Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

1972. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Exportra készül a kazán a szolnoki Vas- cs Faipari Szövetkezet üzemében. A Land­ler Jenő úton tavaly átadott üzem bemutató-kazánhazában, a helyszínen vizsgálhatja meg a megrendelő a kazán minőségét „Ötlet- roham66 Munkába álllak az ifjú szakemberek Több vállalatnál az úgy­nevezett ötletroham tudomá­nyosan kidolgozott módszeré­vel igyekeznek minél több dolgozót bevonni az üzemi problémák megoldásába. Lé­nyege, hogy egy-egy alka­lommal nem túlzottan nagy­számú — maximálisan 8—10 emberből álló — csoport el­mondja ötleteit, de fontos szabály, hogy egyetlen ötletet sem szabad kritizálni, érvé­nyesülnie kell a képzelet szabad csapongásának, s tö­rekedni kell az ötletek kom­binációira. Természetesen a vállalati vezetők. feladata, hogy az ötleteket elemezze, szelektálja, s a hasáriosókaí ■ a legalkalmasabb formában felhasználja. Legutóbb a Láng Gépgyár­ban rendeztek munka- és üzemszervezési ötletrohamot, műszakiak és közgazdászok részvételével. Néhány gondo­lat az ott elhangzottakból: progresszív bérezéssel össze­kapcsolva vezessék be a két vagy többgépes munkarend- szert; külön programot dol­Az idén csaknem 11 700- an végeztek hazánk 82 felsőoktatási intézményé­nek nappali tagozatain. Összesen 3100 pedagógusje­lölt. továbbá 1276 leendő orvos, fogorvos, gyógysze­rész. s mintegy 400 közgaz­dász fejezte be tanulnia nyait. A műszaki egyete­meken és természettudo­mányi karokon frissen vég­zettek száma elerj a 2100­at. Aiz ifjú diplomások kö­zül 2184-en már korábban elkötelezték magukat: tár­sadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vál lalatokkal, intézményekkel. Pályázattal vagy egyénileg tehát körülbelül kilenc ós félezren léphettek munkába. Számukra összesen 14 000 álláshelyet hirdettek meg. S/ái pedagógusnak százharminc állás A pályakezdő pedagógu­sok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3700—3800 állás­helyet hirdettek (a taná­csok és szaktárcák által meghirdetett álláshelyek egyharmada fővárosi és megyeszékhelyi. kétharma­da a falvakba, községekbe és kis városokba szólt. Száz pedagógusra nagyjából 130 állás jutott. Ezen belül ked­vezőtlenebb helyzetben pá­lyázhattak a középiskolai tanárok. A 938 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részére 611 középfo­kú munkaheV állt rendel­kezésre. Emellett természe­tesen ők is pályázhattak az egyetemeken meghirdetett osztott, felsőtagozatú álta­lános iskolákba is. Jel­lemző. hogy a végzős kö­zépiskolai tanárjelölteknek több mint a fele nem vet­te igénybe a pályázati lehe­tőséget. „Hiánycikk“ a közgazdász gozzanak ki nagytermelé­kenységű, s a legkorszerűbb gépek jobb kihasználására; vezessék be az úgynevezett hálóterves elemzést a kész­letgazdálkodásban ; hirdesse­nek pályázatot az újítóknak a termelésszervezés javítá­sára. Változatlanul keresettek a mérnökök. A műszaki egye­temen most végzett 1783 mérnök jelöltből 587 már ko­rábban társadalmi ösztön­díjjal kötelezte el magát- Pályázhatott 1196 hallgató. — őket 1322 fővárosi, 429 többségük azonban egyéni­leg helyezkedett el. .Hi­ánycikk'’ a szakemberek listáján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen mintegy 400, most végzett ,közgazdásfcból 319-en pá­lyázhattak (68-an ösztön­díjasok voltak), számukra 1230 munkahelyet hirdet­tek meg — kétharmad ré­szét a fővárosban. összesen 628 hely várta az állam- és jogtudományi karokon végzett 296 fiatal diplomást. Az agrártudo­mányi egyetemeken 703 fiatal diplomázott, közülük 254 társadalmi ösztöndí­jasként. A 449 elhelyezhet tő fiatal agrárszakember számára 1038 állás állt rendelkezésre, ebből 954 vidéken. A mezőgazdasági főiskolákon, felsőfokú tech­nikumokban 524 végzett pályázó hallgatót 776 mun­kahely várta. Az elhelyez­hető 1137 orvos, fogorvos, gyógyszerész számára 1361 munkahelyet bzitosítottak, túlnyomrészt vidéken. Érdekesen alakultak a műszaki főiskolákon vég­zett ifjú szakemberek le­hetőségei. 1431 pályázatra jogosult fiatal részére 950 munkahelyet hirdettek meg fele arányban Buda­pestem. Azonban csupán 60 —65 százalékuk vette igénybe ezt a lehetőséget, tekintélyes részük maga ke­resett megfelelő munkahe­lyet. A keres kedelmi -\rendég- Iátóipari, külkereskedelmi, valamint a pénzügvi szám­viteli főiskolán az idén 605 végzős vehette i°énvbe a pályázati lehetőségeket: számukra 1466 munkahe­lyet ajánlottak fel. főleg a fővárosban. megyei-városi és 527 vidé­ki munkahely várta. — Valami elindult Két hete sincs, hogy lapunkban írtunk az óvodai gondokról és az ezzel a témával foglalkozó NEB- vizsgálat tapasztalatairól, amelyek egyáltalán nem nevezhetők kedvezőnek. Akkor feltettük a kérdést: MegváltOzik-e a kép, kiegyenlítődnek-e a vállalati hozzájárulások a NEB-vizsgálat hatásaként? Remé­nyünket fejeztük ki, hogy — talán. Ez a remény — úgy tűnik — nem volt alaptalan, mert már a cikk megjelenéséig több vállalat ajánlott fel jelentős anyagi támogatást erre a célra. örvendetes, hogy a vállalkozókedv nem csökkent, tegnap például a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyára kötött megállapodást a városi tanáccsal. A meg­állapodás szerint a gyárban ötven kisgyermek elhe­lyezésére alkalmas óvodát létesítenek. Nemcsak helyi­séget biztosítanak, hanem az óvodát teljesen be is rendezik, és „üzemkészen” még ebben az évben át­adják rendeltetésének. A fenntartási költségeket a vá­rosi tanács vállalta magára. Legkésőbb a télen újabb ötven apróság járhat óvodába, ismét ötven szülőnek lesz eggyel kevesebb gondja A papírgyár, a betonelemgyár, a vasipari vál­lalat, az Alföldi Kőolajfúrási és Feltáró Üzem, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Honvédelmi Minisztérium, a Kéményseprő Vállalat, a vízügyi igazgatóság, a megyei bíróság és a Tejipari Vállalat után a GANZ-VILL is jelentős anyagi segít­séggel igyekszik enyhíteni az óvodai gondokon. Az említetteken kívül azonban még nagyon sok vállalat, szövetkezet — közülük még egynek a nevével sem találkoztunk az idézett listán — és intézmény van Szolnokon, amelyektől joggal el lehetne várni hogy tegyenek a köz eme asztalára is. Annál is inkább, mert az ott dolgozó szülőknek is vannak óvodás korú gyermekeik... Z. A. Kukoricatermesztés új módszerrel Jó néhány hete Szolnok megyei termelőszövetkezeti vezetők látogattak Bajára, — hogy megismerkedjenek az ottani kukoricatermesztési rendszerrel. A programot a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Szervezte azért, hogy a megismerés után a szövet­kezetek szerződést kössenek a Bajai Állami Gazdasággal, azaz területükön ebben a rendszerben termesszenek kukoricát. — Az érdeklődés nagy volt, a határozat annál mérsékeltebb. Eddig még egyetlen egy tsz sem szánta rá magát a kooperációra. Pe­dig szükség lenne rá! A svámok masukért beszélnek A bajai rendszerben har­mincezer hektáron lehet ku­koricát termeszteni. Eddig 15 ezer hektárt köttötek le a társuló gazdaságok. Az ered­mények kimagaslóak. A ter­mésemelkedés 1972-ben 71- hez viszonyítva 8—10 mázsa hektáronként. A Bajai Álla­mi Gazdaság rendszerét a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is támo­gatja. Miért? Évente 55 mil­lió dollárért hozunk be kül­földről abraktakarmányt. — Ennek a hatalmas összegnek a csökkentése csak egy mó­don, a zárt rendszerű ter­mesztéssel lehetséges. — Az idén hazánkban 56 millió má­zsa kukorica termett, kétsze­rese az öt évvel előttinek. A termésátlagok emelésének egyetlen módja ilyen színvo­nalon a zárt termesztési tech­nológia. Ha a bajai rendszer­ben termelne az ország kuko­ricát, az idén bevetett terü­leten, (1.4 millió hektáron) akkor nem kellene évente 55 millió dollárért abraktakar­mányt behozni. Tehát nem­csak üzemi, de népgazdasági érdekek is fűződnek a zárt technológia bevezetéséhez. Eddig azt néztük, miért se­gíti az állam a rendszerben való termelést. Most azt vizs­gáljuk meg,’hogyan segiti? Kedvezmény a gépvásárlásnál Az az üzem, amelyik szer­ződést köt, soronkívül meg­kapja a termesztéshez szük­séges gépeket, illetve a meg­vásárláshoz a hitelt. Harminc százalék saját erő mellett 70 százalékos középlejáratú hi­telt kap. Ezenkívül két-há- rom éves .forgóalaphitel is megilleti. Magyar, valamint szocia­lista országokból való gépek dolgoznak a bajai rendszer­ben, szemben a bábolnai és a szekszárdi rendszerrel. Ez az egyik legnagyobb előnye. Hi­szen sokkal biztosabban lehet számítani a gépek pótlására, az alkatrészellátásra, mint kapitalista országokból szár­mazó gének esetében. A technológia, amit a Ba­jai Állami Gazdaság ad. nem adaptált technológia, hanem a kooperáló gazdaságok adottságait, lehetőségeit fi­gyelembe véve dolgozzák ki. így biztosabban lehet számí­tani a termésemelkedésre. Miért nem kooperálnak ? Megismerve a rendszert, sok Szolnok megyei termelő­szövetkezeti vezetőben felme­rült az a gondolat, hogy min­denféle segítség nélkül meg tudják valósítani ezt a tech­nológiát. Hiszen nincs másról szó, mint nagyobb adagú műtrágyáról és az előre el­tervezett munkák időben tör­ténő elvégzéséről. Ez igaz isi csakhogy a jó munkaszerve­zésen túl álló- és forgóeszköz kell, amit nem biztos, bogv meg tud szerezni az adott gazdaság olyan előnyösen, — mintha kooperációba lépne. Nem is beszélve arról, hogy­ha már minden megvan a technológia végrehajtásához, akkor annak mozgatása üt­közhet akadályokba. Nem ar­ról van szó, hagy nem tud­nak eleget a szövetkezeti ve­zetők a kukoricatennesztés- ről hanem arról, hogy a mindennapi problémák meg­oldása közben egyszerűen nincs annyi idejük, egy kul­túrával — jelen esetben a kukoricával — foglalkozni, mint amennyit kellene. Ez nem is várható el, mert más ágazatok rovására menne. — Tehát nem a minőségi köve­telményekkel van baj. hanem az idővel... A Bajai Állami Gazdaságban tizennégy, a ku­koricatermesztés elemeire — (növényvédelem, talajelöké- szités, sth.) specializált szak­ember foglalkozik a termesz­téssel. Hosszú idő óta az ál­lami gazdaság megközelítően 10 ezer hektáron termel ku­koricát, tehát a tapasztalatok nagyok. A technológia végre­hajtása felett ők őrködnek. ök szervezik a munkát, ami a már említett eredmények szerint sikerre vezet. Talán sajnálják a Szolnok megyei üzemek vezetői a fi­zetséget, a terméseméi kedés 15 százalékát? Az elmúlt öt évből választott három évhez viszonyított termésemelkedés 15 százaléka nem sok. Ha utána számolnak a vezetők, arra a következtetésre kell jutniuk, hogy megéri. Ezen a Bajai Állami Gazdaság nem fog meggazdagodni. A szer­ződő feleknek nyújtott segít­ség költségeit éppen hogy fe­dezi ez a 15 százalék. Húzódozás a menyében A bajai rendszerrel, de más zárt termesztési rend­szerrel kapcsolatban is pasz- szívitás vehető észre Szolnok megyében. A felsorolt okokon kívül a tartózkodás még egy- gyel magyarázható, amire ta­lán gondolni sem szabad. — Félnek az önállóság elveszté­sétől. Azok a Szolnok megyei üzemek teszik ezt, ahol a leg­optimálisabb a koncentráció ebben az időszakban. Hatezer kataszteri hold a termelőszö­vetkezetek átlagterületete. — Erről a tartózkodásról ápri­lisban a termelőszövetkezetek kongresszusán szólt dr. Di- tnény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter is. Kérte a tsz-ek érdekképvise­leti szerveit, segítsenek ennek a nézetne« a felszámolásá­ban. Próbálják megértetni az üzemekkel, hogy a jelenlegi színvonalat csak egy módon lehet túlszárnyalni: a terme­lési kooeprációval. Szó sincs arról, hogy a gaz­daságok önállóságát bárki is megsértse. Egészséges szerző­déses kapcsolatban nincs alá­ás fölérendelt fél. Nos, eddig a két Szolnok megyei terüle­ti szövetségnek nem sikerült meggyőzni erről a tagszövet­kezeteket. Ezekben a hetek­ben nagyon kedvező szerző­déses feltételekkel döngeti a Szolnok megyei üzemen ka­puit egv gazdaság. Kíván­csian várjuk, mehallgat.ásra talál-e?! Egy biztos, a bajai kukoricatermesztési rendszer még le nem kötött 15 ezer hektárjára lesz jelentkező. Ha sokáig húzzák az időt a Szolnok megyeiek, nélkülük. Ezért hát jó lenne, mielőbb dönteni, kihasználni a koope­ráció nyújtotta előnyöket, — aláírni a szerződést! Gyulai György Tornacipő — iskolaköpeny Mezőtúri helyzetkéü A Művelődésügyi .Minisz­térium szorgalmazására egy­re több iskolában válik kö­telezővé az egységes köpeny­viselet. Ez a rendelkezés ter­mészetesen feltételezi, hogy a kereskedelem megfelelő köpenyválasztékkal áll a vá­sárlók rendelkezésére. Mező­túron alaposan felkészültek a várható köpenykeresletre. — Áruházunkban, amely Mezőtúr legnagyobb áruháza — havonta öt-hatmilliót for­galmazunk — többféle fazon között válaszhatnak az álta­lános és középiskolás vásár­lók. És az árak sem haladják meg a 130—160 forintot Ha­sonlóan, különböző mellék- forrásokból sikerült elérnünk, hogy a sok helyen hiánycikk, nek számító tornacipőből ná­lunk jelenleg is minden számból kapható. Amennyi­ben a kereslet emelkednék, újabb tartalékok állnak ren­delkezésünkre — nyilatkozott az áruház igazgatója. Nap raf o rg ó-sz ü rét A szemek kövérek, gazdag az idei termés

Next

/
Oldalképek
Tartalom