Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
1972. október 5. SZOLNOK MEGYE!NÉPLAP 3 Az év első hét hónapjában Ötmilliárd beruházási hitelt folyósítottak A Magyar Nemzeti Bankban feldolgozták az év első hét hónapjának hitelezési adatait, összegezve és elemezve a beruházási hitelek engedélyezésének, folyósításának helyzetét, a bank kötelezettségvállalásait. Az MNB tájékoztatása szerint a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően a legfontosabb fejlesztési célokat, a népgazdaság számára hatékony és jövedelmező vállalati beruházásokat segítették és segítik továbbra is hitelek nyújtásával. Hét hónap alatt az 1972-re már engedélyezett 10.8 milliárd forint beruházási hitelből csaknem ötmilliárdot folyósítottak, vagyis többet, mint tavaly ilyenkor, ami arra utal. hogy a beruházók a különböző intézkedések hatására jobban koncentrálnak a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére. Előnyben a könnyűipar Az új hitelengedélyezések a korábbiakhoz képest mérséklődtek, hét hónap alatt 3,6 miliárd forint beruházási hitelt engedélyezett a Nemzeti Bank, ami azzal hozható ösz- szefüggésbe, hogy az előző év hasonló időszakában a negyedik ötéves terv kiemelt fejlesztési céljaihoz viszonylag sok új hitelre adtak engedélyt, így a legjelentősebb új vállalati fejlesztések megindulhattak. Az új engedélyezések csökkenésében az is közrejátszott, hogy ez év június 30-ig korlátozták a hitel- er.gerléljtzéseket és egyes vállalatok hitelképessége sem tette lehetővé, hogy a bank hozzájáruljon új hitelek nyújtásához. A hosszúlejáratú hitelek legnagyob részét a könnyűipar, a középlejáratú hitelek legnagyobb hányadát pedig a mezőgazdasági üzemek számára engedélyezték. A hiteleket olyan fejlesztésekhez veszik igénybe, amelyek a lekötött eszközökhöz képest a könnyűiparban 17, a mező- gazdaságban 20 százalék nyereséget hoznak. Az 1972 első hét hónapjában engedélyezett összegekkel együtt a bank hitelfolyósítási kötelezettsége 18 milliárd forintra emelkedett; ebben természetesen benne vannak azok az összegek, amelyeket már korábban engedélyeztek, de a vállalatok még nem vettek igénybe. E hitelekből az ipar 12,6 milliárd, az építőipar 1,2 milliárd, a mezőgazdaság 2,7 milliárd, a szállítás—hírközlés 0,8 milliárd, a kereskedelem 0,7 milliárd forinttal részese, dik. Ésszerű vállalati törekvések Július végén a Nemzeti Banknál mintegy négymilli- árd forintos hiteligény volt elbírálás alatt A kért négy- milliárd forint segítségével a vállalatok hatmilliárd forintos fejlesztést terveznek. Elsősorban a konvertálható export árualapok növeléséhez, számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának fejlesztéséhez, az építőipar ipari hátterének bővítéséhez, a nyomdaipar fejlesztéséhez, a bútoripari rekonstrukcióhoz kérik a vállalatok az említett hiteleket. A bankszervek gondosan vizsgálják, ügyelve arra, hogy a döntésnél a legszigorúbban érvényesüljenek a hitelpolitikai irányelvek előírásai, a többi között az a követelmény, hogy a fejlesztéseknek legalább 30 százalékához rendelkezésre Eredményes párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról.) a program végrehajtására. A gyár most készíti hitelkérelmét, — mely előreláthatólag 150—160 millió forint lesz. A tanácskozáson nagyon sok elismerő szó hangzott el a Hűtőgépgyárról. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy az üzemet az ország kiemelkedő vállalatai közé sorolják. A tanácskozáson hallottunk arról is, hogy ez az üzem az idén jelentős növekedést ér el az export-szállításokban: 1971-hez képest mintegy 25 százalékkal, nő a szocialista országokba és 27 százalékkal a tőkés országokba irányuló exportjuk, ugyanakkor az ágazati export-fejlődés körülbelül 10—11 százalék lesz. Jót hallottunk az Aprítógépgyárról is: tőkés kivitelük ebben a negyedévben ugrásszerűn fejlődik, ezzel a minisztérium első húsz olyan vállalata közé kerül, amely tőkés országba exportál. Viszont elengedhetetlen, hogy a gyár még novemberben eleget tegyen szállítási kötelezettségeinek, ha azt akarja, hogy az export eredménye árbevételébe« is jelentkezzék. A megye gépipari beruházásai a megyei iparfeljesztési elképzelésekkel összhangban vannak. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyes! üzeme építésének első Üteme ebben az évben befejeződik. Az Április 4. Gépgyár örmányesi gyáregységének fejlesztése is szóba került a tanácskozáson; így az, hogy a központi gyár foglalkozik a szociális körülmények javításával, és több millió forint költséggel öltözőt, fürdőt, ebédlőt épített örményesen. E témával kancsolatban hangzott el a vita során, hogy liajnos több minisztérium meglehetősen kívülről szemléli a Kormány vidéki ipartelepítési programjának végrehajtását. Hiába telepítünk például modern gépipart Tiszafüredre, ha nincs lakás, orvosi rendelő, út, nincs megfelelő szakmunkásképzés. Az infrastrukturális fejlesztéshez a tárcáknak jobban hozzá kell járulniok. Kérték a megye vezetői, hogy ez ügyben a KGM vezetői is jobban hallassák hangjukat A megye vezetői más javaslatokkal is fordultak a KGM vezetőihez: a Szervezés si és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete az idén november 10 és 26 között a Szolnoki Galériában vezetési és szervezési tudományos kiállítást rendez, amelyen mintegy 25 országos szerv és intézmény — egyetem. KGM-szerv — vesz részt Ez lesz az első ilyen rendezvény az országban. Ehhez kérték a minisztérium segítségét. A javaslatok között szerepelt egy hulladékfeldolgozó üzem Szolnokra telepítése is. és még egy előterjesztés, — amely a tiszavárkonyiakat érinti. A Magnezitipari Művek Tiszavárkonyba telepített zsugorított szintetikus magnezit kísérleti félüzeme sikeres eredményeket ért el. A kísérleti félüzem munkájáról év végére készül el a zárójelentés amelynek alapián napirendre kerülhet a naey beruházás megvalósításának előkészítése. A megve vezetői azt kérték, hogy a minisztérium tómosassa a beruházás megvalósítását. A tárgyalás véeén a jelenlévők kölcsönösen elmondták- hasznos volt számukra ez a megbeszélés, és az ilven találkozókat rendszeressé kell tenni. V. V. álljon a saját alap. Ilymódon is erősíteni kívánják a gazdasági életben az 1972 első felében már tapasztalt kedvező tendenciákat 1973-ra ez év július végéig a Nemzeti Bank ötmilliárd forint beruházási hitelt engedélyezett. Az elbírálás alatt levő hitelkérelmeket és a még várhatóan beérkező hiteligényeket figyelembe véve az év végéig körülbelül ki- lencmilliárd forintra emelkedik a jövő évre engedélyezett hitelösszeg. Az MNB szerint ez hitelforrásból általában ' elegendő a beruházások folyamatos megvalósításához és elősegíti, hogy a vállalatok felkészülhessenek az új beruházásokra. Hitelengedélyezésre marad még lehetőség jövőre is, ezzel együtt 1973-ban az idei színvonalnak megfelelő hitellel lehet számolni. Csökkenjek a kész*e!ek A forgóeszköz-hitelek állománya 1972 első hét hónapjában hétmilliárd forinttal emelkedett, tehát jóval kisebb mértékben, mint tavaly ilyenkor. a múlt év azonos időszakában ugyanis 22 milliárd forint volt az emelkedés. A vállalatok és szövetkezetek készletei — a mező- gazdaságot nem számítva — az első félévben 3,6 milliárd forinttal csökkentek. Tavaly az első félévben ugyanebben a körben a készletek hatmil- liérd forinttal nőttek. A befejezetlen termelés és félkész termék készletállománya ötmilliárd forinttal, vagyis ugyanannyival nőtt, mint tavaly, a készletcsökkenés az anyagkészletek több mint hatmilliárd forintos, ezen kívül a kész termékek állományának szintén jelentős mérséklődésével függ össze. A készletek csökkenése egyébként nem általános. Az élelmiszeripar nélkül számított ipari ágazatban a készletek az első félévben a múlt évi 6,3 milliárddal szemben az idén négymilliárddal nőttek. az élelmiszeriparban 7,4 milliárddal csökkentek. A fogyasztási cikk kereskedelem készletei a múlt évitől eltérően az idei első félévben szintén mérséklődtek. 225 ezer « bébiruha bxportra aolgozik a szomoki háziipari szövetkezet A megye 14 községében mintegy kétszáz nődolgozónak biztosít bedolgozó munkát a szolnoki háziipari szövetkezet. Szolnokon pedig százhatvanan dolgoznak modem speciál gépekkel a Magyar utcai és Vörösmarty úti részlegekben. A szövetkezetben nincs idényjellegű munka. Karton, neva, szudá- ni és krisztina anyagokból egész évben bébiruhákat, kötényeket, nadrágkosztümöket készítenek. Júniustól októberig 27 ezer bébi-szövet- ruhát szállítottak a debreceni, a budapesti és a szolnoki kiskereskedelmi vállalatoknak. Termékeik nagy részét azonban exportálják. A második félévben 25 ezer karton lánykaruhát szállítottak a Szovjetunióba, 48 ezret pedig az NDK-ba. Ez évben mintegy 225 ezer bébiruhát készítettek, melynek 17 millió forint az értéke. Kisebb mennyiségben géppel hímzett, kalocsai, toroc- kói díszítésű térítőkét is készítenek. Hajógyárból a tsz-be Az abádszalóki Lenin Tsz gumijavító üzemében dolgozik Balogh János, aki a budapesti Hajó- és Darugyárból a tsz elnökének hívására jött vissza dolgozni. 1962-ben először mint szíjgyártó kezdte, később — mivel ez fontosabb volt — a traktorbelsők „doktora” lett. Képünkön Balogh János Dutra-belsőgumit javít. A hékiek a vezérgazdaság szerepében Cukorrépalermesrtési szimpózium Alcsiszige*en Szolnok megyétől kis híján tízezer hektár cukorré- palermesztését várja 1973- ban a népgazdaság. S még mindig, majdnem kétezer hold szerződéskötés hiányzik. Igaz, a tegnapi napon nagyon biztató esemény történt a Héki Állami Gazdaság központjában. Alcsiszi- geten. Sári Mihálynak, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnökletével szimpóziumot tartottak a héki zártrendszer támogatásában közreműködő intézmények, közöttük a MÉM, a Magyar Nemzeti Bank, a cukoripari tröszt, az AGRO- TRÖSZT, valamint a megye érdekelt testületéi, élen a megyei tanács és a két tsz- szövetség, az állami gazdaságok főosztálya; Kálmán István, a Héki Állami Gazdaság igazgatója terjesztette elő az elgondolásokat. Eszerint a hékiek a vezérgazdaság szerepében vállaljál:, hogy a zárlrend- szerhez csatlakozó gazdasá- gokbn 20—30 százalékos átlagtermés növekedést érnek el az általuk megadott technológia szigorú betartásával. Az AGROTRÖSZT vállalta a hazai és a külföldi gépek biztosítását a termeléshez. Ezek a gépek az együttműködésben résztvevő gazdaságok tulajdonát képezik majd. A cukoripari tröszt a vetőmag, az AGROTRÖSZT pedig a műtrágya és a növényvédőszer ellátásért vállalt kezességet A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi támogatásról biztosította a zártrendszerben résztvevőket. A tervezet szerint 480 forint térítést fizetnek hektáronként a társulás tagjai a héki gazdaságnak. A vitás esetek eldöntésére megyei cukorrépatermesztési szakbizottságot választanak. Kinevezték az előkészítő bizottságot is tegnap, s megbízták azzal, hogy két héten belül járjon utána a még vitás ügyeknek, azt követően pedig hívják össze az alakuló ülést. Már eddig tizenöt állami gazdaság és termelőszövetkezet jelezte, hogy csatlakozni akar a héki rendszerhez. Tanácskoztak a MTESZ egyesületi titkárai A MTESZ megyei szervezetének egyesületi titkárai tegnap értekezletet tartottak Szolnokon, majd kiskörei látogatáson vettek részt a Magyar Hidrológiai Társaság helyi csoportjának szervezésében. A jövő évi munkaterv készítésével kapcsolatos feladatokról és a végrehajtásukhoz szükséges technikai, információs igényekről sok szó esett az értekezleten. Néhány egyesületi tikár panaszolta. hogy rendezvényeik programja nem kap előzetesen nyilvánosságot, például a szakmai, műszaki sajtóközlésekben. Jobb információra tartanak igényt az egyesületek. Ennek a helyileg biztosítható lehetőségeit általában jól hasznosítják, bár az is kitűnt a vitában, hogy a megyében működő csoportok sem mindig értesülnek idejében egymás rendezvényeiről. A Ganz Villamossági Művek szolnoki üzemegységében jelenleg 16 090,35 típusjelzésű transzformátor-szekrényeket gyártanak. Képünkön a sorozat 18. darabján dolgoznak a munkások. Nem törvényszerű Ezen a nyáron lucemamag-termesztési tapasztalatcserét tartottak a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Éi-dekes bejelentés hangzott ott el: hazánk a jövőben milliós tételekben vadméheket importál Amerikából. Érthető, mert szükségszerű, a lucerna megtermékenyítő beporzásához kellenek a szorgos kis rovarok milliói. Csakhogy a történetük is érdekes. Szakemberek tudni vélik, hogy ezek a vadméhek éppen Magyarországból kerültek át a tengerentúlra. Alighanem valós feltételezés, hiszen a nevük is erre vall: Szabó mé- heknek ismeri a világ mezőgazdasága Miért adunk mégis valutát magyar ,Áruért”? Mert itthon a vegyszeres gyomirtással egyszerűen pusztították a szántóföldek ingyerununkásait. S nemcsak a vadméhek, a házi méhek is megszenvedték a mezőgazdaság kemi- zálását. Mi több, néhány esztendeje a vadnyulakat is megritkította a gondatlan vegyszeres védekezés. Üjabban pedig az alföldi erdósávokat fenyegeti veszély. Ahogy terjed a repülőgépes növényvédelem, vele egyenes arányban pusztulnak a facsoportok, a szántóföldeket szegélyező fasorok. A Szolnoki Állami Gazdaságban magam is láttam, milyen siralmas látvány a koranyáron őszi sárgába öltöző akácsor. Az első termelőszövetkezetek, úttörők, fiatalok Ültették áldozatokkal, társadalmi munkában e fákat, hogy szebbé tegyék a kopár alföldi vidéket. Dehát lehet-e másképpen, kérdezheti valaki. Lehet. Fábián Márton, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke éppen erről szólt a Szolnok megyei pártbizottság legutóbbi ülésén, a természetért aggódó hangon. A legtöbb fapusztulással a gabona- & a rizsföldek repülőgépes növényvédelme jár. Noha éppen e két növény földi gépes védekezése is megoldható. Technika is van hozzá. Többnyire csak akarat, elszánás kell. Ezért javasolta Fábián Márton, hogy a növényvédő, az erdészeti szakemberek, a termelőüzemek vezetői üljenek össze, kössenek szövetséget a természet védelmére, dolgozzák ki a védekezés tervét Bizonyos, hogy az egész országnak szólóan jó javaslat a Fábián Mártoné. Nekünk Szolnok megyeieknek pedig úgy kell a megvalósítása, mint a falat kenyér. Szolnok még mindig az ország legfátlanabb megyéje. Nálunk egy cserje is érték. Az ötlet megadatott, következzenek már most — a megvalósítás napjai. — boriák -é