Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
1972. október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SIKERES VOLT Még egyszer a mezőtúri műszaki napokról Ipari-agrár váró* lesz nemsokára Mezőtúr. E megállapítáá nagyon sok munkát, tervet és megvalósult vagy a megvalósulás útján lévő elképzeléseket takar. Az, hogy sok új, modem lakóház, áruház létesült, orvosi rendelő épül, hogy megoldják a város csatornázását, hogy ott van a megye egyik főiskolája tulajdonképpen annak is köszönhető, hogy nem egészen egy évtized alatt a város gazdasági struktúrájában jelentős változás következett be. Az iparosodás útjára, az Iparilag fejlesztendő települések közé lépett Mezőtúr, üzemek települtek Budapestről a városba, s a helyi kis gyárak, ipari szövetkezetek Is elindultak a fejlődés útján. Az. hogy a város jelentős Iparral rendelkezik, lehetőséget nyújtott arra is, hogy kilépjenek a megye, az ország közvéleménye elé. Ezt a kilépést nemcsak a városban gyártott villamossági cikkek, háztartási gépek, cipők, szőnyegek jelentik, hanem az augusztus 19 és szeptember 20 között megtartott Mezőtúri Műszaki Napok ’72 is. A város iparosodása, az azzal járó műszaki- kulturális igény hozta magával, hogy tavaly ősszel a városi művelődési központban megalakult a műszaki és közgazdasági dolgozók klubja. Egy év alatt a klub számos rendezvénye jó alkalom volt arra, hogy a tagok jobban megismerjék egymást, a gazdálkodási egységek műszaki, közgazdasági problémáit, hogy továbbképezzék magukat szakmájuknak, hivatásuknak, érdeklődési körüknek megfelelően. Egy év alatt a város műszaki, közgazdász szakemberei jól dolgozó közösségé alakultak a klub keretében. Ez az egy esztendő elegendő volt arra Is, hogy felkészüljenek a reprezentatív jellegű bemutatkozásra, és a városi párt- bizottság, a tanács segítségével megrendezzék azt a műszaki programsorozatot, amelyről így utólag megállapíthatták a rendezők — most készült el ugyanis a műszaki napok eseményeinek összegezéséről egy számvetés — hogy sikeres volt. A csaknem egy hónap alatt több kiállítást rendeztek a városban. A Kiállítási Csarnokban rendezett ipari bemutatón például — melyet mintegy négy és félezren tekintették meg — 13 üzem, gyár, ip^ri és háziipari szövetkezet ismertette meg termékéivel a látogatókat. A város iparának nagyszerű seregszemléje volt ez a kiállítás. Rendezett azonban bemutatót az AGROKER is háztáji kisgépekből, növényvédőszerekből, s a könyvtár műszaki könyvekből. A szakmunkástanulók, szakközépiskolások körében nagy érdeklődésre tartott számot az a három találkozó, amelyen a tanulók a már dolgozó ifjú szakmunkásokkal, műszakiakkal, közgazdászokkal, gazdasági vezetőkkel beszélgettek. Ezek a találkozók egy célt szolgáltak: megismerni a fiatalok problémáit, megbeszélni, hogy lehet őket megoldani, ugyanakkor felhívni arra figyelmüket, hogy mit vár tőlük az üzem, a város, az iskola. Nem utolsósorban, milyen követelményeket támaszt velük szemben a szakma. A p<‘nde*v: nyék két különböző területen párhuzamosan zajlottak: a művelődési központban a város egészét érintő témákról rendeztek vitákat A vitavezetők nem kis örömmel tapasztalták, hogy a fiatal műszakiak, közgazdászok menyire érdeklődnek az egyre jobban iparosodó város problémái iránt, és egyúttal érzik is a felelősséget a település fejlesztéséért. Szinte ugyanez mondható el a gazdasági vezetők ankétjéről, ahol a megyei pártbizottság illetékes osztályvezetője és a megyei tanács elnökhelyettese válaszolt a kérdésekre, amelyek lényegében mind a város további fejlődésére vonatkoztak. Ugyancsak a művelődési központban rendezték a szocialista brigádvezetők vetélkedőjét, ahol nyolc kellektíva közül a Fémfeldolgozó Ktsz Kozma István szocialista brigádja lett az első, és elnyerte a 2000 forintos jutalmat. A második a Ruházati Ktsz Kállai Éva, a harmadik a Szőnyegszövő HISZ Egyetértés szocialista brigádja lett A másik terület, ahol a szakmai előadások, viták folytak, az adott munkahely volt. A Fémfeldolgozó Szövetkezetben például a Munkaszervezésről a termelés irányításában címmel tartottak ankétet. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint az ankét után észrevehetően fokozódott az érdeklődés a munkaszervezés iránt még az olyan dolgozók körében is, akik nem foglalkoznak termelés irányítással. A téglagyárban az üzem 25 éves fejlődését ismerhették meg a résztvevők az ankéton. És megismerhették azokat az új technológiai, műszaki eljárásokat is. amelyeket majd ebben az üzemben vezetnek be. A VILLCIKK-nél tartott vitaindító előadás a vállalati munkaszervezés továbbfejlesztésével, az információs rendszer kialakításával, az anyag és készletgazdálkodás megszervezésével, a gazdaságos termékstruktúra kialakításával foglalkozott többek között. A KAEV-nál a termelésirányítási módszerek a tömegcikkiparban címmel rendeztek ankétot. Valamennyi rendezvényen nagy érdeklődést, élénk vitát váltottak ki az elhangzottak. Kétségtelenül a sikert mutatja, hogy azóta a dolgozók nagyobb többsége foglalkozik üzemszervezési kérdésekkel, többször esik szó munka közben vagy ebéd szünetben arról, hogyan lehetne gazdaságosabban, még többet, még jobbat termelni egy-egy gyárban, üzemben. És a hogyanra válaszul azóta többször hangzik el: jól képzett műszakiakra, jól szervezett munkára, korsze- f rű gépekre, fegyelmezett munkásgárdára van szükség. Az emberek gondolkodásában, szemléletében már változást hozott e programsorozat lebonyolítása. Hasznos volt,és elismerésre méltó kezdeményezés a mezőtúri műszaki napok megrendezése. Nemcsak azért, mert az egyénnel ismertették meg a közösség gondjait, nemcsak azért, mert az üzemek, a város vezetői tudomást szereztek az egyént foglalkoztató problémákról. közelebbről is megismerhették véleményüket egy-egy témáról. Jó alkalom volt arra is, hogy lemérjék, hol tart ma az ipar fejlődése Mezőtúron, s mit kell tenni az elkövetkező időkben — kinek-kinek a maga munkaterületén — az ipari termelés színvonalának, gazdaságosságának emeléséért. V. V. Egy műhelycsarnok születése Több mint 25 000 lakás Az első háromnegyedévben — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes felmérése szerint — 25 426 lakást, a tavalyinál 3645-tel többet adtak át az állami és szövetkezeti kivitelező vállalatok. Ez az idén átadandó lakások 55.3 százaléka, 4 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A lakásátadások ütemének örvendetes fokozódása várhatóan csökkenteni fogja az év végi hajrá okozta kivitelezési hiányosságokat Az előzetes felmérés azt mutatja, hogy különösen az állami építőipari vállalatok dolgoztak jól, mert ők az egész évre előirányzott lakásoknak mintegy 60 százalékát átadták. Az építőipar az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy 2 százalékkal növelte termelékenységét, az ebben az ágban foglalkoztatott 201 ezer munkás pedig 4 százalékkal több építési és szerelési munkát végzett, mint a tavalyi év első háromnegyedében. Fokozta termelését az év első 9 hónapjában az építőanyagipar is. A több mint 10 milliárdos termelési érték körülbelül 4 százalékkal haladja meg a? elmúlt három- negyedévig évre eltolódott, csak a múlt évben kezdődött el, eléggé furcsa módon. A tagság kivonult a kijelölt területre, s társadalmi munkában elvégezte az alapok ásását és a szükséges betonozást. Ilyen máshol is történt már. Annál ritkább eset azonban, hogy a tagság építésre szükséges 10 millió. A csarnok vasszerkezetét a dunaújvárosi ÉM Vállalat szállította és szerelte össze, a további munkákat a héten kezdte el a jászárokszállási költségvetési üzem. Még két év, s a szövetkezet átköltözhet a hosz- szas vajúdás után születő épületbe. Satu, fűrész, ressefő Vetélkedő Kisújszálláson Szabad szombat volt tegnap Kisújszálláson sok szövetkezetben, gyárban. A MEZŐGÉP gyáregységében sem dolgozott egy műszak. A tanműhely és egy másik nagy műhely még sem volt üres. Kisújszálláson először a Ki minek mestere vetélKedőjét rendezték meg, lakatos fiatalok városi versenyét. Szepesi Gyula, a KISZ városi titkára így indokolta a szakmát: ők vannak a legtöbben, igen sok fiatalember dolgozik lakatosKént a termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben. , Nyolc csapat nevezett, huszonnégy fiatal szakmunkás jött el már korán reggel a MEZŐGÉP gyáregységébe. — Ezen a napon csak a gyakorlatból vetélkedtek. A második forduló az elméleti verseny e hónap 25-én este lesz a művelődési házban. Reggel 8 órakor Szepesi Gyula köszöntötte a versenyzőket. Aztán Tokár István, a városi KISZ-bizottság tagja gondosan elkészített, egyforma rajzokat osztott szét. Egy villáskulcs szakmai rajzát. Az ifjú lakatosok szerszámosládával, bugyorral a kezükben gyorsan az öltözőbe mentek, s néhány pillanat múlva a tanműhelyben és a nagy műhelyben is munkához láttak a csapatok. A zsűri öt órát adott a villáskulcs elkészítéséhez. Az öt óra nem kevés, de ehhez a nagyon nehéz munkához kicsit kevésnek bizonyult. Tóth Sándor a Nagykusági Állami Gazdaságból jött a versenyre, öt éve szakmunkás, országos versenyen kapta meg az oklevelét. vállalati versenyen már első helyezést szerzett. Most is szépen dolgozott, látszott rajta a gyakorlat, a hozzáértés. — Sok szerszámot készítettem már, de villáskulcsot még sohasem. Kellene még egy félóra, akkor igazán szép lenne, — mondta, amikor egy óra után néhány perccel átadta a munkát. Cs. Nagy László, a házigazda, a MEZŐGÉP kis csapatának vezetője ugyancsak szépen dolgozott. Négy éve szakmunkás, s a MEZŐGÉP-esek vállalati versenyén már egy előkelő második helyezést is szerzett. A zsűri hétfő délután értékel, akkor állapítja meg, kinek hány pont jár a gyakorlati versenyben. Pentrábd Kornél kisújszállási szaktanár is a zsűri tagja volt. Bár úgy állapodtak meg korábban, hogy csak a kész munkát vizsgálják meg. mégis eljött a versenyre is. — A versenyzők többsége kisújszállási gyerek. Szaktanáruk voltam, nagyon érdekel, mire haladtak az iskola befejezése óta. — Nem volt könnyű a feladat, de azt hiszem, nagyon sokan jól oldották meg. Már most arra vagyok kíváncsi, hogyan felelnek majd meg az elméleti vizsgán. A folytatás október 25-én. — sj — Tanácsi támogatás Napközi otthoni térítési hozzájárulás címén 5138 forintot utalt át a Szolnok városi Tanács V. B. igazgatási osztálya a Délibáb utcai Általános Iskolának. Az iskola vezetősége a kapott összegből huszonegy tanulót segít hozzá a napközis étkezéshez ebben a félévben, a gyámhatóság pedig tankönyvsegélyben részesítette az iskola diákjait. A Nyúl utcai Általános Iskola veszélyeztetett otthoni körülmények között élő kisdiákja: ugyancsak a gyámhatóság jóvoltából, mindennap tejet és kiflit kapnak ingyenes juttatásként az iskolában* A tiszafüredi alumíniumárugyár 5—6 millió forintnyi értékű edényt gyárt havonta. Termékeik 80 százalékát exportra, Dániába, Franciaországba, Hollandiába, Japánba, az NSZK- ba, Vietnamba szállítják. Megrendeléseik jelentős részét teáskannára kapják, tizenhatféle formában és méretben gyártják őket. Képünkön: Kökényes! Ernő a kiöntőcsövet hegeszt! a kannára. Harmincezer literes új olajtaroló Tószegen Tószegen jelenleg mintegy hétszáz motorkerékpár-tulajdonos él, és több mint 50 családnak van személygépkocsija. A számos gépjármű üzemanyag-utánpótlására kicsinek bizonyult a 10 évvel ezelőtt létrehozott törpeben- zlnkút. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a tüzelőolajat igénylők száma is. A helyi ÁFÉSZ ideiglenes tárolónak vásárolt egy 400 literes hordót és hozzákezdtek egy 30 ezer literes olajtároló építéséhez. Az építkezés fél millió forintba kerül, melyhez az ÁFÉSZ jelentős állami támogatást kap. A tárolóval Tószeg, Tiszavár- kony, Vezseny, Tisza jenő olaj- és benzinellátását biztosítják majd. Napi postánkból Egy gondolat a „Szövetségi politika és az eszmei harc” című cikkhez Nagy figyelemmel és őszinte egyetértéssel olvastam a Néplap vasárnapi számában az igen közérthetően megírt cikket a szövetségi politiká- ról és az eszmei harcról. A befejező rész azonban egy kissé elgondolkoztatott. Lehet, hogy a cikk szavaival élve — nézetem felületes és elhamarkodott — de engedtessék meg nekem, hogy mégis leírjam. A befejező részben, melyhez a megjegyzésem fűzném,' a cikk arról szól, hogy — társadalmunk tudatos erői nem fogadjáK el a politikai szkepticizmust a mindenben való kételkedés álláspontját — ez természetes és érthető. Majd így folytatja — nemcsak tudni, de hinni kell, hogy munkánk eredményének minden állampolgár hasznát látja. — Ez az a pont, ami engem elgondolkoztat. A hinni, és ami bizonyítja, hogy csak hinni és nem tudni-ról van szó, hogy — hazánk minden állampolgára hasznát látja (Az természetes, hogy minden állampolgár nem láthatja hasznát munkánknak.) Én úgy gondolom, hogy a marxizmus azért fejlettebb minden eddigi világnézetnél, mert nem a hitre és a reményre, hanem az állandóan változó objektív valóság, a természeti és társadalmi törvények felismerésén, tudásán alapszik. A szocializmusba vagy bármilyen eszmébe vetett (törvényszerűségeket nem ismerő) hit és meggyőződés hamis, illózórikus kivezető utat jelent a társadalmi valóság konfliktusaiból és mint ilyen az ember individuális belső világába tartozik, így rá nem hat a tudomány, a logika, sőt a valóság sem. Az eszméjében erősen hívő ember szinte bódultán, csaK azt veszi tudomásul, ami hitének megfelel. Amikor pedig valamilyen társadalmi, — vagy egyéni konfliktus rádöbbenti a valóságra, meghasonul önmagával. sokszor hosszú ideig tartó kiábrándultság és csalódás hatása alá kerül, és olykor a régi hite ellentétébe kezd hinni. Ki ne találkozott volna olyan emberrel, aki 1956-os események után csalódottan hátat fordított a pártnak, mert hitt és csalódott egyik, vagy a másik Vezetőjében. Ez az ember csak hitt a pártban, és nem ismerte fel azt a társadalmi törvényszerűséget, hogy árulók voltak és még sokáig lesznek, ez azonban semmit sem változtat a párt eszmei és politikai irányvonalának objektivitásán. Az emberi cselekedetek mer tiválójánax nem a hitnek és a meggyőződésnek, hanem a — gyakorlati megismerésből táníálkoró tudatosságnak kell lennie • Propagandánknak éppen az kell, hogv célja le- gven, hogy az emberek tudatában a hit és meggyőződés helyét az objektív valóságra alapuló — tudatosság, a szocialista humanizmus, a munkálkodó kollektívába való beilleszkedés az alkotó munka Izgalma, és az alkotás öröme foglalja el. És (Itt már a cikk írójával teljes gondolati egy- ségben) azon kell munkálkodnunk, hogy a szocialista társadalmunkban tevékenykedő emberek minél inkább a szocializmus tudatos építői legyenek. Szabó Tibor technikus Törökszentmlkióa Régóta húzódó építkezés kezdődött meg ismét Jász- jákóhalmán. A helyi Asztalosipari Szövetkezet már 1963 óta szeretne építeni egy nagy csarnokot a jelenlegi 4 műhelyecske helyett' Az építkezés azonban különböző okok miatt évrőlkölcsönt ad a szövetkezetnek, kiveszi a takarékba tartott pénzecskéjét hogy elkezdődhessen az új műhely építése. Pedig itt ez történt, ez adott alapot az induláshoz. Lassacskán sok forrásból összecsordogált a többi pénz is, smeg volt az
