Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKJ ÁRA: 80 FILLÉR XXIII. évf. 282. sz. 1972. nov. 30., csütörtök. Következetes A szovjet párt- és kormányküldöttség tegnapi programja É mnnkáspoiitika H osszú időre megszabja a feladatokat az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi állásfoglalása; amely a X. Pártkongresszuson hozott határozatok immár kétéves tapasztalatait elemezte, értékelte. A vég rehajtást dinamikus fejlődés és nagy eredmények kísérik, de esetenként objektív okok és szubjektív hibák is gátol jak. A szerteágazó elemzést, az árnyalt értékelést négy ol­dalon s összesen — ahogy valaki kiszámolta — 1314 sorban közölték a napilapok. Feldolgozása a mélyebb összefüggések s az első hallásra kiragadott részletek megértése, a végre­hajtásban érdekelt állami, párt- és társadalmi szerveknél csakúgy, mint az olvasók körében, hosszabb időt igényel, A mélyenszántó politikai állásfoglalást, az intézkedé­sek és tennivalók szerteágazó sorát szerves egésszé ötvözi az egységes szemlélet, a következetes politika, az elvi alap, amelynek gyökerei a több mint 15 évvel ezelőtti, az elleni forradalom leverését közvetlenül követő időszakra nyúlnak vissza. Szervesen, ebből következtek a X. pártkongresszus nagy jelentőségű állásfoglalásai is. Nincs és nem lehet szó tehat a X. pártkongresszuson jóváhagyott politika korrek­ciójáról. A kiigazítások csak az irányvonaltól való eltérés­re, a gyakorlat, a végrehajtás esetleges hibáira vonatkoznak. A Központi Bizottság mostani állásfoglalásából ismét félreérthetetlenül kicsendül, hogy a párt politikája követke­zetes munkáspolitika. Mert a társadalmi fejlődés fő ereje, a töretlen haladás biztosítéka a politikailag tisztánlátó, a forradalmi gondolkodású s a tettekben, a társadalmi ak­tivitásban is élenjáró munkásosztály. „A munkásosztály ma­gatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista mun kaverseny és a brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt’” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. Ez a munkás-maga­tartás, munkásszemléiet, munkáspélda vörös vonalként hú­zódik végig a KB-határozat sok megállapításán, elvi alapot, osztályalláspontot szolgáltatva napjaink új és bonyolult kérdéseinek megítéléséhez. rthető módon a munkásosztály legszervezettebb, a modern technikát kiszolgáló rétegei, az állami 1 nagyüzemek munkásai élenjáró szerepet töltenek be a termelésben, és a politikai és a társadalmi munkában egyaránt. Társadalmunk e legöntudatosabb része elévülhetet­len érdemeket szerzett a hatalom megszerzéséért és megszi­lárdításáért folyó küzdelmekben, és sok áldozatot hozott a szo­cialista társadalom gazdasági létalapjának megteremtésében, fejlesztésében. Természetes tehát az is, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén behatóan foglalkoztak az állami nagyüzemek munkásainak gondjaival, helyzetük javításával. E munkásrétegeket közvetlenül érinti a határozat, ami­kor felszólítja a gazdasági irányítószerveket, hogy „külön vizsgálják meg, és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szük­séges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell ki­dolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglal­koztató 8—10 nagyvállalatnak a korszerűéitésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök”. Az intézkedések, a további elemzésre váró feladatok egész sorát említi a határozat. Közöttük szerepel a fejlődési leginkább szolgáló üzemek munkaerő-gondjainak megoldá­sa, a létszámmegtakarításra ösztönző bértömeg gazdálko­dással kapcsolatos kísérletek bátorítása, a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozása a nagy- és kisüzemek, valamint az állami, a szövetkezeti, és a magán szektor kö­zötti bérfeszültségek felszámolása. Végül, de nem utolsó sorban az intézkedések közt szerepel az allami Ipar mun­kásainak és művezetőinek kiemelt, központi béremelése. Mindez, bár fontos, mégis a KB legutóbbi nagy jelentő­ségű állásfoglalásának csupán egyik vetülete, metszési pont­ja. Tegyük nyomban hozzá: az is csak vázlatosan. Még hosszú ideig, sokféle oldalról és szemszögből szükséges ta­nulmányozni a KB megállapításait. Természetes, hogy első hallásra az áremelések akadtak fenn az emlékezet hálóján. Jóllehet nehéz, sőt lehetetlen megérteni néhány tucatnyi nyomtatott sort az 1314-ből kiragadva. A tejtermékekre például az állam tarthatatlanul sokat ráfizet: á 3.00-as tejre 3.60-at, az 5 forintos vajra pedig 6 forintot. S az is könnyen feledésbe merül, hogy az áremelésekre legérzékenyebben reagáló rétegeknél, annak hatását szociálpolitikai intézke­désekkel ellensúlyozzák. Érdemes továbbá arra a megál­lapításra is emlékezni, hogy hatósági áremelésre 1978-ig már nem kerül sor s a piaci árak maximális stabilizálá­sara pedig határozott intézkedéseket hoznak. A bejelentett áremelések annak a felelősségteljes poli­tikának a részét képezik, amely több mint 15 év óta a nép Jávát, az életszínvonal emelését, a társadalmi közérzet ja­vítását célozza. Végeredményben bármilyen paradox módón its hangzik, a megdolgozott forintok értékállóságát, a ki­egyensúlyozott áruellátást, szolgálja a cigaretta és az ége­tett szesz áranak emelése, azzal, hogy pénzügyi fedezetet teremt az 1973. évi költségvetés rendkívüli bér- és szőri- alis kiadásaihoz. Á sok a megújuló erőfeszítések, amelyek a KB ülésé nyomán a hatékonyság emelésére, a termetes kor­szerűsítésére, szerkezetének javítására, költsége­inek csökkentésére irányulnak baérlelik majd gyümölcsüket, s hozzájárulnak a zavartalan áruellátáshoz, az árszínvonal stabilizálásához, sőt esetenkénti csökkentéséhez. E felada­tok megoldásának fő bázisa az ipar, legfőbb társadalmi ereje pedig a munkásosztály. A munkásosztály élenjáró kezdeményezései, fegyelmezett, öntudatos napj munkája, társadalmi kisugárzása a népgazdaság fejlődését, az egész Bép, a parasztság, az értelmiség javát is szoLgálja. Kádár János és L /. Brezsnyev találkozója — Látogatás a metró új szakaszán A delegáció több tagja a délelőtt öt Ágárdon, a délutánt Hernádon töltötte Kádár János és Leonyid B rezsnyev találkozója Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára között Budapesten novem­ber 28-án és 29-én találkozókra került sor Megvitattak a magyar—szovjet politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés sokoldalú fejlesztésének kérdéseit. Külö­nös figyelmet szenteltek ap MSZMP és az SZKP közötti szoros, baráti kapcsola­tok továbbfejlesztésének. Kádár János és Leonyid Brezsnyev kicserélték nézeteiket a testvéri szocia­lista államok közötti együttműködés el­mélyítéséről, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió aktív részvételéről a szo­cialista országok kollektív szervezeteiben; valamint annak a harcnak a kérdéseiről, amelyet a szocialista közösség folytat a béke megszilárdításáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért Európában és az egész világon. Kádár János és Leonyid Brezsnyev meg_ beszéléseit rendkívül szívélyes légkör, a teljes kölcsönös megértés és az egység szelleme jellemezte. Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára tegnap az MSZMP KB székhazában talál­kozott Konsztantyin Katusevvel, az SZKP KB titkárával. Beszélgetésük során, amely meleg, baráti légkörben zajlott le, eszme­cserét folytattak' a két párt nemzetközi tevékenységének és együttműködésének néhány kérdéséről. Konsztantyiü Katusén és Pullai Árpád — ugyancsak tegnap találkozott a beteg- szabadságon tartózkodó Komócsin Zoltán­nal, az MSZMP. PB tagjával, a KB tit­kárával A metró Kossuth téri állomásán A hazunkban tartózkodó szovjet párt- és kormány- küldöttség tegnap is gazdag programot bonyolított le. leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet de legáeió vezetője a főváros néhány új létesítményével ismerkedett. Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának társaságában felkereste a inetró rövidesen megnyíló kelet-nyugati szakaszának Kossuth Lajos téri állom á­sát, majd Óbudára látogatott el. Részt vett a látogatáson Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára. Andrej Gromi- ko, a Szovjetunió külügy­minisztere, valamint Marjai József külügyminiszterhe­lyettes is. A Kossuth Lajos téri met- ro-állomásnál Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke, Nagy Richárd, a bu­dapesti pártbizottság titká­ra és dr. Várszegi Gyula, a metró budapesti földalatti vasút igazgatója fogadta a vendégeket. A magasrangú látogatók megérkezésekor éppen a Leningrádból ide­szállított mozgólépcső üze­melését ellenőrizték a szak­emberek. A berendezéssel — mint Szépvölgyi Zoltán az állomás megtekintése közben megjegyezte — na­gyon elégedettek, kifogásta­lanul működik. A most üzembe állított berendezés csakúgy, mint a metró egész építkezése egyik szép példá­ja a szovjet és a magyar nép testvéri kapcsolatainak. Kifejezésre jutott ez az épít­kezéssel kapcsolatos műsza­ki tanácsadásban, szakem­berek kiképzésében, a kü_ lönféle berendezések, fúró­pajzsok, tübingek, kocsik szállításában. A most futó motorkocsik például egy Moszkva-kömyéki gyárból származnak. Mintegy 18 millió rubel értékű szovjet berendezés, felszerelés segí­tette és segíti a főváros új közlekedési vonatának meg­építését, működését A vendégek megtekintett fék a mozgólépcső gépházát, majd a 35 méter mélyben lévő állomáson folytatódott a metró működésével kap rsolatos közvetlen eszme­(Folytatás a 3. oldalon) ni DÖSÍTÁSO K - 11 ÍKfck ^TUDÓSÍTÁSOK —'H ÍKKK| Helyszíni közvetítés a magyar—szovjet barátsági Nagygyűlésről A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormány- küldöttség ma Csepelen barátsági nagygyűlésen ta­lálkozik a főváros dolgozói val. A televízió és a Kos suth rádió 13 óra 30, illet­ve 13 óra 25 perces kezdettel helyszíni közvetítést ad a nagygyűlésről, amelyen Ká dár János és leonyid Brezsnyev mond beszédet. A rádió a 18 órakor kéz dódő esti krónikában hang felvételről, a televízió 20 óra 45 perckor képfelvétel­ről ad részletes beszámolót a baráti találkozóról, A KGST rádiótechnikai állandó bizottságának ülése Szerda reggel a Magyar Néphadsereg Központi K'nbjának nyári helyiségé­ben megkezdődött a KGST rádiótechnil J-i és elektro­nikai ipari állandó bízott ságának XXII. ülése. A ta­nácskozást dr. Horgos Gyű la koho- es gépipari minisz­ter a bizottság elnöke nyi­totta meg, külön üdvözölve a szovjet küldöttséget a Szovjetunió megalakulásá­nak közelgő 50. évforduló­ja és a jugoszláv delegációi országuk nemzeti ünnepe alkalmából. A kormány nevében Va lyi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az ülés résztvevőit, össze sen 36 téma megvitatását tűzték napirendre. A bi­zottság hosszú távú prog ramjál az integráció újabb elemeivel egészítik kJ, jóvá­hagyják az 1973. évi mun­katervet, megszabják az 1967—80-as évekre szóló terv-koordináció ágazati fel­adatait, megvitatják a koo­peráció és a szakosítás ki­terjesztésének kérdéséit, Küldöttközgyűlés előtt Ma délután ülést tart a MÉSZÖV elnöksége. A ta­nácskozáson a megyei kül­döttközgyűlés anyagait vi­tatják meg és hagyják jó­vá az elnökség tagjai. A napirendi témák: ajánlás a fogyasztása és takarékszö­vetkezetek 1973. évi üzlet- politikai célkitűzésének elő készítéséhez, valamint az elnökség jövő évi munka- programja. Magyar tudósok utaztak a Szovjetunióba A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája elnöksé­gének meghívására a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ren­dezett akadémiai ünnepi közgyűlésre Erdey-Gruz Tibor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, » Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tiszteletbeli tagja, Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, az SZTA tisz­teletbeli tagja és Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára szerdán Moszkvá­ba, utazott. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelentek a Szovjetunió budapesti nagykövetségének vezető munkatársai. Színházi hírek A Magyar Színházművé­szeti Szövetség tegnap este a Szigligeti Színházban ar, előadás, után vitát rende­zett a Pillantás a hídról című Milier-drámáróí. A vi­tavezető Horvav István, a Vfbszinház rendezője és Demeter Imre, a Film Szíir* ház Muzsika főszerkesztő helyettese volt. A Magyar Televízió Len­gyel ballada címmel tv-já< tékot készít, melynek sze­repeit a szolnoki szigligeti Színház tagjai játsszák. A rendező Szőnyi G. Sándor. A próbákat Szolnokon tart­ják, a felvételre Budapes* ten kerül sor, , . ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom