Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

1972. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kutatók gazdag lelőhelye Tízéves a megyei pártarchivum Műemlékek ex libriseken és kisgraíikákon Kiállítás a jászberényi városi-járási könyvtárban A Központi Bizottság tit­kársága 1961. május 23-i ha­tározata szerint „meg kell őrizni mindazokat az irato­kat, amelyek a párt politi­kai és gyakorlati munkája, valamint a tudomány szá­mára értékes adatokat tar­talmaznak, amelyek a párt­nak a szocializmus építésé­ért folytatott harcát, poli­tikai, gazdasági és ideológiai munkájának főbb vonásait tükrözik.” E határozat nyomán ala­kult meg 1962-ben a megyei pártbizottság archívuma. Kezdetben a megyei párt- bizottság, a járási és a vá­rosi pártbizottságok, a köz­ségi bizottságok és csúcs­vezetőségek 1957—1960 kö­zötti iratainak összegyűjté­se, rendezése és biztonság­ba helyezése volt a fő cél. Ezt az 1960 után keltezett anyagok feldolgozása követ­te. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezetei­nek iratanyagát megőrzésre 1957-ben Budapestre, a Párt- történeti Intézet archívumá­ba szállították. Onnan ke­rültek vissza 1965-ben a me­gyei pártarchivumba. Ezek­nek az iratoknak levéltári rendezése 1969-ben kezdő­dött. most is tart és előre­láthatólag hosszabb ideig elhúzódik. Az iratanyag fel- használása azonban a tör­téneti kutatás számára így is biztosított. A kutatók segítése Az archívumban megtalál­ható iratokról többször ad­tak ki tájékoztatót, részletes ismertetést a fondok tartal­máról, iratcsoportokat aján­lottak. Időközben a megyei pártszerveknél is nőtt az igény a politikai munka tu­dományos megalapozottsága iránt, s mindennek köszön­hetően a pártszervek egyre inkább felismerik az archí­vumban őrzött dokumentu­mok értékét, egyre bővítik felhasználásának lehetőségeit. Ezeknek tudható be, hogy vezető pártmunkások és az apparátus tagjai már 154 esetben tanulmányozták az archívumi anyagokat, s emellett száznyolcvannégyen kaptak ott tudományos fel­dolgozó munkára engedélyt. A kutatóknak van miben tallózniok. A történelmi ér­tékű iratok mellett 254 visz- szaemlékezést is őriznek a megyei pártarchivumban. Ezek többsége a Tanácsköz­társaság idejét, illetve a fel- szabadulást közvetlenül kö­vető eseményeket idézi. Felszabadulásunk 30., a tsz-mozgalom 25., Szolnok 900. jubileumára készülő pályamunkákhoz gazdag for­rásanyagot találnak az arc­hívumban a kutatók. Az utóbbi téma 1945 utáni sza­kaszához nemcsak a párt­munkára utalnak a feljegy­zések. hanem a megyeszék­hely akkori kulturális és gazdasági viszonyaira is. Archívumok közötti csere révén a kutatók' rendelkezé­sére állnak más megyék helytörténeti kiadványai is. Ez azért érdekes, mert azok­ban gyakran találni jászkun­sági eseményekre, szemé­lyekre utaló részeket. A pártszervek iratanyaga mellett gyűjtik az archívum­ban a párt és más szervek kiadványait, tájékoztatóit, s a pártsajtót is. A gyakorlati pártmunkáért Mivel a pártdokumentu­mok évtizedek tapasztalatait tartalmazzák, a gyakorlati pártmunkához hasznos se­gítséget nyújthat tanulmá­nyozásuk. A megyei pártarc­hivum dolgozói fontos fel­adatuknak tartják, hogy is­meretanyaguk birtokában közreműködjenek a vezető testületek napirendjének előkészítésében. Erre több­ször adódott alkalmuk az archívum anyagainak alap­ján. Azok nélkül nem lehe­tett volna például kellő alapossággal összegezni a megye mezőgazdasága fejlő­désének tapasztalatait. A megye mezőgazdasága fej­lesztésének irányelveit ki­munkáló pártbizottsági ülés­hez viszont nagy szükség volt azokra. Gyakran megtörténik az is, hogy járási-városi pártbizott­ságok olyan témákat tűz­nek napirendre, amelyekre korábban már határozatot hoztak. A határozat előtti vizsgálati anyagok az archí­vumban szintén megtalálha­tók, összehasonlítási alapot jelenthetnek. Mindenképpen hasznosak. Ugyanígy a tudo­mányos ülésszakok iratanya­gai. Idevágóan csak néhány téma: Az egységes szocialis­ta szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételei és folyamatának néhány főbb kérdése Szolnok megyében; Szolnok megye a Tanácsköz­társaság időszakában; A párt agrárpolitikája érvényesülé­sének néhány kérdése Szol­nok megyében; A Szolnok megyei munkásság erkölcsi- politikai és kulturális hely­zete stb. Tanulmányok, bibliográfiák, filmek A pártarchivum a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályával, az oktatási igazgatósággal és esetenként más szervekkel, intézményekkel együttmű­ködve több tanulmányt, bib­liográfiát készített el. ‘ Az Értünk éltek című életrajz­gyűjtemény (bővített kiadá­sa előkészületben) például a párt és munkásmozgalom kiemelkedő Szolnok megyei harcosainak állít emléket. A Tiszta szívvel, proletár öntudattal című kötet visz- szaemlékezések, dokumentu­mok mellett elemzi a KMP megalakulásáért, a demok­ratikus átalakításért folyta­tott harcot. Az Igaz barát­sággal és testvéri együttmű­ködéssel című archívumi do- kumentanyag azokról a Szol­nok megyei emberekről szól, akik fogságba esett szovjet katonákat mentettek meg. Az említettek mellett a megyei pártarchivum a fel­lendült helytörténeti kuta­táshoz, a megyéről szóló fil­mekhez, rádiósvetélkedőkhöz biztosított dokumentum­anyagot, adott szakmai ta­nácsokat. A közművelődésben is egyre inkább tevékeny sze­repet vállal az archívum. Így például a Ságvári mű­velődési központban szerve­zett munkásmozgalmi klub­ban tartott előadásokkal, a TIT-tel és a múzeummal való jó kapcsolat során hely- történészek informálásában, módszertani útmutatók és tájékoztatók kiadásában va­ló közreműködéssel. E sokirányú tevékenységért és gyümölcsöző aktivitásért méltán illeti elismerés a pártarchivum dolgozóit — mindenekelőtt a vezető posz­ton álló Győri Tibort. Az eddigi eredmények feljogosí­tanak arra a reményre, hogy a napi munka mellett si­ker koronázza a megyei pái'f-végreha j tóbizottságtól kapott nagy feladatuk (az MKP és az MDP megyei szervezetének felépítése 1945- től 1956-ig) megoldását is. Ezt a témát 1977-ig kell fel­dolgozniuk, mégpedig úgy, hogy a szervezeti kereteken túl lényegében az adott idő­szak megyei párttörténeté­nek vázát is adják. Simon Béla A megyei múzeumi és honisemerti hónap megnyitó ünnepségei során nyílt meg és azóta várja a látogatókat a jászberényi könyvtár im­már ötödik kisgrafikai ki­állítása. A kiállításon helyszűke miatt a könyvtár felhívására beérkezett 600 grafikából csupán a legértékesebb 164- et mutatják be a rendezők. Az egyes lapokat az ábrá­zolt műemlékek korának, építési stílusának megfelelő­en csoportosították, s így a látogató a sajátos esztétikai élményt nyújtó fametszetek, rézkarcok, linoleummetszetek megtekintése mellett építé­szettörténeti ismereteit is felelevenítheti. A tárlaton különösen ér­dekes hatást jelentenek azok „a találkozások”, amelyek azonos épületeket ábrázoló Lapok egymás mellé kerülé­séből adódnak. A nemes grafikai eljárásokban rejlő sokodalú kifejezőkészséget tudjuk érzékelni például Semsey Andor robusztos megfogalmazású fametsze­tén és Dániel Viktor 5x3 mm nagyságú finom rézkarcán, amelyek egyaránt az egregyi románkori templomot ábrá­zolják. Érdekes élményt je­lent Takács Dezsőnek a pé­csi székesegyházat ábrázoló hagyományos felfogású fa­metszete mellett megtekinte­nünk a kitűnő szovjet gra­fikus művész, Anatolij Ka- lasnyikov elvontabb megfo­galmazású, modern törekvé­seket kifejezésre juttató pusz- pángfa metszetét. Számos kisgrafika az ábrázolás tár­gyát nézve is szerencsésen egészíti ki egymást. Tem- pinszky István kitűnő réz­metszetén a zsámbéki temp­Mint ismeretes, a legújabb oktatásügyi rendelkezések alaposan megváltoztatják az iskolákban folyó munka ed­digi rendjét. Az egyik leg­többet emlegetett változás az osztályzatok jelentősé­gének csökkentése, illetve bizonyos időszakokban az osztályozás megszüntetése. A diákok, a szülők, sőt oly­kor a pedagógusok körében is ez a rendelkezés váltotta ki a legtöbb vitát, ez volte legtöbb bizonytalanság és félreértés forrása. A tanu­lók körében jelentkeztek a félreértésbe! adódó negatív tendeciák is. Az osztályo­zás megszüntetéséből egye­sek azt a következtetést von­ták le, hogy csökkentek á követelmények, azaz keve­sebbet kell tanulni. Pedig a tanulók munkájának érté­kelése nem szűnt meg, csak a formái változnak. A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya, első­sorban a szakfelügyelők közreműködésével, a tanév eleje óta figyelemmel kí­séri a változások nyomán kialakult helyzetet Össze­gyűjtik a pedagógusok ta­pasztalatait, véleményét, ja­vaslatait. s egyúttal segíte­nek is a felmerülő gondok megoldásában. Az összegyűjtött tapaszta­latokat későbbi időpontban lomot láthatjuk, míg a mellette elhelyezett lapon Pápai Éva a templom orosz­lános faragványát használta csak fel fametszetű ex lib­risén. Technikai és stílusbeli változatosságukkal különö­sen kiemelkednek a közép­kori várépítészetünket és a budapesti városképeket bemutató grafikák. Az ábrázolt műemlékek sokszínűségét biztosítja az is, hogy 48 alkotó lapjaiból válogattak a rendezők. Lát­hatjuk Drahos István ma már ritkán előforduló fa­metszeteit, Kaveczky Zol­tán rézkarcait, Szoboszlai Mata János klisérajzát. A maiak közül a kiállításon felvonult kisgrafikai éle­tünk egész derékhada. Leg­gazdagabb anyaggal szerepel a képeit tömören szerkesztő, de metszéstechnikájával mégis klasszikus tisztaságú harmóniát biztosító Fery An­tal — Sterbenz Károly, Sop­ron szerelmese, akinek ba­rokkos pompázatú ex libri­sei és kedves hangulatú csa­ládi grafikái sohasem nél­külözik szeretett városának műemlékeit. A kiállított nagyszámú réz­karc alkotói közül kiemel­kednek Csurgói .Máté Lajos, a Munkácsy-díjas Nagy Zoltán, Perei Zoltán, s hazai ex libris művészetünk nesz­torának, Varga Nándor La­jos érdemes művésznek al­kotásai. Érdekes színfoltja a tárlatnak a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola ta­nárának, Feszt Lászlónak — aki egyébként a néhány hét­tel ezelőtt zárult helsingőri nemzetközi ex libris bienná- lén második díjat nyert —■, többszínű rézkarca, amelyen az egri káptalan kőbe fa­ragott reneszánsz díszítésű értékelik, s a kialakuló kö­zös álláspont valamennyi pedagógus számára meg­könnyíti majd az értékelés új módjainak bevezetését. Az „ összegyűjtött tapaszta­latokat későbbi időpontban értékelik, s a kialakuló kö­zös álláspont valamennyi pedagógus számára meg­könnyíti majd az értékelés új módjainak bevezetését. Minősítőre készül a jászladányi kórus Minősítőre készül a jász- ladányi Ktsz—ÁFÉSZ ezüst­koszorús diplomás vegyes­kara. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy nemrég még a léte forgott kockán a neves kórusnak, most vi­szont újult erővel, növekvő létszámmal és friss lendület­tel fogtak munkához. Ez a megnövekedett munkakedv annak a támogatásnak az eredménye, amelyet a nagy­község gazdasági vezetői biz­tosítanak részükre,, pecsétjét örökítette meg. A kis felületeken rejlő sűrített kifejezési lehetőségeket mu­tatják Diskay Lenke és Stettner Béla Munkácsy- díjas, érdemes művész vér­beli kisgrafikái. Az utóbbi­nak egyik kellemes ex lib­risén palackba zárva tanács­koznak egy kirándulás reszt­vevői, míg a háttérben ki­alakított egri minaret és Fassola Henrik barokk, ko­vácsolt vas kapudíszeinek ornamentikája utal aforizma- tikus rövidséggel a derűs tanácskozás színhelyére. Szót kell ejtenünk szomszéd, ba­ráti országok kiállító művé­szeiről is. Andruskó Ká­roly Jugoszláviából, ifj. Feszt László és Vecserka Kalasnyikov puszpángfa met­szete Zsolt Romániából, Pável Simon és Aurél Kailich Cseh­szlovákiából képviselik a kis­grafika művelőit. A. A. Történelemóra a múzeumban A Damjanich múzeum állandó és időszakos régé­szeti kiállítása jó lehetősé­geket biztosít az általános — és középiskolai történ e-> lemoktatáshoz. A történelmi múlt eredeti tárgyai erede­ti környezetükben elhelyez­ve lehetővé teszik a hozzá­juk kapcsolódó tananyag jobb bevésését. Többször kerül sor törté* nelemórák keretében a mú­zeum látogatására. Pénte­ken a Verseghy gimnázium I. a osztálya tartotta az őskor című fejezet össze­foglalását a múzeumban Szikszai Pálné tanárnő ve* zetésével. A tananyag szem­léletesebb megértésén túl figyelemreméltó a múzeumi óra nevelési célja is, amely a múzeumlátogatás igényé­nek felkeltését is segíti, ört'mel vennénk, ha minél többen élnének ezzel a —• mással nem helyettesíthető — szemléltetési lehetőséggel. A kunszentmártoni gyermekkönyvtárban 8600 kötet közül válogathat az 580 be­iratkozott olvasó. Különösen egy-egy közös feladat alkalmával mozgalmas az olvasó­terem. Képünkön a Deák Ferenc utcai iskola Zrínyi Ilona rajának tagjai Petőfiről gyűj­tenek adatokat, a költő születésének 150. évfordulójára készülnek. Fery Antal fametszete Az osztályozás megszűnik — az értékelés marad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom