Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 24. KÜLPOLITIKAI Angol viszály Ili. Napóleon miatt Famborough angol város lakói két táborra szakadtak a majd száz évvel ezelőtt elhunyt III. Napóleon utol­só francia császár miatt, aki­nek földi maradványai a helybeli temetőben nyugsza­nak. A városi tanács ugya­nis nyilvánvalóan idegenfor­galmi okokból nagyszabású ünnepséget akar rendezni a császár halálának 100. év­fordulójára, 1973 januárjá­ra. Mintegy ezer font ster­linget szándékoznak a város csinosítására fordítani. A lakosság egy részét azonban felháborította a városatyák terve, mondván, hogy sem nekik, sem Angliának sem­mi közük III. Napóleonhoz, azon kívül, hogy náluk te­mették el. Miért kell akkor a költséges parádé? Javaslat hangzott el, hogy az ezer fonton inkább tejet vegye­nek az iskolás gyerekeknek. A vita még nem dőlt el. A városatyák többek között azzal érvelnek, hogy az ün­nepségre Famborough-ba érkezik a császár egy kései leszármazottja is. Vallanak a szemtanúk.,. ... Attól a májusi naptól kezdve, hogy a Fehér Ház meglehetősen óvatlanul kije­lentette, miszerint a gátak stratégiai és közvetett mó­don katonai célpontoknak számítanak, az amerikai lé­gierő szüntelenül tökéletesí­ti taktikai támadásait a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság öntöző berendezé­sei ellen. A pentagoni stra­tégák szerint most a legha­tékonyabb módszer a követ­kező: a repülőgépek először is alaposan megszórják gyuj- tóbombákkal a gátak koro­náját. majd nagy átütőerejű bombákkal szétrombolják a gátak belső részét. végül pedig mágneses és időzített bombákat dobnak le, hogy teljesen megsemmisítsék a célpontokat, és egyben, azo­kat is akik a helyreállításon fáradoznak. A napi bomba­adag tehát egyelőre kidolgo­zott recept szerint hull a vi­etnami gátakra és vízimű­szaki berendezésekre. Koppenhágában október­ben összeül az amerikaiak indokínai háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bizott­ság harmadik ülésszaka. A bizottság egy csoportja Vi­etnamban járva, terhelő anyagokat gyűjtött össze, amelyeket az ülésszak elé tárnak. A Vietnamban járt csoport tagjai voltak: J. Frank svéd ügyvéd, a bizott­ság főtitkára, íves Lacoste francia professzor, Sh. Mac- breyd ír ügyvéd, Nyina Ko- lesznyikova szovjet profesz- szor, F. Jakobssen dán par­lamenti képviselő, valamint Ramsey Clark, volt ameri­kai igazságügyi miniszter. Lehetséges, hogy a hivata­los Washington ezeket az embereket azok közé a jó­szándékú, de naív emberek közé sorolja, akik felültek az ellenfél által sugalmazott propaganda hatásának? A Fehér Ház akkor dobta be először a naív emberek szak­kifejezését, amikor maga az ENSZ-főtitkár is csatlako­zott a nemzetközi méretű tiltakozó kampányhoz, amit a VDK gátjainak bombázá­sa idézett elő. Hasonlítsuk csak össze az amerikai külügyminisztérium hivatalos okmányait a nem­zetközi bizottság egyes tag­jainak nyilatkozatával. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM: Szándékosan nem okozunk károkat a gátakban ... MACBREYD: Egy pillana­tig sem kételkedem abban, hogy a gátakat szándékosan bombázták, még pedig abból a meggondolásból és abban a reményben, hogy amikor a víz szintje megemelkedik, a gátak nem bírják ki a nyomást, és a víz elárasztja az egész vidéket... KÜLÜGYMINISZTÉRIUM: Néhány gátra véletlenül hul­lott bomba. Ezeket a bom­bákat a közelben lévő cél­pontoknak szánták... JAKOBSSEN: Láttunk olyan gátat, amely szinte agyon volt bombázva. És egyetlen bombatölcsér sem Egyesült Államokban nem­rég hatalmas áradások vol­tak. Sokan pusztultak el és szenvedtek károkat. Azt hi­szem azonban, hogy az ár­víz a VDK lakossága szem­pontjából sokkal komolyabb veszedelem lehet; Ha a gá­takat, a szivattyúkat és a zsilipeket megrongálják, nemcsak a vetés pusztul el, hanem az emberek is el­pusztulnak, mert házaikat és falvaikat elönti a víz. A gá­Ha Tinh tartományban az önkéntes Ifjúsági építőbrigá­dok az állandó bombázások ellenére sem szüneteltetik a lerombolt utak újjáépítését. volt távolabb harminc mé­ternél. Mellesleg a környé­ken csupán rizsültetvények vannak. A gát még útként sem volt használható. Ala­pos tájékozódás után iga­zat kellett adnunk az itteni embereknek, akik azt állí­tották, hogy legalább száz­ezer embert fenyeget a gát tönkremenése. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM: A kárt néhány nap alatt könnyen helyre lehet állíta­ná, különben sem akkora, hogy áradást idézne elő. CLARK: Tudjuk, hogy az takat ért csapások ennek az országnak az életét érintik. Végezetül pedig mégegy szemtanú megfigyelése, ész­revétele: Észak-Vietnam né­pe szilárdan bízik abban, hogy igaz ügyért harcol — mondotta Clark, volt ame­rikai igazságügyi miniszter. — És minden egyes vietna­mi, akit csak láttam, tet­tekkel és szavakkal bizonyít­ja, hogy maradéktalanul hű ehhez az ügyhöz. ,r (o. t.) Az integráció hétköznapjai Nem tévedtek ■ azok a szakemberek, akik a 60 as évek végére, a 70-esek ele­jére várták a KGST orszá­gok mezőgazdasági gépgyá­rainak első, kézzelfogható eredményeit a fejlesztési, gyártási, szakosodási együtt­működésben. Először — lé­nyegében valamennyi KGST tagországban ilyen vagy amolyan mértékben, • de meg kellett alapozni a nemzetkö­zi szempontból is korszerű­nek. tekinthető mezőgépgyár­tást. Sőt, ennek előfeltéte­leként az egyes országokban ki kellett alakulnia a nagy­üzemi mezőgazdaságnak: a nagy sorozatokat, korszerű gépeket készítő mezőgépipar­hoz kell a nagy igényű és íelvevőkepessegú piac is. A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár tárgyalójában ritka az a nap, hogy nem ülnek külföldiek. A gyár termelési produktumának 30 százaléka a KGST országok piacán talál gazdára. A BMG évente, a világ legna­gyobb gabona csáyázógép teljesítményét állítja elő — éppen az egyik KGST meg­állapodás eredményeként. Van ugyan olyan ország, ahol a darabszámot tekintve évenként lényegesen több csévázógépet (vetés előtti mag-fertőtlenítő berendezés) készítenek, de a BMG, az általa gyártott gépek össz­teljesítménye szei-int, első a nemzetközi mezőnyben. A oacy teljesítményű, önjáró csávázóból eddig több mint 10 ezret szállítottunk a Szov­jetunióba. Ma már a bol­gárok, lengyelek, csehszlová­kok is tőlünk veszik és nem utolsó sorban az NDK. Ez a ma már — ahogy monda­ni szokás — jól bevezetett tennék gyártása ugyanis 8 évvel ezelőtt éppen az NDK- val kötött szakosítási meg­állapodás értelmében került a magyar vállalathoz. Az NDK akkoriban készített egy vetőmagelőkészítő gépsort (Petrusz Gigant), amelynek a csávázó tagját átadták gyártásra Magyarországnak. A BMG mai, jó KGST kap­csolatai ennek az első meg­állapodásnak köszönhetők: az akkori német segítségnek, és annak, hogy a gyár fel­mérte: ennek a gépnek — ha igazodik a KGST szab­ványhoz — sokáig sok meg­rendelője lesz. A KGST-ben folyó, a Komplex Program megvaló­sítása közben megélénkült és kiszélesedett tervszerű, szakmai konzultációkra, kö­zös kutatásokra alapuló fej­lesztő munka eredménye a BMG új termékeinek egész sora. A mezőgazdaság pilla­natnyi legégetőbb gondjain segíthetnek ezek az új gé­pek : iparszerű termelést tessnek lehetővé a szántó­földi zöldség- és gyümölcs termesztésben. Szerte a vi­lágon ezen dolgoznak most a konstruktőrök, mert ebben az ágazatban hiányzik most mindenütt a legjobban a munkaerő. Az AGROMAS szervezé­sében — a Komplex Prog­ramnak megfelelően — most készülnek nálunk a zöldbor­só betakarító gépsor doku­mentációi. A rendrearatón és a cséplőgépen a BMG dolgozik, a felszedőgépen a MEZŐGÉP Tröszt. Sőt: a cséplőt a BMG már szállítja is és a Szovjetunió — a maga részéről — ezt a gépet már fel is vette a szakosí­tási jegyzékbe, tehát ők ez­zel a témával, a párhuza­mosságot elkerülendő, már nem foglalkoznak. Egyébként egy-egy ország szántóinak legfeljebb 5—10 százalékán termesztenek csak zöldborsót, ezért ennek gé­pesítésére mindenütt csak egyedi, vagy kis sorozatú gyártás formájában gondol­nak. Ez így nagyon drága. A KGST országok megálla­podása alapján, ezután nagy sorozatban készülnek majd ezek a gépek, ami lehetővé teszi a gazdaságos fejlesz­tést és gyártást. Elkészült a KERIITOX gépcsalád teljes dokumentá­ciója és a nullszéria már ki­futott a gyár szereldéjéből. Ez a növényvédő gépcsalád 17 alapgépéből és sok sze­relvényből áll. Az építőszek­rény elv alapján összerak­ható berendezés-sor — 100 féle művelet elvégzésére al­kalmas. Ezt a családot az NDK-val fejlesztési kooperá­cióval készítettük el, számí­tásba véve a csehszlovák igényeket is. Ez a megoldás a felhasználóknak is elő­nyös, főképp az építőszek­rény elvből következően — mert a hasonló rendeltetésű célgépeknél sokkal olcsóbb. A BMG a KGST tagor­szágok technikai eredményei és megrendelései nélkül eny- nyi új és a haladás fősod­rába illeszkedő termék meg­szerkesztésére és gyártásba vételére semmiképp se gon­dolhatott volna. Ehhez á be­fektetések biztonsága kellett, no meg az, hogy nem kellett mindent a saját kasszából fi­zetni. De a termékeken túl. meglepően megváltozott a gvár teljesítőképessége, kon­díciója is. Profilt tisztíthat­tak. megritkították a ter­méklistájukat. így könnyebb volt szervezni a munkát: de közben szélesedett a műszaki látókörük, jóképességfl fej­lesztő. konstruktőr gárda te­lepedett meg a gyárban, s mindent összevetve: a gyár )' műszaki kultúrája szembetű­nően- megnövekedett a nem­zetközi együttműködés fej­lődése során. G. F. Maoista hazárdjáték Kína nemzetközi orien­tációja az utóbbi időben bi­zonyos mértékig változott. S bár a kínai vezetők külpoli­tikai koncepciói és módsze­rei rugalmasabbak lettek, nem váltak kevésbé veszé­lyessé. Az elmúlt esztendőben, a kínai külpolitika legfonto­sabb eseménye kétségkívül az volt, hogy — a szocialis­ta országok és más haladó kormányok több mint két évtizedes harca eredménye­ként — az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban sike­rült helyreállítani a KNK jogait. Ezzel az ENSZ a vi­lág reális helyzetének in­kább megfelelő, teljesebb ar­culatot kapott. Kína vi­szont olyan fórumhoz ju­tott ahol jobban kifejezheti akaratát, kifejtheti elképze­léseit, ugyanakkor nemzet­köri magatartása az egész világ számára jobb megvilá­gításba is került. Nem kellett sok idő ah-1 hoz. hogy a kínai küldöttség ENSZ-beli szerepléséből vi­lágszerte levonhassák a kö­vetkeztetéseket Kína várható külpolitikájáról. Az egyik ilyen tanulság az. hogy a kínai vezető csoportban le­zajlott. legutóbbi változások nem csökkentették, sőt to­vább erősítették a kínai ve­zetők szovjetellenes naciona­lizmusát. A másik; a világ- szervezetben kínai—ameri­kai összjáték bontakozik ki a Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal, az imperia­listaellenes kormányokkal szemben. Ez a helyzet növeli a szocialista országok, a nemzetközi haladás képvi­selőinek nehézségeit, ugyan­akkor mindinkább leleplezi, hogy mekkora ellentmondás van a kínai vezetők szavai és tettei kö?»tt Jellemzi* például, hogy Kína miközben a fejlődő or­szágok vezetőjének szerepé­ben tetszeleg önző. nagyha­talmi érdekeit követve tá­mogatja az imperialista ka­tonai szövetséghez tartozó pakisztáni katonai diktatú­rát, — szemben az el nem kötelezettségi politikát foly­tató és a társadalmi haladás útját járó Indiával, a társa­dalmi és nemzeti felszaba­dulás útjára lépett Bengáli Népi Köztársasággal. Rend­kívül sokatmondó az a tény, Aogy Kína. mint a Bizton­sági Tanács állandó tagja, első vétóját e fiatal állam­nak az ENSZ-be való felvé­tele ellen adta le. A kínai politika a Közel- Keleten is nehezíti a haladó erők helyzetét, amikor egyenlőségi jelet von az Iz­rael mellé felsorakozott, Egyesült Államok és az ag­resszió következményeinek felszámolásáért küzdő, arab népeket segitő Szovjetunió között. Sőt, még a palesztin terroristák müncheni ka­landját is arra igyekszik fel­használni, hogy a merény­lettől magát elhatároló Szov­jetuniót azzal rágalmazza, mintha az arab népek igaz­ságos harcával tagadná meg a közösséget. A maoista vezetés Európában a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel—nyu­gatnémet szerződéseket, az európai biztonsági értekez­let összehívását, az európai enyhülés Irányvonalát tá­madja, ami lényegében rae- gintcsak egybecsendül az Egyesült Államoknak az eu­rópai befolyás fenntartására irányuló politikájával, és a legsötétebb európai reakció törekvéseivel. S ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy a kínai vezetők nem hajlandók a Szovjet­unióval egységben fellépni az indokínai népeket sújtó ame­rikai terrorbombázások és blokád ellen, akkor teljessé válik a kép: a kínai vezetők politikája valamennyi tér­ségben gyakorlatilag a szo­cializmus, a haladás erőinek politikáját gyengíti, és az imperializmus próbálkozásá­hoz nyújt támaszt. Vagyis a maoizmus a tőkés világ számára objektíve a szocia-. lista rendszer elleni küzde­lem stratégiájának egyik fontos tartalékává vált. Az imperialista hatalmak és mindenekelőtt a NATO tagországai, amelyek érde­keltek abban, hogy lekössék a Szovjetunió erejét a Tá­vol-Keleten. ki akarják hasz­nálni a maoistákat a Szov­jetunió nemzetközi pozíciói­nak gyengítésére. Ez a fő oka annak, hogy az impe­rialista hatalmak felülvizs­gálták korábbi vonalúkat a KNK-va.l szemben, és az utóbbi években hajlandósá­got rr.u tatnak a maoista rendszerrel való kapcsolatok bővítésére. Az amerikai im­perializmus Kínával kapcso­latos törekvései egyenesen arra irányulnak, hogy tartós­sá tegyék Kína és a Szov­jetunió, valamint Kína és a szocialista közösség országai közötti szakítást, a világ kü­lönböző térségeiben gyöngít­sék az amerikai agresszió­val szembeni ellenállást, s kihasználják a kínai nagy­hatalmi nacionalizmust an­nak érdekében, hogy segít­ségével fokozzák a nyomást a Szovjetunióra és a többi szocialista országra. Az ame­rikai monopóliumok lapja, a Time című folyóirat például még jóval Nixon pekingi látogatása előtt azt írta, hogy „az Egyesült Államok és Kína közötti legszívélyesebb viszony a szovjetekkel szem­beni fellépés emelőkarjává válhat”. A szocialista közös­séghez tartozó országok ösz- szefogásának erősödése nyo­mán, a maoista provokációk és aknamunka visszautasítá­sa következtében, azonban sok tekintetben sikerült el­lensúlyozni a kínai szakadár tevékenység káros hatását a nemzetközi erőviszonyok ala­kulásában. Mindamellett számításba vesszük azt is. hogy még a maoista külpolitikai kurzus folytatása esetén sem szűn­nek meg Kína és az impe­rializmus közötti komoly ér­dekellentétek, amelyek el­kerülhetetlenül arra kény­szerítik a kínai vezetést, hogy megőrizzen bizonyos szintű kapcsolatokat a szo­cialista' országokkal, s kö­zöttük a Szovjetunióval. Ez a tény ugyanis lehetőséget nyújt a mi számunkra is ah­hoz, hogy gátoljuk és csök­kentsük a maoista vezetés­nek a szocialista erők szét- forgácsolására irányuló tö­rekvéseit A ueuisCthft/J szin­téren a szocialista országok természetesen továbbra is tá­mogatják Kína népének va­lóban szocialista követeléseit és érdekeit. Felléptek és a jövőben is fel fognak lépni az imperializmusnak Kína biztonságát veszélyeztető, szocialista érdekeit sértő kí­sérletei ellen. De minden olyan maoista törekvés el­len is, amely a szocialista világrendszer meggyöngíté- 6ére irányul. Várnai Véren«

Next

/
Oldalképek
Tartalom