Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 4. Varsói lapszemle Jablonski Magyarországon A lengyel sajtónak veze­tő témája Henryk Jablonski Magyarországi látogatása. A tegnapi Trybuna Ludu „Henryk Jablonski elvtárs Magyarországon: szívélyes találkozások Kecskeméten — gazdasági tárgyalások — ebéd Losonczi Pál elvtárs­nál”. Négyhasábos főcím alatt, első oldalán ismerteti a lengyel államelnök napi programjának eseményeit. A LEMP KB napilapjá­nak budapesti tudósítója be­számolójában a többi között ezeket irta: „Az Alföldön különösen mélyek a lengyel—magyar barátság gyökerei. Ez a ba­rátság most új tartalommal telítődött. A tudósító beszá­mol a meglátogatott szövet­kezet eredményeiről, majd megírja: „A budapesti élelmiszer- üzletek kirakatai arról ta­núskodnak, — írja a Zycie Warszawy tudósítója — hogy a magyarországi húsellátás jó. A magyar vezetőkkel e témáról folytatott megbeszé­lésekből kitűnik, hogy a ma­gyarok gabonából önellátók, s ez meggyorsította az állat- tenyésztés fejlesztését is. A magyar mezőgazdaság ta­pasztalatai tehát érdekesek számunkra. Ezért Henryk Jablonski államelnök Ma­gyarországi látogatásának második napját az ország egyik ismert mezőgazdasági megyéjében töltötte”. Az első oldalon, gazdag illusztrációkkal tudósít a lá­togatásról a többi varsói új­ság is. Ljabb mesterséges hold Kozmosz-536 A Szovjetunióban pénte­ken földkörüli pályára bo­csátották a Kozmosz—536-os mesterséges holdat, hogy folytassák a kozmikus térség kutatását. A Szputayikon elhelyezett tudományos berendezés sza­bályszerűen működik, 4 PAMÍRTÓLNYUGATRA Szu: a varázserejű szó Valentyi in Fomin, e komszomolista mérnök-geológus és hidro- technikus abban az időben expedícióval járta a Csu fo­lyó partjait. Talajvizsgálato­kat végzett a leendő dargemi vízierömű helyén, Szamar- kand közelében. A Dzsil Arik szikláit kopogtatta nagy se­rényen. mint valami megté- Vedt harkály, aki a homok­követ is összetéveszti a tölgy­fával. a Dzsil Arik környé­kén kutatott, ott ahol annak idején ama nevezetes Tamer- lán vesztette el egyszerre ezer lovasát egy hatalmas földrengés következtében. Közben régi sírokat ásott ki, de nem talált semmit, még egy morzsolódó cseréptöre­déket sem. Csak őt találták meg. A fehérterroristák, vagy ahogyan a vidéken nevezték őket és riogatták később a nagyymamák az unokáikat a nevükkel: a baszmacsok. Levetkőztették, elvették a lovát, s a banditavezér má­ris a hasának nyomta a pisz­tolyt. — Orosz vagy? — Orosz... — Kommunista? — Komszomolista ... — Jól beszélsz a nyelvün­kön. hé... — Gyerekkorom óta élek itt. — Minek jöttél ide? — Vizet keresek. — Szu-mémök vagy? — Az. Szu-mémök| ...és eleresztették. A fe­hérbanditák a komszomolis­ta oroszt, a Dzsil Arik kör­nyékén, ahol Tamerlán vesz­tette el ezer lovasát. A ..szu” — a víz — varázserejű szó a sivatagban! A taskenti piacon mézédes világos zöld, belül sárgásfe­hér csodálatos turkesztáni dinnyék, a hurik édesíthetik e dinnye mézességével _ az igazhitűek ínyét és lelkét a paradicsomban. Kilós szőlö- fürtök, hüvelykujjnyi sze­mekkel, ruganyos kemény hússal és áttetszőén, mint a hegyi kristály, gránátalma és paradicsom, és még ki tudja, hányfajta gyümölcs, minek nevét sem tudom, zöldségfé­le, minek íze az üzbég ember asztalának csodája. Ez a szu — a víz csodája! Ha nem látnám, hogy itt- ott azért vékony karabáncsa. pások, néha apró kis kerek víztárolók maradnak el alat­tam, azt hinném, hogy áU a repülőgép az egyre magasab­ban szaporázó nap sugarai alatt. Mert alattam van a „semmi”, nem felettem. Holdbéli tájék ez, ahol a víz­nek nincs értéke. Ami nincs, ugyanis annak hogyan is le­hetne értéke. Mennyit érne egy élő Brontosaurus? Mert őshüllő-csontokat kitűnően konzerválva találtak ám itt bőven, jelezve, hogy valami­kor a' föld történetének ré­gebbi korszakában itt zajló és zöldszinű élet volt. Most sárgásszürke minden. Való igaz: erre még csak a ma­dár se jár. Minek tenné? Csak az ember jár, mert tudja, hogy miért teszi­Buliarában snzeemam|®a-' manidák égetett agyagból épült csipke finomságú, vö­röses színű, de a nap állá­sától függően mindig más és más színt mutató mau­zóleumától húzódik a Se­lyemút. Ö. micsoda profán dolog: aszfalt borítja az évszázados karavánutat, amely úgy kanyarog az ősi város sok kilométerre nyú­ló. ma már jobbára rom fa­lai mellett és között, mint­ha csöppet sem tisztelné sa­ját múltját. Erről a múlt­ról az itt kocogó apró sza­marak patáinak kopogása, s a rajtuk ülő kaftán és turbános, vagy csizmás, nadrágos, tübeteikás gaz­dáik vieelete tanúskodik. A jelenről meg. hogy mint a számum, úgy viharzanak közöttük el a gyapottal teli tömött teherautók, zsúfolt autóbuszok, orruk alá po­rolnak a traktorok és a soeciális, gyapotszedő kom­bájnok. Ez az ősi város, amely Avicennát adta a világnak, s amely ősidők óta vetélke­dik szépségben és gazdag­aooox>c«ooMoooo«ttX^^ Szívemben és gyomromban mély sajnálattal, őszin­te együttérzéssel értesültem róla, hogy az olasz ma­karóni zömében már nem olasz, hanem amerikai spagetti. A maka­róni olaszsága és a spagetti ameri­kai volta közti különbséget talán azzal tudnám leg­jobban érzékeltet­ni, mintha a ma­gyar paprikáscsir- kéhez való galus­kát maniókaliszt- böl gyúrnák, s mi több, a csirke is csak japán törpe kakas lenne az olajból készült zaftban. E gondo­latnak is borzasz­tó vízió érthető rémülettel, a jö­vőbe vetett hit megrendülésével, az egész magyar nép sorsa feletti mélységes aggó­dással töltene el mindenkit kis ha­zám polgárai kö­zül. Ezek után kép­zeljük el, mit érezhetnek a sze­gény olaszok, ami­kor megszokott paradicsomos ma­karónijuk kilo­méterei helyett amerikai ízű, szí­nű, anyagú spa­getti kunkorodik össze-vissza a re­zignálton emelt villán... Bárki jogosan tehetné most fel a kérdést, hogy végtére is a világ nagy sorskérdései közepette miért pont az izgat en­gem, hogy az ola­szok tálján maka­rónit, vagy yenki spagettit tekernek a villájukra? Egy NATO ország pol- gára azt eszik, amit főztek nekik, az amerikaiak. ■ Eljön még az az idő is, amikor a mind nagyobb él­vezettel fogyasz­tottam a valóság paradicsom szósz­tól piros porcelán tányérjain. Olasz makarónit! Es ne­kem Olaszország igenis Capritól és Rimini homokos partjaitól, a Co­losseumtól és a finom kis tengeri Spagetti és szardínia Cinzanót is Man­hattanból expor­tálják és a velen­cei gondolák orrán ott lesz a stigma: Ford! Ám a kérdés ilyen feltevése és a válaszok még ilyenebb kaján megfogalmazása csak a, szüklátó- körűek sajátja le­het. A békés egy­más mellett élés és az egymás jobb megismerésének politikája követ­keztében mind több és több ma­gyar utazik Olasz­országba is, s igen sok nyugati tu­rista érkezik szű- kebb kicsi ha­zánkba. Bevallom őszintén, hogy megjárván Itália tájait az eladdig csak gúnyos hang­nemben tárgyalt és témákban tá­lalt makarónit halaktól, az Vffi- zitől és a maka­rónitól olasz. De higgyék el, ez még mindig csak töprengő méltatlankodásom egyik oldala eme olasz ügyben. Van egy másik hüm- mögésem is! Meg­kérdeztem ugyan­is, hogy lehet-e kapni Magyaror­szágon szovjet tej­feles paprikás csirkét galuská­val, de ha az nincs, akkor egy­szerű székelyká­poszta, avagy a szegedi halászlé is megtenné. A ( kereskedő, aki még élénken ‘emlékszik egykori boltos voltára, kicsit ag­gódó arccal nézett rám, aztán meg­kérdezte még egy­szer. hogy mit is óhajtok... — Szovjet pap­rikás csirkét ga­luskával, esetleg székelygulyást, vagy szegedi ha­lászléSzovje­tet. Illetőleg oroszt, vagy uk­ránt, akár kirgizt is... Mindegy, csak szovjet le­gyen a márkája... — Drága, ked­ves vevő — nyá- jaskodott három lépést hátrálva az eladó — ...sajnos ilyennel nem szol­gálhatok. S, hogy mikor lesz? Majd, ha mi magyarok gyártjuk az oro­szoknak a scsit, meg a borscsot és a kumiszt... De már megbocsát honnan jutott ez a kedves vevő eszébe? — Hogy honnan uram... Hát nem olvasta? Az olasz makaróni helyett az amerikaiak tömték tele a ma­guk gyártotta spa­gettivel az olasz piacot... — Nem olvas­tam uram, de nem is csodálom ezt... A kapitalizmus­ban minden le­hetséges — mond­ta fennsőbbsége- sen a bolt veze­tője és egy kon­zervdobozt vett le a pultról... — Eb­ből vegyen uram... Biztosíthatom, hogy a viláa leg­jobb szardíniája... Szovjet! S ez ga­rancia kérem... — 6 —- a Moooooc»oooooooocoooooo«»oooacxMooocs9pgcc»x»C!a»x!oqoqoc!pcqcQoro ságban Szamarkanddal, s amelynek egyik csodája, hogy a középkori mesterek feltalálta légkondicionálás miatt — a falak nem egy­szerre melegedvén fel, igy állandó a cirkuláció — hű­vös medresszével várja a turistákat, nemcsak a Ma­hoki Attari mecset faragott terakotta díszítéseiről híres. A buharai pamutkombinát hamarosan évj 110 millió méter szövetet ad majd. Fonógépein 220 ezer orsó pörög, és hatezer szövőgép ad majd munkát az üzbég asszonyoknak, lányoknak. Kétségtelen, szépségben ez a modem gyár nem vetek­szik majd a Buharán ma is uralkodni látszó Ark várá­val, vagy e vár 46 méter magas borostyán tornyiil Ka-ljan mecstejével. De nem is akar: az múlt. Ez meg — a jövő. Az óvároson iske|Sk a felül nyitott betonmeden­cébe szorított víz, néhány- száz kilométerrel odább, a „konkurrens” Szamarkand-' ban is. Szélein ott guggol mindig néhány üzbég, szíva a cigarettát, meg- és kicse­rélgetve egymás vélemé­nyét a világ dolgairól- Van pad a közelben, van park is ma már, ott is padok­kal... Mégis legtöbbször ősi módon odaguggolnak a kétarasznyi széles csoda mellé, amely ma már ter­mészetes csoda — de vég­tére is mégis osak csoda. Hiszen ezen a tájon nem maroknyi földért, hanem korty vízért folyt a gyilkos­ságtól sem visszariadó test­véri, rokoni, szomszédi vi­szály évszázadokon keresz­tül. Ha nincs víz, nincs Bu- hara. benne a texilkombi- nátrtal. Ha nincs víz, nincs Szamarkand ősi kultúrájá­val, csodálatos égkék kupo- lájú mecsetjeivel, medresz- széfvel mauzóleumaival, ezeregynyi legendájával és meséjével. Ha nincs víz, nincs Taskent, ahol 140 ezer diák tanul, s amelynek egyetemei, főiskolái immá­ron világszerte hírnevet vívtak ki maguk számára. A Sahi Zinda. a holtak vá­rosa Szamarkandban hiába várná hogy az igazhitűek és a turisták fellépked je­nek 36 lépcsőjén, s nincs kinek és minek elmondani a földrengés sújtottságában is csodálatos szamarkandi főmecset, a Bibi Hanum történetét és a virágos gaz­dagságú verssort sem e me­cset szépségéről... „Bibi Hanum kupolája lenne a világ legszebb csodája, ha nem borulna az ég kékje reája”. És nem tanulhatna itt sem 30 ezer diák és nem élhetne majd háromszáz- ezer ember az ősi falak kö­zött ha nem lenne víz... A S/ll” iff az élet Pon­A „O/ll 111 tnsabban itt is. Csak itt nyilvánvalóbb a víz és az ember egysége, mint sok helyütt, másutt a világon. Gyurkó Géza Következik: Szaliv Adilov tanítványai Titkos segélyprogram Mint a Business Week Ma­gazin című amerikai hetilap hírül adja, Nixon elnök mun­katársai egy több milliárd dolláros segélyprogramot ta­nulmányoznak, Az összeget az indokínai országok hely­reállítására fordítanák. A Program részleteit azért tart­ják titokbah, hogy önálló kezdeményezésre serkentsék a többi nyugati államot, el­sősorban Japánt. Svédorszá­got és Franciaországot és el­kerüljék. hogy egy esetleges nemzetközi újjáépítési segély „túlságosan amerikai színe­zetű” íegyen. A hetilap tud­ni véli, hogy a Fehér Ház által előirányzott összeg nem haladja meg jelentősen az eddig nyújtott amerikai gaz­dasági segély évi összegét. Fogyasztói ' kongressz us Több millió fogyasztót képviselő — 300 küldött vett részt a Fogyasztói Egyesülések Nemzetközi Szervezetének — a svéd fő­városban megtartott 7. vi­lágkongresszusán. A kong­resszus tárgya „Az élet mi­nősége”, bizonyítja a fo­gyasztók csoportjainak egy­re növekvő érdeklődését az égyéni bevásárlás aktusán túlmenő problémák iránt­Mint kiderült, a fogyasztók valamelyik cég elleni közös akciója nem azért indul például, mert termékeinek minősége nem felel meg a kívánalmaknak, inkább azért, mert a cég az em­beri közösségre úgyneve­zett „külső költségeket” kényszerít rá, például azzal, hogy a gyártás folyamán beszennyezi a folyóvizet. Spanyol gazdasági expanzió Spanyolország erősíti gaz­dasági kapcsolatait az arab világgal- A Hispanoil spa­nyol olajvállalat tulajdoná­ban van 49 százalékban a Kuwait-Spanich Petroleum Company, amelynek két termelő olajkútja van Ku- waitban és most úgy lát­szik, hogy spanyol hajógyá­rak olajtartályhajókat fog­nak építeni a Perzsa-öböl­ben levő állam számára. Geofizikusok a tengeren A világon egyre nagyobb figyelmet fordítanak a Föld felületének kétharmadát borító tengerek alatt rejtő­érclelőhelyekre is rábuk­kantak. ha ezek kitermelése még nem is indult meg. A Szovjetunió erősen ér­ző természeti kincsekre. Az utóbbi egy-két évtized alatt sok kellemes meglepetés ér­te a kutatókat: a part men­ti tengerfenékbe fúrt kutak tetemes kőolaj- és földgáz- mennyiség kitermelését tet­ték lehetővé. Tengeralatti dekelt a partvidéki és part­tól távoli tengerrészek kin­cseinek felderítésében és kiaknázásában. A kutatás legújabb módszereit felhasz­nálva 18 kutatóhajó keresi az olaj-, földgáz és érclelő­helyeket a tengereken. Jéghegyek cl vontatás a Egy dán hajómentő vál­lalatnak támadt az gz ötle­te, hogy az Északi-Sark vi­dékéről elvontassák azokat a repülőgépről felderített jéghegyeket, amelyek az olajfúrások és olajkutatások útjában állnak. Kaliforniai vállalatok is foglalkoznak jéghegyek elvontatásával, de más célból: ők a kali­forniai partok mentén sze­retnének édesvizet nyerni a jéghegyekből. öntés, szovjet technológiával Két amerikai vállalat, a Reynolds Metals és a Kai­ser Alumínium and Chemi­cal elhatározta hogy az alumínium öntecsek olvasz­tásánál szovjet technikát alkalmaz. A vonatkozó sza­badalmak értelmében az alumínium öntése úgy vé­gezhető el hogy az olvadt fém nem érinti az öntőfor-% ma falait: erre a „csodára” elektromágneses mező segít­ségével nyílik mód. Ugyan­így érik el. hogy tiszta ma­rad az öntecs felülete és nem alakul kj áz a bizo­nyos „bőrréteg”, amelyet a későbbiek folyamán me­chanikus úton kell eltávo­lítani. Japánok a kínai piacon Az utóbbi hónapokban a japán vállalatok valósággal lerohanták a kínai piacot. Amikor a japán miniszter- elnök megérkezett Peking- be. egy sor fontos egyez­ményt már aláírtak a kí­nai hatóságok és a japán ipari szakemberek­A Hitacsi, a japán villa­mosipari konstrukciók első számú nagysága több mint 70 millió frankot kitevő szerződést írt alá, amely­nek értelmében két. egyen­ként 250 000 kW teljesítmé­nyű hőerőművet szállít Kí­nának. A Komacu közel 33 millió frankos megrende­lést kapott építőipari gépi berendezések és közmunka­gének szállítására. A negye­dik japán „kereskedelmi üzletház”, a C. Itoh 7200 tonna poliésztert szállít Kí­nának. Becslések szerint a Kíná­ba irányuló japán eladások összege 1977-re eléri a 3 milliárd frankot. Kína ugyanebben az évben 2 milliárd frankos eladást eszközöl a „felkelő nap or­szágába.” Kislakások és idó'sek otthona Zürich város tanácsa a város lakossága elé terjesz- tette és szavazásra bocsá­totta a hardaui építkezés tervét amelynek alapján a városrészben — amennyi­be,-, a lakosság jóváhagyja a tervet — 605 kommuná­lis lakást, idős emberek számára 116 kislakást és 85 nyugdíjas számára idősek otthonát, a személyzet szá­mára egy lakóházat, egy óvodát és 1100 gépkocsi be­fogadására alkalmas parko­lóházat építenek, 101,5 mil­lió frank költséggel. Kínai—osztrák egyezmény Csütörtökön Pekingben kínai—osztrák kereskedelmi és fizetési egyezményt ír­tak alá. Az okmányt, kínai részről Pai Hszians-kuo külkereskedelmi miniszter, osztrák részről Josef Stari- bacher kereskedelmi és iparügyi miniszter látta él lr i o 0v és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom