Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 12. ülésezik a KGST pénzügyi és valutáris állandó bizottsága A Várna melletti nyaraló­helyen V. F. Garbuzov szov­jet pénzügyminiszter elnök­letével megnyílt a KGST pénzügyi és valutáris állan­dó bizottságának 23. ülés­szaka. amelynek munkájá­ban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia, a Szovjetunió, vala­mint Jugoszlávia küldöttsé­ge vesz részt. A megjelent küldötteket Dimitr Popov bolgár pénz­ügyminiszter üdvözölte. Megsebesült a francia fődelegátus Szerdán, helyi idő sze­rint 11.30 órakor amerikai bomba találat érte Francia- ország hanoi fődelegátusának hivatalát -r jelentette gyors­hírben az AFP. Az épület romokban hever. A francia hírügynökség tu­dósítója, aki a légitámadás időpontjában éppen az épü­letben tartózkodott, saját szemével látta, amint Pierre Susini, Franciaország hanoi fődelegátusa — aki a gya­korlatban a nagyköveti te­endőket látja el — vérző fejjel, törmelékkel borítva mászott ki a romok alóL Alkotmányellenes lépés Egy washingtoni szövetségi bíróság megállapítása szerint alkotmányellenes lépésnek tekinthető Angela Davis pol­gárjogi harcos kizárása a kaliforniai egyetemről, ahol filozóifát tanított. Az egye­tem vezetősége még 1969-ben bocsátotta el Davist azzal az indokkal, hogy az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának tagja. Kábítószer a benzintankban Az olasz rendőrség kedden 50 kiló hasisra bukkant a ge­novai kikötőben. A kábító­szert egy Ferrari autó ben­zintankjába rejtették. A tu­lajdonost, egy argentin szár­mazású amerikait letartóz­tattak. Mintegy 25 ezer dol­lár értékű szállítmányról a hatóságok előrejelzést kap­tak. ff Ősz az NDK-ban D. Rend a lelke mindennek Éjs7aka újfent ablak- párkányt kopogtató eső, vil­lámlás, mennydörgés, ám reggel megint kisütött a nap. A villamossínek még nedve­sen csillognak, a járda vi­szont már száraz. És zene, ze­ne, egyre csak zene. Mint később kiderül, a sar­ki nagy villanyoszlopon is lapul egy nagy öblös hangú masina. Torkából jó dallamú, pattogós ritmusú indulók dü­börögnek ki. A villanyoszlop tán ötven méterre lehet a to- ronyszállótól, én azonban a magasföldszinten kaptam szobát, így éppen egyvonalban lehetünk. Mikor túljutok az ébredés átmeneti percein, egyszerre csak azon veszem észre magam, hogy az ott­hon tűnődő mozdulatokkal invitált rutintennivalókat most felgyorsult ritmusban, szinte ütemesen végzem. Egy-kettő, egy-kettő — jár a pamacs a kezemben. Majd ugyanígy a kis önberetva, amely annyiszor végig szán­totta már hagyományos út­ját arcom szőrzettel borí­tott terrénumain. Aztán egy-kettő, fönn a cipő. Egy- kettő, bogra kötve a nyak­kendő. És már indulhatok is, hiszen sürget az idő. Innen jó húsz perc a főtérig. S amint kilépek az utcára, már láthatom, némiképp el is számítottam magam: itt bizony elég nehéz lesz elő­rehaladni, mert tömve az úttest, tömve a járda. Egyes csoportok várakoznak, mások viszont velem egy­irányúan igyekezve próbál­nak utat törni a tömeg­ben. A fölvonnlá«. ami­nek itt most előjeleit látni, a legnagyobb látványos ese­mény a 190 ezer lakosú nagy tengerparti város, Rostock életében. S hogy nem má­ról holnapra áll össze a nem mindennapos tömeget megmozgató és attrakció­kat produkáló műsor, az lépten-nyoman rögvest szembetűnik. Mindenfelé az alapos szervezettség je­lei. A csoportok tagjai tü­relmesen várakoznak, hogy az adott jelre belesorakoz­hassanak a nagy menetbe. S mindenki egyenruhában, de legalábbis egyforma öltözék­ben van. Ahány csoport, annyi féle szín és díszítés­variációból kialakított egyön­tetűség. Remek sapkák, súj- tások, egyformán megkötött, egyforma színű nyakken­dők, a nyúlánk szőke lányo­kon ugyanolyan fehér csiz­mák. És mindenütt hangszerek. Ha jól meggondolom, Ros­tock kétszer-háromszor ak­kora város, mint Szolnok, ám csak az általam látott hangszerek mennyiségéből kiindulva zenei élete a mi­énket legalább hússzorosan felülmúlhatja. Dobok, har­sonák, a különböző fúvós hangszerek egész arzenálja. Különleges, általam eddig ilyen formájúként soha, se­hol nem látott hárfakombi­nációk. S megtalálható itt a la­kosság minden korosztálya. Az úttörőktől egészen a nyugdíjas korhoz már közel ért veterán munkásokig. Ami közös bennük, az a tü­relem, az arcukra szinte ki­rajzolódó fegyelem és fe-^ szült figyelem, amivel a sorba rendeződés és az in­dulás jelzésére várnak. Kilenc óra ötvenki­lenc perc ötven másodperc­től akár visszaszámlálni is lehetne. Olyan pontosan kezdődik itt minden, akár egy hatalmas kísérletnél. Tíz órakor — se előbb, se egy másodperccel nem ké­sőbb — felharsan a zene, és a következő pillanatban már az ünnepi szónok hangját sugározzák szét a városhá­za előtti nagy téren a négy égtáj felé a nagy teljesítmé­nyű megafonok. Felharsan a taps, majd ütemessé válik és úgy töl­ti be meg-megújuló lüktető ritmusával, a teret, amikor Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára lép a mikrofon elé. — Hoch! Hoch! Hoch! — har­sogja tíz meg tíz ezer torok. Majd kis ideig újra csak az ütemes taps hallatszik, az­tán ismét felharsan a kiál­tás: — Hoch! Hoch! Hoch! Kipirult, lelkes arcokat látni mindenfelé. Egy ütem- re verődnek össze a tenye­rek. Egyszerre lendülnek magasba a színes kendők, és még szinte a lobbaná- suk is egyritmusú. Nem sokkal később meg­indul a menet. Hatos, nyol­cas, tízes, tizenkettes sorok­ban érkeznek egymást mér­tani rendű alakzatban kö­vetve a színpompás csopor­tok. Elől mindig a parancs­noki tisztet betöltő sze­mély, aki tulajdonképpen a ritmust vezényli, afféle tam- burmajori precizitással. Mö­götte többnyire dobosok, pergő, menetelés alá való ritmust verve boszorkányos ügyességgel. Ügy jár kezük­ben a dobverő, néha olyan sebességgel, hogy az ütések dobjai ugyan hallással még szétválaszthatok, ám a moz­gás szemmel már alig kö­vethető. Marios Flóra A Magyar Posta rövidesen 1 forint névértékű bélyeggel e nlékezik meg a munkás­mozgalom nagy vértanúja, Martos Flóra születésének 75. évfordulójáról. A bélyeg Bokros Ferenc grafikusmű­vész rajza alapján állítja elénk Martos Flóra arcvoná­sait: tekintetéből az embe­rek iránti szeretet sugárzik, amely életét irányította. Alig volt 20 éves, amikor a Ta­nácsköztársaság idején a gyermekbarát-mozgalom munkáját segítette. Később a Vörös Segély vezetőjeként a letartóztatott politikai fog­lyokat látogatta, családtag­jaikat támogatta. Többször maga is a börtönök lakója, a vallatások és a rabság fel­emészti egészségét, 1938-ban fogságban szerzett betegségé­ben halt meg. A bélyeget az Állami Nyomda színes mélynyomás­sal készíti 7 millió példány­számban, hogy sok postai küldeményen találkozhas­sunk a hősi lelkületű, segí­tőkész munkásvértanú arc­képével. újdonságok Százötven éve halt meg Antonio Canova. Az olasz füzet formában, XVIII. szá­zadi festményeket mutat be. — Csehszlovákia tengeri flottáját vonultatja fel hat­értékű sorozaton. Északi szomszédunk zászlaja alatt tíz tengerjáró szeli a habo­kat, az első bélyegen Jiskra (szikra) nevű legkisebb hajót látjuk. — A Német Demok­ratikus Köztársaság négy bélyeggel köszöntötte az In- terartes elnevezésű nemzet­közi bélyegkiállítást. A so­rozat berlini múzeumok kin­cseiből merítette témáját: az szobrászat nagy alakjára 50 lírás bélyeg emlékezik, ame­lyet a három grácia már­ványból faragott alakja dí­szít. A remekmű ma a le- ningrádi Ermitázs legféltet­tebb kincsei közé tartozik. — A svéd posta hat össze­függő bélyeggel, a szokásos első címleten az i. e.: 2400 körül készült egyiptomi je­lenet, az utolsó értéken sző­lőárusokat ábrázoló, alig 20 éve készült festmény látható — Ausztrália 7 centes bélye­ge a könyvelők tizedik nem­zetközi kongresszusát nép­szerűsíti. S miFyen nyílegyene­sek a sorok! Ha belegon­dol az ember, hogy a felvo­nulók egyszerre több féle műveletet végeznek: muzsi­kálnak, ügyelve, hogy ki ne eshessenek a ritmusból, ugyanakkor a sorban, sőt a tömbben va­ló menetelés szabályainak is meg kell felelniük — arra a következtetésre jut: akik így tudnak muzsikálni, ott rendkívül magas fokú a ze­nei képzés és képesség; és akik így tudnak a felvonu­láson menetelni, ott hason­lóan magas fokú a fegye­lem. Először jönnek a legfia­talabbak, a szinte még óvo­dás korúak. S milyen re­mekül áll rajtuk az egyen­ruha! Az ember nem is hinné, pedig látja, hogy szinte erőfeszítés nélkül hozzák magukkal a bizo­nyára nem könnyű hang­szert, amit igen dallamhű- en szólaltatnak meg. Mi­lyen aprócska lábak! S lám, úgyszólván egyszer sem vé­tik el a lépést Erő, egészség, öntudat, határozottság, elszántság sugárzik minden mozdula­tukból. Magas termetűek, szőkék, kék szeműek, ki­sportolt alakúak. S amikor az elnöki emelvény elé ér­nek, érces hangon egyaka- rattal kiáltják; még a zene- kíséretet is elnyomó erővel szólal meg a menetben a szavalókórus: — Hoch! Hoch! Hoch! Két órán át tart a menet, anélkül, hogy egyetlen pil­lanatra is veszítene ritmu­sából. Akik a végét zárják, ugyanolyan frissen, lelke­sen. fáradthatatlanul me­netelnek, mint akiknek a nyitó tömbökben való lépe- getés öröme-dicsősége jutott. Délutánra sétává csende­sül az ünnep. Gyerekkocsit toló, kirakatot néző, jó leve­gőt élvező helybeliek sűrű tömege lepi el a belvárost. Mire beesteledik, a Kro­kodil bárban kötünk ki Be­lül hajóétteremnek van maszkírozva. S mikor vé­gére járunk a szórakozás­nak, hazafelé menet az it­teni éjszakák természete fe­lől tudakozódunk. Mint mondják, csendes szokott lenni az éj leplébe bújt vá­ros. Holnap munkanap van, korán kell kelni. Éjszaka mégis nótaszó riaszt fel álmomból. Kipil­lantok az ablakon. Az ün­nepségre érkezett szomszéd­beliek, lengyelek, finnek, szovjetek járják kart kar­ba öltve a kihalt utcákat, és ahogy csak a torkukon kifér, éneklik a szívüknek most / éppen legkedvesebb saját dalaikat. Tán még a csöndhöz szokott helybelie­ket is felébresztve eközben. Papp Zoltán Következik: Madárcsicsergés az Unter den Lindenen Cáfolat és fenyegetés Egy izraeli katonai szóvi­vő kedden Tel-Avivban cá­folta azokat a kairóijelenté­seket, amelyek szerint az egyiptomi légvédelem a Szu­ezi csatorna fölött lelőtt egy izraeli katonai repülőgépet. ☆ A palesztin felszabaditási szervezet kedden nyilatko­zatot tett közzé, amelyben, kilátásba helyezte: „minden szükséges akciót” megtesz az NSZK-ban élő arabok el­nyomásának megtorlására. Kamal Nasszer. a szerve­zet szóvivője felszólította az arab országokat, foganato­sítsanak hasonló megtorló in­tézkedéseket és szakítsanak meg minden politikai és gaz­dasági kapcsolatot BoitnaL Halosztályozás az óceánban Az Atlanti-óceán trópusi vizein hajózó halászhajók személyzete gyakran értet­lenül szemléli, hogy a szov­jet Kozerog hajó legénysé­gének hálójában csak válo­gatott hal kerül. A halat az óceánban „elektromos osztályzók” válogatják. Amint a műszerek felfedezik a halrajt, a hálót a vízbe eresztik, amelynek a kapu­jában elhelyezett elektródák­ra impulzusokat bocsátanak. A különböző fajtájú és mé­retű halak különféleképpen reagálnak az impulzusokra. Ez a titka a szerencsés fo­gásoknak. A szovjet, bolgár, lengyel tudósok által közösen ki­dolgozott halászati eljárás gyakorlati alkalmazása tel­jes sikerrel végződött. Jósol a FAO Az Egyesült Nemzetek élelmezési és mezőgazdasági szervezetének (FAO) Rómá­ban közzétett évi jelentése szerint 1971-ben az előző évi növekedést követően világ- viszonylatban csökkent a mezőgazdasági termelés. A fejlődő országok mezőgaz­dasági termékek ex­portjából származó jövedel­ménél csökkenés mutatko­zott, ugyanakkor a fejlődő országok jövedelme növeke­dett. A fejlett országok me­zőgazdasági jövedelme pedig 410 millió dollárral maradt el az előző évi szint mögött. A jelentés 1972-re a ga­bona és a gyapjú világter­melésének csökkenését jósol­ja. A toktoguli vízierőmű Kirgiziában, a Narin fo­lyón hatalmas energetikai gócpont épül, az egymillió- kétszázezer kilowatt telje­sítményű toktoguli vízierő­mű. A toktoguli vízierőmű épí­második kettőt pedig 1975- ben átadják. Az erőmű 19 milliárd köbméter befogadóképességű víztárolója segítségével 400 ezer hektár földterületet kapcsolhatnak be az öntö­tői, akik között a Szovjet­unió 45 nemzetiségének kép­viselői dolgoznak elhatároz­ták, hogy a vízierőmű első két agregátját 1974-ben, a zőrendszerbe, és 900 ezer hektáron javíthatják meg a vízellátást. A képen: A vízierőmű építkezése a Narin folyó­nál. Rádióutasítás a teheneknek Érdekes kísérleteket foly­tattak nemrég Japánban. Ja­pán tudósok ugyanis azt ál­lítják, hogy a fejőstehenek számára bizonyos utasításo­kat rádió útján is lehet adni. Néhány tehén szarva Hegyé­re miniatűr rádiókészüléke­ket szereltek és most ezen az úton közölnek bizonyos utasításokat az állatokkal, például azt, hogy „gyertek haza”, „etetés lesz”, „mén. jetek fejésre” stb. Mint ki­derült, a tehenek négy nap alatt hozzászoktak az ily módon adott utasításokhoz és ennek megfelelően visel­kedtek. A japán szakembe­rek azon a véleményen van­nak, hogy a jelenleginek háromszorosára lehetne nö­velni azoknak az utasítások­nak a számát, amelyeket a tehenek képesek felfogni és ennek megfelelően viselked­ni. E módszerrel állítólag egyszerűsíteni lehetne a te­henek gondozását. Szőlőtermesztés az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban mindössze 330 hektár területen folytat­nak szőlőtermesztést. Az át­lagos évi bortermés 15 000 hektoliter. A szőlőtermelés elsősorban Drezda és Halle környékére összpontosul. Az éghajlati feltételekre tekin­tettel egyenlőre nem terve­zik a szőlő termőterületének további bővítését. Bortermelés Franciaországban Franciaországban összesen 1.2 millió hektár területen termesztenek borszőlőt. Több mint három millió francia él borteremlésből. Évente át­lagosan 65 millió hektoliter szőlőbort készítenek. A sző­lőgazdaságok a mezőgazda­ságilag hasznosított földterü­letnek mindössze 2.8 száza­lékát foglalják el. ugyanak­kor a bortermelés adja a mezőgazdasági termékek 8 százalékát. A termelt bor 79 százalékát közvetlenül fogyasztják, 4 százalékból pálinka készül, 6 százaléké-« ból minőségi bor, 11 száza­lékból pedig különböző már-« kás italok, egyebek között pezsgő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom