Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

1972. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy évvel ezelőtt jelent még az Ifjúsági törvény Sajtótájékoztató a Parlamentben Tegnap délelőtt a Parlament delegáciús termében II- ku Pál művelődésügyi miniszter, az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács elnöke, az ifjúság művelődéséről, kulturális ellátásának helyzetéről, Nádor György, az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára az ifjú­sági törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól saj­tótájékoztatót tartott. Külön aktualitást adott a tájékozta­tónak, hogy pontosan ma egy éve jelent meg az ifjúsági törvény, amelynek végrehajtására számos határozat szü­letett kormányszinten, országos főhatóságoknál, tanácsok­nál, tömegszervezcteknél. Csupán emlékeztetőül: Szolnok megye Tanácsa az elmúlt héten, Szolnok város Tanácsa pe­dig tegnap fogadta cl az ifjúsági törvény végrehajtására szóló határozati javaslatot. Az MSZMP KB júniusi ülé­sén, amikor az oktatásügyről határozott kimondta; most nem szervezeti, hanem min­denekelőtt tartalmi, minőségi fejlesztésre van szükség, min­den tárgyban jobban meg kell fontolni, mit tanítunk, tanulunk, hogy a lehető leg­fontosabbat, a továbblépéshez elengedhetetlent tudjuk. A miniszter tegnapi sajtótájé­koztatóján azt is hangsúlyoz­ta; többet kell foglalkozni ál­talában az ifjúság kulturális helyzetével műveltségének növelésével is. Megnöveked­tek az elvárások a fiatalokkal szemben, a társadalomnak joga van többet követelni az ifjúság­tól, mint amit ma nyújt, mert a ma ifjúsága 30—40 esztendő múlva még dolgozni, alkotni fog és arra ma kell felkészülnie. A társadalmi elvárások hangsúlyozása mellett szólt Ilku Pál, hogy a mai fiatal­ság társadalmat formáló ré­teg akar lenni, s hogy igé­nye, lehetősége részben más, de mindenképpen nagyobb, mint az előző korosztályoké volt. Ezt az igényt az ifjúság alkotó részvételével kell sok­oldalúan kielégíteni. S mivel az igény nagyon differenciált, a fiatalok kép­zettsége, életkora, családi helyzete miatt, az igények kielégítésének is differen­ciáltnak kell lenni. Példának említett« a szabad­idő hasznos eltöltését. E te­kintetbein a művelődési intéz­ményekre — felelősségteljes munka hárul. — Figyelemre méltó szám: az országban mintegy 3600 művelődési ott­hon van, a látogatói 70 száza­léka fiatal. Tehát az otthonok munkájában ezt messzeme­nően figyelembe kell venni. Sajnos különösen falun nincs jó kapcsolat a fiatalok és a művelődési ház között, mert az utóbbi munkájában túlsá­gosan is a gazdasági szemlé­let uralkodik. Fontps szerepet töltenek be az ifjúság kulturális nevelé­sében az ifjúsági klubok, 5000 van az országban, de továbbra is segíteni kell a klubmozgalom szélesítését nem utolsósorban a tartalmi munka javítását. Elemzőén szólt a művelő­désügyi miniszter az olvasó­mozgalomról — sajnos na­gyon alacsony a munkás és paraszt olvasó fiatalok száma —, a színház és opera látoga­tásokról. Példánál! említette többek között, hogy az 1971— 72-es évadban a hangverseny­bérletek tulajdonosainak 77 százaléka fiatal volt. Ez nagy­szerű eredmény, azonban mö­götte nagyon is súlyos 'prob­lémák feszülnek: a munkás és a falusi fiatal még ma is elvétve látogat el ,egy-egy hangversenyre. Elmondta; szeretnék ezekben a hónapokban a munkásdal- kultúrát összefogni, fellendí­teni. Ennek érdekében jövő év közepén megrendezésre kerül a munkáskórusok or­szágos fesztiválja. A miniszterhez — tájékoz­tatója után —, számos kér­dést intéztek az újságírók, majd a válaszadást követően Nádor György arról szólt, mi­lyen eredmények születtek már egyetlen esztendő alatt is az ifjúsági törvény végre­hajtásában. Beszélt az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács munkájáról, in­tézkedéseiről. Így többek kö­zött megemlítette, hogy a ta­nács a kormány elé terjesz­tette a fizikai dolgozók gyer­mekei továbbtanulásának, ta­nulmányi és diákszociális se­gítésének helyzetéről szóló jelentését. Intézkedés született annak következtében a kö­zépiskolások ösztöndíj rend­szerének kiszélesítéséről; 1973. szeptember l-löl a je­lenlegi társadalmi ösztön­díj mellett a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekei­nek pályázat alapján az állam is ad ösztöndíjat. Az ösztöndíj igénylésére vo­natkozó irányelveket már megjelentették. Lehetőségük van évente mintegy tízezer középiskolásnak 2—4 ezer forint ösztöndíjat adni. Ren­deznek egyetemi előkészítő tanfolyamokat is. A pályakezdő fiatalok hely­zetének, beilleszkedésének, „életkezdésének” segítésére, a tanács tárgyalt a Munkaügyi Minisztériummal, hogy fej­lesszék a munkajogi kedvez­ményeket. Fokozott segítséget kívánnak nyújtani a katona­ságtól leszerelt, a gyermek- gondozási segélyt igény be vei­teknek a munka új raíelvéte­léhez. Kormányhatározat született — az ifjúságpolitikai tanács által előterjesztett anyag alapján — az ifjúság turisz­tikai — üdülési helyzetének fejlesztésére, a további ten­nivalókra. Máris jelentkeztek az első eredmények. Megkezdődött a Velence- tavi üdülőbázis építése, — ahol 1975-től évente ötezer fiatal pihenhet. Még továb­bi 4—5 ilyen üdülőközpont épül majd az országban. Húszezer fiatal vette igénybe a tanács által nyújtott ked­vezményt és töltött 100 forin­tos költségtérítés mellett egy hetet üdülőtáborban, ugyan­csak húszezren nyaraltak az Expressz táboraiban 50 szá­zalékos kedvezménnyel öt­venezer fiatal vette igénybe az 50 százalékos közlekedési kedvezményt a nyáron. Az if­júságpolitikai tanács tárgyalt a SZOT-al, hogy a fiatal há­zasok, az ifjúmunKások üdül­tetésére további kedvezmé­nyeket biztosítanak. A központi ifjúságpolitikai alapból jövőre 15 millió fo­rintot használnak fel az if­júsági turizmusra. Ugyanakkor kérte a sajtó képviselőit, segítsenek abban hogy a megyei tanácsok, az idegenforgalmi hivatalok to­vábbi KISZ d'ülőtelepeket hozzanak létre. Megemlítette hogy állami kezelésbe kerül mintegy 100 ifjúsági és úttö­rőház, tábor, köztük a zánkai tábor is. A KISZ feladata ez­után a tartalmi munka meg­szervezése, javítása. » Ugyancsak beszélt arról, milyen intézkedésekkel akar­ják a fiatalok lakásépítését megkönnyíteni, milyen mó­don kívánnak segítséget adni a munkás, paraszt és diák fiatalok klubjainak munká­jához. Aratják a vízi gabonát Hazánk nagy rizstermelő táján, Csongrádban és Bé* késben megkezdődött a vízi gabona aratása. A melegig - övi növény érését hátráltat­ta az augusztus végi, szep­tember eleji hűvös, csapa­dékos időszak , Jóllehet a gazdaságok zömében vegy­szeres gyomtalanítással gyor­sították az érést, a szoká­sosnál később kezdődhetett meg a betakarítás. A Körösi és a Vizesfási Állami Gaz­daságban, valamint a szege­di Felszabadulás Tsz-ben indultak meg elsőnek a lánc­talpas kombájnok. A ter­méskilátások kedvezőek: mintegy 16 mázsás holdan­ként! hozamot ígérnek az ültetvények. Üj házgyár épül Veszprém határában, több mint 400 millió forintos költséggel. Évente 2200 lakáshoz ele­gendő építőelemet gyárt majd. Képünkön: szerelik az Új házgyár egyik raktárépületét (MTI Futó—Jászai Csaba fely. — Ks) ŐSZI SZÁNTÁS Az éjjeli úton járók gyakran láthatnak lassan, egyen­letesen vonuló fénypontot a földeken annak jeleként, hogy az erőgépek dolgoztatják az ekéket. Képünk a kunmadaras! Kossuth Tsz területén készült. Gacsal Károly éppen ekemélységet állít a lucernaföld-lazítás­hoz. Minden második héten délután 5-kor száll föl az erőgép nyergébe és hajnali a-kor szorít kezet váltótár­sával Munkásmozgalmi klub i alakult Szolnokon Munkaértekezlet a telekrendeletről A megyei tanács vb épí­tési-. közlekedési és vízügyi, valamint ipari osztálya s a Szolnok megyei Ügyvédi Kamara mintegy száz jogász és műszaki szakember rész­vételével közös értekezletet szervezett tegnap a megyei tanács nagytermében. Az egésznapos tanácskozás témája az állampolgárok te­lektulajdonát rendező jog­szabályok értelmezése volt. Dr. Kiss Sándor, az ÉVM területrendezési főosztályá­nak igazgatási osztályveze­tője vitaindító előadásában elsősorban a 31/1971. számú kormányrendelet, s a végre­hajtásra kiadott miniszteri rendeletek értelmezési prob­lémáival és gyakorlati al­kalmazásának nehézségeivel foglalkozott. Közismert, hogy a kor­mányrendelet szerint egy személy, illetve, egy család telektulajdonának mértéke egy lakó- és egy üdülőtelek lehet és a mértéken felüli telkeket ez év december 31-ig értékesíteni kell. A kö­zeli határidőre tekintettel, hogy a további értelmezési problémákat elkerüljék, az ÉVM néhány hét múlva részletes értelmezési közle­ményt hoz nyilvánosságra, jelentette be dr. Kiss Sán­dor. Segítséget kérnek a szocialista brigádoktól Az édesipari üzemek szo­cialista brigádjainak segít­ségét kérte a pénteki orszá­gos brigádvezetői tanácsko­záson Putics József, az édes­ipar vezérigazgatója ahhoz, hogy behozhassák a terme­lésben és értékesítésben mu­tatkozó lemaradást. Az üze­mek részben saját hibáju­kon kívül kerültek nehéz helyzetbe; az év elején a tartós vízhiány miatt a várt­nál kevesebb cukorféléket gyártottak, majd áprilisban a szerencsi gyárban bekö­vetkezett tűz miatt két hó­napon keresztül csökkenteni kellett a termelést s emiatt 190 tonnával kevesebbet adott a gyár a tervezettnél. Az üzemekben a munkaerő- hiány is gondot okoz. mert például a. második műszak­ban a gépeknek csak a felét tudják járatni. a többire nem jut dolgozó. A gyárak augusztus végéig 3500 tonnával adtak keve­sebbet az előirányzottnál, s ezért most igen jól szerve­zett munkára van szükség ahhoz, hogy pótolják vagy legalábbis csökkentsék a le­maradást. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa és a Ságyá- ri Endre Megyei Művelődési Központ tegnap délután, munkásmozgalmi klubot hí­vott életre Szolnokon. A tegnapi alakuló ülésen, mely a művelődési központban volt, az ismerősök, harcos­társak és munkatársak meg­hatottsággal, örömmel üd­vözölték egymást. A tegnapi ünnepélyes alakuló ülésen ismertették a klub szerepét és programját. A szakszer­vezeti mozgalom veteránjai rendszeres találkozókat, ösz- szejöveteleket tartanak, s ezeket az alkalmakat fel­használják arra. hogy össze- gyűjtsék a veteránokat visz- szaemlékezéseit, további is­meretekkel gazdagítsák a megye és a város munkás- mozgalmi történetét. Az így összegyűjtött anyagból 1975- re, Szolnok város alapításá­nak 900- jubileumára és fel- szabadulásának 30. évfordu­lójára kiadvány közreadását tervezik. A klub vezetésével Tabák Lajost, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökét bízták meg. Békési Rozália, a művelődési központ mun­katársa ismertette a feldol­gozásra kerülő témajavasla­tokat. Többek között aján­lotta a Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi kor­szak munkásmozgalmi anya­gának feldolgozását, a Szol­nok felszabadulása utáni szakszervezeti munka és az élüzem mozgalom történeté­nek összegyűjtését. Győri Tibor, a megyei pártarchi- vum vezetője a feldolgozás­hoz adott módszertani se­gítséget, útmutatót. Java­solta, hogy a visszaemléke­zések mellett írásos doku­mentumokat és tárgyi emlé­keket is gyűjtsenek. A többségében nyugdíjas emberek körében nagy lel­kesedésre talált a művelő­dési központ kezdeményezé­se. Megígérték: segítenek a munkásmozgalom történeté­nek összegyűjtésében, s a tárgyi emlékek felkutatásá­ban. Néhányuk zsebéből már az alakuló összejövetelen előkerültek a régi szakszer­vezeti és ifjúmunkás igazol­ványok sárgult lapjai. Sikerrel zárultak Karcagon az ipari-műszaki uapok Ipari-műszaki seregszemle volt a napokban Karcagon. Elsősorban a felszabadulás óta létesült gyárak és ipari szövetkezetek helyzetét, fej­lesztési lehetőségeit, tárta az érdeklődök elé a rendezvény­sorozat. Jelentősebb ipari üzem . a felszabaduláe előtt Karcagon a malmok és téglagyárak mellett nem volt. Ezek is 1945 után többszörösére nö­velték termelésüket, szá­mottevő korszerűsítéssel és azáltal, hogy a rizs feldolgo­zására — európai viszony­latban is jelentős — hápto- lómalorn létesült. Űj iparágak pedig csak az utóbbi negyedszázadban bon­takoztak ki. Nagyüzemi mé­retűvé azonban ennek az időszaknak is csak az újabb éveiben fejlődtek és fejlőd­nek a mai beruházások ré­vén. Ezek megvalósulásával pl. a Hfradötechníkai Vállalat 2-es gyáregysége — amely 1968-ban létesült — hét— nyolcszáz dolgozó munkahe­lye lesz. Ugyancsak növeli a foglalkoztatottak számát a Szerszámgépipari Művek karcagi gyárának 50 millió forintos beruházása is. A város egyik nagy gond­ján, a mezőgazdaságból fel­szabadult s a háztartásokból is százával jelentkező mun­kaerő elhelyezkedését segíti az iparfejlesztés. A karcagi eredmények a máshonnan érkezett vendé­geknek az Ifjúsági Házban nyílt műszaki kiállításon kel­lemes meglepetéssel szolgál­tak. A bemutatott termékek magasszintű műszaki felké­szültségről tanúskodtak s egyszersmind arról, hogy a kunsági munkások hoz­záértése biztosíték a tovább­fejlődéshez is. Szakismeretük fejlettségére vallottak az em­lített két-gyár, az ipari szö­vetkezetek s az üveggyár termékei, amelyek közül többnek határainkon túl is híre-neve van. Sikeres volt az ipari-mű­szaki napok programja qzért Is, mert változatos formában szervezték meg a rendezvé­nyeit. Az előadónkat üzem- látogatás. majd szűkebb kö­rű tapasztalatcsere követte kerekasztal-konferenciaként Vetélkedő és kulturális ju­talomműsor is volt például aznap délután, amikor a szocialista brigádvezetök vá­rosi fóruma tanácskozott dél­előtt. Mintegy kétszázan vet­tek részt a tanácsháza nagy-, termében tartott eszmecse­rén, amely sok hasznos ta­nulsággal szolgált a brigád- mozgalom továbbfejlesztésé­hez. A sokrétű program lehe­tőséget adott annak felmé­résére, hol tájt ma a város ipara, melyek a jó úton vá­jó továbbfejlesztés követel­ményei, s hogy ezek milyen feltételek közt valósíthatók meg, A biztató összképről ta­núskodó ipari-műszaki na­pok befejeztével a város ve­zetői méltán tervezik, hogy bizonyos idő múltán hasonló programot szerveznek. Mint­egy újabb összegezéséül an­nak, hogy a most körvonala­zott fejlesztési lehetőségeket mennyire sikerült hasznosí­tani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom