Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. október 1. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 Kádár János beszéde Évadnyitás a Szigligeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodás nélkül nem le­hetséges. — A szocialista tervgaz­dálkodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjet­unió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítá­sa osztályharc és a Szov­jetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta vi­szont. a világ megtanult egy új szót, a szocialista terv- gazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvélemény előtt győzött. — A szocialista tervgaz­dálkodás döntő sikerét bi­zonyítja hazánk 25 éves ta­pasztalata is, mutatott rá Kádár János és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás se­gített eltüntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szocia­lista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szer­ves alkotóeleme a szocialis­ta társadalom teljes felépíté­séért folyó munkának. — Hazánkban a munkás­hatalom, a néphatalom a szocialista tervgazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgazdasagi terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország poli­tikai és társadalmi fejlődé­sét Az eszmét a széles mil­liók gondolkozásukban úgy mérik, ahogyan az a gya­korlatban megvalósul. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudomá­nyos megalapozottságának* módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyoz­ta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a terv- szerűség, a szocialista terv- gazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyfontosságú a szá­mítástechnika, de az nem pótolja a marxista módon gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal ro­konszenvező alkotó embe­rek szellemi munkáját — A tudomány és a szo­cializmus —, hogy hasonlat­tal éljek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorlatot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában. A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Köz­ponti Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggések­ben ellenőrzi, hogyan való­sulnak meg a tervek. A kö­zeljövőben a parlament elé kerülő terv-törvómyjavaslat- ról sz.ólva Kádár János el­mondta, hogy tapasztalatok szerint az Országos Tervhi­vatal hatáskörét növelni kell. Állami munkánk kor­szerűsítésével összhangban ez lehetséges és szükség- szerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bi­zottság foglalkozik a kong­resszusi határozatok végre­hajtásának tapasztalataival. — Ha most pillanatfelvé­telt készítünk fő tevékeny­ségünkről, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hata­lom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, kétnapos látogatást tett Baranyában. Pénteken részt vett a Baranya és a Bács-Kiskun megyei képvi­selők Harkányban tartott együttes csoportértekezletén, majd Bocz Józsefnek, a me­gyei pártbizottság titkárának kíséretében megtekintette Pécsett a 1 misinai tv-tornyot és az adóberendezést, ahol népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési vi­szonyok megbízhatóan mű­ködnek, az emberekben meg run a munkakészseg, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel ren­delkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy ar­ról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok sorából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredmé­nyekről, a beruházási intéz­kedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocia­lista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a ter­melőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási ne­hézségeket is leküzdötték, biztató eredmények ígérkez­nek. Szólt arról, hogy világmé­retekben mindinkább a szo­cializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is ked­vező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történel­mi tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogu­lásához. — A belső és külső felté­telek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dol­goznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van, — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy taps­sal fogadták , az ünnepség résztvevői. Az ünnepség dr. Szlame- niczky István zárszavával, majd az Intemacionálé tájékoztatták a beruházás ki­vitelezéséről, működéséről. Ezt követően látogatást tettek a technika házában, ahol az országos kerámia biennálét Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója mutatta be a vendégeknek. Aczél György szombaton művelődés-politikai aktívát tartott Baranya megye és Pécs város párt-, állami, kul­turális és művészeti vezetői részére a pártszékházban. hangjaival ért véget. Aczél György látogatása Baranyában A diákparlamentek előtt Az idén változás lesz a diákparlamentek megren­dezésének módjában. A Mű­velődésügyi Minisztérium, illetve alsóbb szinten a ta­nácsok művelődésügyi osztá­lyai, az iskolák igazgatói ren­dezik a tanácskozást az ille­tékes KISZ-bizottságok, szer­vezetek bevonásával. Eddig, mint ismeretes, a KISZ ren­dezte a diákparlamenteket. A IV. Országos Diákparla­mentet a Művelődésügyi Mi­nisztérium „A diákfiatalok közéleti tevékenysége, az iskolai élet demokratizmu­sának továbbfejlesztése” té­mában rendezi meg. A KISZ Központi Bízott- sága útmutatót adott ki a témával összefüggő legfon­tosabb kérdések megvitatá­sára. Ez az útmutató azonban csupán javaslat. A diákpar­lamentek ülésein bármiről szó eshet ,ami a középisko­lák életével, munkájával kapcsolatban vám Az idei diákparlamenteken, a koráb­biakhoz hasonlóan nem lesz hiány megvitatandó témák­ban. Az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata, valamint az álla­mi oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről szóló júniusi határozat megvalósí­tása minden iskolában annyi kérdést vet fel, hogy bőven kitöltheti a diákparlamentek ülésének időtartamát Szolnok megyében már a nyárj szünetben megkezdték áZ előkészületeket a diakpar- teraentekre. a KlSZ-vezeíók nyári tanfolyamain. Néhány napja igazgatói értekezletet tartottak, kedden pedig a pártösszekötő tanárok érte­kezletét rendezik meg. Eze­ken az összejöveteleken meg­vitatják, hogy az igazgatók­nak és a pártösszekötő ta­nároknak mit kell tenniük a 'diákparlamentek sikeres megrendezéséért. Október 1 és 15 között a megye valamennyi gimnáziu­mában, szakközépiskolájá­ban és szakmunkástanuló intézetében osztálygyűlés, vagy KISZ-gyűlés formájában tartják meg a diákparkimen­tek üléseinek első fordulóját. Ezeken a gyűléseken vitain­dító alapján megbeszélik az adott közösséget leginkább érdeklő témákat, összegyűjtik az interpelláció» kérdéseket, amelyeket a küldöttek az Is­kolai diákparlamenten fel kell vetniük, majd megvá­lasztják a2 osztály, illetve az alapszervezet 2—i küldöttét. Kis iskolákban nem szüksé­ges küldötteket választani az iskolai diákparlamentet isko­lagyűlés formájában is meg­rendezhetik. Az iskolai diákparlamen­teket az igazgatók rendezik meg október 16-—31 között, a küldöttek, a meghívott ven­dégek (községi, városi, járási, megyei vezetők) valamint a pártösszekötő tanárok jelen­létében. Az iskolai diákparlamente­ken két vitaindító előadás hangzik eL Az egyiket az igazgató tartja: 1 beszámol, hogy milyen intézkedések születtek az előző diakparla- menten felvetett kérdések nyomán. A másik vitaindítót a KISZ-titkár mondja. A vita után interpellációs kérdések következnek, ame­lyek közül a helyben megvá- laszolhatókra a jelenlévők közül az érdekeltek (akár a vendégek is) megadják a vá­laszt. A többit a küldöttek a megyei diákparlament ülé­sén vetik fel. Minden iskola legalább egy, illetve száz tanulónként egy küldöttet választ. A megyei diákparlamentet november 7 és 10 között ren­dezik meg. A pontos dátu­mot később hozzák nyilvá­nosságra. Ezen az ülésen is két referátum hangzik el. Az egyiket a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, a másikat a megyei diáktanács elnöke tartja. A vita után itt is interpel- lációs kérdések következ­nek. majd megválasztják az országos diákparlament 13 tanácskozási joggal rendelke­ző Szolnok megyei küldöt­tét. A diát parlamentek üléseinek minden szinten fontos része lesz a két év­vel ezelőtti kérdések nyo­mán született intézkedések ismertetése. Ott várható fe­lelősségteljes, értékes vita, ahol a diákok látják, hogy jó javaslataik nem pusztába Kiáltott szavak, hanem hasz­nos intézkedések elindítói voltak. R A. G. B. Shaw: Szent Johanna La Ilire (Halász László). a dauphin (Szombatby Gyula), La Trcmouille (Kürtös Ist­ván), Cauchon (lványi József), a föinkvizítor (Papp Zoltán) Nagy Zsolt felvételei George Bemard Shaw arisztokratának született, de lecsúszott családból. Nélkü­löző kispolgárból tornászta magát feljebb az értelmiségi középosztályig. Busás jöve­delme és házassága alapján nyugodtan sorolhatjuk a nagypolgársághoz. Viszont megfontolt elméje és ere­dendő humánuma a kizsák­mányoltak iránti rokonszenv- re ösztönözték, olyannyira, hogy érett ifjúságától fogva szocialistának vallótta magát. Ugyanakkor egzisztenciális és műveltségbeli meghatáro­zottsága nem engedte to­vábbjutni a józan érvelés­ben, az okog taktikában és a kivételes egyéniségekben reménykedő fabiánus esz­méknél. Vegyük még hozzá, hogy mint tősgyökeres ír, egész matuzsálemi életében, mérges nyilakat lődözött az angol nemzeti elfogultságra, de természetszerűleg angolul írt. ír létére protestánsnak keresztelték, s ezért meg­aláztatások sorozatában volt része a katolikus iskolákban. Noha harsány fölénnyel hir­dette ateizmusát* megelége­dett azzal, hogy Isten fogal­mát Darwin és Nietzsche nyomán az életerővel helyet­tesítse. Ennyi érd eküw íizés az életpályán már bőséggel eiég ahhoz, hogy megértsük, mi­ért a folyamatosan szikrázó, örökös túllicitálásokba csapó vita Shaw színházának alap­anyaga. „Riporter vagyok és ezt büszkén vallom: s mű­veimből céltudatosan kihú­zok mindent, ami nem ri­portszerű, mert meggyőződé­sem, hogyha valami nem megy riportszámba, irodal­mi műként sem ér meg hosszú életet,” — nyilatkoz­tatta ki még 1859-ben A művészet épsége című esz- széjében. Meghökkentő ki­jelentésnek tűnik ez Csehov és Ibsen kortársától, s az általuk megvalósított dráma­újítás lelkes hívétől, propa- gátorától. De éppen ezzel a- művészetben oly sokat kár­hoztatott „riporteri” alapál­lás vállalásával és magas­rendű végrehajtásával vál­hatott Shaw Ibsen és Cse­hov egyenrangú szövetsége­sévé. Nem, ő nem volt olyan értelemben újító, mint az orosz és a norvég óriás. De tökéletesre csiszolt minden ismert klasszikus eszközt, mindig az időszerűség és a társadalmi használhatóság jegyében. A Szigligeti Színház tava­lyi műsora, amikor egymás szomszédságában mutatták be Oscar Wilde Hazud j Iga­zat! és Shaw Bolondok háza című színművét, mintha drá ­matörténeti előkészítése lett volna a Szent Johanna tel­jesebb megértésére. A szá­zadforduló Angliájában az irodalom, mintha elvesztette volna társadalmi funkcióját, amit korábban a kritikai re­alizmus vállalt. Shaw lá­zadt Wilde túlfinomult esz- tétizmusa ellen, a maga hig­gadtan villogó értelmével, de nem adta alább az Oscar Wilde által elért formai tö­kélynél. ■ír „Hol van Jeanne d’Arc, a szép, a jó?” — sóhajtotta már Francois Villon, aki ugyanabban az évben szüle­tett, amikor a Szűz elham­vadt a máglyán. S a láto­másokba révedt parasztlány- ból, had jératfordító hőssé, majd a népet átsugárző aka­rat jelképévé váló alak hein hagyta nyugodni sem a tör­ténelmet, sem a hittudo­mányt, s talán, legfőképp , nem a művészetet. Gondol­junk csak Shakespeare VI. Henrikére, Voltaire csúfon- dáros eposzára, Schiller klasszikus tisztaságú drámá­jára, Anatole France hihe­tetlen, ismeretanyagot halmo­zó monográfiájára, majd Shaw után Brecht parafrá­zisára, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy min­den eddigi nekilendülés kö­zül, Shaw tragédiája fogta meg legtalálóbban, legegy­szerűbben és legnyugtalaní- tóbban a. rejtélyes, ám oly racionális jelenséget. "iV Karinthy, Márton rendezői diplomamunkája nem is tö­rekedett másra. minthogy minél hűségesebben láttassa azt, amit az író oly reme­kül láthatott. Minthogy pe­dig a Szent Johanna egyet­len ragyogó szerepfűzér, s a szolnoki színháznak jelenleg jó képességű társulata van, a legfőbb rendezői instrukció az engedetem mozdulata le­hetett: hagyni, hogy a szí­nészegyéniségek találkozhas­sanak a szerep egyéniségek­kel, Johanna: Csomós Mari. A már eddig is tehetségesnek tartott, el-elismert színésznő ezzel a szereppel teljessé érett. A kezdő képben még csak talpraesettségével ra- ,gad meg. Aztán a chinoni színben maga a gyújtó aka­rat. Teremtő hit — minden misztikum nélkül — a Loire parton. A méltatlan környe­zettel való vívódás minden gyötrelmét érzékelteti a ko­Csomós Mari, mint Johanna az inkvizíció előtt ronázási jelenetben. A ki­szolgáltatottságában is dia­dalmas igazság megroppanó, majd ismét újjáéledő szó­szólója az inkvizíció előtt. S végül az utójátékban meg­bocsátó értelem, a koruk előtt szárnyaló nagy egyéni­ségek fájdalmával és türel­metlenségével. Megrázó ala­kítás. Őszinte, te mészetes a legapróbb mozzanatában is. A Szent Johanna már csak ázért is bravúros mű, mert noha egyetlen hős áll a cent­rumában a főalak nem bő­rit árnyékot a többi szerep­lőre, akik pedig vannak szá­mosán. Méghozzá csupa fér­fi, A szolnoki társulat erős­ségéről ' vall, hogy mindösz- sze egyetlen vendégművész közreműködésével oldották meg a szereposztást. Johanna mellett a daup­hin, továbbá Cauchon püs­pök Warwick gróf hármasa a legfontosabb a darab gon­dolatisága szempontjából. Szombathy Gyula pszicholó­gus érzékenységgel bontja ki a trónörökös gyáva, tétova, de egyben fondorlatosán szá­mító alakját. lványi József Cauchon püspökként a ve­szélyeztetettségében is súlyos méltóság, hiábavaló becsület és keserű értelem. Huszár László, mint Warwick, csak szerepe egyik összetevőjét, a feudális főúr dúvad-egj'én.i- . ségét hangsúlyozza erőtelje­sen, a kiművelt, cinikus stei­lem eleganciáját, úgy tűnik nem tartotta fontosnak. íly- módon a p rotes tan i zm u s és a nacionalizmus keletkezé­sére rádöbbenő híres párbe­szédben sem lehetett Cauc­hon egyenrangú vitapartne­re. John Stogumber káplán talán a színháztörténet, egyik legparúdés^bb szerepe, illőbb a fahatikuá sévíriíSztát. kell megjelenítenie, majd egy jel- lemíacfciró őrüjési jelenet következik, s az ütójátók- ban hibbant elméjű aggas­tyánként tér vissza. Polgár Géza, talán túlzott fegyelem­mel fogta feladatát. s a mérséklet olykor szürkeség­be csapott át. A többiek közül főként Papp Zoltán metsző hideg- ségű főinkvizítorának, aztán a tulajdonképpen nem Ha­lász László alkatára sza­bott, de az alkati korlátokat derűs egyszerűséggel átlépő La Hire kapitánynak, Kürtös István félelmetes ostobaságú főkamarásának és Halmágyi Sándor nyíltszívű angol ka­tonájának örülhetünk. Györgyfalvay Péter kere­setlen eszközökkel állítja színpadra az ízig-vérig kato­na Fattyút. Bángyörgyi Ká­roly találóan fogta meg a reimsi érsek bálványszerűsé­gét. Baudricourt várkapitány vérbő indulatú megjelenítő­re talált Peczkay Endrében. Kicsiny, de igen karakterisz­tikus szerepekben jól helyt­állt Czibulás Péter, Lengyel István, Boros Mária és Be- nyovszky Béla, A sok kitűnő szerep mel­lett. hálátlan is akadt: D’Estivét és a Kékszakáll. Hollóéi Frigyes es Barbinek Péter igyekezete sem tudta kidolgozottabbá tenni őket. Hogy Courcelles kanonok karikaturisztikus alakja ha­tástalan maradt, az viszont Győző Lászlón mült. Székely László komor han­gulatú díszletei nagymérték­ben hozzájárultak az előadás sikeréhez. Hruby Mária cél­szerű jelmezeiről és Dobos Ferenc maszkjairól ugyanez mondható el. A szolnoki Szent Johanna forró hangulatú, egységes előadás, méltó évadkezdós: . magas mércét állított a foly- tatás elé. Szabó Jane«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom