Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
1972. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Erdőmunkások ősszel Az epós, szeles idő nagyon megnehezíti az erdő- munkások dolgát minden tekintetben. Azokét is, akik a művelésben szorgoskodnak: erdőt újítanak vagy telepítenek, facsemetéket ültetnek, aminek szintén most van a dandárja. Nagy próbatétel az ilyen időjárás a fatermelőknek is. Ök a már megnőtt erdőben dolgoznak. Vagy azért, hogy egyes fák kivágásával gyé- rítsék, ritkítsák az erdőt, s ezáltal a meghagyott fák gyorsabban növekedjenek; vagy pedig, ha már a gyé- ritett faállomány is évek múltán vágásra érett, az egészet — szakszóval mondva — kitermeljék. Ezután megfelelő talajelőkészítés, majd erdőfelújítás következik, facsemeték újraülteté- sével. Altár gyérítehelc, akár a teljes erdő kitermelésén dolgoznak, a kivágott fákat mindenképpen további megmunkálással teszik alkalmassá arra, hogy értékesítsék, vagy ipari feldolgozásra előkészítsék. E követelmények szerint kell a lti- döntött fát méretre vágni és legallyazni a helyszínen. Onnan — a felázott talaj rendkívül mostoha „útviszoA kidöntött nyárfát Tamási András Stihl motorfűrésszel méretre darabolja. nyai” közepette — géppel szállítják a további megmunkálás helyére vagy a rakodóterekre. A lehetőséghez képest mind az erdőművelés, mind a fatermelés és feldolgozás műveleteit gépesítették. s tovább gépesítik, korszerűsítik. Így a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kunszentmártoni erdészetében is, ahol a Gagarin nevét viselő fatermelő és a Zalka Mátéról elnevezett kérg'ező brigád munkájának voltunk tanúi. Mindkét kollektíva a szocialista brigád cím többszörös birtokosa. Tamási András vezeti az öttagú Gagarin-brigádot, amely Öcsöd térségében Stihl motorfűrésszel nemesnyár erdőben dolgozik. Tamási 20, négyen 10 évnél is hosszabb ideje dolgoznak a gazdaságnál. Tamási az elsők között kapott motorfűrészt, dicséretes helytállásáért pedig többször Kiváló Dolgozó kitüntetést. Mind az öten Öcsödön laknak, de — ha arra van szükség —, nemcsak az erdészet, hanem a gazdaság területén, nagy távolságban is készek munkát végezni. A hattagú kérgező brigád — Borsos Imre vezetésével — a korszerűség híve. Hogy azzá vált, abban nagy érdemei vannak a kollektíva korábbi vezetőjének, Hegedűs Imrének, aki nemcsak összekovácsolta a brigádot, hanen képessé tette arra is, hogy a hazai gyártású, automata kérgezőgépet hatékonyan, gazdaságosan üzemeltessék. Példaadóan, más erdészeteknél hasonló kér- gezőgéppel dolgozó munkásoknak is. Lakat a moziajtón Ha valaki Jászladényon a moziműsor után érdeklődik, lemondó kézlegyintés kíséretében tudja meg, hogy utoljára fél éve volt vetítés a moziban, azóta csak a tv- tulajdonosok nézhetnek filmet. A mozi terméskő alapokra épült, egyszerű földszintes ház. A lábazat felett körben salétromös víznyomok, a vakolat helyenként lemállott. Az épületen csupán a bejáratot lezáró El- zett-lakat az új. A moziépület fele a tavalyi magas vízállás miatt beázott és megroppant, bármikor ösz- szedőlhet, ezért életveszélyes, nem lehet benne vetíteni. Jászladányon tehát nincs mosd. Ha valami nincs, az egyszeriben fontosabb lesz, mint bármikor. A falubeliek méltatlankódnak. micsoda állapot az. hogy egy tízezres településen ne legyen filmvetítés. A pénz másra kell A mozi annyiban Jászla- dányé, hogy a községben van, de egyébként a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat tulajdona. S mivel nem a községé, nem tudnak vele mit kezdeni. Ettől függetlenül akárkié, a tanács nem foglalkozhat vele „érdemben”, mert nincs rá pénz. Sokféle beruházás terheli a kasszát, köztük a bölcsőde építése, amely azért mégiscsak fontosabb, mint egy mozi. Tehát: a községnek nincs módjában a mozikérdés megoldása, az ideiglenes segítség lehetőségeit azonban nem zárják ki. Felajánlották, hogy a moziüzemi vállalat rendezzen vetítéseket a művelődési házban. Ámenetileg jobb A művelődési ház nagytermében van gépház keskenyfílm vetítéshez. A nézőtéren többen elférnek, mint a. volt moziban. Hetenként két napot tudnak biztosítani, amikor két-két előadást tarthatnak, tehát átmenetileg ez is jobb, mintha egyáltalán nem lenne semmi. Ez elfogadható megoldás, ha azt nézzük, hogy négy előadás is előadás. De nem lesz előadás, mert a szakértők szerint sem akusztikailag, sem technikailag nem alkalmas a nagyterem vetítésre. A vállalat csak normál- vagy szélesvásznú előadásokat rendezhet. Ahhoz pedig átalakításra van szükség: álmennyezet, gépházbővítés, lépcsődöntés, villanyhálózat átszerelése — legalább 400 ezer forint. Az átmeneti állapot megszűntével vissza kellene alakítani a termet ugyanennyiért. A vállalat vonakodik A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat vezetője szerint: — A régi mozi életveszélyes, felújítani nem érdemes, új mozit kell építeni — hárommillióért. — Mikor? — Nem tudjuk. Minden pénzünket felhasználtuk 1975-ig. Hét helyen építünk. A leendő Szolnoki mozi 12 millió forintot vesz el. — És addig mi lesz? — Semmi. A művelődési ház átalakítási költségeit nem vállaljuk, egyébként abba nem mehetünk bele, hogy két vetítési napot adjanak. nem éri meg. Egy tízezres lakosú községben az nem kultúrpolitika, hogy kétszer vetíthessünk egy héten. — Átmeneti megoldás? — Nem vállaljuk az átalakítást, anélkül meg nem alkalmas a terem. — Kevésbé igényes átmeneti megoldás, pL vándorvetítés? — Arra nem vagyunk berendezkedve. Egy megoldás van. Üj mozit építeni. — Mikor? —• A pénzügyi heíyzet következtében körülbelül.« A gyulai példa Jászladányon nincs mozi. A községi tanácsnak nincs pénze, a moziüzemi vállalatnak sincs. A község lakói megoldást sürgetnek — az sem baj. ha az „átmeneti”, hiszen legkevesebb három évre szólna. Csak egy példát ehhez: Gyulán az átalakítás alatt álló Erkel mozi teljes berendezését átszállították a zeneiskola nagytermébe, és 400 ezres átalakítás nélkül fél éve „átmeneti” vetítéseket tartanak. — Pedig ezenkívül működik még egy mozi Jó lenne, ha nemcsak a magyarázatot, hanem a megoldást is keresnék. I. Zs. 1973. január 1-től Változások a nyugclíjszabályokban A különböző korkedvezményes idők egybeszámítása A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybeszámítják. A külföldön eltöltött időnek azonban csak azt a tartamát lehet az új szabályok szerint is számításba venni, amelynek során az igénylő bányában, föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörökben. Ha az igénylő egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben és egyéb korkedvezményes munkakörben is dolgozott ehhez az időhöz — az új szabályok szerint — az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben eltöltött minden 30 napot 50 nappal számítják hozzá. Katonai szolgálatban eltöltött idő A fegyveres erők, illetve fegyveres testületek hivatásos állományában eltöltött szolgálati időnek korkedvezmény szempontjából való elismerése eddig csak a fegyveres testületi szabályok biztosítottak lehetőséget Ezeket a rendelkezéseket most a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályokban is felvették. így a fegyveres erőknél, illetőleg fegyveres testületeknél a hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött vagy abba beszámított időt, ha a nyugdíjat a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint állapítják meg, korkedvezményes időként kell figyelembe venni, ha a Hivatásos szolgálat nem jogvesztéssel (lemondással) 1954. szeptember 30-a után szűnt meg. A fegyveres erők és fegyveres testületek továbbszolgáló állományában, valamint hadkötelezettség alapján katonai szolgálatban töltött vagy ezziel azonosnál-: tekinthető idő beszámítására vonatkozó szabályok változatlanok maradtak, tehát ezt az időt abban az esetben lehet a korkedvezmény szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőzően és követően 30— 30 napon belül a jegyzékben felsorolt munkakörben dolgozott. Mikortól kapható ösztönző nyugdíjpótlék A korkedvezmény új szabályai kihatnak az ösztönző nyugdíjpótlékra is- A jelenlegi szabályok szerint ugyanis korkedvezmény alapján, igen kevesen igénylik az ösztönző nyugdíjpótlékot, mivel ahhoz férfiaknál 25 évi korkedvezményes munkakörben eltöltött idő, és az 55. életév betöltése, nőknél pedig 20 évi ilyen munkakörben eltöltött idő, és az 50. életév betöltése utáni továbbdolgozás szükséges. Azok a dolgozók, akik ennyi időt nehéz munkával eltöltöttek, általában ösztönző nyugdíj- pótlékra nem tartanak számot, hanem igénybe veszik a korkedvezményes nyugdíjat. Az új szabályok szerint minden olyan dolgozó, aki bármikor legalább 10 évet (nő 8 évet) korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött, és nem veszi igénybe a korkedvezményes nyugdíjat, hanem tovább dolgozik. a korkedvezményes korhatára elérése után munkában töltött évei után ösztönző nyugdíjpótlék illeti meg. Az ösztönző nyugdíjpótlék az ilyen dolgozót akkor is megilleti, ha a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságának a megszerzése után — a nyugdíj igénybevétele nélkül — már nem korkedvezményes munkakörben dolgozik. így például: nő dolgozó, aki jelenleg (tehát 1972-ben) 51 éves és — mondjuk — 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövő volt. Az új szabályok szerint 3 évi korkedvezmény illeti meg, tehát 1973-ban (52. életévének az elérésekor) nyugdíjba mehetne. Ha nem megy nyugdíjba, hanem tovább dolgozik, az 52. életévénél! betöltését követően — akár szövő, akár más munkakörben — a munkában töltött minden teljes év (minden 365 naptári nap) után a nyugdíjkiegéázítésen kívül ösztönző nyugdíjpótlék is megilleti. (Folytatjuk) A KIS KÉPÍRÓ A Móra Ferenc Könyvkiadó, a megyei könyvtár és a Néplap gyermekrajz-pályáza- tát vizsgáló zsűrinek már az első fordulóban azonnal szemébe tűnt egy krétarajz. Feltűnő térérzék, ötletes kompozíció, pompásan jellemzett alakok, ízléses színek: kétségkívül kiemelkedett a mezőnyből. A meglepetést főként az okozta, hogy a rajzok alkotója, Papp János, mindössze i0 éves, és ráadásul a tiszaburoi általános iskola tanulója, ahol nincs is rajzszakos pedagógus. Egy ideig haboztak is, hogy jutalmazzák-e a rajzot: felnőtt segítségre gyanakodtak. Aztán hétről hétre érkeztek a jól sikerült illusztrációk Tiszaburáról. Futballozó srácokat, cicaországot, mélytengeri halakat vagy sárkány- nj’akazó páncélos vitézt kellett ábrázolni- Papp JancsiNovember 30-án kezdik vetíteni a szolnoki Tisza moziban A fekete város című filmet, amely nagy sikert aratott a képernyőn. A Zsurzs Éva rendezte tv-film mozi-változatát a szolnoki bemutatót követően a mezőtúri, majd a túrkevei filmszínházak is bemutatják. Képünkön: a film egyik jelenete. \ nak mindegy volt Egyforma könnyedséggel és korához képest érett ábrázoló-készséggel vetítette papírra őket rajzai mindig hamisítatlan mesehangulatot árasztottak. Ezek után mi is kíváncsiak lettünk a kis illuszrátorra, s kerestük a tiszaburaj iskolában. Nem találtuk ott. Megtudtuk, hogy Papp Jancsi évek óta asztmás tünetekkel küszködik, s ezért alig járhat Iskolába, rendkívül érzékeny a levegőre és különösen a hidegre. Édesanyja segítségével otthon tanul, általában hetenként beszámol nevelőjének a tananyagból, így is kitűnő tanuló első osztálytól kezdve. Otthon találkoztunk vele. Megszámlálhatatlan filctolla, zsírkrétája és akvarellkészle- te között. Élénk tekintetű, vidám fiú. — Mindig a rajztáblánál ül — mosolyog az édesanyja. —• Szinte előbb tanult meg rajzolni, mint beszélni. — Épp egy térképen dolgozom — mutatja Jancsi. — Alig mozdulhatok ki a szobából, hát legalább rajzban bejárom a világot. És mit rajzol még? Mindent, amit lát maga körül, és lóként, amit elképzel, Különös kedvvel eleveníti meg olvasmányélményeit, nagyon kedveli a tudományos-fantasztikus könyveket, az egyikből egy egész kis képregényt szerkesztett. Készít karikatú- kat is, életkorához illő felszabadult derűvel. Csak az a fájdalma, hogy mivel alig hagyhatja el a szobát, nemigen rajzolhat modell és természet után. Szülei gyógyszerészek. Rajzkészségét valószínűleg édesanyjától örökölte, aki képzőművészeti. gimnáziumba járt. Nagyon szeretnék, ha Jancsi szakszerű irányítást kapna, és kétségtelenül bontakozó tehetségét érettebb korára is át tudnák menteni. Persze a legfőbb, hogy mielőbb meggyógyuljon. Búcsúzóul megkérjük, hogy rajzoljon valamit. Bal kézbe fogja a filctollat (mint mindig), kipillant a gyógyszertár üvegajtaján, épp megáll előtte egy traktor. Egy perc múlva ott van előttünk a papíron, biztosan ívelő, pontos vonalakkal. (önkéntelenül is Csontvárv jut eszembe, ahogy elkészítette első rajzát a patika előtt megálló ökrösszekérről.) S*. 3.
