Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

s Glzo Nisnianidze: Jó éjszakát 1 Hálószoba heverővei. Rajta alszik Niko. Fülhaso­gató telefoncsengetés hangzik. Niko nagynehezen el­szakad a párnától, és felveszi a kagylót. GIZO: Halló, Niko! Mit csi­nálsz? NIKO: Miért, mit lehet eb­ben az időben csinálni? — Mint mindig, trombitálok, vagy nem hallod? GIZO: Haragszol? Egyálta­lán megismertél? NIKO; Természetesen. GIZ(£ Hát aKkor ki vagyok én? NIKO: Egy kutya vagy. GIZO: Már miért lennék? MIKO: Mert most csak a ku­tyák nem alszanak. Hány óra van? GIZO; Fél négy. Ha-ha-ha! De mégis, emlékezzél csak , rám. — Tavalyelőtt együtt • üdültünk Gagrában. NIKO: Emlékszem. De miért éppen most hívtál? Történt valami? GIZO: Nem történt semmi. Csak fogtam a telefont, és felhívtalak. Mi újság ná­lad? NIKO: Semmi. Hát nálad? Segíthetek valamiben? GIZO: Nagyon kellene a se­gítséged! Mi van veled, nem akarsz velem beszél­getni? Sietsz valahová? NIKO: Nem, nem sietek se­hová. De honnan telefo­nálsz? GIZO: Az utcáról, egv nyil­vános telefonfülkéből. — Nagynehezen a tudakozó­ban megmondták a telefon- számodat, NIKO: És miért nem mégy haza? GIZO: Meg vagy őrülve? Zu­hog az eső. mintha dézsá­ból öntenék. Molnár Sándor fordítása Igényes képrablók Ezt hagyjuk, ma csak a modern képeket keresik. (A Wochenpresse-bol) Előrelátás Az egyik londoni vendég­lőben a pincér az esti va­csorához terít. Az üzletveze­tő arra lesz figyelmes, hogy 3 pincér jó 2 méteres tá­volságra helyezi el a terí­tékeket. — Mit csinál? — kérdezi. — Egy horgásztársaság Jtendelte ezt az asztalt és á vendégek bizonyára meg akarják majd mutatni, mek­kora halakat fogtak.., / ízlések és pofonok A deauville-i strandon egymás mellett hever egy barna és egy , szőke szépség. Kissé távolabb két férfi be­szélget. — Ezer éve nem láttalak öregem — mondja az egyik férfi és büszkén a két nő felé mutat, — Nézd csak, a barna a feleségem, a sző­ke a barátnőm. — Nicsak — mondja né­mileg fanyalogva a másik, — nálam pontosan fordítva állnak a dolgok. Tréfa kaleidoszkóp PRÁGA Sorra mutatják neki a kü­Frantisek klubdélutánra készülődik. — Érezd jól magad fiacs­kám — mondja az édes­anyja. Mire Frantisek a maga 15 éves önérzetével megszólal: — Mama, kérlek, elég nagy vagyok már ahhoz, hogy ne mondd nekem ál­landóan, mit csináljak... BÉCS Hufnägel a kávéházban régi cimborájával beszélget: — Ismerek egy embert, aki egy szál rossz nadrág­ban ment ki Amerikába, és most ötszáz milliója van. — Mondd, Hufnägel, mi­nek neki az a sok rossz nadrág?... VARSÓ — Meg akarok nősülni, jó öreg Tadeusz, hogy végre rendbeszedjem az életemet! — Milyen furcsa is az élet, kedves Waclaw! Én meg ugyanezért most válók! LONDON A golfklubban cseng a te­lefon. — Ott van a férjem? — kérdi egy energikus női hang. — Nem, asszonyom, nincs itt — feleli a pincér. — Honnan- tudja, hogy nincs ott, amikor még a nevét sem mondta meg? — Onnan asszonyom, hogy ha a feleségek idetelefonál­nak, egyetlen férj sincs itt... BUKAREST Az áruházban egy férfi ébresztőórát akar vásárolni. lönféle gyártmányú vekker­órákat, mindet ki is pró­bálja. Végül dönt: — Nem kell. . Egyik sem kell. Ki tud ilyen, lármánál aludni... MILÁNÓ A szép Mariella születés­napjára udvarlójától gyö­nyörű nyakéket kap aján­dékba. A lány nézi, néze­geti. majd hálásan rebegi: — Igazán szép tőled, Mar­cello, hogy megjegyezted: nem szeretem a csokoládét... HAMBURG Halpemné rohan a férjé­hez, aki gondtalanul söröz- get a vendéglőben: — Gustav, az a férfi ott előbb kihúzott a vízből, amikor fulladoztam. Igazán odamehetnél és megköszön­hetnéd neki. Halpern legyint: — Felesleges, Ilse. Az a férfi már kétszer volt itt, és bocsánatot kért tőlem,.. NEW YORK Miamiba megérkezik egy texasi milliomos. Nyomá­ban szolgaszemélyzet cipeli bőröndjeit, főleg téli sport- felszerelést: síléceket, kor- csolyácipőket, szánokat. — De uram — szólal meg a portás megrökönyödve nálunk nincs sem hó, sem Jég! Mire a milliomos unottan legyint: — Nem baj, a csomagom többi részével az is meg­érkezik,.. ROSSI KAROLY: KRIMI UTÁN Tíz óra har­mincöt perc. A képernyő elsöté­tedett. Pillanatnyi szünet után kivi­lágosodott és be- mondták a kö­vetkező műsort. Irén fáradtan állt fel, majd kikapcsolta a ké­szüléket. A velőig ható sikoltozás, halálordítás után megpróbáltunk megnyugodni. — Be van zár­va a kapu? — didergett a felesé­gem és már nyúj­totta is a kapu­kulcsot. A küszöbről visszaléptem. — Te nem, jár­kál valaki az ud­varon? Valami zajt hallottam és mintha remegd árnyékot láttam volna. Felkattantottuk az udvari világí­tást. — Gyere te is! — biztattam az asszonyt. Én fel­kaptam a húsbár- dot, „ feleségem a seprűt. — Az orgona­bokor mögül jött a hang. El is búj­hatott ott valaki. rülnéztünk az ud­varon. A kamrá­ban rablónak néz­tünk egy odatá­masztott hasáb­fát. Megizzad­tunk, amíg meg­állapítottuk, hogy a mosókonyha aj­taja megett sem lapul senki. Már az ágy szélén ültünk, amikor halk lé­péseket hallottunk a fejünk felett. — Valaki járkál a padláson! — nézett rám riad­tan az asszony. — Maradj csendben! Figyelj csak! — Tényleg jár­kál valaki! — ál­lapítottam meg én is. — Szörnyűség! — sóhajtott fel a feleségem. — Menj fel a padlásra. — És ha leüt? — Igazad van! Kár, hogy nincs fegyverünk. A padlásajtó keserves jajgatá­sa valóságos ha­lálordításnak tűnt. Papucsaink kísér­tetiesen kopogtak a lépcsőn. — Ott van! — sikított fel rémül­Az izgalomtól alaposan megiz­zadva lépegettünk le a lépcsőn. — Üjabb. A lakás­ban vaksötét. Va­lamennyi lámpa kialudt. — Biztosan van itt valaki! — súg­ta dideregve az asszony. — Az ol­totta el a házban a világítást. — Te menj be! — Csak együtt. Negyedóráig ta­nakodtunk. A hálóingem gomb­jain számoltuk ki, hogy ki lépje át először a kü­szöböt. Magasra emeltem a fejszét. Feleségem szúrás­ra készen nyúj­totta maga elé a konyhakést. Abban a pilla­natban felgyúltak a lámpák. Felsó­hajtottam: — Áramszünet volt néhány per­cig. Gyorsan bebúj­tunk az ágyba. Elkattantottuk az éjjeliszekrény lámpákat Egy­más kezét fogtuk. Nagynehezen így elaludtunk. Reg­gel holtfáradtan Annyi rossz em- ten a feleségem ébredtünk. Fele- ber van a világon, és reszketve mu- ségem odanyúlt az A kapu zárva tatott a kémény éjjeliszekrényre, volt. felé. Kezébe vette a — Mondtam én! Lassú méltóság- rádióújságot. Nem szoktam teljes lépésekkel — Papa, a má- nyitva hagyni.jött felénk a sodik részt estére Csak képzelődtél.macska. Szájában vetítik. Idejében Biztonság oká-jókora egér reme- hazajössz? Még­ből alaposan kö-gett, nézzük? Eredményhirdetés Automata, amerikai módra Bámulatos az amerikai technika fejlődése. A sziklás hegységben megjelent egy automata a következő felirat­tal: „Dobjon be 2 centet, nagy meglepetés várja!” Az arrajárók köziül kevesen tudnak ellenállni a felhí­vásnak. Amikor bedobták a 2 centet, az automatából ki­ugrott két revolver, s alattuk egy újabb felirat; „Dobja be az automata alatt álló kosárba a pénzét és az ékszereit! Ha nem — lövünk!”;

Next

/
Oldalképek
Tartalom