT A Szolnoki Hngária Villamossági Rt- üzemi munkásai és tisztviselői elhatározták, hogy május 1-ét úgy teszik emlékezetessé, a város számára — amelyet most ünnepelhetnek először felszabadultan, s bensőség- gel a magyar fizikai és szellemi dolgozók, hogy a város újjáépítési kölcsönkötvény- akcióját megnyitják. Kevés jövedélmükből 2000 pengőt jegyeztek, melyet emlékirat kíséretében nyújtottak át a város vezetőségének. A Hungária Villamossági Rt. üzemi bizottsága felkéri a város vezetőségét, hogy vegyen fel kölcsönt és kötvények formájában bocsássa ki. A város dolgozó társadalmát pedig felhívja, hogy támogassák a város vezetőségét abbeli törekvésükben és nehéz munkájában, hogy anyagi helyzetükhöz mérten minél többen jegyezzenek a kibocsátásra kerülő kötvényekből, hogy városunk, amelyet nagyon megtépázott a háború vihara, a károkat helyreállíthassa és újjáépíthesse. (1945. május 1.) KIOSZTJÁK A RÁDIÓKAT Egyelőre csak a pártok és szakszervezetek kaphatnak. Magánosok az esetben juthatnak rádióhoz, ha igazolni tudják, hogy 1944. november 4-én, vagyis az orosz haderő bevonulásának napján Szolnokon tar tózkod tali, illetve innen nem menekültek el és politikai magatartásuk kifogás alá nem esik. (1945. május 29.) GYÓGYSZERTÁRÁK GYÓGYSZER-ELLÁTÁSA A gyógyszertáraknak nagy nehézségek árán a nélkülöz- hetetlen gyógyszereket sikerült beszerezniük- A gyógyszerellátás terén további javulás várható annak ellenére, hogy a Richter, Chinoin- és Egger-gyógyszergyárak az eddig; ár tízszeresét követelik. Szolnokon már négy gyógyszertár kezdte meg működését. Ennek folytán az ügyeleti gyógyszertárak reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartanak, míg a többi gyógyszertár 8 órától 13 óráig és 15 órától 18 óráig van nyitva. (1945. június 12.) TEJELLÄTÄS BIZTOSÍTÁSA SZOLNOKON A kórházak, a zöldkeresztes intézmények, szegényház, napközi otthon, valamint a csecsemők tejellátással való biztosítása céljából a közellátási hivatal megállapodott a termelőkkel. A megállapodás értelmében a térmelők fenti célokra naponta 130 liter tejet szállítanak be 5 P-s literenkénti áron. (1945. június 19.) A SZOLNOKI MÁV-MÜHELYI MUNKÁSSÁG VERSENYTERVEZETE AZ ÚJJÁÉPÍTÉSBEN A Magyar Államvasutak szolnoki műhelyének javítási tervezete az ország újjáépítésében a következő. Köztudomású, hogy javító műhelyünk a bombázás következtében súlyos károkat szenvedett. PL a mozdony- tzerelde 50 százalékos, az üzemosztály és esztergamű- iely 50 százalékos, a kocsijavító-műhely és személy- kocsi osztály 40 százalékos, a teherkocsi-osztály 30 százalékos kárt szenvedett- E károkhoz még hozzájárult az is, hogy a modern munkagépeinket és a hajtószíjakat a németek teljes egészükben elvitték. Amikor a felszabadító orosz hadsereg 1944. november elején igénybe vette műhelyünket, úgyszólván a romok tetején kezdtük meg a mozdonyok és a kocsik javítását. Természetesen, abban az időben a helyreállítási munkálatok másodrendű kérdéssé váltak, mert a fasiszta Németország ellen a háború hazánk területén is tetőfokra hágott és az utánpótlás részére legfontosabb volt minél több mozdony és kocsi előállítása, hogy a háború minél előbb befejeződjék. A romokban heverő hazánk újjáépítési programja alapján a munkálatokhoz hozzáfogva tudjuk, hogy a munkatempót még fokoznunk kell és fokozni is fogjuk. A műhely munkásai, a kommunista párt üzemi szervezete az Üzemi Bizottsággal, valamint a műhelyfőnökséggel egyetemben teljes egészében magukévá teszik a Magyar Kommunista Párt programját „Mindenek előtt a vasút és a posta” „Arccal a vasút felé”. Mi arccal fordulunk a lerombolt hazánk és nyomorban szenvedő népünk felé és dolgozni fogunk. Programunk a következő: 1. Az igazgatóság által előírt mozdony- és kocsijavítási tervezet végrehajtása és a tervezetnek fokozása, minden lehetőt kihasználva. E tervezetnek a programja a következő: 1945. VI- hóra összesen 15 mozdony, ebből 4 fővizsga, 1 főjavítás, 10 futójaví1945. VI. hóra 30, VII. hóra 70, VIII. hóra 120, IX. hóra 160. X. hóra 180, XI. hóra 160, XII. hóra 120, összesen: 840 kocsi. Ezek bpmbasérült kocsik. Ezen felül még a rendes fő- és futójavítások is elvégzendők. 2. Romok eltakarítása és a múlhatatlanul szükséges tetőrészek kijavítása. 3. A sérült munkagépeink kijavítása és üzembehelyezése az épenmaradt épületrészekben. 4. A Magyar Államvak» utak által kitűzött nemes versenyben való részvétel. 5. A csoportok és osztályok egymásközti versenyének bevezetése. 6. Munkaidőn felüli rohammunka a romeltakarítás és tetőjavítási munkálatok elvégzésére. 7. Az anyag beszerzése az igazgatósággal egyetemben és külön. 8. Minden használható ócskaanyag felhasználása, felkutatása és összeszedése. A munkásság tudatában van, hogy majdnem lehetetlent vállal, de keresztül akarja és keresztül is fogja vinni. Már tényekkel bizonyította, hogy élni akar és élni is fog a reakció minden akaratával szemben, önkéntes rohammunkát végeztek eddig: a rézműves csőszerelők, burkolat, armatúra, füstszekrényes csoportok teljesen díjtalanul ösz- szesen 192 órát. A szakszervezeti ifjúság 200 órát. 25 cserkész-ifjú akik most kapcsolódtak be; 50 órát. Ez a kezdeményezés egyénenként történt és napról napra fokozódik. Az Üzemi Bizottság a műhelyfőnökséggel egyetemben általános 10 órás rohammunkát vezet be, amelyben a tisztviselők is résztvesznek munkaidőn felül. Romeltakarítás összesen 1250 órát igényel. Ezt a tervezetet a Kommunista Párt üzemi szervezete és a Szociáldemokrata Párt szervezete a legutolsó taggyűlésen magáévá tette és lelkesedéssel elfogadta. (1945. június 19.) KIEMELIK A FELROBBANTOTT TISZAI KÖZÜTI HIDAT A napokban szemlélte meg a minisztérium hadügyi osztályának vezetője, több szakember társaságában, a felrobbantott tiszai hidat. A szemle eredménye alapján a közlekedésügyi miniszter elrendelte a hídroncsok kiemelését. A munkát a Weiss Manfréd gyár vállalta el s az államépítési hivatal vezetője, az állásába visszahelyezett Csépai Dezső műszaki főtanácsos a vállalatnak a munkahelyet át is adta. A kiemelési munkálatok július 1-én kezdődnek. A vállalkozó cég előreláthatólag 60—70 szakembert küld le, a munkaerő többi részét a szolnoki és környékbeli munkásokból fogják biztosítani. (1945. június 26.) I MIÉRT NEM HOZZÁK RENDBE A VÁROSI KÖNYVTÁRT? A városi könyvtár értékeivel senki sem törődik. Szétdobált könyvek százai gai-madában és halomban fekszenek a földön- Por és piszok fed mindent. Csak egy kis jóindulat egy egész apró gondoskodás kellene és szinte játszva hatalmas értéket lehetne megmenteni. Nem hinnénk, hogy az egész városban nem volna egy ember, aki a helyrehozás munkáját ne vállalná. Állítjuk, hogy van! De miért nem indul a munka. ^ (1945. június 26.) BUDAPESTI ÉLELMISZERSZÁLLÍTÁSOK ÉS A SZOLNOKI PIAC Előző számunkban hírt adtunk arról, hogy a közellátási felügyelőség kezdeményezésére, a Szolnok környéki termelők friss terményeik feleslegét a budapesti dolgozók ellátására Budapestre szállítják fel. Az akció igen nagy sikerrel járt, mert a termelők terményüket vagonban szállítják. Ezért a szolnoki termelők, sokkalta olcsóbb áron adják Budapesten a cseresznyét, zöldborsót stb. mint a munkásosztály kizsákmá- nyolói: az áruhiénák. A termelők a szolnoki piacról sem feledkeztek meg. A közellátási felügyelőség kívánságára elvállalták, hogy a budapesti szállítmányok 25 százalékának megfelelő mennyiséget a szolnoki piacra hozzák. Itt a mindenkori piaci árnál 20 százalékkal olcsóbb áron adják- A helyes ár kialakulása céljából a közellátási felügyelőség a kereskedőknek megtiltotta, hogy Budapestre való szállítás céljából élelmicikkeket piacon vásároljanak. Reméljük, hogy a háziasszonyok rövid időn belül jól tudnak vásárolni. (1945. június 26.) I A KÖZVESZÉLYES ÉPÜLETEK LEBONTÁSA Régi építésügyi szabály, hogy azokat az épületeket, amelyekben a lakás életveszélyes. vagy annyira sérült, hogy leomlására lehet számítani, az arra illetékes hatóság rendelete alapján le kell bontani. Ha a tulajdonos a hatóság felhívásának nem tenne eleget, a lebontást a tulajdonos költségére a hatóság bontatja le. Aki végig ment a Baross utcán, vagy a Horthy Miklós úton, nem egyszer ijedten húzódott ki a kocsiútra, mert nem tudta, hogy melyik pillanatban esik a fejére a főfal, vagy a tetőhéjazat. Miért nem bontják le az ilyen épületeket? Egyszerű hatósági intézkedés kell csak s holnap már megszűnnek a veszélyes romok. Mindenkit érdekel, mi az oka, hogy eddig egyetlen lebontást elrendelő határozat sem látott napvilágot. (1945. július 3.) MOSDÓZSÍRHOZ JUTNAK A FIZIKAI MUNKÁSOK A városi közellátási hivatalnak jóminőségű, mosdásra kiválóan alkalmas mosdózsírt sikerült beszereznie. A zsír ára kilogramonként 25 pengő. A város vezetősége úgy határozott, hogy csak a szennyes mun,Icát végző fizikai munkások kaphatják. (1945. július 17.) SZABADKENYÉR SZOLNOKON A megjelent gabonarendelet, a liszt szabadforgalmát tette lehetővé. Ezen az alapon a helybeli pékek szabadkenyér sütését határozták eL Elvileg helyes is lett volna ez a megoldás, ha a szabadkenyeret nem 40 pengős áron árusítanák. Ez az ár magas és a szabadkenyérnek mostani rendszere nemi tartható fenn. A helyi közellátási hatóságnak köteleznie kellene a pékekét, hogy a hatóságilag kiutalt lisztből sütött kenyér elfogyott, a kenyérjeggyel rendelkezőknek a kenyeret tartoznak a szabadlisztből sütött kenyérből kiszolgáltatni, vagyis mindaddig nem árusíthatnak szabadkenyeret, amíg a kenyérjeggyel rendelkezők vannak. (1945. augusztus 7.) KÜLDÖTTSÉG A FŐISPÁNNÁL ÉS A KÖZELLÁTÁSI MINISZTERNÉL A szabad szakszervezetek titkársága augusztus 28-án a szakmák képviselőiből ösz- szeállított bizottsággal felkereste Baráth Endre főispánt. Ismertette a kenyérellátás nehézségét és rendezésüket kérte, tekintettel arra, hogy a MÁV-nál, hídépítésnél, gyárakban, üzemekben és más nagyfontosságú újjáépítési munkálatokon dolgozó munkásság rendszeres kenyérellátása feltétlenül megoldandó. A főispán annak kihangsúlyozása mellett, hogy ő a munkásság jogos kérelmének teljesítésére minden lehetőt megtesz, nem tudta biztosítani a végleges és megnyugtató megoldást a kenyérellátás terén, ezért a szabad szakszervezet titkársága tíztagú küldöttséget menesztett Budapestre a közellátási miniszterhez, hogy Szolnok dolgozó munkássága részére a kenyér kérdését gyökeresen rendezzék és az utóbbi napokban jelentkezett zavarok kiküszöbölhetők legyenek. (1945. szeptember 4.) MIÉRT NEM ELLENŐRZIK AZ IPARCIKKEK ARÄT? Mindenki csak beszél. De senki sem cselekszik. Mindenki panaszkodik, hogy magasak az iparcikkek árai és senki sem ellenőrzi azokat. Miért? Talán Treuga Dei van. a kereskedők és az ellenőrzésre hivatott szeriek között? Szükség van 15 ezer pengős cipőkre? Talán megtudja azt valaki venni? Nem! Akár Szolnokon, akár a vármegye bármelyik városába megy az ember, mindenütt szemérmetlenül magasak az árak. Nem hisszük, hogy „tisztességes” kereskedői haszonnal dolgoznak azok a kereskedők. akik egy perkál szoknyára valóért 1500 -2000 pengőt kérnek. Nem igaz, 7 hogy azért nem lehet ellenőrizni az árakat, mert hatósági ár nincs. Nem is kelL Tessék elolvasni a 3660/1945. ME. számú rendeletet, s ott adva van, mit kell tenni. Igenis ellenőrizni kell, hogy a kereskedőnek van-e számlája. hogy raktárában, kirakatában feltünteti-e az árakat. Ha nem teszi, el kell áruját kobozni, ahogy azt a rendelet előírja. Meg kell vizsgálni hogy ad-e a kereskedő eladásáról számlát, s ha nem, meg kell büntetni. (1945. szeptember 16.) AZ ISKOLÁK ELHELYEZÉSE SZOLNOKON Városunkban a közép- és középfokú iskolai tanítást rendkívül megnehezíti a megfelelő helyiségek hiánya. A polgári leányiskola épülete jelenleg foglalt, a polgári fiúsiicola épülete a tavalyi légitámadások során annyira megsérült, hogy használhatatlan. A szakértői vélemények megoszlanak. Vannak akik az épületek eey részét kijavíthatónak tartják, mások a teljes lebontását és újraépítését ajánlják. Nagy csapás, hogy a városi kereskedelmi középiskola építtetése az elmúlt három évben nem fejeződött be. Három, éven át lucaszékekén.t készült, még mindig hiányzik az ablakkeretezés, az asztalos, villanyszerelő, vízvezetéki, mázoló, festő, stb. munkálatok elvégzése. Elhelyezési nehézségek miatt jelenleg a fiúgimnázium épületében tanul a két gimnázium és kereskedelmi iskola tanulóifjúsága. A polgári fiúiskola a Rákóczi úti elemi iskolába került, a polgári iskola a Constantin iskola földszintjét foglalja el. Természetesen a tanítás ilyen körülmények között reggeltől estig példátlan nehézségek között folyik. (1945. szeptember 16.) TILOS HÚST KISZOLGÁLNI A VENDÉGLŐKBEN A közellátási kormány- biztos húsnak vendéglőkben, étkezdékben történő kiszolgálását azonnali hatállyal megszüntette. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a vendéglátó üzemek a fekete vágásokhoz segítőkezet adtak. Tudott dolog, hogy állatállományunk megmentése érdekében sertést, marhát, köz- fogyasztásra tilos levágni. Természetes, hogy akadtak nagy számmal emberek, kik busás haszon szerzése céljából hatalmas árakon sertést és marhát vásároltak össze, s levágva vendéglátó üzemekben értékesítették. Az volt addig a helyzet, hogy a nagypénzű emberek akkor jutottak húshoz amikor akartak, s a dolgozó tömegektől el volt zárva. Addig is, amig köz- fogyasztásra nem lehet állatot levágni, internálás terhe mellett tilos vendéglőkben húsneműek kiszolgálása. E tilalom nem vonatkozik szárnyasállatok és halak árusítására. (1945. szeptember 20.) RENDKÍVÜLI SEGÉLY SZOLNOK VAROSÁNAK Szolnok közellátási helyzete az utóbbi hetekben igen megromlott- Utóbbi napokban már a pékek liszthiány miatt sütni sem tudtak. A város vezetősége Kalocsai Béla közellátási tanácsnokot küldötte fel a Közellátásügyi Minisztériumba, hogy a város tragikus élelmezési helyzetét illetékes hatóság előtt feltárja. Küldetése eredménynyel járt, mert a közellátásügyi miniszter engedélyt adott arra, hogy a beszolgáltatott gabonából húsz vagon Szolnok közellátása részére nyerjen felhasználást. Értesülésünk szerint a búza őrlése folyamatban van és napokon belül megoldódik a kenyérkérdés. (1945. szeptember 30.) KIOSZTOTTAK AZ OROSZ HADSEREG ÜJABB ADOMÁNYAIT AZ ÜJGAZDÁKNAK Csütörtökön délelőtt adta át Truszov alezredes, a Vörös Hadsereg újabb adományait a szomoki újgazdák részére, a múlt héten kiosztott 2 ezer tonna vetőmag és 60 pár ló után most további 136 tonna vetőmagot és 47 pár fogatot osztottak ki .Truszov alezredes beszélt a könnyekig meghatódott magyar parasztokhoz. A Szovjetunió a békét akarja, megtámadták, védekezett s megsemmisítette a támadó német imperializmust. A magyar nemzetet bűnös vezetői a németek oldalán belevitték a háborúba, az ország a háború következtében sokat szenvedett. A Szovjetunió támogatja a demokratikus Magyarországot az újjáépítésben, s segítségére lesz a dolgozóknak. Tisza József, a Magyar Kommunista Párt vármegyei titkára beszédében rámutatott arra, hogy főként a kommunista pártnak köszönhető a magyar feudalizmus felszámolása(1945. november 4.) SÚLYOS MULASZTÁSOK A KÖZALKALMAZOTTAK FIZETÉSÉNEK FOLYÓSÍTÁSA KÖRÜL Ügy a jelenleg szolgálatot teljesítő, mint nyugdíjas közalkalmazottak fizetésüket jóval elseje után, sokszor csak a hónap közepén kapják meg. Ma, amikor a piaci árak egyik napról a másikra emelkednek, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a fizetések késedelmes folyósítása a közalkalmazottak teljes ex- sistenciájának felborulását jelenti. Kétségtelen, hogy a mulasztásokért a felelősség elsősorban a Pénzügyminisztériumot, de ezenfelül az egyes minisztériumok mellé rendelt számvevőségeket terheli. Hihetetlen nemtördömséggel, hanyagsággal intézik a számvevőségi tisztivselők saját kartársaik ügyét. Ez a nemtörődömség már a szándékosság határán mozog. Okunk van feltételezni, hogy nagyon is látható célok, reakciós érdekek miatt folyósítják késedelmesen a fizetéseket. A fizetések elmaradása bizalmatlanná teszi a köztisztviselőt a demokráciával szemben, a még súlyosabbá váló megélhetési gond elvonja a kötelességteljesítése elől. Nem utolsósorban elveszi' a kedvét a további munkától. Otthagyja a helyét. S erre vár a reakció, hogy a maga embereit helyezze be az üresen maradt állásokba. Azonnal ki kell vizsgálni a mulasztásokat és a bűnösöket állásuktól felfüggeszteni- Szűnjön meg a további aknamunka. (1945. november 8.) FÜTETLEN ISKOLÁK A hideg novemberi napokon didergő gyermekek gyülekeznek a fűtetlen és sok helyen tört ablakú iskolahelyiségekben. Rongyos cipők, vékony ruhácskák, sápadt arcok, szomorú szemek, ez a magyar ifjúság. Az országrontók jó munkát végeztek, élelmiszereinket, textilanyagainkat, borkészletünket német segédlettel elrabolták és idegen állam területére szállították. így aztán nem tudjuk gyermekeink cipőit megtalpaltatni, reájuk meleg ruhát és télikabátot alni. Ehhez járul még a fűtőanyag hiánya. Valamit tenni kell, mert a gyermekeket nem tehetjük ki a legsúlyosabb megbetegedéseknek. Máris az a helyzet, hogy a gyermekek 30 százaléka súlyosan meghűlt. márpedig nem engedhető meg, hogy a rossz táplálkozás folytán amúgy is legyengült gyermeki szervezet a különböző járványos betegségeknek essen áldozatul. Vagy tudunk az iskolák részére tüzelőanyagot biztosítani és az épületeket használható állapotba helyezni, vagy pediglen tessék az iskolákat a hideg idő tartama alatt zárva tartani és olyan oktatási tervét készíteni, hogy a nagyobbik szünet a hideg időszakra essék és a tanításokat olyan időben végezzék, amikor a gyermekek egészsége veszélyeztetve nem lesz. (1945. november 11 •)
