Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 3ü. Tömeges életveszély Általános egyetértés Helsinkiben A háború természetesen önmagában is életveszélyt je­lent. Mostanában azonban egyre több szó esik egy olyan, komoly tömegeket fenyegető életveszélyről, amelynek csali közvetve van köze a háborúhoz. Még pontosabban: ennek a veszélynek talán több köze van a vietnami háború esetleg közeledő végéhez. Hosszú hetek óta sokasodnak a Saigonból keltezett ag­gasztó hírek. Ezek a Thieuék által nem is cáfolt jelentések arról számolnak be, hogy a rezsim ezrével veszi őrizetbe az új politikai foglyokat és a régi foglyok tízezreit fenye­geti fizikai megsemmisítéssel. A Délvietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya kénytelen volt nyilatko­zatban felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét a ter­vezett tömeges orgyilkosságokra. A veszély valóságos. Sajnos, ezeknek a módszereknek Saigonban megvannak a maguk nehezen feledhető hagyo­mányai. Az 1954-es genfi megállapodás után világszerte ismertté vált — többek között — Phu Lói neve. Ebben a helységben működtette a korábban a francia gyarmato­sítókat, majd az új urakat, az amerikaiakat kiszolgáló apparátus az egyik legnagyobb koncentrációs tábort. Phu Lóiban kizárólag politikai foglyokat őriztek. Főleg olyanokat, akiket éppen a genfi egyezmény ér­telmében szabadon, kellett volna bocsátani. És azokat, aki­ket már a megállapodás aláírása után vetettek a tábor poklába. Aztán Phu Lói foglyai egyszer csak hullani kezd­tek. Százával, ezrével. Saigonban természetesen semmit nem jelentettek az esetről. Csak amikor néhány becsületes nyu­gati újságíró leleplezte, hogy a lágerben valami szörnyűség történik, következett a hírhedt hivatalos magyarázkodás: „ételmérgezés”. Mint kiderült, ez igaz volt. Csakhogy az ételt felsőbb utasításokra mérgezték meg a tábor őrei! Most, amikor a DIFK drámai nyilatkozata elhangzott, a világnak újra eszébe jutott Phu Lói és annyi más. ha­sonló eset. Nem szabad hagyni, hogy ezek megismétlődje­nek. Meg kell akadályozni a tömeggyilkosságokat! (KS) Washingtonba erkezett Nguyen Phu Due, Thieu Saigon! el­nök személyes megbízottja, bogy találkozzék Nixon elnök­kel. Az amerikai hírmagyarázók döntőnek minősítik az ame­rikai elnök és Thieu megbízottjának szerdai találkozóját Kép: Nguyen Phn Dúc érkezése után a Washington köze­iében lévő Dulles nemzetközi repülőtéren. •'.Aí-jjir-Ví.'. ■ Véget ért a LEMP plénuma Közzétették a LEMP KB ifjúsági problémákkal fog­lalkozó plénumának hatá­rozatát és Edward Gierek KB első titkárnak az ülésen elhangzott vitaösszefoglaló­ját. A kétnapos tanácskozá­son — részben a probléma­bizottsági vitában — össze­sen 130-an szólaltak feL A négy probléma-bizottság munkájáról összefoglaló je­lentések készültek. A Politikai Bizottság elő­terjesztése alapján a KB kibővített ülése átfogóan ele­mezte az ifjúság helyzetét, problémáit, majd elfogadta a párt téziseit „A fiatal nemzedék részvétele Len­gyelország szocialista építé­sében — a párt, az állam és a nép feladatai az ifjúság nevelésében’* címmel. Edward Gierek vita-zár­szavában a többi között a következőket hangoztatta: A népi Lengyelország je­lentős eredményeket ért el az oktatásügy fejlesztésé­ben. Most azonban tovább kell lépnünk. A nevelésben kiemelkedő szerepet kell játszania a munkára való nevelésnek, az egész oktatási folyamat­nak ezt a célt kell szol­gálnia. A szánok a továbbiakba» hangsúlyozta a társadalmi fegyelem fontosságát, amit a népi demokrácia alapjá­nak nevezett Aláhúzta, hogy a lengyel párt célja az or­szág fejlesztésének meggyor­sítása. Amerikai képviselők Moszkvában A szovjet és az amerikai törvényhozói szervek kép­viselői közötti kapcsolatok fejlesztését, az európai biz­tonság és együttműködés problémáit érintették azon a beszélgetésen, amelyre teg­nap került sor a Kremlben Alekszej Sityikov, az Inter1 parlamentáris Unió szovjet csoportjának elnöke és Hu­bert Humphrey szenátor, a neves amerikai politikus között. A beszélgetés során a két fél állást foglalt a két ország parlamenti kap­csolatainak fejlesztése mel­lett. Befejeződött a leltár. december 1-től. Újból ArusIt a rroglohus Budapest, XIII., Dráva u. 13—15. sz. alatti raktára ÖTVÖZETLEN LEMEZEK, RÜD- ÉS IDOMACÉLOK nagy választékban. RAKTÁRRÓL KAPHATOK. Üzleti órák: hétköznap 7—15 óráig (szombat kivételével). Telefon: 404—965. Azonnali kiszolgálás! Grecsko—Messmer találkozó Pierre .Messmer francia miniszterelnök kedden este vacsorát adott Andrej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere tiszteletére, aki— mint jelentettük — hivatalos lá­togatáson van Franciaor­szágban. A vacsorán francia rész­ről részt vett Michel Deb- ré hadügyi államminiszter, más miniszterek és katonai vezetőle Szovjet részről Pjotr Abraszimov nagykö­vet és a Grecsko marsall kíséretéhez tartozó szemé­lyiségek voltak jelen. Holland választások Szerda reggel megnyíltak a szavazófülkék Hollandiá­ban. Az ország nyolc és fél­millió választópolgára a nap folyamán a holland alsóház 150 mandátumának sorsáról szavaz. A jelenlegi előrehozott parlamenti választásokat az tette szükségessé. hogy a nyáron az ötös koalícióból kiléptek a »Demokratikus Szocialisták 70” elnevezésű párt miniszterei, s a Bies- heuvel-kormány kisebbségbe került az alsóházban. (150 mandátumból 74 volt a koa­líció.) Hollandiában egyébként tegnap szavazott először 800 ezer fiatal választópolgár. A választói korhatárt nem­régiben 21 évről 18 évre csökkentették. Megkezdődött a közel-keleti vita Az ENSZ-közgyűlés közel- keleti vitájának első szóno­kaként tegnap Mohamed El- Zajjat egyiptomi külügymi­niszter mondott beszédet. Az egyiptomi külügymi­niszter felkérte a világszer­vezetet, hogy „haladéktala­nul és igen komolyan” fi­gyelmeztesse Izraelt, ha „nem hajlandó eleget tenni az ENSZ alapokmányában vállalt kötelezettségeinek”, akkor fontolóra veszik, hogy tagságát felfüggesztik és végső esetben kizárják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéből. Amennyiben az ENSZ nem tudja helyreállítani az igazságos békét a Közel- Keleten, úgy Egyiptom — az ENSZ alapokmányban az agressziók áldozatainak vi­lágosan elismert jogával él­ve — kész minden eszköz­zel helyreállítani törvényes jogait, „bármilyen hosszú ideig tart és bármilyen sú­lyos áldozatokat követel is a harc” —, mondotta az egyiptomi külügyminiszter. Az ellenzék pénzelői Nyugatnémet politikai kö­rökben kisebb izgalmat kel­tett a Stem cimű folyóirat egyik cikke, amelyben olyan értesülést röppent fel, hogy a nyugatnémet kormány lé­pésekre készül egyes mono­poltőkés csoportok ellen, amelyek a választások előtti hetekben pártpolitikai sem­legességüket megtörve az el­lenzék javára súlyos össze­gekkel pénzelték a jobbol­dali sajtó uszítókampányát. A cikket első oldalon fel­tűnő tálalásban ismerteti a szélsőjobboldali Die Welt száma. A cikk továbbá tudni vél az ipari és kereskedelmi ka­marák szövetségének „meg- íegyelmezéséről”, amiért a választási harcban az unió­pártok mellé állt. Eszerint Brandt tanácsadói olyan törvénytervezet megfogalma­zásán fáradoznak, amelyek értelmében a szövetségbe fel kell venni az egyes szak- szervezeteket is. A cikk azzal zárul, hogy ez csak a kezdet lenne, amelyet később majd az SPD. a kormány és a szak- szervezet részéről „közös le­számolás” követ. MANILA Ferdinand Marcos Fülöp* szigeti elnök bejelentette.; hogy a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Basilan-szi- geten harcok folynak fegy­veres csoport és a kormány egységek között. A lázadók kilétéről az elnök semmit sem közölt. Ezeken a terüle­teken koncentrálódik a Fü- löp-szigeti mohamedán ki­sebbség. BERLIN Dr. Mitdank, az NDK Külügyminisztériumának osztályvezetője és dr. Stru­ve, a nyugat-berlini kor­mányzó polgármester sze­mélyi irodájának vezetője tegnap tanácskozott egy­mással a nyugat-berlini schönebergi városházán a karácsonykor és újévkor várható nagy utasforgalom zavartalan lebonyolításának előkészületeiről. MOSZKVA A Kremlben tegnap meg­nyílt a szovjet értelmiség alkotói szövetségeinek együt­tes plénuma, amelynek té­mája: a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évforduló­ja és a soknemzetiségű szovjet kultúra fejlődése. VARSÓ Szerdán összeült a len­gyel nemzetgyűlés. Az idén márciusban megválasztott szejmnek ez a 8. plenáris ülése. LA PAZ < A bolíviai kormány úgy döntött, hogy rövid úton intézi el a munkások bérkö­vetelési mozgalmát Alfredo Arcé Carpio tárca nélküli miniszter, akinek már tár­gyalásokat kellett volna kezdenie a szakszervezetek képviselőivel, közölte, sem- mifé’e utasítást nem kapott Banzer elnöktől az eszme­cserére. A keddi ülésen létrejött ügyrendi megállapodást kö­vetően az európai biztonsá­gi és együttműködési kon­ferencia előkészítésével fog­lalkozó nagyköveti tanács­kozás Helsinkiben tegnap megkezdte az általános po­litikai vitát. Eddig a jelen­lévő 34 nagykövet közül 25 jelentkezett szólásra. Malcev szovjet nagykövet, az általános politikai vita első felszólalója hangsúlyoz­ta: az előkészítő tanácsko­zás összehívását számos or­szág együttes erőfesztíése tette lehetővé. Külön ki­emelte a finn. kormány jó­szolgálatait. Azokat a gyakorlati kér­déseket kell megvitatnunk, amelyek az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia összehívásával kap­csolatosak — hangoztatta a szovjet nagykövet. — Meg kell állapodnunk a tanács­kozás összehívásának helyé­ről, időpontjáról, a részve­vők összetételéről, a napi­rendről és a konferencia ügyrendjéről. A szovjet nagykövet java­solta, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia színhelyéül — a finn kormány eredeti meghívásának megfelelően — válasszák Helsinkit. A biz­tonsági konferencia összehí­vásának időpontjára a szov­jet delegáció véleménye sze­rint 1973 június vége lenne a legalkalmasabb. Ami a részvevőket illeti, az európai országokon kívül az Egyesült Államok és Kanada vehet­ne részt a biztonsági kon­ferencián. A napirendet illetően a szovjet nagykövet kifejtette: a biztonsági konferenciának ki kell dolgoznia az európai biztonság és az államok kö­ha tározó szerződés végleges aláírása még nagyobb mér­tékben segíti elő majd az európai helyzet enyhülését. Kormánya nevében állást foglalt a biztonsági konferen­cia megrendezése mellett. Gerard Andre francia nagykövet ugyancsak kifeje­zésre juttatta kormánya megelégedését a jelenlegi ta­nácskozás összehívásával kapcsolatban s hangoztatta, hogy Franciaország követke­zetesen állást foglalt az eu­rópai biztonsági konferencia összehívása mellett. E kon­ferenciának szerinte három témakörrel kell majd fog­lalkoznia: a biztonsággal — amely a többi között a köl­csönös kötelezettségvállalások rendszerén alapulhat — az együttműködéssel, — amely­re Franciaország kész min­den állammal, akkor is, ha jelenleg egy nagyobb egység kialakításán fáradozik — s a kapcsolatoKkal, amelyek­nek a francia vélemény sze­rint magukba kell foglalniok a népek közötti szélesebbkö- rű kapcsolatokat, a kulturá­lis cserét, az információk cseréjét is, beleértve az egyes emberek közötti közvetlen kapcsolatok fejlődését. Valck Lucassen, Hollandia és Adrien Meisch, Luxem­burg nagykövete nagyjából azonos témákat érintett, mint a francia és a nyugat­német képviselő: mindketten egyetértettek az európai biz­tonsági konferencia összehí­vásának gondolatával, de is­mételten aláhúzták a „leg­gondosabb előkészítés” fon­tosságát. Mindkét NATO-ország képviselője szólt arról, hogy napirendbe kell foglalni az „emberek és eszmék szabad áramlásának” kérdését is. Mint ismeretes, korábban Helsinkiben folytatódik az európai biztonsági konferenciát előkészítő tanácskozás. Képünkön Alain Pierret francia nagykövet újságírókkal beszélget a november 29-i ülés után zötti kapcsolatok alapelveit, a kereskedelmi, gazdasági, tudományos műszaki kapcso­latok elveit, a környezetvé­delmi együttműködés kérdé­seit. s meg kell határoznia egy olyan szervezet felállí­tását. amely az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozik. Adam William a Lengyel Népköztársaság nagykövete hangoztatta: Lengyelország történelmi tapasztalataiból kiindulva nagy jelentőséget tulajdonít az egész Európát átfogó együttműködésnek. A nagykövet utalt azokra a kedvező fejleményekre, ame­lyek elősegítették az enyhü­lést Európában és hangoz­tatta, a szovjet—amerikai tárgyalások ugyancsak nagy­mértékben kihatottak a nem­zetközi légkör kedvező ala­kulására. A lengyel kor­mány véleménye szerint a jelenlegi tanácskozás célja az európai biztonsági és együttműködési konferencia szervezési elveinek kidolgo­zása. A nyugati országok kép­viselői közül elsőnek Detlev Scheel, az NSZK nagykövete szólalt fel. A nagykövet utalt a ked­vező európai fejleményekre, hangsúlyozva a Szovjetunió­val és Lengyelországgal lét­rejött megegyezések jelentő­ségét s kiemelte, hogy a két német állam viszonyát meg­egyes nyugati körökben ez­zel a fogalmazással akartak utat nyitni az ideológiai fel­lazítás számára a szocialis­ta országokban. A szerdán elhangzott felszólalásokban egyébként mind a Szovjet­unió, mind a Lengyel Nép- köztársaság nagykövete hangsúlyozta: a napirendnek ki kell terjednie az egyre szélesedő kulturális csere kérdéseire is. Az általános politikai vita első napját az jellemezte, hogy általános egyetértés nyilvánult meg az európai biztonsági konferencia ösz- szehívásának lehetőségét és szükségességét, valamint a témakör egyes kérdéseit il­letően. A szocialista orszá­gok képviselői konkrét ja­vaslatokat tettek a bizton­sági konferencia idejére és helyére vonatkozóan. A nyugati országok fel­szólalásaiból ez a konkrét javaslat egyelőre hiányzott s egyes felszólalásokban olyan követelések mutatkoz­tak, amelyek nem annyira a konferencia összehívásának elősegítését szolgálják, mint inkább politikai feltételeket akarnak szabni megtartásá­hoz. Az első nap általános vitája mégis azt mutatta, hogy a részvevők szüksé­gesnek tartják az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia összehívását s annak megrendezését- ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom