Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
1972. november 4. SZOLNOK MLÜVfcl NÉPLAP A megyei pártbizottág és a megyei tanáes együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról) ben, szétszórtan van elhelyezve. A kunszentmártoni járásban például 26 százalék a szükségtantermek száma. Az sem tartható sokáig, legalábbis nagyobb veszély nélkül, hogy Szolnokon, a megyeszékhelyen a tantermei: csaknem 80 százalékában váltott tanítás folyik és ez az ország városai között szinte egyedülálló. — A szakmunkásképző intézeteink száma 23. Ettől több csak Budapesten (47) és Borsod megyében (29) van. Mi a gondunk? Az, hogy előadóterem csak 8, tornaterem csak 2 van ezekben az intézményekben. Ezt fi- gyelembevéve a megyék rangsorában szán tén nincs előkelő sorolásunk. Felvetődik, a kérdés, megtudjuk-e oldani a közoktatás terén jelentkező feladatainkat úgy, hogy az országos szinthez való felzárkózásunk is'viszonylag gyorsan megtörténjék. Igen meg, ha a központi akaratot és a területi önállóságból fakadó helyi erőfeszítéseket egyesítjük. Befejezésül a következőket mondotta dr. Majoros Károly: — A közoktatás fejlesztésére hozott központi bizottsági határozat végrehajtásában a siker záloga, hogy mit tesznek azok, akiknek feladata és kötelessége az erők egyesítése, a szemlélet formálása a közoktatás fejlesztése érdekében. A határozat önmagában nem old meg semmit. Ezer akarat összefogására és egyirányú mozgásba hozására van szükség ma és holnap. zedben is tartsuk elért eredményeinket. E célból a megyei tanácsnak részletes politikai, szervezeti, gazdasági tervet kell készíteni a körzetesítés minőségi továbbfejlesztésére. Növelni, s 1935-ig teljessé kell tenni a tanyai diákotthonok hálózatát. Folytatni kell az alacsony létszámú osztott felsőtagozattal rendelkező iskolák körzetesítését a szomszédos nagyobb iskolákhoz, amelyeknél a várható létszám és a jelenlegi pedagógusellátottság és felszereltség ezt indokolttá teszi, s e feladat közlekedési feltétele biztosíthatóAz iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos csökkentése hosszútávú feladat, de végrehajtásához már ebben az ötéves tervben hozzá kell kezdeni. A következő 2—3 évben elsősorban a körzeti, a községi és a munkáskerületi iskoláknál színvonalemelkedést kell elérni. A tervezett beruházásoKarcagon, Jászberényben kerülhet sor. Ezek telepítésére és képzési irányának kijelölésére a megyei tanács 1975-ig hozzon döntést. Figyelembe kell venni a területi gazdasági fejlesztési terveket és Szolnok iskolaközponttá válásának igényét. A szakközépiskoláztatás eredményesebbé tétele érdekében a7, eddiginél jóval nagyobb arányban kell gondoskodni a kollégiumi helyek növeléséről, a meglevő kollégiumok korszerűsítéséről, zsúfoltságuk csökkentéséről, nevelői ellátottságuk javításáról. Mind a középiskolákban, mind a középiskolai kollégiumokban növelni kell a KlSZ-szervezetek politikai szerepét, fokozni a tanulói önkormányzat gyakorlati tevékenységét. A KISZ VIII- kongresszusának erre vonatkozó határozatait a jelenleginél gyorsabb ütemben kell valóraváltani. Az ötödik ötéves ten-ben Kötelességtudó, szocialista hazánkat megbecsülő ifjúságot akarunk Szolnok középiskolai kollégiumi fejlesztéséhez hozzájárulnak. Andrási Béla a jászberényi tanítóképző ' igazgatója elismerő szavakkal méltatta azt az érdembeli és sokoldalú munkát, amivel vezető párt- és állami szervek foglalkoznak a közoktatással. Ennyi elismerést, lelkesítést és bátorítást még sosem kaptak a pedagógusok — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a párthatározatból a legtöbb feladat a nevelőkre hárul — következésképpen a tanárképző intézetekre- Sürgette a hatékonyabb pedagógustovábbképzés kimunkálását. Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy az oktatás tárgyi-anyagi feltételeinek fejlesztését társadalmi üggyé kell tenni. Az anyagi forrásokat a tanácsok biztosítják a továbbiakban is, — de néhány vonatkozásban (például a szakmunkásképzésben) az üzemek is nagyobb segítséget nyújt!latnak. Javasolta: ne épüljenek új iskolák, könyvtárak, tornatermek nélkül. Az oktatás személyi feltételeiről szólva megemlítette, hogy az ösztöndíjrendszer javításával, egy része nem alkalmas a pályára Dr. Ferenczi Kálmán (Mezőtúr) az iskolák közötti színvonalkülönbségekről beszélt, majd szorgalmazta, hogy főleg lakás juttatásával tegyék vonzóbbá a kis községeket a szakképzett pedagógusok számára. Semsej Imre a jászberényi városi pártbizottság titkára örömmel üdvözölte, hogy ismét nagyobb hangsúlyt kap a nevelés az iskolai munkában és a felnőttoktatás is a figyelem előterébe került. Javasolta az iskolai párt- alapszervezetek decentralizálását, mivel jelenleg túl sok igazgatóság tartozik egy-egy alapszervezethez. Visszatérve a nevelés kérdésére, indítványozta. hogy a pedagógusok megítélésében játszanak nagyobb szerepet a nevelési eredmények. Bereczki I.-ajocs, a szolnoki tsz-szövetség elnöke támogItta azt a tervet, hogy a megyeszékhely főiskolát kapjon, maid a megye mezőgazdasági szakember ellátottságát elemezte. Sürgette a termel ő- szövetkezetek és az iskolák kapcsolatának szorosabbra fűzését, és elismerően szólt arról a segítségről, amelyet az iskolák adtak a szövetkenevelni Sipos Károly beszéde Az együttes ülés elnöksége A -megyei tanács elnök- helyettese ajánlóbeszédében többek között a következőket mondotta: — A megyei tanács a helyi tanácsokkal együttesen az elmúlt 10 év alatt céltudatosan egy-egy terület részletesebb elemzésével, általában konkrét anyagi segítséggel törekedett a korszerű oktatás tárgyi feltételei megteremtésére. A végrehajtó bizottság napirendre tűzte a legfontosabb közoktatási kérdéseket és megfelelő határozatokat hozott Tovább halad a megyei tanács vb. ezen az úton, amikor ezévben a középiskolák, középiskolai kollégiumok költségvetési előirányzatának részben a helyi tanácsi, részben a megyei tanácsi forrásból történő emelését rendeli el 1973-töl kezdve.' E határozat intézkedik a középiskolák, a középiskolai kollégiumok eredményesebb felújításáról, korszerűsítéséről, a megfelelő tervek kidolgozásáról 1973—75. évekre vonatkozólag. A most tárgyalásra kerülő jelentésben megjelölt feladatok közt szerepel, hogy az általános iskolák tárgyi feltételeinek javítására vonatkozó fejlesztési l terveket ki kell dolgozni. Ehhez a szükséges első felmérést elkészítettük. E szerint a jelenlegi használatban lévő általános iskolai 1349 tantermen felül az V. és a VI. ötéves terv időszaka alatt mintegy 642 általános iskolai tanterem megépítése szükséges. Ebből a lebontásra kijelölt iskolák tantenneinek pótlására 37. a felső tagozati osztályok csak délelőtti tanításához 229 új tanteremre van szükség. A jelenlegi tervidőszak alatt épülő 70 általános iskolai tanteremből 46 tanterem építése a III. ötéves tervidőszakról húzódott át, melyet sajnos az építőipar nem tudott kellő időben megépíteni. A IV. ötéves terv beruházásai tehát csak 24 álA megajánló beszédek a Központi Bizottság határoza- ta végrehajtásának megyei tennivalóit összefoglaló írásos anyagot vezették be. Annak több részét közöljük az alábbiakban. Az iskolarendszer anyagitárgyi feltételeit jelentős mértékben kell félj észtén i. Ennek érdekében maradéktalanul biztosítani kell a negyedik ötéves tervre előirányzott költségvetési és egveb összegeket, a tervben foglaltak következetes végrehajtását. Még ebben az ötéves tervben szükséges újabb állami ég társadalmi összefogással anyaid alaoot létesíteni és talános iskolai tanterem fejlesztést jelentenek. A mai jelentés sokoldalúan elemzi megyénk óvodai ellátottságának helyzetét. Bizonyosra vehető a költségve’ tésben működési kiadással fedezett 1880 óvodai hely teljesítése. még némi túlteljesítése is. A nagy társadalmi igény miatt azonban a IV. ötéves tervidőszak végére — legalább további 1000 óvodai heúyre vol na még szükség. Jelentős a fejlesztés a IV. ötéves terv időszaka alatt, az előző időszakhoz képest a szakmunkásképzés területén ts. A Munkaügyi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt összesen 36 tanterem építését kezdték, vagy kezdik meg a megyében, ehhez egy 1anm íjhely. 180 tanuló-otthoni hely és két új konyha épül. Az igények ennél sokkal nagyobbak. 1980-ig a szakmunkás- képzésnek mintegy 25 újabb tan teremre, 600 kollégiumi helyre, 7 tornateremre lenne szüksége. Mintegy 1500 új középiskolai hely létesítése szükséges 1985-ig. Ez a szakközépiskolai hálózat fejlesztése útján valósulhat meg. Az óvodáknál. általános iskoláknál és középfokú intézményeknél a beruházások jelentős része Szolnokra kell, hogy koncentrálódjon. — Az oktatás ügye, az oktató-nevelő munka igényli a társadalom fokozott érdeklődését, segítségét — mondotta a továbbiakban Sipos Károly. — Az intézetekben folyó oktató-nevelő munka, annak jó minősége mindenkit érdekel. Intézményeink törekvése világos. Kötelességtudó, szocialista hazánkat megbecsülő, szerető ifjúságot akarnak nevelni. Arra kell nevelni az ifjúságot, hogy a mi világunkban a jogok és kötelességek mint a fény és az árnyék mindenki számára elválaszthatatlanok, egyet jelentenek. kapacitást biztosítani az óvodák építésére, — elsősorban Szolnokon és Jászberényben, hogy csökkenjen az óvodák túlzsúfoltsága, ég biztosítva legyen az újabb óvodáztatási igény kielégítésének legalább egy része. Az. ötévesek iskolai előkészítését célszerű kötelezővé tenni, s azok időtartamát a lehetőség szerint növelni. Az általános iskola teljessé tétele megyénkben ifi a legalapvetőbb feladata a közoktatás korszerűsítésének. Az általános iskolákban folyó képzés minőségének növelése megköveteli, hogy a Uör/.etesités továbbfejlesztésével a következő évűkát és fejlesztéseket ügy célszerű elosztani és ütemezni. hogy a szolnoki és más munkáskörzeti iskolák váltott használata csökkenjen. Lehetőleg minden osztott iskolában 1980-ig a mozgalmi munkára álljon rendelkezésre egy terem, s 1985-ig valamennyi osztott iskolában legyen önálló könyvtárterem. Az ipari körzetekben meg kell kezdeni az egésznapos Iskolák kiépítését, s a növekvő napközis csoportok — különösen a körzeti és munkáskerületi iskoláknál — igényes elhelyezését. Valamennyi párhuzamos osztályokkal rendelkező iskolában 1980-ig, a többi osztott iskolában 1985'ig RegaT|ább egy jól felszerelt természet- tudományi előadót kell létesíteni. /\ A középiskolák korszerűsítésében a minőségi követelményeket kell elsődlegesnek tekinteni A kis gimnáziumok fokozatos megszűnésével, az új szakközépiskolák megindulásával lényegében stabilizálódik a középiskolai hálózat. Iskolabővítésre 1985-ig elsősorban Szolnokon és esetleg be kell fejezni a szolnoki 320 személyes gyermekváros építését, s párhuzmo- san korszerűsíteni szükséges a meglevő gyermekotthonokat. A gyógypedagógiai program keretében megkezdett szolnoki és karcagi iskola- bővítéseket az ötödik ötéves tervben tovább kell fejleszteni, mindkét intézményt teljesen korszerűvé kell tenni. Szolnok megye társadalmi és gazdasági szerepe a növekvő szakember- és továbbtanulási igény, valamint Szolnok város felsőfokú központtá fejlesztése megköveteli, hogy a megye- székhely kapjon egy felsőfokú intézményt. Ezzel összefüggésben támaszkodva a Szolnokon működő, illetve idetelepített üzemekre és tudományos intézetekre 1980-ig kormányhatározatra épülő tervezéssel célszerű előkészíteni egy főiskolának a hatodik ötéves tervben történő beindítását és felépítését. Ehhez kérni kell a párt Központi Bizottságának és a kormánynak a támogatását, jóváhagyását. vonzóbb élet- és munkakörülmények kialakításával alapvető változást kellene elérni a képesítés nélküli nevelők számának csökkentésében. Bede Lászlóné, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára a pályaválasztás gondjairól beszelt. Elmondotta, hogy tovább kell fejleszteni a pályaválasztási tanácsadást, segíteni, az Iskolai pályaválasztási felelősök munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szolnok megyei Pályaválasztási Tanácsadó egyre jobban kinövi a jelenlegi helyiségeit. A zsúfoltságban már egyre kevésbé vannak meg a vizsgálatok zavartalan elvégzéséhez nélkülözhetetlen feltételek. Rédler Károly, az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az építőipari szakképzés javítását szorgalmazta. Emlékeztette a résztvevőket arra. hogy Szolnokon már volt építőipari szakiskola, ma pedig nincs, bár növekedett az igény a képzett szakemberek iránt. Csupán egy építőipari szakközépiskolai kihelyezett tagozat működik Szolnokon, ez azonban csak átmeneti megoldást jelenthet. Révész Ferenc a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának vezetője elemezte, hogy a megye költségvetésében milyen a kulturális ágazat aránya, s milyen változások következtek be ezen a téren az utóbbi években. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára arról beszélt, hogy a tanintézetekben folyó mozgalmi munka a fejlődés ellenére sok formális elemet tartalmaz, sok helyen eltolódott a tantervi feladatok segítésének irányába, például a tanulmányi versenyek szervezésével. A nevelőmunka jobb kibontakozását a helyiséghiány akadályozza. Részletesen beszélt a szakmunkásképzésben immár szánté általánosnak tekinthető gondokról: sok üzemben nem olyan munkát végeztetnek a tanulókkal, amelyből szakmai gyakorlatot szerezhetnének és * szakoktatók zeteknek az őszá betakarítási munkában. Dobos István, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának igazgatója kereskedelmi szakközépiskola létesítését indítványozta, majd javasolta, hogy az üzemek, az. eddiginél nagyobb mértékben támogassák, pártfogolják az iskolákat. Dr. Ungor Tibor a megyei oktatási igazgatóság vezetője a megye ipari munkásságának műveltségi szintjéről beszélt egy felmérés alapján. Üdvözölte a komplex általános — szakmai képzés új formáinak bevezetését és szorgalmazta a szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek fejlesztését. „Nagyobb figyelmet kell fordítani a pedagógusok, politikai képzésére és továbbképzésére” — mondotta. Utolsó felszólalóként Lazár György munkaügyi miniszter kért szót. — A vitából egyértelműen kitűnik az a felismerés — mondotta — hogy nőnünk általános és szakmai műveltségének növelésével meg kell gyorsítani a szocializmus építését. A továbbiakban elmondotta, hogy az előterjesztett anyaggal és a vitában elhangzott lényeges megállapításokkal egyetért. Megígérte, hogy gondosan megvizsgálják az elhangzott javaslatokat, mivel azokból a központi irányító szervek is sok értékes gondolatot nyerhetnek. Kiemelte, hogy az együttes ülés különös gonddal foglalkozott a szakmunkásképzéssel, s ez indokolt is, hiszen az általános iskola mellett ebben az iskolatípusban van a legtöbb tennivaló. Befejezésül közölte, hogy a kormány programja alapján a szaktárcák megkezdték az iskolaügyet érintő döntések előkészítését. A hozzászólások után dr. Majoros Károly mondott összefoglalót. Az ülés dr. Gergely István zárszavával ért véget. Simon Béla, Bistey Audtá» A Központi Bizottság határozata végrehajtásának megyei tennivalói Az együttes ülés vitája Az együttes ülés elé terjesztett napirend nagy érdeklődést váltott ki, több felszólaló helyeslésével találkozott, sok új gondolattal egészítették ki az anyagot. Kundra József megyei tanácstag (Karcag) a pedagógusok megkülönböztetett szerepéről beszélt. Hangoztatta: azok a befektetések térülnek meg leghamarabb, amiket a nevelők tovább- kéozésére fordítanak. A helyi kezdeményezésnek nagy szerepe van ebben. Javasolta, hogy hozzanak létre bázisiskolákat. lássák el azokat megfelelő könyvtárral, így biztosítsák a nevelők továbbkén.’ését. A karcagi iskolák hiányos fets/.er éhségéről, tanterem hiányáról beszélt ezek utánSándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára először arról szólt, hogy a megye egész nevelésügyére kihat, miként foglalkoznak a különböző testületek a közoktatással, hogyan biztosítják a nyugodt, alkotó légkört. Ezután arról beszélt, hogy az óvodai gondok az üzemek áldozatos támogatása mellett is nyomasztóak. Több száz óvodai helyre volna szükség a városban — nem beszélve a meglevők karbantartásáról. a konyhai kapacitás növeléséről. A helyi erőforrások felszínrehozása kellő felső támogatás nélkül nem oldia meg gondjaikat. Az általános iskolákban nagymérvű a váltakozó tanítás, zsúfoltak a napközik, nagv a hiány a szemléltető. Illetve kísérleti eszközökben. Ű1 oktatást In- tézménvek nélkül a helyzet nem változtatható meg. Elismerő szavakkal köszönte meg a többj városnak azt * nemes gesztusát, hogy
