Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

1972. október 5. SZOLNOK MEGYE!NÉPLAP 3 Az év első hét hónapjában Ötmilliárd beruházási hitelt folyósítottak A Magyar Nemzeti Bank­ban feldolgozták az év első hét hónapjának hitelezési adatait, összegezve és ele­mezve a beruházási hitelek engedélyezésének, folyósításá­nak helyzetét, a bank kötele­zettségvállalásait. Az MNB tájékoztatása sze­rint a hitelpolitikai irányel­veknek megfelelően a leg­fontosabb fejlesztési célokat, a népgazdaság számára haté­kony és jövedelmező vállala­ti beruházásokat segítették és segítik továbbra is hitelek nyújtásával. Hét hónap alatt az 1972-re már engedélyezett 10.8 milliárd forint beruházási hitelből csaknem ötmilliárdot folyósítottak, vagyis többet, mint tavaly ilyenkor, ami ar­ra utal. hogy a beruházók a különböző intézkedések ha­tására jobban koncentrálnak a folyamatban levő beruházá­sok gyors befejezésére. Előnyben a könnyűipar Az új hitelengedélyezések a korábbiakhoz képest mér­séklődtek, hét hónap alatt 3,6 miliárd forint beruházási hi­telt engedélyezett a Nemzeti Bank, ami azzal hozható ösz- szefüggésbe, hogy az előző év hasonló időszakában a negye­dik ötéves terv kiemelt fej­lesztési céljaihoz viszonylag sok új hitelre adtak enge­délyt, így a legjelentősebb új vállalati fejlesztések megin­dulhattak. Az új engedélye­zések csökkenésében az is közrejátszott, hogy ez év jú­nius 30-ig korlátozták a hitel- er.gerléljtzéseket és egyes vállalatok hitelképessége sem tette lehetővé, hogy a bank hozzájáruljon új hitelek nyújtásához. A hosszúlejáratú hitelek legnagyob részét a könnyű­ipar, a középlejáratú hitelek legnagyobb hányadát pedig a mezőgazdasági üzemek szá­mára engedélyezték. A hite­leket olyan fejlesztésekhez veszik igénybe, amelyek a lekötött eszközökhöz képest a könnyűiparban 17, a mező- gazdaságban 20 százalék nye­reséget hoznak. Az 1972 első hét hónapjá­ban engedélyezett összegek­kel együtt a bank hitelfolyó­sítási kötelezettsége 18 mil­liárd forintra emelkedett; ebben természetesen benne vannak azok az összegek, amelyeket már korábban en­gedélyeztek, de a vállalatok még nem vettek igénybe. E hitelekből az ipar 12,6 milli­árd, az építőipar 1,2 milli­árd, a mezőgazdaság 2,7 mil­liárd, a szállítás—hírközlés 0,8 milliárd, a kereskedelem 0,7 milliárd forinttal részese, dik. Ésszerű vállalati törekvések Július végén a Nemzeti Banknál mintegy négymilli- árd forintos hiteligény volt elbírálás alatt A kért négy- milliárd forint segítségével a vállalatok hatmilliárd forin­tos fejlesztést terveznek. El­sősorban a konvertálható ex­port árualapok növeléséhez, számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának fej­lesztéséhez, az építőipar ipa­ri hátterének bővítéséhez, a nyomdaipar fejlesztéséhez, a bútoripari rekonstrukcióhoz kérik a vállalatok az emlí­tett hiteleket. A bankszervek gondosan vizsgálják, ügyelve arra, hogy a döntésnél a legszigorúbban érvényesülje­nek a hitelpolitikai irányel­vek előírásai, a többi között az a követelmény, hogy a fejlesztéseknek legalább 30 százalékához rendelkezésre Eredményes párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról.) a program végrehajtására. A gyár most készíti hitelkérel­mét, — mely előreláthatólag 150—160 millió forint lesz. A tanácskozáson nagyon sok el­ismerő szó hangzott el a Hű­tőgépgyárról. A miniszterhe­lyettes kijelentette, hogy az üzemet az ország kiemelkedő vállalatai közé sorolják. A tanácskozáson hallottunk ar­ról is, hogy ez az üzem az idén jelentős növekedést ér el az export-szállításokban: 1971-hez képest mintegy 25 százalékkal, nő a szocialista országokba és 27 százalék­kal a tőkés országokba irá­nyuló exportjuk, ugyanakkor az ágazati export-fejlődés kö­rülbelül 10—11 százalék lesz. Jót hallottunk az Aprítógép­gyárról is: tőkés kivitelük ebben a negyedévben ugrás­szerűn fejlődik, ezzel a mi­nisztérium első húsz olyan vállalata közé kerül, amely tőkés országba exportál. Vi­szont elengedhetetlen, hogy a gyár még novemberben ele­get tegyen szállítási kötele­zettségeinek, ha azt akarja, hogy az export eredménye árbevételébe« is jelentkezzék. A megye gépipari beruhá­zásai a megyei iparfeljesztési elképzelésekkel összhangban vannak. A Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár kunhe­gyes! üzeme építésének első Üteme ebben az évben befe­jeződik. Az Április 4. Gép­gyár örmányesi gyáregységé­nek fejlesztése is szóba ke­rült a tanácskozáson; így az, hogy a központi gyár foglal­kozik a szociális körülmé­nyek javításával, és több mil­lió forint költséggel öltözőt, fürdőt, ebédlőt épített örmé­nyesen. E témával kancsolatban hangzott el a vita során, hogy liajnos több minisztérium meglehetősen kívülről szem­léli a Kormány vidéki iparte­lepítési programjának végre­hajtását. Hiába telepítünk például modern gépipart Ti­szafüredre, ha nincs lakás, or­vosi rendelő, út, nincs meg­felelő szakmunkásképzés. Az infrastrukturális fejlesztéshez a tárcáknak jobban hozzá kell járulniok. Kérték a me­gye vezetői, hogy ez ügyben a KGM vezetői is jobban hal­lassák hangjukat A megye vezetői más ja­vaslatokkal is fordultak a KGM vezetőihez: a Szervezés si és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete az idén november 10 és 26 között a Szolnoki Galériában vezetési és szervezési tudomá­nyos kiállítást rendez, ame­lyen mintegy 25 országos szerv és intézmény — egye­tem. KGM-szerv — vesz részt Ez lesz az első ilyen rendez­vény az országban. Ehhez kérték a minisztérium segít­ségét. A javaslatok között sze­repelt egy hulladékfeldolgozó üzem Szolnokra telepítése is. és még egy előterjesztés, — amely a tiszavárkonyiakat érinti. A Magnezitipari Mű­vek Tiszavárkonyba telepített zsugorított szintetikus mag­nezit kísérleti félüzeme sike­res eredményeket ért el. A kísérleti félüzem munkájáról év végére készül el a záróje­lentés amelynek alapián na­pirendre kerülhet a naey be­ruházás megvalósításának előkészítése. A megve vezetői azt kérték, hogy a miniszté­rium tómosassa a beruházás megvalósítását. A tárgyalás véeén a jelen­lévők kölcsönösen elmondták- hasznos volt számukra ez a megbeszélés, és az ilven ta­lálkozókat rendszeressé kell tenni. V. V. álljon a saját alap. Ilymódon is erősíteni kívánják a gaz­dasági életben az 1972 első felében már tapasztalt ked­vező tendenciákat 1973-ra ez év július végéig a Nemzeti Bank ötmilliárd forint beruházási hitelt en­gedélyezett. Az elbírálás alatt levő hitelkérelmeket és a még várhatóan beérkező hi­teligényeket figyelembe véve az év végéig körülbelül ki- lencmilliárd forintra emelke­dik a jövő évre engedélyezett hitelösszeg. Az MNB szerint ez hitelforrásból általában ' elegendő a beruházások fo­lyamatos megvalósításához és elősegíti, hogy a vállalatok felkészülhessenek az új beru­házásokra. Hitelengedélyezés­re marad még lehetőség jö­vőre is, ezzel együtt 1973-ban az idei színvonalnak megfe­lelő hitellel lehet számolni. Csökkenjek a kész*e!ek A forgóeszköz-hitelek ál­lománya 1972 első hét hónap­jában hétmilliárd forinttal emelkedett, tehát jóval kisebb mértékben, mint tavaly ilyenkor. a múlt év azonos időszakában ugyanis 22 mil­liárd forint volt az emelke­dés. A vállalatok és szövet­kezetek készletei — a mező- gazdaságot nem számítva — az első félévben 3,6 milliárd forinttal csökkentek. Tavaly az első félévben ugyanebben a körben a készletek hatmil- liérd forinttal nőttek. A be­fejezetlen termelés és félkész termék készletállománya öt­milliárd forinttal, vagyis ugyanannyival nőtt, mint ta­valy, a készletcsökkenés az anyagkészletek több mint hatmilliárd forintos, ezen kívül a kész termékek állo­mányának szintén jelentős mérséklődésével függ össze. A készletek csökkenése egyébként nem általános. Az élelmiszeripar nélkül számí­tott ipari ágazatban a készle­tek az első félévben a múlt évi 6,3 milliárddal szemben az idén négymilliárddal nőt­tek. az élelmiszeriparban 7,4 milliárddal csökkentek. A fo­gyasztási cikk kereskedelem készletei a múlt évitől elté­rően az idei első félévben szintén mérséklődtek. 225 ezer « bébiruha bxportra aolgozik a szomoki háziipari szövetkezet A megye 14 községében mintegy kétszáz nődolgozó­nak biztosít bedolgozó mun­kát a szolnoki háziipari szö­vetkezet. Szolnokon pedig százhatvanan dolgoznak mo­dem speciál gépekkel a Ma­gyar utcai és Vörösmarty úti részlegekben. A szövet­kezetben nincs idényjellegű munka. Karton, neva, szudá- ni és krisztina anyagokból egész évben bébiruhákat, kö­tényeket, nadrágkosztümö­ket készítenek. Júniustól ok­tóberig 27 ezer bébi-szövet- ruhát szállítottak a debre­ceni, a budapesti és a szol­noki kiskereskedelmi válla­latoknak. Termékeik nagy részét azonban exportálják. A második félévben 25 ezer karton lánykaruhát szállí­tottak a Szovjetunióba, 48 ezret pedig az NDK-ba. Ez évben mintegy 225 ezer bé­biruhát készítettek, melynek 17 millió forint az értéke. Kisebb mennyiségben gép­pel hímzett, kalocsai, toroc- kói díszítésű térítőkét is ké­szítenek. Hajógyárból a tsz-be Az abádszalóki Lenin Tsz gumijavító üzemében dolgo­zik Balogh János, aki a budapesti Hajó- és Darugyárból a tsz elnökének hívására jött vissza dolgozni. 1962-ben elő­ször mint szíjgyártó kezdte, később — mivel ez fontosabb volt — a traktorbelsők „doktora” lett. Képünkön Balogh János Dutra-belsőgumit javít. A hékiek a vezérgazdaság szerepében Cukorrépalermesrtési szimpózium Alcsiszige*en Szolnok megyétől kis hí­ján tízezer hektár cukorré- palermesztését várja 1973- ban a népgazdaság. S még mindig, majdnem kétezer hold szerződéskötés hiány­zik. Igaz, a tegnapi napon nagyon biztató esemény tör­tént a Héki Állami Gazda­ság központjában. Alcsiszi- geten. Sári Mihálynak, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnökle­tével szimpóziumot tartottak a héki zártrendszer támoga­tásában közreműködő intéz­mények, közöttük a MÉM, a Magyar Nemzeti Bank, a cukoripari tröszt, az AGRO- TRÖSZT, valamint a megye érdekelt testületéi, élen a megyei tanács és a két tsz- szövetség, az állami gazdasá­gok főosztálya; Kálmán István, a Héki Ál­lami Gazdaság igazgatója terjesztette elő az elgondo­lásokat. Eszerint a hékiek a vezérgazdaság szerepében vállaljál:, hogy a zárlrend- szerhez csatlakozó gazdasá- gokbn 20—30 százalékos át­lagtermés növekedést érnek el az általuk megadott tech­nológia szigorú betartásával. Az AGROTRÖSZT vállalta a hazai és a külföldi gépek biztosítását a termeléshez. Ezek a gépek az együttmű­ködésben résztvevő gazdasá­gok tulajdonát képezik majd. A cukoripari tröszt a vető­mag, az AGROTRÖSZT pe­dig a műtrágya és a növény­védőszer ellátásért vállalt kezességet A Magyar Nem­zeti Bank pénzügyi támoga­tásról biztosította a zárt­rendszerben résztvevőket. A tervezet szerint 480 fo­rint térítést fizetnek hektá­ronként a társulás tagjai a héki gazdaságnak. A vitás esetek eldöntésére megyei cukorrépatermesztési szakbi­zottságot választanak. Kine­vezték az előkészítő bizott­ságot is tegnap, s megbízták azzal, hogy két héten belül járjon utána a még vitás ügyeknek, azt követően pe­dig hívják össze az alakuló ülést. Már eddig tizenöt ál­lami gazdaság és termelőszö­vetkezet jelezte, hogy csatla­kozni akar a héki rendszer­hez. Tanácskoztak a MTESZ egyesületi titkárai A MTESZ megyei szerve­zetének egyesületi titkárai tegnap értekezletet tartottak Szolnokon, majd kiskörei lá­togatáson vettek részt a Ma­gyar Hidrológiai Társaság helyi csoportjának szervezé­sében. A jövő évi munkaterv ké­szítésével kapcsolatos felada­tokról és a végrehajtásukhoz szükséges technikai, infor­mációs igényekről sok szó esett az értekezleten. Né­hány egyesületi tikár pana­szolta. hogy rendezvényeik programja nem kap előzete­sen nyilvánosságot, például a szakmai, műszaki sajtóköz­lésekben. Jobb információra tarta­nak igényt az egyesületek. Ennek a helyileg biztosítha­tó lehetőségeit általában jól hasznosítják, bár az is kitűnt a vitában, hogy a megyében működő csoportok sem min­dig értesülnek idejében egy­más rendezvényeiről. A Ganz Villamossági Művek szolnoki üzemegységében jelenleg 16 090,35 típusjelzésű transzformátor-szekrényeket gyártanak. Képünkön a sorozat 18. darabján dolgoznak a munkások. Nem törvényszerű Ezen a nyáron lucemamag-termesztési tapaszta­latcserét tartottak a Törökszentmiklósi Állami Gaz­daságban. Éi-dekes bejelentés hangzott ott el: hazánk a jövőben milliós tételekben vadméheket importál Amerikából. Érthető, mert szükségszerű, a lucerna megtermékenyítő beporzásához kellenek a szorgos kis rovarok milliói. Csakhogy a történetük is érdekes. Szakemberek tudni vélik, hogy ezek a vadméhek éppen Magyaror­szágból kerültek át a tengerentúlra. Alighanem valós feltételezés, hiszen a nevük is erre vall: Szabó mé- heknek ismeri a világ mezőgazdasága Miért adunk mégis valutát magyar ,Áruért”? Mert itthon a vegy­szeres gyomirtással egyszerűen pusztították a szántó­földek ingyerununkásait. S nemcsak a vadméhek, a házi méhek is megszenvedték a mezőgazdaság kemi- zálását. Mi több, néhány esztendeje a vadnyulakat is megritkította a gondatlan vegyszeres védekezés. Üjabban pedig az alföldi erdósávokat fenyegeti veszély. Ahogy terjed a repülőgépes növényvédelem, vele egyenes arányban pusztulnak a facsoportok, a szántóföldeket szegélyező fasorok. A Szolnoki Állami Gazdaságban magam is láttam, milyen siralmas lát­vány a koranyáron őszi sárgába öltöző akácsor. Az első termelőszövetkezetek, úttörők, fiatalok Ültették áldozatokkal, társadalmi munkában e fákat, hogy szebbé tegyék a kopár alföldi vidéket. Dehát le­het-e másképpen, kérdezheti valaki. Lehet. Fábián Márton, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke éppen erről szólt a Szolnok megyei pártbizottság legutóbbi ülésén, a természetért aggódó hangon. A legtöbb fapusztulással a gabona- & a rizsföldek re­pülőgépes növényvédelme jár. Noha éppen e két nö­vény földi gépes védekezése is megoldható. Technika is van hozzá. Többnyire csak akarat, elszánás kell. Ezért java­solta Fábián Márton, hogy a növényvédő, az erdé­szeti szakemberek, a termelőüzemek vezetői üljenek össze, kössenek szövetséget a természet védelmére, dolgozzák ki a védekezés tervét Bizonyos, hogy az egész országnak szólóan jó javaslat a Fábián Mártoné. Nekünk Szolnok megyeieknek pedig úgy kell a megvalósítása, mint a falat kenyér. Szolnok még min­dig az ország legfátlanabb megyéje. Nálunk egy cser­je is érték. Az ötlet megadatott, következzenek már most — a megvalósítás napjai. — boriák -é

Next

/
Oldalképek
Tartalom