Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november Í4. Hány csillag van a Fiaslyúkban Hogyan születnek a csillagok Korunk egyik legkiválóbb asztrofizikusa, Viktor Ambarcumjan, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának elnöke, a bju- rokani asztrofizikai obszervatórium igazgatója. A hatvannégy éves tudós alkotó pályafutása rendkívüli termékenysége révén lenyűgöző. Munkái alapvető fontosságúak az asztrofizika számos területén, és óriási szerepet játszanak abban, a mit a modern csillagászat „forradalmának” szokás nevezni. Megjelent a Delta Magazin A világűr távoli térségeiben gigászi energiaforrások működnek: az elmúlt évtizedben több mint 120 röntgencsillagot sikerült felfedezni. Ezekről az eredményekről és a legújabb felfedezésekről részletes képet ad a Delta tudományos magazin új száma. Ismerteti az ősember-kutatás legújabb, sokat vitatott kérdéseit, a kenyai Rudolffá környékén újabban feltárt hominida leleteket, amelyek közül felfedezőik néhányat a Homo habilis maradványainak tekintenek. Beszámol arról, hogy magyar kutatók lehetővé tették: a háztáji gazdaságokban szalma-ágyáson valóságos gombagyárak létesíthetők, a barna óriás harmatgomba „Kerti óriás” változatának termesztésére. Izgalmas élettani kísérletekről tudósít „A távirányítóit majom” című cikk, amely felveti a kérdést: helyettesítheti-e a komputer az agyat? Szovjet kutatóknak ultrahangokkal végzett kísérletekben sikerült meggyorsítani a folyadékok felszivárgását a hajszálcsövekben, s ez új megvilágításba helyezheti az élő világ anyagcserefolyamatainak egy részét is. Ugyancsak szovjet eredmény az izomzatban keletkező biofeszültségekkel vezérelt „mindent tudó” műkéz, amelynek újabb változatairól számol be a Delta. Ismerteti az autók stabilitásával kapcsolatos kísérleteket („Autók a szélben”), beszámol acélból épített házak elkészítésének technikájáról, színes tudósítást közöl „giganto- ■rnániás” délszaki növényekről és tájékoztat azokról az újabban ismét megerősített feltevésekről (s a feltevések bizonyítékairól), miszerint Közép-Amerika öskulturája Egyiptomból származik. Számos további információ, kis, képes beszámoló, Delta-lexikon és száznál több — javarészt színes — kép egészíti ki a Delta Magazin most megjelent új számát. • t Ősi festmény A görögországi Thíra szigeten a kréta-mükénei civilizációhoz tartozó kisméretű festmény töredékeire bukkantak a régészek. A töredékek a Nílu”: folyót, vadászjeleneteket, egy ősi várost. mükénéi harcosokat és a mindennapi életből vett jeleneteket ábrázolnak. Hasonló leleteket eddig csak Kréta szigetén, a királyi palota romjai között találtak. Ambarcumjan akadémikus néhány esztendővel ezelőtt új hipotézist állított fel a csillagok keletkezéséről, születéséről. Abból a feltevésből indult ki. hogy a világűrben valamilyen csillag előtti, szupersűrűségű anyag létezik. Ezen anyag tömegének átváltozása közönséges állapotúvá — csillag-anyaggá: ez a csillagok keletkezésének „titka”. A folyamat fokozatosan megy végbe, és az „újszülött”. fiatal csillagok anyagának egy része csillag- efőtti állapotban marad, e csillagok központi magvá- ban. Ennek egyes darabjai a csillag felszínére kerülhetnek, sőt az azt körülvevő térségbe is. Valószínű, hogy minden ilyen darabka a szupersűrű állapotból spontán megritkult állapotba mehet át. Ennek során robbanás történik, robbanási energia szabadul fel, s a csillagászok fellobbanást figyelnek meg. A csillag-előtti anyag „készletei” idővel kimerülnek, a fellobbanások fokozatosan kihunynak. Fellobbnó fények A bjurokani obszervatórium kutatásai csak nemrég derítették fel annak a csodálatos jelenségnek a fizikai lényegét, amelyet első ízben 1936-ban figyeltek meg: az Orion-csillagkép egyik csillaga váratlanul sokkal fényesebb lett; 1970- ben a Hattyú csillagkép egy gyenge csillaga néhány hónap alatt százszorosára növelte fényességét! És ez a százszoros ragyogás ideig- óráig megmarad. Az ilyen csillagokat, amelyek egyszerre rendkívüli fényerőre tettek szert, Ambarcumjan akadémikus fuoroknak nevezte el. Véleménye szerint, ufej lángolásuk” szorosan összefügg a csillag-előtti anyag átalakulásával. E csillagokban valamilyen időpontban olyan körülmények alakulnak ki. amelyek elősegítik a csillag-előtti anyagnak látható elektromágneses kisugárzássá való átváltozását. Ez a folyamat, amelyet a csillagászok a maximális fényesség időszakának neveznek — valószínűleg több száz évig tart. Vannak azonban másféle folyamatok is, amelyek — Ambarcumjan akadémikus véleményé szerint — szintén a csillagelőtti anyag átalakulásával függnek össze. A Napnál kisebb tömegű csillagok — a törpe csillagok — között akadnak úgynevezett fellobbanó csillagok. Fellobbanásulc — amely váratlan és egy percig vagy néhány másodpercig tart — együtt jár a fényesség több tízszeresére, sőt olykor több százszorosára való növekedésével. Ezután a csillag megőrzi fokozott ragyogását, de fél vagy egy óra múlva fényereje a szokásosra csökken. A csillag visszatér normális állapotába. Mivel Napunk, természete folytán, hasonlít a fellobbanó csillagokhoz, elméletileg a Nap ilyen fellobbanása is elképzelhető. Az embereknek afeonban aligha sikerül „gyönyörködniük” az efféle látványban, illetve átélniük a napenergia ilyen roppant megnövekedését, mégha csupán néhány pillanatig tart is. Reméljük, efféle fellobbanások nem következnek be... 700 csillag Fellobbanó csillagokat találtak a fiatal csillaghalmazok és csoportok között. 1967-ig a Fiastyúk ismert halmazában hatvan fellob- banó csillagra bukkantak. De hány lehet összesen, hányat nem fedeztek még fel? Ezt senki sem tudta. Ambarcumjan vezetésével, Bjurokanban módszert dolgoztak ki a Fiastyúk valamennyi fellobbanó csillagának értékelésére. Váratlanul kiderült, hogy legalább 700 ilyen van... ha nem több. Ez az eredmény hiteles statisztikai számítási módszerek alapján született. Ennek során figyelembe vették azt is, hogy a fellobbanások időszakossága véletlen lehet. és kétszer fellobbanó csillagok is létezhetnek. Számuk tehát 700. De ösz- szesen hány csillag van a Fiaslyúkban? Megszámlálásuk azokon az adatokon alapult, amelyekkel a csillagászat rendelkezett: az e halmazt alkotó csillagok összesített tömege nem több 500 Nap-tömegnél. Az eredmény így hangzott: a Fias- tyúkban nem lehet 1000-nél sokkal több csillag. Ennélfogva, többségük — fellobbanó. De mindössze hatva- nat fedeztek fel! — Amikor erre az elméleti következtetésre jutottunk — meséli Ambarcumjan akadémikus — igen ér- dekfesztíő megfigyelések kezdődtek: a csillagok fel- lobbanásait „lestük”. E fellobbanások észlelése azonban igen nehéz, bonyolult feladat, és ebben a munkában „szövetkezésre” kértük fel a magyarországi Kon- koly-Thege Miklós csillag- vizsgálóban, valamint egy olasz és egy mexikói obszervatóriumban tevékenykedő kollégáinkat Az együttes megfigyelések négy éven át folytak, és végül is nagyszerű eredményt hoztak. Jelenleg már több mint 250 fellobbanó csillagot ismerünk a Fias- tyúkban. És ez a szám szüntelenül növekszik. A gyakorlat tehát — négy jelentős obszervatórium egységes program szerint végzett csillagászati megfigyelései — teljesen igazolták az elméleti számításokat. • • Öreg csillag: a Nap A íellobbanás meghatároz zott szakasz a csillag életében. A számítások kimutatták. hogy a csillagok fejlődésének ez a szakasza legalább több száz millió évig tart. Idővel a fellobbanások csökkennek, a viszonylag kisebb mértékűek azonban sokáig megmaradnak. Példa erre egy olyan öreg csillag, mint a mi Napunk. (Vajon nem hangzik szokatlanul, sőt szomorúan, hogy a Nap öreg csillag!?) A tejútrendszer méreteihez képest jelentéktelen fellobbanásai nemcsak égitestünk életében, hanem az emberiség életében is fontos szerepet játszanak. A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra. hogy a naptevékenység befolyásolja az emberek testi és lelki állapotát, a bioszférát a Föld bolygón lejátszódó, számos folyamatot. A fiatal csillagok fellob- banásai során akkora energia szabadul tel, amely több száz millió, sőt milliárd hid- rogénbomba robbanásával egyenértékű. Ez a „fellob- banási tevékenység” óriási szerepet játszik a csillagok evolúciójában, különösen fejlődésük kezdeti szakaszában. Ezt a rendkívül fontos tényezőt azonban egészen a közelmúltig nem ismerték. Egyetlen, manapság létező csillag-evolúciós elmélet sem veszi figyelembe a fejlődés fellobbanásos fázisát. Ambarcumjan akadémikus művei világosan bebizonyították e felfogás helytelenségét. Irina Lunacsarszkaja UNESCO-díjak Dr. Rene Maheu, az UNESCO vezérigazgatója szerdán, este Párizsban átnyújtotta a szervezet 1972. évi tudományos díját és az 1971-évi Kalinga-díjat. Az előbbit Viktor A. Kovda szovjet tudós, a Szovjet Tudományos Akadémia Mező- gazdasági és Talajtani Intézetének igazgatója kapta az öntözés és a műtrágyázás terén szerzett érdemeiért, vele együtt kilenc osztrák tudós egy új acélfinomítási eljárásért. A Kalinga-dijat Pierre Auger a francia atomfizikus kapta, ö az UNESCO tudományos részlegének igazgatója, s a genfi európai nukleáris kutató-központ elnöke. A magyarországi üzemek többféle alkatrészt készítenek a Togliattiban lévő Zsiguli gépkocsigyárnak. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára évente háromszáz ezer darab kompiettt műszerfalat szállít. November hónapban kerül szállításra a félmilliomodik műszerfal. A képen: a kész műszerfalak \égellenőrzése. Francia expedíció Francia sarkkutatók 16 tagú csoportja utazik a Déii- sarkvidékre Paul-Emile Victor vezetésével. A szakemberek részt vesznek, a Délisarkvidéken lebonyolódó nemzetközi glaciológiai programban. Kutatási területük Franciaország területének háromszorosa. A Dumont-d' Urville-től mintegy 30 kilométer távolságban, 900 méteres magasságban fekvő „Carrefour” támaszponton várja a francia kutatókat a korábbi expedíció által otthagyott műszerkészlet Ezekkel folytatják a legutóbbi sarki nyár alkalmával megkezdett kutatásokat Az expedíció felszereléséhez öt „Castor” típusú, hei~ nyótalpas jármű, továbbá hat alumínium szánkó tar tozik. Ezenkívül a tudományos műszerek szállítására két szánkó áll* rendelkezésükre. Lézer a szemész szolgálatában A lézersugár alkalmazása lehetővé teszi, hogy olyan korrekciós szemüveget írjanak fel a betegnek, amely tökéletesen alkalmazkodik a szeméhez. Ezzel a módszerrel semmiféle szubjektív tévedés nem fordulhat elő. A páciensnek ezentúl nem kell megmondania, melyik üveggel lát jobban, vagy rosz- szabbul. Éppen ezért a lézersugaras megoldás elsősorban a gyermekszemészek nélkülözhetetlen segítőtársa lesz. Varsó panorámája A Varsóba látogató vendégek városnéző programjából nem maradhat ki a tukörülbelül tízezerén gyönyörködhetnek a szüntelenül fejlődő, épülő Varsó padomány palotája, a lengyel főváros legmagasabb épü-, lete. A harmincadik emeleten körülfutó teraszról naponta norámájában. A harmincadik emeletre gyorsjáratú liftek biztosítják a nagy forgalom zökkenőmentes lebonyolítását. Mexikó-őrülct a divatban Egy kiló jóminőségű gyapjúfonalból készül a meglehetősen bumfordi kötöttkabát. Alapszíne nyers fehér, ebben szinte lángolnak a különböző élénk színek. Ebben az öltözékben közlekednek a fiatalok New Yorktól Londonig és Párizsig. Röviddel ezelőtt az új divat meghódította Mi'ánót és Rómát is. „Az első mexikói kardigánszállítmány néhány nap alatt elkelt” — mondja egy neves milánói szakember. Az Olaszországban kereskedelmi forgalomba került kardigánokat kivétel nélkül Mexikóból importálták. Ez a magyarázata annak, hogy az új divatcikkek méregdrágák. Kivétel nélkül mind kézi munka. Falusi asszonyok készítik majd, az üzletemberek házról házra járva begyűjtik és szállítják külföldre. Furcsa hajnövesztés George Draffin, 73 éves angol nyugdíjas, aki húsz év óta teljesen kopasz volt, furcsa hajnövesztő módszert alkalmazott. Sajnálatos módon módszerét aligha lehet népszerűsíteni. Az idős ember néhány hónappal ezelőtt kinyitotta gáztűzhelyét és egy hirtelen robbanás arcáról és fejéről leégette a bőrt. Amikor a sebek begyógyultak, feje búbján sűrű hajzat nőtt ki. A je'en- ségre az orvosok még nem találtak magyarázatot. Festőállvánnyal az országon át Litvánia ipari és kulturális központjában, Kaunas- ban akvarell-kiállitás nyílt „Litvánia a baráti népek családjában” címmel, amelyen a szövetséges köztársaságokban járt nemzetiségi művészek állították ki új alkotásaikat A kiállítás anyaga a Szovjetunió népeinek életéről és az 50 éves Szovjetunióról ad érdekes képet. P. Porutyisz, az ismert litván akvarellművész, több ezer kilométert tett meg, időnként gyalogosan járva az országot — hátán a fes- tőállvánnyal. Alkotásainak hősei: a szibériai tajga favágói, a Togliatti Autógyár munkásai, a közép-ázsiai Mureki Vizierőmű-komple- xum szerelői és az Ural kohászai. Ös krokodil tojás 2000 éves kroködiltojást találtak krokodilembrióval együtt a felső-egyiptomi Kom Ombo mellett. Nagysága körülbelül egy kacsatojáséval egyenlő. Nem Zene a beton Az ausztráliai Sydney egyik bankjának padlózata alól öt napon át halk zene hallatszott. A hatodik napon a titokzatos koncert félbeszakadt. A tisztviselők megnyugtatására az egyik betonöntő munkás elmondmessze ettől a lelettől több mumifikált krokodilra leltek. Volt köztük 25 centi- méteres és 4 méteres állat is. Az új lelet az asszuáni múzeumba került. alatt ta, hogy munka közben a helyszínen hagyta táskára” dióját, amelyet figyelmetlen munkatársa lebetonozott. Mindaddig szóit a zene) amíg az elemek ki nem merültek. , „
