Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

ö SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 19. 50 éves a Szovjetunió Belorusszia — a közös ügyért As alábbiakban a Belorussz Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese és Tervhivatalának elnöke. Filipp Kohonov arról ír. hogyan fejleszti gazdaságát Belorusz- szia, szövetségben a többi testvéri szovjet köztársasággal. KÜLPOLITIKÁK Nottogas A jugoszláv Naftagas 1949-ben létesült, olaj- és gázkutatás, valamint^ ter­melés céljából. Akkor mind" össze 448 dolgozója volt. Ma a Naftagas alkalmazottai­nak száma 4510 és olajfino- mi tó kapacitása a Pancevo-i és Növi Sad-i olajfino­mítókban eléri gz 1 880 000 tonnát évente. A Naftagas három olajfi­nomítója az olajszármazé­kok teljes skáláját, termeli. Fő működési területe a nyersolaj, természetes és folyékony gázok, benzin, speciális rendeltetésű repü­lőgép-üzemanyagok. Diesel­üzemanyagok. gázolajok, bi­tumentermékek, motorola­jok és különféle kenőanya­gok előállítása. Ezen túlme­nően a Naftagas különböző vegyianyagok előállítására. Ezen túlmenően a Naftagas különböző vegyianyagok e’ őálítására Is specializáló­dott. Ilyenek1 a korrózióál­ló anyagok, desztillált zsír­savak, zsírsav-am inók és egyebek­A Naftagas a legkülönbö­zőbb feladatok megoldására képes az olajkutatástól kezdve, az olajfúráson és felszínrehozáson keresztül, az olaj és természetes gáz termeléséig. Kutatásokat végeznek olaj. gáz és szár­mazékaik kinyerésére és szállítására vonatkozóan. Belorusszia az egész Szov­jetunió területének körülbe­lül 1 százaléka, lakossága pe­dig az összes szovjet népesség 3.7 százaléka; mintegy 207 000 négyeztkilométerén 9 millió lélek éL Évfordulók alkalmával szo­kás, hogy összehasonlítsuk azt, ami volt, azzal, ami lett. 1971-et bajosan hasonlíthat­juk 1922-höz. a Szovjetunió megalakulásának évéhez; ab­ból az időből kevés statiszti­kai adatunk van és akkor gyakorlatilag a 0 pontról kellett kezdenünk. Belorusz- sziában ugyanúgy, mint az egész szovjetországban a há­ború utáni pusztulás uralko­dott. A háború után véghezvitt építőmunka — szemléltetően mutatta, mekkora erők rej­tőznek a szocialista tervgaz­dálkodásban, a szovjet népek testvéri barátságában. Segít­ségükkel a köztársaság cse­kély öt év alatt elérte a há­ború előtti színvonalat Eb­ben az időszakban az ipari termelés átlagos évi növeke­dési üteme 17.3 százalék volt. Jó hírnév a világban És ez nem csupán mennyi­ségi növekedés volt. A belo­russz ipar a műszaki-tudo­mányos forradalom vívmá­nyainak széleskörű elterjedé­sével fejlődik. A többinél gyorsabban fejlődnek a mű­szaki haladást meghatározó iparágak: az elektro-energe- tika, a gépgyártás, és fém- megmunkálás. a vegyipar', a petrokémiai ipar, az üzem­anyagtermelés. A nyolcadik ötéves terv során több mint 500 fajta új teíméK gyártását vezettük be, közöttük nagy teherbíró képességű teher­autók, újfajta traktorok, a második számítógép-nemze­dékhez tartozó Minszk—32 tí­pusú elektronikus számító­gépek, nagypontosságú szer­számgépek, polietilén, lav- szán, kaprolaktám, nitrogén- és foszforműtrágyák gyártá­sát. A belorussz gyártmányok jó hírnévnek örvendenek: Európában, Ázsiában, Afri­kában, Amerikában több mint 90 ország vásárolja őket. Hadd idézzem itt azt a táviratot, amelyet nem­rég a minszki traktorgyár kapott annak a francia cég­nek az igazgatójától, amely a belorussz gépek francia- országi eladásával foglalko­zik; „Megelégedéssel és me­leg köszönettel igazoljuk a Minszkből szállított első tíz, szántásmélységet szabályozó traktor vételét. Várjuk az új traktorokat. Ha a belo­rusz traktorokat időben szállítják, ez maga biztosít­ja sikerüket az őszi vásá­ron”. Köztársaságunk a Szovjet­unión belül első helyen áll a káliműtrágya, az elektro­nikus számítógépek, a siló­kombájnok, és a második helyen a tehergépkocsik, mo­torkerékpárok és lenszövetek gyártása tekintetében. A kilencedik ötéves terv Az új, kilencedik ötéves terv széles távlatokat nyitott a köztársaság előtt. Az ipar termelése 58 százalékkal növekszik. És ezek nyomós százalékok: ebben az ötéves tervben 1 százalék majdnem kétszer annyit ér, mint az előzőben. Az iparágak favo- rítja ezentúl is a villany­energiaipar, a gépgyártás, az elektronika, elektrotechnika, a kőolajtermelés, a vegyipar és a petrokémiai ipar. va­lamint a műszeripar lesz. Gyorsított ütemben fejleszt­jük a könnyűipart és az élelmiszeripart, amelyek köz­vetlenül a nép szükségletei­nek kielégítésére termelnek. A belorussz mezőgazdaság a tej- és hústermelő szarvas­marha-tenyésztés, a sertés- és baromfitenyésztés, a len- és burgonytermelés terén való fokozott szakosodás irá­nyában halad. A hústerme­lés másfélszeresére, a tejé 1,4-szeresére, a tojásterme- lés 1,9-szeresére növekszik. A gabonafélék hozama a tervidőszak végére eléri a hektáronkénti 27—28 mázsát az 1970. évi 17 mázsával szemben. Emlékmfikomlex: a breszti vár hősei Lengyelország a KGST-ben A varsói személyautógyárban készülnek a Polski Fiat személygépkocsik . Lengyelország területi szempontból a Szovjetunió és Mongólia után a KGST harmadik legnagyobb orszá­ga. Ugyanakkor az ipari össztermelés és a lakosság lélekszáma tekintetében a Szovjetunió után a második helyen áll. Ha Lengyelországnak a KGST-ben elfoglalt helyéről szólunk, feltétlenül figye­lembe kell vennünk a kiin­dulási pontot. 1950-ben, amikor újból elérték a há­ború élőtti ipari termelés színvonalát, a mezőgazdaság tiszta termelésének értéke még mindig meghaladta az iparét Annak idején Len­gyelország, — Csehszlovákiá­tól és az NDK-tól eltérően — mind ipari, mind népe­sedési szempontból szerény infrastruktúrával rendelke­zett. (Túlsúlyban volt a me­zőgazdasági lakosság, ked­vezőtlen képet mutatott az iskolázottsági struktúra, nem rendelkeztek ipari hagyo­mányokkal. stb.) Éppen ezért az iparosítás mind termelé­si. mind szociális vonatko- x zásban tőkeigényes befekte­téseket követelt. Ezek ered­ményeként azonban igen gyorsan emelkedett az ipar részaránya a nemzeti jöve­delem termelésében. Az ipar részaránya 20 év alatt, va­gyis az 1950. évi 37.1 száza­lékról 1970-re 57.5 százalék­ra. vagyis több mint 20 szá­zalékkal nőtt. Lengyelország az esetek többségében a mennyiségi termelés tekintetében a KGST országok csoportjában a Szovjetunió után a máso­dik helyet foglalja el. A legközelebbi években Lengyelország helye még jobban megerősödik. A je­lenlegi (1971—1975. évi) len­gyel ötéves terv az összes ipari termelés 50.2 százalé­kos növekedését irányozza elő, s kiemelten kezeli a villamosgép- és a vegyipar fejlesztését. A villamosgép­ipar termelése 75.3 százalék­kal, a vegyiparé pedig 63.8 százalékkal növekszik. A népgazdaság. — külö­nösen az ipar — gyorsütemű fejlődése megteremti a len­gyel külkereskedelmi forga­lom gyors növekedésének alapját. Lengyelország kül­kereskedelmi forgalmának értéke az 1950. évi 5209.6 millió deviza álotyról (1 de­viza zloty = 0,225 rubel) 1971-re már elérte a 31640.Q millió deviza zlotyt. Az or­szág Ily módon a KGST tag­államok komoly kereskedel­mi partnere lett A lengyel külkereskedelmi forgalom 61.9 százaléka a KGST or­szágokkal bonyolódott. Lengyelország a KGST tagállamok fontos gép. be­rendezés, szállítóeszköz, fű­tő- és nyersanyag, valamint fogyasztási iparcikk szállító­ja. A KGST piacokra Len­gyelország szállítja az ősz- szes gép és berendezés több mint háromnegyedét, a fűtő- és nyersanyag közel felét, a fogyasztási iparcikkek több mint kétharmadát, a mező- gazdasági és élelmiszercik­kek 20 százalékát Lengyel- ország kb. 13 százalékkal részesedik a KGST kereske­delmi forgalmában. Lengyelország a sokéves gazdasági együttműködési gyakorlat és a KGST taná­csa 25» ülésszaka határoza­tainak megfelelően szakadat­lanul erősíti és bővíti ter­melési kooperációját és fo­kozza a szakosodást a KGST országokkal. A szocialista közösség országaiba szállított lengyel gépek és berendezé­sek kb. 25 százaléka szako­sított termék. Ebből 60 szá­zalék a szállító és halász­hajókra, a vasúti személy- és teherkocsikra jut Másik 40 százalékát a vegyipari, textil- és kötszövőipari gé­pek és berendezések, rádió technikai és elektronikai termékek, hajómotorok és golyóscsapágyak adják, Magyarország Európa biztonságáért November 22-én megkez­dődnek Helsinkiben az euró­pai biztonsági értekezlet sok­oldalú előkészítését szolgáló tanácskozások. Ennek kap­csán a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál tájé­koztattak arról, hogy Ma­gyarországon az elmúlt évek­ben, milyen fontos állomásai — eseményei, rendezvényei — voltak a kontinensünk békéjéért és biztonságáért társadalmi síkon folytatott küzdelemnek. — Ismeretes, hogy a Var­sói Szerződés államainak ve­zetői 1969. március 17-én a magyar fővárosban adták ki a jelszót; „Váljék Európa az egyenjogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kontinensévé!” Ekkor bocsá­tották ki a nevezetessé; vált budapeseti felhívást, amely a gyakorlati megoldás út­jára vitte az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet előkészítésének ügyét. E felhívás nyomában meg­gyorsult a haladás egy ál­talános európai biztonság —• szocialista szövetségeseivel karöltve és velük teljesen összhangban, — a magyar kormány és egész társadal­munk is igyekezett kivenni a részét. Október 4-én, 5-én tartotta VII. kongresszusát a magyar békemozgalom, e kongresszuson külön munka- bizottság foglalkozott „Az európai biztonság és felada­taink” című témával. 1970- ben a Hazafias Nép­front budapesti bizottságá­nál fontos kezdeményezés született; hívják össze az európai fővárosok békekonfe­renciáját. Az év krónikájá­hoz tartozik, hogy csupán az első félévben 350 nagygyű­lésen és több ezer üzemi röpgyűlésen, méltatták az európai biztonsági értekezlet összehívását célzó nemzetkö­zi tanácskozások jelentősé­gét. 1971- ben hazánkban is a társadalmi mozgalmak széle­sedése jelezte az európai együttműködési folyamatot. Az esztendő tavaszán, má­jus 14 és 17 között Budapes- adott otthont a Béke-világ- tanács közgyűlésének. A be­terjesztett magyar dokumen­tum leszögezte: abban, hogy a kontinens történetében ed­dig példátlanul hosszú idő óta sikerült biztosítani a bé­két, jelentős szerepe van az európai szocialista országok közösségének, politikai, kato­nai és gazdasági erejüknek. A Magyar Országos Béke­tanács azt ajánlotta a köz­gyűlésnek, hogy a béke és a biztonság megteremtéséért — félretéve a nézeteltéréseket — meg kell valósítani konti­nensünk békeerőinek széles körű összefogását. A közgyű­léssel egyidóben zajlott le a magyar fővárosban az euró­pai országok békemozgalmi képviselőinek tanácskozása. Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága 1971. szeptem­ber 30-án alakult meg. A bizottság feladata, hogy szervezze, serkentse, össze­fogja a magyar társadalmi szervezeteknek azt a tevé­kenységét, amelyet az euró­pai biztonság együttműködés előremozdításáért folytatnak, lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar társadalom foko­zatosan bekapcsolódjék az európai párbeszédbe, felada­tának tekinti, hogy hozzájá­ruljon az európai népek köz­gyűlésének. összehívásához, s arra törekszik, hogy miha­marabb hívják össze a kor­mányközi biztonsági értekező letet. Jelehtős társadalmi megmozdulás volt 1971-ben a magyar és olasz parlamen­ti képviselők, közéleti szer mélyiségek találkozója Bu­dapesten. Véleménycseréjük során megegyeztek abban, hogy lehetséges és elenged­hetetlen az államok európai biztonsági és együttműködési értekezletének összehívása. Ez év júliusában magyar parlamenti képviselők utaz­tak Rómába további tanács­kozásra. — . Az idén a Hazafias Népfront V. kongresszusa úgy foglalt állást, hogy a népfrontmozgalom teljes ere­jével támogatja az európai biztonsági értekezlet gondo­latát, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának mun­káját. — A magyar békemoz­galom európai biztonsági he­tet rendezett 1972. május 6—13 között. Ebben az idő­szakban a fasizmus fölött, aratott győzelem évforduló­ja alkalmából tartott ese­mények középpontjába is a* európai biztonság kérdése került. Több olyan nem^tífcör zi tanácskozáson is voltak a magyar küldöttek, ahoi Európa volt a téma. Ezek közül kiemelkedő esemény volt az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése, amely június 2—5 között zaj­lott le Brüsszelben. Magyar- országot 17 tagú küldöttség képviselte. A közgyűlésről kiadott dokumentum brüsz- szeli felhívásként vált is­mertté. — A brüsszeli közgyűlés után az európai biztonság és együttműködés magvar nemzeti bizottsága úgy fog­lalt állást, hogy tevékenyen részt vesz a felhívás érvé­nyesítésében. Arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait felhasználva erősítse az euró­pai béke. a biztonság és az együttműködés társadalmi tömegbázisát. Zajtalan város A régi ágyú, amelynek lövése a hagyományok szerint a delet jelzi, hamarosan az egyetlen jelentékeny zajforrás lesz Leningrádban. A Szovjetunió e második legnagyobb városában az általános városfejlesztési terv részeként való­sítják meg a zaj leküzdésére kidolgozott programot. Ennek eredményeként minden ismert „városi” zaj a minimálisra csökken- Mozgó laboratóriumok figyelték a város 250 leg­forgalmasabb útját és az adatokból akusztikai térképet állítottak össze. Ötven útvonalon megtiltották az éjszakai forgalmat és csaknem ugyanennyi utat lezártak a teherautók elől.- Befe­jezéshez közeledik a várost gyűrűalakban körülvevő főút­vonal építése: ezen közlekednek majd a teherautók a vö­rös peremén. A közlekedésben a legnagyobb változás a villamosoknál következik be, új rendszerű, zajtalan kocsik járnak majd a lesülyesztett. hézag nélküli gineken, amelyek „elnyelik” a kerekek zaját. Kétszer lehetne aratni Algéria, Tunézia és az UNESCO egy közös bizott­sága foglalkozott a Szahara öntözésére vonatkozó terv kidolgozásával. A bizottság elkészített egy tervet, ame’v lehetővé tenné, hogy 600 000 négv/etkilométeres területen gabonát és főzelékféléket, paradicsomot és hagymát tenaeljenek. A sivatagi ho­mokréteg alatt ugyanis ha­talmas vízkészletek találha­tók a Szaharában, s ezért, a bizottság terve szerint „néhányszáz millió dollár’’ kellene ahhoz, hogy kétszer aratva e területen, ezzel is hozzá lehessen járulni ue éhezés leküzdéséhez a VÍe- lag elmaradt országai báni i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom