Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

SZOLNOK MEG!SEJ NÉPLAP 1972. október 1. Tárgyalások a francia vezetőkkel Gierek héttőn indul Párizsba HÉTFŐ: Tanaka japán miniszterelnök Pekingbe érkezett — A norvégek népszavazáson a Közös Piachoz való csat­lakozás ellen foglaltak állást. KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésen. — A két német állam képviselői újból találkoztak Berlinben. SZERDA: Véget ért Párizsban Henry Kissinger és Le Dúc Tho újabb bizalmas megbeszélése. — Péter János külügyminiszter New York-ba utazott. CSÜTÖRTÖK: Nasszer halálának második évfordulóján ülést tartott az Arab Szocialista Unió. — Megállapo­dás 3 palesztin felszabadító szervezetek és a Libanoni kormány között. PÉNTEK: Japán és a Kínai Népköztársaság között diplo­máciai kapcsolat jött létre. — A malaysiai miniszter- elnök Moszkvába érkezett. SZOMBAT: Haig tárgyalása Saigonban Thieu elnökkel, — Nixon aláírásával törvényerőre emelkedett a szovjet —amerikai megállapodás a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáróL így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy József A hét eseménye minden­képpen Tanaka japán mi­niszterelnök kínai útja és a két nagy ázsiai ország kö­zötti megállapodás volt. Ed­dig ugyanis nagyban-egész- ben azt lehetett mondani a második világháború után kialakult ázsiai helyzetről, hogy az óriási földrész az Egyesült Államok vagy ál­talában az imperialista tá­bor befolyása alatt álL A két ázsiai nagyhatalom, Kí­na és Japán sokáig képte­len volt érvényesülni: Kína azért, mert elszigetelődött, Japán azért, mert a máso­dik világháború vesztese­ként kevés volt a politikai súlya A Szovjetuniónak, mint világhatalomnak, de mint részben ázsiai hata­lomnak is fokozatosan meg­növekszik a szerepe, ám nyilvánvaló, hogy nemcsak az imperialista USA, hanem egy évtizede a soviniszta, önző politikát folytató Kína törekvéseivel is meg kell küzdenie. Most Ázsiában két igen aktív és igen ambiciózus politika között jött létre át­menetinek tűnő közeledés: Kína és Japán közt pillanat­nyilag az egyetértésre való törekvés mutatkozik meg inkább, konkrét problémáik megoldását későbbre halasz­tották. A két nagy ország az utolsó száz év alatt in­kább volt egymás ellensé­ge, mint barátja, így aztán a mostani kapcsolatfelvétel mindenképpen fordulatot je­lent. A fordulatnak — bár­mennyire is az Egyesült Ál­lamok tudtával és beleegye­zésével történt — van egy bizonyos amerikaellenes éle. Hiszen most éppen az a diplomáciai és katonai épít­mény rázkódik meg alapjai­ban, amely a hidegháborús korszak hírhedt amerikai külügyminiszterének, néhai John Foster Dulles-nak mű­ve volt. Példák kellenek? Az 1960-ban megkötött ame­rikai—japán védelmi szerző­dés, amely az 1951-es San Francisco-i első szerződésen nyugszik, tulajdonképpen „Kína fékentartását” céloz­ta. ezenkívül bázisok bizto­sítását az USA számára Ja­pánban. Innen kiindulva tudta volna Amerika „ázsiai csendőr” szerepét eljátszani az egész Táol-Keleten. 1954- ben az USA teljes katonai segítséget ígért a Tajvanon rekedt Csang Kaj-seknek. Az ígéret ma már vajmi keveset ér, ha az Egyesült Államok e célra nem veheti igénybe (Japán támaszpont­jait. A vesztes mindenekelőtt Tajvan. Egyes nyugati vé­lemények szerint a kínai- japán megállapodás megad­ta a kegyelemdöfést Csang Kaj-sek-nek. Japán már gazdasági téren is elfordul Tajvantól, diplomáciai kap­csolatait pedig már meg is szüntette. A japán példát más ázsiai országok is követhe­tik. Thaiföld nemrég már küldöttet menesztett Peking­be, a Fülöp-szigetek parla­menti képviselői már talál­koztak Csou En-laj-jal, In­donézia pedig késznek nyi­latkozott az 1967-ben fel­függesztett diplomáciai kap­csolatok helyreállítására. (Japán a 77. állam volt, amely diplomáciai kapcsola­tot létesített most a Kínai Népköztársasággal.) A Japán Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt, amikor üdvözölte a ja­pán—kínai diplomáciai kap­csolat megteremtését, a ja­pán—amerikai biztonsági szerződés felszámolását is követelte. Több ellenzéki párt amellett is síkra szállt,, hogy Japán kössön meg­nemtámadási szerződést a Szovjetunióval. (Esedékes a közeljövőben egy magas­szintű japán—szovjet tár­gyalás, amelynek feladata a második világháború követ­kezményeinek felszámolásai a két ország viszonyában.) A hétéi) tették közzé Bonnban, hogy Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter október 10-én kezdődő pe­kingi hivatalos tárgyalásai során kimondják a Kínai Népköztársaság és az NSZK diplomáciai kapcsolatainak felvételét. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormány a novem­ber 19-i választások előtt még egy külpolitikai ered­ményt kíván felmutatni, — a „keleti politika” eddigi sikerein túl a „távol-keleti politikában” is. A japán—kínai tárgyalá­sokon illetve az egyéb, Kí­nával kapcsoltos diplomá­ciai lépések sem szoríthat­ták háttérbe a vietnami problémát. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója a héten bizal­mas megbeszélést folytatott Párizsban Le Dúc Tho-val, a VDK küldöttségének kü­lönleges tanácsadójával. Ez alkalommal már kétnapos tárgyalásra került sor. Eb­ből a tényből egyes meg­figyelők olyan következte­tést vontak le. hogy talán előrehaladás történt, de az­tán a csütörtöki négyes ülé­sen Porter amerikai nagy­követ ismét negatív maga­tartást tanúsított. Thieu pe­dig Saigonban megsokszo­rozta harcias kijelentéseit. Igaz, Kissinger elküldte hozzá helyettesét, s nincs kizárva, hogy mérsékletre intette a saigoni bábrezsim elnökét. A közel-keleti probléma­körben ismét történtek új fordulatok: Szadat egyipto­mi elnök azt javasolta a palesztin felszabadító szer­vezeteknek, hogy alakítsa­nak emigráns kormányt — Kairó székhellyel. A palesz­tinok tartózkodással fogad­ták az egyiptomi ajánlatot Kairó és Khartum kö­zött váratlanul megromlott a viszony. Ez annyival in­kább meglepő, mert emléke­zetes, hogy a tavalyi szudá- ni események alakulására rányomta bélyegét az egyip­tomi csapatok és a kairói kormány támogatása. Nime­ri tábornok jobbára Szadat elnök (és a líbiai Kadhafi ezredes) állásfoglalásának nyomán tudta megőrizni ha­talmát az országban. Azóta azonban Nimeri kormánya a jelek szerint nyugatra ori­entálódott. A Szudántól dél­re lévő Ugandában történ­tek késztették Nimerit szín­vallásra: Nem engedte, hogy az ugandai kormánynak ka­tonai segítséget vivő lí­biai repülőgépek átrepüljék országát. A tripoli és a kai­rói rosszallást aztán Nime­ri azzal viszonozta, hogy visszahívta az egyitomban, a a Szuezi-csatoma partján ál­lomásozó szudáni egységek egy részét. Kiutasították Khartumból az ottani egye­tem egyiptomi rektorát, mi­re Kairóban utasították a khartumi egyetemen mű­ködő 300 egyiptomi tanárt, térjenek haza. A közel-keleti kérdés szó- bakerül az ENSZ közgyűlé­sén is. Rogers amerikai külügyminiszter a „terror­izmus megfékezésének” kérdését helyezte előtérbe, ezen a címen persze a nem­zeti felszabadító mozgal­mak elfojtását szargalmazná. Georges Pompidou, fran­cia köztársasági elnök meg­hívására hétfőn hivatalos látogatásra Párizsba utazik Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. A kiemel­kedő politikai eseményt mindkét fővárosban rend­kívül nagy figyelem és érdeklődés kíséri. Edward Gierek több évig franciaországi emigráció­ban élt, ahol 13 éves ko­rától bányában dolgozott. 1931-ben — 18 éves korá­ban — belépett a Francia Kommunista Pártba. 1934- ben egy bányászsztrájkban való részvétele miatt kiuta­sították FranciaorSzágbóL Ezt követően 1937-től 1948­ban való hazatéréséig Bel­giumban volt bányász. Küszöbönálló franciaor­szági látogatása során Gi­erek gazdag programot bo­nyolít le. A Pompidou elnökkel és más vezető politikusokkal sorra kerülő eszmecseréi mellett találkozik a gaz­dasági és kereskedelmi élet képviselőivel is. Nem kétséges, hogy a poli­tikai témákon kívül a két­oldalú gazdasági együttmű­ködés kérdései is igen je­lentőshelyet foglalnak majd el a megbeszéléseken. A lengyel vezető szállás­helye franciaországi tartóz­kodása idején a versailles-i nagy Trianon-palota lesz. Sokgyermekes családok támogatása Romániában Pénteken Bukarestben Ni- colae Ceausescu főtitkár el­nökletével ülést tartott a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága. A főtitkár az ülésen tájékozta­tót adott a román párt- és állami küldöttség Bulgáriában tett baráti látogatásáról. A végrehajtó bizottság ezt követően megvizsgálta an­nak lehetőségét, hogy Ro­mániában újabb intézke­déseket hozzanak a sok­gyermekes családok támo­gatására. Ügy döntött, hogy 1972 november elsejétől ha­vi kétszáz lejes támogatás­ban részesíti a 8—9 gyer­mekes anyákat» míg a ki­lencnél több gyermekkel rendelkező családanyák há­romszáz lejes segélyt kap­nak. A támogatás nem függ attól, hogy az illető család­anyák alkalmazásban áll- nak-e sem attól, hogy váro­si, vagy falusi környezetben élnek. Tanaka hazaérkezett Tanaka japán miniszter­elnök és kísérete ötnapos pekingi látogatás után szom­baton visszaérkezett Tokió­ba, Mint ismeretes, a Pe- kingben megtartott csúcs- találkozó során a japán mi­niszterelnök tárgyalásokat folytatott Csou En-laj kor­mányfővel, amelyek ered­ményeként létrejött a dip­lomáciai kapcsolat Japán és Kína között. Kínai tartóz­kodása alatt fogadta a japán kormányfőt Mao Ce-tung pártelnök is. A japán miniszterelnököt a tokiói repülőtéren pártjá­nak és kormányának veze­tői, valamint az ellenzéki pártok vezető képviselői fo­gadták. Megérkezése után tett rövid nyilatkozatában Tanaka hangsúlyozta a ja­pán—kínai kapcsolatok nor­malizálásának jelentőségét és kifejezte reményét, hogy Japán kapcsolatai mind Kí­nával, mind más országok­kal fejlődni fognak. BUENOS AIRES Üjabb elnökjelölt je­lentkezett Argentínában: Oscar Alende 63 éves poli­tikus, aki Frondizi volt el­nök idején a buenos aires-i tartomány kormányzója­ként működött. A radiká­lis pártból kivált egyik cso­portot képviselő orvos prog­ramjában szerepel az ásvá­nyi kincsek, a pénzintéze­tek és a külkereskedelem államosítása. Eddig rajta kí­vül Francisco Manrique volt népjóléti miniszter je­lezte indulását a választá­son. ATHÉN Georgios Papadopulosz görög miniszterelnök, aki egyben a junta hadügymi­nisztere, pénteken meg­szemlélte a Görögország északi részén folyó „Deep Farrow” fedőnevű NATQ- hadgyakorlat utolsó napját. Ez alkalommal mondott be­szédében méltatta „az at­lanti szövetség szolidaritá­sának” jelentőségét „Az európai biztonsági értekez­let és az európai fegyveres erők kölcsönös csökkentésé­re irányuló tárgyalások ko­rában”. PEKING A kínai újságírószervezet meghívására pénteken hu­szonkét amerikai újságíróból álló küldöttség érkezett Pe­kingbe. Vezetőjük Edward Murray reméli, hogy sike­rül viszontlátogatásra meg­hívniuk egy kínai küldöttsé­get Az Üj-Kína jelentése szerint egy svájci újságíró­küldöttség is érkezett Pe- kingbe a svájci távirati iro­da vezérigazgatójának veze- téséveL Béke-világkongresszus lesz 1973-ban Moszkvában — Chilében ülésezik a BVT elnöksége Sebestyén ISándorné nyilatkozata Santiago de Chilébe hívták össze — október 4-én kez­dődően, ötnapos programmal — a Béke-világtanács elnök­ségének ülését, amelyen dr. Sík Endre nyugalmazott külügy­miniszternek, a Magyar Országos Béketanács Lenin-díjas elnökének, a BVT elnökségi tagjának személyes képviselő­jeként vesz részt Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Elutazása előtt nyilatkozott Tóth Ferenc­nek, az MTI tudósítójának a BVT tanácskozás várható napi­rendjéről, jelentőségéről. — Mindenekelőtt értékel­ni fogja a BVT elnöksége a nemzetközi békemozgalom idei munkáját és vezérka­rának tevékenységét az or­szághatárokon átívelő nagy akciók, demonstrációk szer­vezésében. A napirend sze­rint a tanácskozás arra is hivatott, hogy a békemoz­­galom eredményeinek ösz- szegezése, értékelése alapján kidolgozza a nemzetközi bé­kemunka programját a kö­vetkező időszakra. Ebben a legfontosabb eseménynek ígérkezik az 1973-ban meg­rendezendő béke-világkong­resszus, amelynek színhelye — a nemrégiben született döntés szerint — a szovjet főváros lesz. Chilében napi­rendre kerül a Béke-világ­tanács megalakulása 25. év­fordulójának megünneplésé­re vonatkozó terv is. — Növeli a BVT elnöksé­gi ülés jelentőségét az a tény — mondta Sebestyén Nándorné —, hogy a nem­zetközi békemozgalom ve­zérkara most első alkalom­mal rendez ilyen nagysza­bású tanácskozást Latin- Amerikában. Olyan időszak­ban ülésezik az elnökség, amikor — mint ismeretes — Chile egyik céltáblája az USA-imperialisták és reak­ciós csatlósaik összeesküvé­seinek, cselszövéseinek. Elmondta az OBT főtit­kára azt is. hogy a magyar .'békemo'zgalom munkájáról szóló beszámolójában ismer­tetni fogja Chilében nem­zetközi kapcsolatainkat és a várható hazai akciókat. Be­számol egyebek között a szeptemberben — BVT-kez- deményezésre — megrende­zett indokínai szolidaritási hétről, amely „túlnőtt” 'ne­vén, hónappá terebélyese­dett, sőt az országban sok­felé folyamatos szolidaritási akciókat bontakoztatott ki. — Az amerikai háborús bűnöket kivizsgáló nemzet­közi bizottság október kö­zepén esedékes koppenhágai ülésén is képviselteti magát a magyar békemozgalom, s ott lesznek küldötteink a nemzetközi békeintézetnek az európai kollektív bizton­ság és együttműködés elvei­ről. perspektíváiról tárgyaló bécsi tanácskozásán, szintén októberben. Elküldi képvi­selőit a magyar békemozga­lom Frankfurt am Mainba is. ahol novemberben nem­zetközi szimpozion lesz a békére és igazságosságra nevelésről. Az európai biz­tonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága és az OBT javaslatokat fog előterjeszteni Berlinben azon a decemberi találkozón, me­lyen az európai nemzeti bé­kemozgalmak képviselői ta­nácskoznak majd a konti­nens békéjét, biztonságát, népeink együttműködését elősegítő társadalmi akciók­ról — fejezte be nyilatko­zatát Sebestyén Nándorné. Légicsata Hanoi iölött Nyikoiaj Podgornij a Kreml-ben aláírja a Legfelsőbb Ta tél. amelyben ratifikálja a Szovjetunió és az Egyesült laelhárító rakétarendszerek korlátozásáróL nács Elnökségének rendele- Államok szerződését a raké­Szombaton délelőtt (helyi idő szerint) fél 11-kor több amerikai légi kötelék tá­madta a VDK fővárosát. Bombázták és rakétákkal lőtték a város keleti és déli kerületeit, valamint a fővá­roshoz tartozó járások la­kott helységeit. A támadó repülőkkel a VDK légiere­jének MÍG típusú gépei fel­vették a harcot. A légicsata közvetlenül a váró« köz­pontja feiett több mint fél órán ál tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom