Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 23. Film jegyzet A 22-es csapdája Egy lehetőség, amely csak akkor realizálódhat, ha két, egymást kizáró feltétel egy­szerre megvalósul. Ez a 22-es csapdája, valahogy így definiálná egy logikai szak­író. Furcsa eset, mert két egymást kizáró feltétel ter­mészetesen soha nem való­sulhat meg egyszerre, így a lehetőség sem realizálódhat soha, tehát nem is lehetőség, hanem lehetetlenség. Joseph Heller, a későn induló, de aztán annál sikeresebb ame­rikai író szerint a háborús hadseregek mechanizmusa a 22-es csapdájának vaskövet- kezetességű és egyben a bo­hóctréfák kelléktárából köl­csönzött törvényére épül. Persze ez a csapda a ná­lunk is népszerű regény, és a belőle készült film vérbő alakokkal, mozgalmas hely­zetekkel zsúfolt eleven kö­zegében korántsem csattog olyan unalmas szárazsággal, mint a fenti fejtegetésben. A második világháborúban Itáliában szolgáló amerikai repülőtisztek élete csupa halálveszedelem, az őrültség határát súroló (sőt a hatá­ron gyakran túllépő) ideg- feszültség, reménytelen ka­kasviadal a hadvezetés és a szolgálati szabályzat bü­rokráciájával, másrészről csupa kaland és gyönyör­habzsolás a zilált viszonyok között szinte egyetlen játék- barlanggá és bordélyházzá változott Róma történelmi sikátoraiban. Mike Nichols rendező bölcs mérséklettel nyúlt Hel­ler regényéhez. Bizonyára tisztában volt vele, hogy azt a szerteágazó epizódszöve­vényt, azt a rengeteg nagy­szerűen egyénített figurából összeállított jellemrendszert, ami a könyv legfőbb értékét adja, úgysem lehet két óra alatt vásznon visszaadni. Megmaradt hát a központi alak, Yossarian kapitány né­hány megrendítő élményé­nél. Ez az életvidám, de gondolkodni se rest, érezni se szégyellő bombázótiszt lelkes pacifista és individua­lista, aki mindent elkövet, hogy ép bőrrel, mindamel­lett tűrhetően tiszta erkölcs­ösei kerüljön ki a háború­ból. Joseph Heller bírálói nem felejtik el szemére hányni, hogy Yossarian el­végre a német és olasz fa­siszták ellen harcol, tehát illene neki legalább egy fok­kal lelkesebb arcot vágnia élete állandó kockáztatásá­hoz, barátai kínhalálához, ronccsá válásához, erkölcsi süllyedéséhez, szerelme szét­zilálódásához. Csakhogy Hel­ler és a film rendezője is, aki az íróval teljesen azo­nosulni tud, sokkal maga­sabb kilátóról szemlélődik, mintsem hogy nemzeti hő­sökkel teleragasztott képesal­bumot szerkesszen. Elsősor­ban is az Egyesült Államok hadserege, bármennyire an­tifasiszta szerepet töltött is be a háborúban, mégiscsak imperialista hadsereg volt, egy cseppet sem mentes a mindenféle militarizmusra jellemző visszataszító voná­soktól. Másodsorban pedig — és főként — a regény jóval a háború után, már a viet­nami vérengzés idején író­dott, tehát nagyon is való­színű, hogy Heller az ame­rikai hadsereg jelenlegi szé­gyenteljes szerepét vetítette vissza a világháború idejére, az pedig bizonyos, hogy a mai olvasó és néző tudatá­ban a jelenlegi keserű él­mények a döntőek az ame­rikai katonai rendszer meg­ítélésében. A 22-es csapdája keserű és harsány humorral, iszony­tató és rezignációra késztető élményekkel teli film. Nem méltatlan a regényhez, de sajnos, sokkal kevésbé gaz­dag és szellemes. Alan Arkin meggyőző Yossarian, Orson Welles pedig remek Dreedle tábornok. Sz. J. Magyarok a határon túl Egy Patony a nyolc közül Van Felső-, Diós-, Csé- csény-, Benke-, Lőgér-, Elő-. Bögöly- és Förgepatony. Egymás mellett sorakoznak ezek a kis községek a Csal­lóköz gazdagon termő vidé­kén. Csölle Lajos, a dióspa- tonyi nemzeti bizottság el- nöl^p segített számbavenni a Patőnyokat és mindjárt egy kis történetet is mesélt ró­luk. — Annak idején, amikor 1950-ben a szövetkezetek megalakításához kezdtünk, a nyolc Patony versenyre kelt egymással az elsőségért. A diósiak megelőzték a felső- patonyiakat, mert egy órá­val előb vitték be a meg­alakulást bizonyító ívet a járáshoz. Amikor megérkez­teit a felsőpatonyiak is a járáshoz, először rettenete­sen mérgesek lettek, azután valamelyikük kiokoskodta: nem szabályos a diósiak pa­pírja, mert nincs rajta pe­csét. — Most már gondolom, nincs harag. — Dehogy van. Jó szom­szédságban élünk. A jövő héten nálunk tartják, a mi kultúrpalotánkban az aratá­si ünnepségüket, mert az övék még nem készült el. Kultúrpalotát mondott Csölle Lajos, s nem vélet­lenül. Valóban palota az. Az embert még gondolkodó­ba is ejti: vajon szüksége van-e erre egy 2400 lakosú községnek. A hatalmas elő­csarnokból nyílik a 460 sze­mélyes színházterem, a bál­terem, ahol legalább ezer fiatal rophatja egyszerre a táncot. Az emeleten klub­szobák, ifjúsági klub is van, és ott van helyiség a községi pártvezetőség és a nemzeti bizottság üléseinek megtar­tására. de ott kapott helyet a községi könyvtár is, egye­lőre 1400 kötet könyvvel. Az Igazgatói lakás is az épület­ben van. Mindez hét és fél millió koronába került. — Honnan volt ilyen sok pénze a nemzeti bizottság­nak? — kérdeztem. — Csak a kezdéshez volt pénzünk, aztán adott a szö­vetkezet félmilliót, meg fu­vart. Elég sok brigádmunka Is volt az építkezésen, ezt Magyarországon társádalmi munkának nevezik. Aztán kaptunk pénzt a járástól, kölcsönt vettünk fel, a szö­vetkezet vállalt kezességet értünk. így lett meg a tete­mes összeg. Olyan széles­vásznú mozink van, hogy a járásban keresni kell a pár­ját. Itt tartják a kerületi kórusfeszti válókat, szavaló­versenyeket, szeptember 2-án itt vetélkedtek a népdaléne­kesek, és néhány éve már itt tartják a falubeliek a la­kodalmakat is. — Sok társadalmi munkát végeznek a község lakói? — Elég sokat. Minden ut­cánk aszfaltos, most a járda­építés következik, abban is segítenek. A sportstadio­nunk is (tényleg stadion, szép lelátója van) brigád­munkával épült. Az idén már 70—80 ezer korona értékű munkát végeztek az embe­rek a falunak, de meglesz decemberre tán a 100 ezer korona is. — Ez bizony szép összeg. Egyébként mennyi pénzünk van községfejlesztésre? Ugye itt is így mondják? — így, így. Mennyi? Az idén körülbelül 800 ezer koronánk lesz. — Ilyen sok? Honnét ve­szik? — Van a nemzeti bizott­ságnak egy szolgáltató üze­me; kőműves, üveges, lakatos, asztalos meg hasonló munkákat vé­gez. Ez fizet be nekünk 600 ezer koronát. Ezenkívül kapunk dotációt, az adó is bevételi forrás, és segít még a szövetkezet. — Látom, hogy itt is sok ház épül, emeletes há­zak. Hány épül évente? — Tíz, tizenkettő. Nem­rég nyitottunk egy új utcát, 60 telek van benne, vala­mennyi 800 négyszögöles, hogy otthon is tudjanak jó­szágot tartani, egy kis ve­teményest csinálni. Egy má­sik utca megnyitását is ter­vezzük, 40 házhelynek ele­gendőt. Óvodát is akarunk építeni, meg egy új iskolát. A jelenlegi 9 tantermes is­kolánkhoz már épül a nagy tornaterem. — A község és lakossága szépen boldogul. — Az a mi szerencsénk, hogy a lakosság, a szövetke­zet, a nemzeti bizottság együtt dolgozik, egyet akar. Itt csak magyarok élnek. Van ugyan három-négy szlo­vák család, de azok már be­illeszkedtek közénk. Itt tartottunk a beszélge­tésben, amikor odaléDett hoz­zánk egy idősebb parasztem­ber. — Te Lajos, — mondta — ha meg nem sértelek ... Lesz abból a telekből vala­mi? A fiam. ha visszajön, építkezni szeretne. Aztán Csiba Sándor bácsi leült az asztalunkhoz egy kis beszélgetésre. Kiderült róla, ő is a szövetkezetben dolgozott, de hogy leszáza­lékolták. most ráér sétál­gatni. Kétezer koronát kap havonta, abból tisztességgel megélnek a feleségével. Há­rom fia van: egy mérnök, egy technikus, egy meg még középiskolába jár. Most a technikus fia jönne haza, itt akar letelepedni a csa­ládjával. a faluban. Szóba került a tanyavilág is. — Körülbelül hetven csa­lád él tanyán. Valamennyi­nél van víz, meg villany, nem igazi tanyák már azok — mondta Csölle Lajos. Csiba bácsi közbeszólt: — Kivéve Pónyáékat... A Kis-Duna mentén. a patonyi réteken, Agerdőn él Pónya Ilona negyvenkét esztendős lányával és har­minckilenc éves fiával. A tanyájukat kisajátították, de ők nem hajlandók beköltöz­ni a faluba. Legalább 700— 800 ezer koronájukat őrzi a bank, mégis egy cirkuszos­kocsiban élnek. — Mondja, mit lehet ezek­kel csinálni? Nem kénysze- ríthetjük őket. hogy beköl­tözzenek a faluba. Pedig már ingyen is adnánk ne­kik telket... Jól elbeszélgettük az időt, későre járt. Búcsúztam, de Csiba bácsi még tartózta­tott: — Van szállása? Ha nincs, jöjjön hozzánk. El­férünk. Nekünk is új há­zunk van. Varga Viktória Következik: Nemzetiségi iskolák, tanítók, diákok Szlo­vákiában. Milyen lesz a avénasszonyok" nyara? A csillagok állása szerint csak szeptember második fe­lében, a napéj egyenlőségkor kezdődik az ősz. A meteoro­lógusok viszont a naptári hó­napok alapján szeptember 1. napjától számítják. Az idei nyárra visszatekintve megál­lapíthatjuk, hogy hidegből, melegből egyaránt kijutott és a szélsőséges időváltozás 6ok egészségügyi, közérzeti kellemetlenséget okozott. Kü­lönösen a forró napokban a levegő magas relatíve ned­vességének volt élettanilag káros hatása az emberi szer­vezetre és igen sok »setben kellet kivonulniok a mentők­nek a rosszul lett emberek­hez. — A kánikulai rekordot Pécs tartotta, ahol 1950. jú­lius 5-én 41.3 Celsius fok me­leget mutatott a hőmérő hi­ganyszála, a melegrekord má­sodik helyét Budapest foglal­ja el, 1935. június 28-i dá­tummal és 39.5 Celsius fok­kal. ■ Az idei meleg napok is el­múltak, de szinte minden ember bízik abban, hogy lesz még egy kis utómeleg, köz­kedvelt néven a „vénasszo­nyok nyara”. És honnan ered a „vénasz- szonyok nyara” kifejezés? Az ALTWEIBER SOMMER, német kifejezésből, mely be­lekerült a magyar nyelvbe szószerinti fordításban, itt meghonosodott, — és sok nap­sugaras őszi napnak közked­velt kifejezése lett. A meteorológiai prognózis szerint a szeptember hónap a következőképpen alakul: 19 —22-én a hőmérséklet emel­kedik, száraz, napos időre számíthatunk. Hajnalban 5— 10, nappal 18—23 fokig emel­kedik. Szentember23—30 Kö­zött a hőmérséklet hajnal­ban 7—12. nappal 15—21 fok körül lesz. Lehet, hogy az október is hasonlóan kelle­mes hőmérséklettel örven­deztet meg bennünket, és ki­ki döntse el, hogy szereti-e a „vénasszonyok”; nyarát. . Felsőoktatási munka- védelmi pályázat A pályázat hangsúlyozza: A korszerű üzem- és munka- szervezés bevált tapasztala­tait alkalmazni kell a felső- oktatási intézményeknél is. Ennek megfelelően a pályá­zat témaKörei egyebek között kiterjednek a felsőoktatási intézményekben folyó mun­kavédelmi oktatás fejleszté­sére, a felsőoktatási intézmé­nyek korszerű igényeinek megfelelő munkakörülmények kialakítására, a szakszerve­zeti munkavédelmi tevékeny­ség módszereire, — valamint szabadon választott témákra. A bíráló bizottság négv első díjat, — egyenként 5000 fo­rint —, nyolc második díjat — 'egyenként 4000 forint — és 12 harmadik díjat — egyenként 2000 forint ítélt oda. A pályázat nagy jelentősé­gére való tekintettel a főha­tóságok tíz ötezer forintos és egy 2000 forintos különdíjat is kitűztek. .. f í lÄ,_ Románia kölcsönt nyújt Érdekes jelenség: Romá­nia több műszaki, kulturális és gazdasági együttműködési egyezményt kötött az arab országokkal. Így például Al­gériával megegyezett abban, hogy 20 millió dolláros köl­csönét 100 millió dollárra emeli. A kereskedelmi for­galom a két ország között 1972-ben 50 millió dollárra és 1975-ben 100 millió dollár­ra emelkedik. Amellett Romár.ia gazda­sági és műszaki együttműkö­dési szerződést kötött az Egyiptomi Arab Köztársaság­gal, amelynek értelmében 100 millió dollár kölcsönt ad Egyiptomnak. Azonkívül a román kormány 30 millió dolláros kereskedelmi köl­csönt folyósít Egyiptomnak, különböző román árucikkek megvásárlására az 1972/73. években. Olaszország számítógépei Olaszországban az utolsó hivatalos kimutatás a számí­tógépállományról 1968 már­ciusában készült és az ada­tokat a havonta megjelenő statisztikai közlöny külön mellékletében közölték. Ek­kor az országban összesen 1176 számítógép volt és 750 vállalat és intézmény rendel­kezett „elektronikus aggyal”. Egy valamivel újabb (nem hivatalos) kimutatás szerint 2,5 évvel később a számító­gépek száma kétszeresére nőtt: 2324 darabbal. Egy Több mint ezer kilomé­ter hosszan húzódik a Volga egyik mellékfolyójának, a Kámának hajózható szaka­sza. Különböző terheket jut­tathatnak el e folyón a Szovjetunió európai részé­nek bármelyik tengerére. CJrali fa, műtrágya, építő­anyag, papír, hengerelt áru, gépipari termékek, olaj stb. indul útnak innen távoli tájakra, míg a Szovjetunió különböző vidékeiről szén, búza, személygépkocsi, erdő­ipari gépek és különböző szükségleti cikkek érkez­nek ide. A folyón kényel­mes utasszállító hajó és gyors szárnyashajók bonyo­lítják le az utasforgalmat. Képünkön: Tutaj a kámai víziúton. prognózis szerint (amelyet még 1965-ben készítettek) a számítógépek számának nö­vekedési üteme a következő időszakban ennél lassúbb: 1975 végéig 3800 darab. Az összes számítógépből 46,5 százalék az iparban, 20,2 szá­zalék bankokban és biztosító intézetekben, 10 százalék közhivatalokban, állami és helyi hivatalokban, 7 száza­lék, tudományos kutatá­si intézményekben, 6 7 százalék pedig a kereskede­lemben működik. I Sok ezer kilométer víziót Víztisztító kombinát A nagyvárosok ivóvíz­szükségletének kielégítése mind mennyiségileg, mind minőségileg egyre nagyobb problémát jelent világszer­te. Minthogy a víz biztosí­tása is eléggé korlátozott, akár a csapadékszegény vi­dékekre, akár a fokozott ipari víz felhasználására gondolunk, a nagy fogyasztó körzetekkel rendelkező vi­lágvárosokban már egyre si­keresebben oldják meg a víz újrafelhasználásának problémáját. Párizs lakosságának, ipari körzetének és egész Nagy- Párizs területének vízfel­használásához nemrég olyan víztisztító üzemet építettek, amely a legnagyobb ún. „ózon vízszűrő berendezés” a világon. Párizs közelében Choisy-le-Roiban települ a vízszűrő telep, amely napon­ta 700 000 köbméter vizet képes ózon dúsítással tisztí­tani, illetve szűrni. Terme­lési kapacitását hamarosan napi 900 000 köbméterre nö-' véli, sőt újabb üzembővítés­sel a vízszűrő telep napi teljesítménye eléri az 1 mil­lió 200 ezer köbmétert. Az új, nagy kapacitású víz­szűrő telep és víztisztító be­rendezései Nagy-Párizs Ml v ízfogyaszt j körzetét, közel 4 millió fogyasztóját látja el ózonnal dúsított tiszta ivó­vízzel. Az egész vízszűrő te­lepnek mintegy 410 002 víz­óra ellátását kell biztosíta­nia, amelyet kb. 7200 km hosszú csőhálózat segítségé­vel oldottak meg. A napenergia az ember szolgálatában A világon a legnagyjbb napsugár-koncentrátor építé­sét tervezik az Üzbég Tu­dományos Akadémia Műsza­ki-Fizikai Intézetében. A sajátos reflektor átmérője tizenöt méter, paraboliku­sán kiképzett felületét ék­alakú üveglapokkal borítiák be. Az üveglapocskák a fó­kuszpontba irányítják a napsugarakat, ahol ennek következtében az előzetes számítások szerint legalább háromezer fokra emelkedik a hőmérséklet, amely lehe­tővé teszi magas olvadás­pontú fémek felolvasztását és más, rendkívül keresett hőálló anyagok előállítását. A napenergiával működő kemencék segítségével igen tiszta fémek is előállíthatók. Ezekben a berendezésekben a hevítendő anyag nem ke­rül érintkezésbe az égéster­mékekkel, hanem közvetle­nül kapja a napenergiát, min­denféle mellékfolyamat ki­küszöbölésével. A ' berendezés egy másik változata villamosenergia termelésére is felhasználha­tó. Ebben az esetben az energiaátalakítást egy gáz­dugattyús egység végzi: A készülék különösen a siva­tagi vízszivattyúk energia- ellátásánál talán majd szé­leskörű alkalmazásra, de használható kisebb telepü­lések energiaszükségleteinek , kielégítésére is. _ i Épülnek az új családi házak

Next

/
Oldalképek
Tartalom