Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
197?. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 l\ Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és a további feladatok A Szolnok megyei pártbizottság 1968. szeptember 26— 27-i ülésén értékelte a megye mezőgazdaságának helyzetét,. A megyei pártbizottság — mint már beszámoltunk róla — 1972. szeptember 28-án újból napirendre tűzte a megye mezőgazdaságának .helyzetét, elemezte a négy év alatt elért eredményeket és megszabta a további feladatokat. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az MSZMP IX. és X. kongresz- szusa határozatai alapján hozott központi intézkedések elősegítették megyénk mezőgazdaságának fejlődését. Ez a fejlődés alapjaiban megegyezett az országossal. Az új közgazdasági környezetben tovább szilárdultak a szocialista tulajdonviszonyok, korszerűsödtek a termelőerők. Emelkedett az állami gazdasági dolgozók és a tsz-tagok életszínvonala. Javult a vezetés színvonala, a szakember- és szakmunkás ellátottság. Bizonyos mértékben korszerűsödött az anyagi- műszaki bázis, új technológiákat, termelési eljárásokat vezettek be. Folytatódott az üzemek közti és üzemen belüli specializáció. A vizsgált időszakban fejeződött be a harmadik ötéves terv. Megyénk mező- gazdasága a tervben kitűzött gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. A növénytermesztés hozamai szinte minden kultúránál emelkedtek. A nagyüzemek állattenyésztésében növekedett a létszám és a termelés volumene, de ez nem tudta ellensúlyozni a háztáji gazdaságokban bekövetkezett nagyarányú csökkenést, ösz- szességében: a harmadik-ötéves terv időszakában a tsz- e.k halmozott termelési értéke 45 százalékkal, az állami gazdaságoké 35 százalékkal nőtt. A pártszervek és szervezetek egyre inkább a termelés- fejlesztés, a káderpolitika, a szövetkezeti és üzemi demokrácia fejlődésének legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak. A megyei pártbizottság azt is megállapította, hogy néhány területen — a tárgyalt időszak alatt — feszültségek keletkeztek, az előrehaladás üteme a lehetőségektől és a terv célkitűzéseitől elmaradt. Ennek több oka van. Az 1970-es rendkívül kedvezőtlen év a fejlődés ütemét csökkentette, a nagyüzemek bruttó termelési értélre 348 millió forinttal csökkent. Több gazdaság mérleg — és alaphiánnyal zárt. Az objektív tényezőkön túl felszínre jöttek a vezetés s a gazdálkodás hiányosságai. Többek között: az üzemek jelentős részében a vezetők és szakvezetők felfogásában konzervatizmus tapasztalható. Lelassult a sertés- és szarvasmarha komplex telepek építése. Csökkent a munkaigényes növények — zöldség, cukorrépa, dohány — vetésterülete és a szarvasmarhaállomány. Nem elég céltudatos az éves tervek végrehajtása, laza a tervfegyelem. A gazdasági vezetők döntő többsége erkölcsi-etikai szempontból is kommunistához, vezetőhöz méltó magatartást tanúsít. Egy kis részük azonban szemléletben, felfogásban eltér a szocialista vezetőkre jellemző magatartástól. Az említett hiányosságok kialakulásához a pártszervek és szervezetek munkájának fogyatékosságai is hozzájárultak. A helyzet elemzése és a célkitűzések ismerete alapján a megyei pártbizottság a következőket tartja a legfontosabb feladatoknak: A korszerű mezőgazdaság lehetőségeinek kihasználása megköveteli a vezetés és a szakvezetés színvonalának javítását. Ennek egyik alapvető feltétele a fejlett technika és technológiák alkalmazása. A hatékonyság az előrehaladás és jövedelmezőség a korszerű üzem- és munkaszervezés kialakításától is függ. Továbbá, a termelésfejlesztés szükségessé teszi a társulások szervezését, bővítését, a termeléstől az értékesítésig. A megye egész gazdasága fejlődésének fontos feltétele a feldolgozó iparágak bővítése. Végül, továbbra is szükséges a háztáji- és kisegítő gazdaságok fejlesztése és támogatása. A megyei pártbizottság a gyorsabb ütemű fejlesztés érdekében az üzemek számára kiemelt feladatokat . jelölt meg. A vizsgált időszakban meggyorsult a specializáció és a koncentráció. Ebben élenjárnak az állami gaz. .ságok, 4—5 növényfajtát termelnek gazdaságonként. A megyei pártbizottság úgy véli. hogy a tsz-ek- nek is előbbre kellene lép- niök. A specializáció jó példái a zártrendszerű kukorica és lucernatermesztés, a cukor- és konzervgyárak bázisgazdaságai. Egyre jobban terjednek a különböző komplex gépsorok. E folyamatot azonban gyorsítani lehet. A főbb növények termésátlagai — a cukporrépát kivéve — emel - kednek. Az átlagok azonban nagy szóródást takarnak, melyeknek nemcsak a talajadottság az oka. hanem a gazdálkodás színvonalából eredő különbség is. ¥ AUattenyésztés A megyei pártbizottság megállapította, hogy a vizsgált időszakban az állattenyésztés feltételei javultak. Ennek ellenére 15 ezerrel csökkent a megye számosállat létszáma. A szarvasmarha-tenyésztés a legtöbb gondot okozó ágazat. A kisüzemi tehén- létszám 15 százalékkal csökkent, melyet a nagyüzemek létszámnövekedése sem tudott ellensúlyozni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ágazat a' gazdaságok többségében veszteséges volt. A tejtermelés az idén kezd emelkedni. A beruházások új támogatási rendszere után 1968-tól több gazdaság határozta el a szakosított, kon-, cent.rált tehenészeti telep építését, azonban a 23 tervezett telepből tavaly december 31-ig csak hat épült fel. A központi intézkedések hatására a megye gazdaságaiban 40 százalékkal több a sertés, mint 4 évvel korábban. Javult a fehér hússertés aránya (65 százalék). A kocák termelése azonban a nagyüzemek többségében alacsony. Pozitív, hogy jelentősen mérséklődött az abrakhiány. A megyében 21 szakosított sertéstelep építésére — 75 ezer férőhellyel — kaptak engedélyt a nagyüzemek. A múlt év végéig ezekből csak három készült el, 9.5 ezer férőhellyel. Néhány telepet az idén is átadtak. Négy év alatt a vágósertés termelés és felvásárlás jelentősen növekedett. A megyei pártbizottság áttekintette a juh- és baromfi- tenyésztés helyzetét is. Megállapította, hogy a juhtenyésztésre ható ösztönzők eredményeként emelkedett a vágói uh és mérséklődött a gyapjú és tejtermelés. Sajnos, a juhtelepek 60 százaléka elavult. Az utóbbi négy évben a baromfitartásban és hizlalásban újabb koncentráció ment végbe. Nőtt a korszerű férőhelyekkel rendelkező gazdaságok száma. Előtérbe került a pecsenyeliba — és pulykanevelés. A kisüzemi tyúkállomány 90 százaléka korszerűbb fajta. Eredményesen terjed a nagytestű baromfifajták tenyésztésének, hizlalásának kooperációja. Áruértékesítés Az utóbbi négy év alatt a megyénk nagyüzemeinek árutermelése, — értékesítése tovább fejlődött. A gazdaságoknak 1971 végén — 1968- hoz viszonyítva — 1891 millió forinttal több volt a nettó árbevételük. Nagyon jelentős a háztáji és kisegítő gazdaságok vágómarha, sertés- és tojásértékesítése. Kenyérgabonából megyénk az országos felvásárlás — 9—11, rizsből 60 százalékát adia. A lucernaliszt is áruvá vált. 50 százalékát a megyén kívül értékesítik. A zöldség- és gyümölesforgalom — változatlan áron számítva — négy év alatt 9 százalékkal csökkent. Örvendetes viszont, hogy megyénk mezőgazdasága jobban kivette részét a mezőgazdasági termékek exportjából. Növénytermesztés A termelés anyagf, műszaki helyzete A megyei pártbizottság áttekintette a növénytermelés helyzetét. Megállapította, hogy az utóbbi négy év alatt a vetésszerkezet a közgazda- sági szabályzók ösztönző hatására módosult. Nőtt a rizs, „ kukorica, a napraforgó vetésterülete, ugyanakkor csökkent a zöldségféléké és a cukorrépáé. A kenyérgabona továbbra is a nagyüzemek legjelentősebb árunövénye, jövedelmezőségi mutatói jók. A rizstermelés dinamikusan fejlődik. Az ország rizstermő területének 56 százaléka megyénkben van. A termesztés technológiája komplexen még nincs megoldva, a termésátlagok ingadozása nagy. Szükség van a teljes gépesítésre. A kukorica nagyüzemi ve- testerülete az idén először haladta meg a háztáji és kisegítő ^gazdaságok vetésterületét. A termelés színvonala jelentősen emelkedett, a lehetőségeket azonban még nem sikerült jól kihasználta. A zárt technológiai rendszerek elterjedésének kezdetén tartunk, még nem teljes a gépesítés. A termésátlagok hektáronként 17—80 mázsa közt vannak, a szóródás nagy. Az előrehaladás lehetőségei adottak. A szálas és tömeg'nkar- mánv termesztés területe jelentős de többségében alacsony színvonalú. Korszerűsödött viszont a lucerna betakarítása és tartósítása. Tovább folytatódott az ipari növények termesztésének specializálódása. Csökkent a kézi erő felhasználása, emelkedett a gépesítés színvonala. A napraforgó területe jelentősen nőtt, a cukorrépa területének csökkenése az idén megállt, s növekedése várható. A megyei pártbizottság úgy véli, hogy szükség van a cukorrépa-termesztés további gépesítésére a vertikális kapcsolatok kialakítására. A termésátlagokat növelni lehet. A zöldségtermő terület az alacsony jövedelmezőség, a nagy élőmunka igény és a gépesítés megoldatlansága miatt jelentősen csökkent. A központi intézkedések hatására lassú előrehaladás várható. Továbbra is számottevő marad a háztáji- és kisegítő gazdaságok szerepe. A szőlőterület fokozatosan csökken 3 megyében. A meglévő szőlőterület több mint 50 százaléka 1935 előtti, tehát korszerűtlen. Az ágazat zömében ráfizetéses. A pártbizottság részletesen elemezte a növénytermesztés színvonalát. Megállapította, hogy javult a vetőmaggazdálkodás, szélesedett a fajtaválaszték. Több gazdaságban azonban nem megfelelően alkalmazzák a minőségi vetőmagvakat Javult a tápanyaggaz- dálkod'>s és a talajerő visz- szapótlás. A nagyüzemek I960 hoz viszonyítva jóval több mó rágyát és növényvédőszert használnak fel. A reprU.Ur-.-.íqre álló vizet és öntözőberendezéseket viszont nem megfelelően használják ki, sok üzemben csak „életmentő” az öntözés, ezert termésfokozó halasa alig van. A pártbizottság részletesen áttekintette a mezőgazdasági eszközállomány és a beruházások alakulását. Megállapította, hogy az eszköznövekedés üteme a tsz-ekben dinamikusabb volt, mint az állami gazdaságokban. Ennek ellenére a két szocialista üzemtípus közt még jelentős a különbség az állami gaz- daságok javára. A forgóeszközök csak szerényebb arányban növekedtek. A nagyüzemek 1968—71 között több mint 3 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, illetve pótlásra. A beruházások összhangban voltak a népgazdaság , Igényeivel A pénzeszközöknek kétharmadát épületek építésére fordították. A gépesítési beruházás aránya kedvezőtlen, főkiént a tsz-ekben. Pedig a traktorállomány 30 százaléka nulla értékűre íródott és nem cserélték ki. A megyei pártbizottság megállapította, hogy 1968-ig a földterületek koncentrálásával kialakultak a nagyüzemek. Számuk azóta tovább csökkent. egy-egy üzem nagysága viszont nőtt. (Tsz-ekben 3365. állami gazdasagokban 7287 hektár az átlagos területnagyság.) A koncentráció révén tehát ki lehet hasznáig i a szocialista gazdálkodás előnyeit A munkagéppark állapota ennél is kedvezőtlenebb. A talajjavítás tavaly több mint 5 ezer hektárral volt kevesebb, mely szintén nyugtalanító. Pozitív viszont, hogy az üzemek tavaly 4 millió forinttal többet költöttek belvízrendezésre, a társulatok pedig 50 millió forintot fordítottak rá. Terjed az altalajlazítás is. A célcsoportos beruházásokra a nagyüzemek négy gy alatt 230 millió forint állami támogatásban részesültek. Az anyagi-műszaki bázis alakulását nagymértékben befolyásolja a kiskörei öntözőrendszerbe való bekapcsolódás. 1975—76-ig tíz, 1985-ig további 57 gazdaság kap öntözővizet. így együttesen mintegy 63 ezer hektár lesz öntözhető. Ám erre az üzemeknek is megfelelően kell felkészülniük. Az üzemek munkaerő- helyzete, — gazdálkodása kiegyenlített, a létszám 4 év alatt 2.4 százalékkal csökkent. Nagyobb gondot jelent. hogy a technikai színvonallal nem azonos ütemben változott a munkaerő belső struktúrája. Kevés a modern gépsorokhoz, munkagépek kezeléséhez évtó szakember. Ez főként a nagyabb kampányokban oka? gondot A gazdálkodás közgazdasági értékelése A gazdaságok halmozott termelési értéke a vizsgált időszakban 33 százalékkal nőtt. Ez dinamikusabb az országos célkitűzésnél. A növénytermelés részaránya jóval nagyobb az állattenyésztésénél. Az előbbinek kedvezőbbek a közgazdasági szabályzói. A pártbizottság áttekintette a nyereség, veszteség é* bruttó jövedelem alakulását, s ezekből megfelelő következtetéseket vont le. Értékelte a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének emelkedését, mely összességében kedvező. A tsz-ek részesedési alapja 1988—71 közt 12.1, az egy 10 órás munkanapra kifizetett jövedelem 16.7 százalékkal nőtt. Az átlagok mögött azonban igen nagy a szóródás. A tsz tagok 24 százalékának például 10 ezer forint alatt van a jövedelme. A közvetett juttatásokból — szociális, kulturális — az állami gazdasági dolgozók igényeit magasabb szinten elégítik kiAz utóbbi években a magas költségszint, az alacsony tartalékképzés, a kedvezőtlen időjárás hatása, a megalapozatlan gazdasági döntések és vezetési problémák miatt több gazdaság veszteséggel zárt és szanálni kellett őket;. A szanálási eljárások után megteremtették a pénzügyi egyensúlyt, rendezték a vezetési problémákat, így ezek a gazdaságok is nyereségesen gazdálkodhatnak. A megyei pártbizottság részletesen értékelte a mezőgazdasági nagyüzemek belső mechanizmusának és irányításának állapotát. Elemezte az éves-, a középtávú- és távlati tervezés tapasztalatait Áttekintette a vezetés, üzem- es munka- szervezés helyzetét is. Megállapította : a vezetésben dolgozók közül hatszázhar- mincnyolcan egyetemet és főiskolát, ötszázti zen hárman felsőfokú technikumot és ezerhatszázhuszonnyolcan középiskolát végeztek. A korábbiakhoz képest a változás kedvező. Ám még mindig kevés a megfelelő felkészültségű szakember, főként a főállattenvésztői, főmérnöki és főkönyvelői munkakörökben. A vezetők többsége stabil, de az utóbbi két év alatt erőteljes volt a fluktuáció. Nagyobb gondot kell fordítani a vezetők, s a szakemberek, szakmunkások szakmai és politikai képzésére, továbbképzésére. Pozitív a szocialista brigádmozgalom fejlődése. A tavalyi eredmények alapján 544 brigád nyerte el a szocialista címet, melyből 115 az ifjúsági brigád. A brigádtagok száma 7448. A megyei pártbizottság elismerően szóit a felügyeleti szervek — tanácsok, ÁGK — és az érdekképviseleti szervek — tsz-szövet- ségek, szakszervezetek — tevékenységéről. Párt és tömegszervezeti munka A megyében dolgozó kommunisták kivették részüket a gazdaságirányítási rendszer előkészítéséből megvalósításából, s 1968 január 1. után az új feladatoknak megfelelően új munkastílus kialakításához kezdtek. A pártbizottság megállapította, hogy a mezőgazdaságban működő pártszervek és szervezetek munkája, segítése, ellenőrzése arra irányult, hogy érvényesüljön a párt politikája. Megállapította, hogy a különböző testületi üleseken a napirendek megválasztásánál nem a napi gazdasági jellegű feladatok, hanem a pártirányítás követelményeinek megfelelő témák szerepeltek. A gazdasági egységekben működő pártszervek és párt- alapszervezetek politikai vezetésének színvonala is növekedett. Tekintélyük nőtt, s a bonyolult helyzetekben is helytálltak. Nőtt a kommunisták kezdeményező készsége, példamutató aktivitása, meggyőzőbb a felvilágosító, nevelőmunka. A politikai oktatásban a vezetők, szakemberek is nagy számban vesznek részt. A pártbizottság megállapította: a pártalapszerveze- tek döntő többsége élni tud a felsőbb szervektől kapott megnövekedett jog- és hatáskörével. A megyei pártbizottság kedvezően vélekedett a KISZ szervezetek tevékenységéről A szövetkezeti demokrácia helyzetéről többek között megállapította: a közgyűlések mind tartalmasabbak, az előterjesztések növelték az érdemi munka hatékonyságát. A titkos szavazás bevezetése szélesítette a demokratizmust. Az állami gazdaságokban is eredményesen valósul meg az űzetni demokrácia. A feladatokról Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága megtárgyalta a megye mezőgazdaságának helyzetéről szóló jelentést és a további fejlesztés érdekében határozatot hozott Ennek bevezető része megállapítja, hogy a megye mezőgazdasága fejlesztésénél alapként, meghatározó keretként a vezetés minden szintjén a következőkből induljanak ki: A fejlődés helyes irányban csak ú Pórt politikájának alapján történhet. Az egyre jobban bővülő, korszerűsödő anyagi- műszaki bázis talaján legfontosabb az emberek szerepe, tevékenysége, Minden munkahelyre a leghozzáértőbb vezető, szakember kerüljön. Nagyobb gondot kell fordítani a szakemberek és a szakmunkások nevelésére, létszámuk növelésére. A munkaerőgazdálkodásnak szerves része legyen a dolgozók szociális ellátása. Majd részletesen szól az anyagi- műszaki fejlesztésr ről, a sertés-, szarvasmarha és az igényes kultúrák programjának megvalósításáról, a korszerű termelési el* járások megvalósításáról. Célul tűzi a kooperációk gyorsabb fejlesztését a, termelésben, feldolgozásban ét értékesítésben. Sürgeti az élelmiszeripari feldolgozás bővítését. A megyei pártbizottság a jövőben is nagy jelentőséget tulajdonít a háztáji- és kisegítő gazdaságok árutermelésének növelésére. Javasolja, hogy a mező- gazdaságban és azzal kapcsolatos szervekben dolgozó kommunisták az alábbi fő kérdések megoldására fordítsanak különös gondot. — sz&rvasmarhs-piTQgram, — kenyérgabona, takarmánygabona termelés, — eukörrépa-ternielés. — az anyagi- műszaki bázis fejlesztése, — az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A pártbizottság határozata részletesen előírja a párt- szervek és szervezetek teendőit is. Végezetül, a termelésfejlesztés, gazdálkodás javítása azt eredményezze, hogv a megye termésátlaga 1975- re búzából érje el a 34—35 q/ha-t, kukoricából a 40 q/ha-t Az egy tehénre jutó tejhozam 2800 kg legyen. A megyében ne legyen alván mezőgazdasági üzem. melyben nincs felsőfokú végzett ségű szakember. Meg kell oldani a teljes gépesítést n kukorica-, cukorrépa-, lu- ü«®a*í*y ég • íizsterme«téS“
