Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
1972. október 12. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Befejeződött asz őszi ülésszak (Folytatás az 1-es oldalról) állattenyésztés több ágában is. Elterjedőben vannak a növénytermesztésben a zártrendszerű, legfejlet. tebb technológiával dolgozó eljárások. Megyénkben a kukoricaterület egyharma- dán már ilyen termesztés indul. Most van kialakulóban állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kooperációjában a cukorrépa tárt termesztési rendszere, S a jövő évben szeretnénk beindítani a rizstermesztés zárt technológiai rendszerét is. Az elért eredmények mellett szólnom kell a gondokról is, — folytatta beszédét képviselőnk. — Az egyik az, hogy a megye élelmiszer- iparának fejlődése lassú, nem tartott lépést a mező- gazdaság fejlődésével; különösen vonatkozik ez a hús- és a tejfeldolgozásra. A már eddig megalakult egy húsfeldolgozó és négy tejfeldolgozó társulás mellett kialakulóban van az ötödik tejfeldolgozó társulás is, azonban még így is nagy a feszültség a nyersanyagtermelés és a feldolgozás között Az ötéves terv végére előreláthatóan mintegy 75 ezer hektoliter tej feldolgozása lesz gond. A meglévő feldolgozó üzemek hatékony kihasználását akadályozza az is, hogy a megyében kevés a technológiai hűtőkapacitás és,nincs hűtőtároló. Lényegesen kevesebb szakember dolgozik a mezőgazdaságban, mint ameny- nyit erre a pályára képeztek ki. Továbbképzésüket az eddiginél ütemesebben akarjuk folytatni. A gondok egy része abból is származik, hogy a mezőgazdasági üzemek között a fejlettségbeli színvonalkülönbség nem mindig a természeti, köz- gazdasági adottságok különbözőségéből adódik, hanem a korszerűtlen vezetésből, munkaszervezésből, a műszaki fejlesztés elhanyagolásából, a mánakélésbőL Ezért megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk az ilyen gazdaságokkal — s úgy vélem, a jövőben ezt méginkább tennünk kell —, hogy segítsük és ösztönözzük őket legalább az átlagszintre emelkedésben. Tapasztalatunk az, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek állami támogatásának a rendszere a termelőszövetkezetek gazDr. Dimény A miniszter mindenekelőtt azokra a képviselői észrevételekre reagált, hogy a tárca alakítson ki olyan fejlesztési koncepciót, amely figyelemmel van a termelőszövetkezetek eltérő sajátosságaira, különösképpen a kedvezőtlen adottságú téeszek helyzetére. Egyetértőleg szólt arról a jogos igényről, hogy a köz- gazdasági környezet, ezen belül a szabályozó rendszer viszonylag stabil legyen, enélkül ugyanis elképzelhetetlen a legtöbb termelési ág fejlesztése hosszú időre szóló, hosszú idő alatt visszatérülő befektetésekkel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy időszakonként — a fejlődés követelményeinek megfelelően, az elérendő célok érdekében — változtatni is kell a közgazdasági szabályozókon. Példaként említette meg a kormánynak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott határozatát. Kitért arra is a miniszter, hogy 1973-tól életbe lép az az adórendszer, amely a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek íöld- adómentességénelc fenntartása mellett differenciál a tsz- ek között adófizetés szempontjából is. Természetesen figyelemmel lesznek arra, dálkodását segíti, azonban az adottságokból eredő hátrány csökkentését kevésbé teszi lehetővé. Nem tudtuk elérni ezekben a gazdaságokban célunkat, a műszaki fejlesztés megfelelő támogatását. Ezért az ország teherbíró képességének függvényében javasoljuk olyan egyszeri támogatás biztosítását, amellyel az adottságnak legjobban megfelelő műszaki fejlesztést ezekben az üzemekben tervszerűen ütemezve megvalósíthatnánk. Fodor Mihály utalt rá, hogy az utóbbi időben megyénkben az átlagnál többet foglalkoztunk az élelmiszergazdaság gondj aival és feladataival. Rövid időn belül szeretnénk elérni, — mondta —, hogy ne legyen olyan mezőgazdasági üzem nálunk, ahol az ágazatok élén nincs főiskolai végzettségű szakember. Tisztelettel kérem kormányzatunkat; fontolja meg az általam felvetetteket — a népgazdasági érdekek figyelembevételével —, hogy Szolnok megyében a hús- és tejfeldolgozó hálózat bővítéséhez kaphassunk segítséget Figyelemmel a megye sajátosságára, — a II. Tiszai Vízlépcső által az öntözéses gazdálkodás ki- terjesztésével előálló új helyzetre — a következő tervciklusban lehetőségünk legyen egy ezer vagonos hűtőtároló megépítésére. Amikor kifejezésre juttatom egyetértésem a beszámolóval, kijelentem: mind magam, mind munkatársaim és a megye élelmiszergazdaságának dolgozói azon fáradozunk, hogy kormányunk céljai az ágazat fejlesztésében a lehető legeredményesebben valósuljanak meg. Imre válasza hogy a magasabb színvonalon gazdálkodó téeszek ne veszítsék el érdekeltségüket, lehetőségeik minél jobb kihasználásában. Egyetértéssel fogadta a miniszter az élelmiszergazdaság ipari hátterének fejlesztésével kapcsolatos képviselői észrevételeket Szerinte jogos igény, hogy a korszerű termeléshez mind korszerűbb termelőeszközökre, anyagokra, munkagépekre van szükség, majd hozzátette, hogy a hazai gyártás fejlesztése mellett a speciális gépek tőkés importból való beszerzésével — egyáltalán, az ilyen gét>ek biztosításával — a kormánv is foglalkozik a jövő esztendő első felében. Válasza végén a miniszter hangsúlyozta: a MÉM a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt tett már intézke- déseKet az olcsó és a napi ellátás szempontjából fontos, több felszólaló által hiányolt töltelékáruk forgalmának növelésére. Végezetül a miniszter kérte, hogy expozéját és a képviselői felszólalásokra adott válaszát az országyűlés fogadja el. Az országgyűlés egyhangú szavazással, jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját s egyetértett a miniszternek a felszólalásokra adott válaszával. Második napirend: az új ügyrend Az országgyűlés azután áttért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a bizottság nevében beterjesztette az országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. — Alapvető feladatunknaK tartottuk — mondotta, —, hogy az országgyűlés ügyrendje, teljes egészében megfeleljen a módosított alkotmánynak, alaptörvényünk szellemének, s ahol az ügyrend tartalmilag megkívánja, az alkotmány szövegének is. Dr. Szilágyi Gábor (Hajdú megye 2. vk.), a debreceni pártbizottság első titkára szólt hozzá az ügyrendi módosító javaslathoz. Ezután határozathozatal követKezett: az országgyűlés plénuma az országyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szöVegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint az interpellációkra került sor. Interpellációk Az első interpellációs téma az a kérdés volt, amelyet az országyűlés nyári ülésszakán Búza Barna képviselő intézett Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterhez a Balaton vízháztartásának és halállományának, valamint a Balaton-par- ti táj fokozottabb védelme tárgyában. Ispánovits Márton, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára (Bács-Kiskun megye 11. vk.) a hercegszántói határátkelőhely nemzetközivé tétele tárgyában interpellált a közlekedés és postaügyi, valamint a belkereskedelmi miniszterhez. Dr. Csanádi György ígérte, hogy a képviselő által felvetett kérdést az illetékes magyar—jugoszláv vegyesbizottság elé terjesztik s kedvező döntés esetén megoldásra intézkedéseket tesznek. Szász! Gábor, gimnáziumi Igazgatóhelyettes (Tolna megye 6. vk.), a művelődésügyi miniszterhez interpellált a középiskolai „világnézetünk alapjai” nevű tantárgy oktatásának személyi feltételeivel. illetve-annak biztosításával kapcsolatban. Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy amikor a világnézetünk alapjainak tanítását bevezették, nem tették kötelezővé valamennyi középiskolában, még ma sem kötelező. örvendetes, hogy az elmúlt tanévben a számba- jöhető középiskolai osztályok mintegy 60 százalékban kitűnő pedagógusok igen eredményesen tanították ezt a világnézeti nevelés szempontjából alapvetően fontos ismeretkört. Érthetően rendkívül fontos nevelési és oktatáspolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy az elért színvonal a jövőben se essen vissza. Szász! Gábor viszontválaszában kérte a minisztert, mihamarabb alaposabban vizsgálják meg ezt a problémát. - Ennek reményében a miniszter válaszát elfogadta. Az országgyűlés a miniszteri választ 43 ellenszavazattal fogadta el. Ezzel befejeződött a tárgy- sorozat megvitatása. Az országgyűlés őszi ülésszakát az elnöklő Apró Antal zárta be. Éjszakai műszak a zagyvarékasi határban Éjjel-nappal dolgoznak a kukorica kombájnok Indul a kombájn, nyergében Papp Mihály Kissé hitetlenkedve fogadtam a hírt: a zagyvarékasi Béke Tsz-ben éjszaka is dolgoznak a kukorica betakarítógépek. Az éjszakai szántás megszokott dolog az igyekvő gazdaságokban, de a besötétedés utáni szemestermény betakarításról még nem hallottam. Késő esti órában indultunk határjárásra Budai Kálmánnal, a tsz elnökével. A három John Deere típusú kombájn rövid munkaszünetet tartott a hatalmas kukoricatáblában. Vezetőik — Szabó István, Papp_ Mihály és Balogh András’ — vacsoráztak. Közben munkájukról és a gépek teljesítményéről beszélgettünk. — Este hattól, reggel hatig dolgozunk, utánunk a nappali műszakosok jönnek — mondják. — Ez a harmadik éjszakánk. Vasárnap is dolgoztunk, amíg nem jött a nagyobb erő. Dicsérik a gépeket. Műszakonként egy-egy kombájn 5—6 vagon szemesterményt takarít be. — Óránkénti teljesítményük 12—1,4 hold. Drága gépek, de jól dolgoznak. (Egymillió 70 ezer forintba került egy kombájn.) A Béke Tsz 1800 holdon termel kukoricát az úgynevezett szekszárdi program keretében, kézi erő igénybevétele nélkül. A gépesítés foka 100 százalékos. — Néhány évvel ezelőtt 700 holdra csökkent a kukorica vetésterülete — tájékoztatott az elnök. — A komplex gépesítés nélkül nem haladhattunk volna előre. Sürgetett a szakosított sertéstelep takarmányellátása is. A három kombájn százhúsz ember kézi munkáját helyettesíti. Így az 1800 hold termését 15 munkanap alatt betakarítjuk. A kombájnosok egyetértenek az. elnökkel, örülnek a korszerű gépeknek, melyekkel a nyáron búzát arattak. Megmutatják a zárt, kényelmes vezetőfülkét, ami megvédi őkét a hidegtől. — És hogy fizetik meg az éjszakai munkát? — A 12 órás műszak alatt 5—6 munkaegységet teljesíthetünk, nincs okunk a panaszra. Nem is lehet, hisz Zagyva- rékason 60 forint a munkaegység értéke. A betakarítást példásan szervezték meg a szövetkezet vezetői. A kombájnokat öt pótkocsis szállító jármű szolgálja ki. A szemeskukoricát az újonnan épült szárítóberendezéshez hordják. Alsó-Szászberek a tsz takarmány előkészítő központja. Lucemalisztüzem, terményszárító és takarmánykeverő működik itt, — A szárító is éjjel-nappal dolgozik — mondja az elnök. — Óránkénti teljesítménye 15 tonna. Naponta többször mérik a kukorica nedvességtartalmát mely elég magas, 28—30 százalékos. Ilyen tömegű termést szárítás nélkül nem lehetne tárolni. A lucemalisztüzem szárítóberendezése is jár. — A jászladányi Haladás Tsz-nek végzünk bérszárítást — jegyzi meg az elnök. Tovább járjuk a gazdaság határát. Éjfél körül jár az idő, amikor az egyik betakarított kukoricatáblában Pető Béla és Donkó János traktorosokkal találkozunk, ök is John Deere gépekkel dolgoznak. — Szeptember eleje óta vagyunk két műszakosak. — Milyen a gépek teljesítménye? — Kiváló — mondják — 12 óra alatt gépenként 18— 20 hold mélyszántást végzünk. ök is elégedettek a bérezésükkel, műszakonként 5 munkaegységet teljesítenek. Szép összeg, de megdolgoznak érte. A határ távolabbi részén a szintén nagy teljesítményű szovjet Kirovec traktor áll. — Kiégett a kipufogó tömítése — mondja Szőnyi József traktoros. — De már kicseréltem. Ez a gép 35—10 hold mélyszántást végez el 12 óra alatt. A zagyvarékasiak kezdeményezése, éjszakai műszakja talán első a megyében. Nekik van igazuk, a gazdag termést időben és jó minőségben kell tető alá vinni. Példájuk követésre méltó. Máthé László Fotó: n. zs. A HAJÓGYÁR MEGRENDELÉSÉRE A karcagi általános szerelő szövetkezet megkezdte a 16 tonnás daruk vezető fülkéjének (képünkön) kis-sorozatgy a Hasát. Ebben az évben a Magyar Hajó- cs Darug.vár megrendelésére meg további nyolc tülke készül cl.
