Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
1572. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan csillapítható a beruházási éhség? „Mindenes" szövetkezet 356 dolgozója van a Szolnok megyei Tempónak A sokszorosító részleg, amely inkább nyomdának nevezhető már Jóllehet az étvágy az 1972. évi beruházási intézkedések nyomán némileg csillapult, a címben feltett kérdés azért még időszerű. Válaszoltak ugyan már rá sokszor és sokféle megközelítéssel. De nem mindig sikerült a lényegig hatolni. Gyakran a felszíni jelenségek kerültek reflektorfénybe téves következtetésekkel, felemás tanulságokkal. A beruházási túlfűtöttség Okait vizsgálva szóbakerült például a tervezés, a programozás pontatlansága. Sőt az, hogy a tervezők, a beruházók szándékosan alábecsülik a beruházások költségeit, s így csalárd módon igyekeznek elfogadtatni a programokat. S az eredetileg számított vagy becsült költségek már a többszörösére növekednek a kivitelezés során. Kétségtelen, hogy ez nemcsák egy-egy létesítménynél, vállalatnál, hanem népgazdasági szinten is jelentős túlköltekezésre vezethet Mégis van valami félrevezető abban, ha ezt a beruházási feszültségek lényeges okának tekintjük. Mert közelebbről szemügyre véve kiderül: intemacionális jelenséggel van dolgunk. A The Times például arra panaszkodik, hogy a La Manche csatorna alatt épülő alagút eredetileg 160 millió fontra tervezett költségeit jelenleg már 500 millióra becsülik. S közben az is kiderült, hogy a majdan várható forgalom és haszon mérsékeltebb lesz, mint gondolták. Milyen mesz- szire távolodnak el a várható kiadások és bevételek egymástól 1975-ig, amikor majd a csatorna mindkét partján elvégzik a szükséges próbafúrásokat 15—2o millió fontért? A jövő zenéje. Tény azonban, hogy az ilyen manőverek nem okoznak általános tőkehiányt Nyugaton, de még az egyébként érlelődő újabb nagy pénzügyi válságot sem siettetik. Akkortalán a beruházási presztízs-verseny okozná a hazai beruházási piac éles feszültségeit? Ahogy például egyik országos napilapunk fejtegette: újabban már nem csupán a vállalatok, hanem a megyék is igyekeznek fényűzésben egymsára licitálni: abban például, hogy ki tud több és egyre magasabb toronyházat építeni a belvárosi rekonstrukciók keretében. Gyöngyösön és Salgótarjánban sikerült a toronyházakban félmillióra feltornászni a kétszobás-, s 330 ezerre a garzonlakások költségeit. Napilaptársunknak mélységesen igaza van, amikor ezeket a pazarló hetvenKedéseket élesen ostorozza, de mellé lő akkor, amikör ezeket tekinti a beruházási feszültségek egyik fő előidézőjének. Végül a leggyakrabban hangoztatott nézet szerint a reform nyomán megnövelt vállalati tanácsi önállósághoz nem társult kellő felelősség, ezért csillapíthatatlan a beruházási éhség. Tulajdonképpen valamennyi felszínes magyarázat — köztük a ftiáf említett két Verzió is — valahol a zabolátlan, pazarló Vállalati döntésekre vezeti vissza a feszültségeket. Valamennyi tartalmazza az igazság egy-egy részét, fontos, — vagy kevéssé fontos elemét. Ám az érvelés mégis hamis, félrevezető, — mert a részt egésznek, á jelenséget lényegnek tünteti fel. S így nehezíti a valódi összefüggések felismerését, az érdemi megoldások keresését. Mellesleg még olyan színezetben is tünteti fel a helyzetet, — mintha áz alapjában a reform, a megnövelt önállóság velejárója lenne. A félreértések újabb végletes vélemények forrásává válhatnak; ha éretleneK, felelőtlenek a vállalati vezetők, miért kaptak önállóságot? Miért nincsenek — immár negyedszázaddal az államosítások után — felelős és hozzáértő emberek a vezetésben? íme akik az emberi, a szubjektív tényezők szerepét túlhangsúlyozzáK, különösen abszurd következtetésekre juthatnak. Az irányítási rendszerektől függetlenül például valamennyi szocialista országra jellemző a beruházási feszültség. Legfeljebb a feszültségi fokozatok és megjelenési formák között lehetnek árnyalatnyi különbségek. A feszültség alapja mindenütt a nyomasztó berhuázási eszközhiány. És ez tuljadon- képpen természetes állapot ott, ahol a gazdaság több évtizedes, sőt néhol évszázados elmaradottságát akarj ák rövid idő alatt — esetenként kellő tapasztalat híjján, a lehetségesnél gyorsabban — saját erőből pótolni. S valamennyi ország nagyarányú iparosítást vitt véghez külföldi hitelek, gyarmati erőforrások mozgósítása nélkül. A termelő beruházások mögött általában elmaradt az infrastruktúra, főleg a közle- Kedés, a közművek és a lakásalapok bővítése, fejlesztése. S e pótolnivalók napjainkban az intenzív fejlesztés igényes követelményeivel párosulnak. Aligha mondunk újat mindezzel. De úgy látszik, hogy néha nélkülözhetetlen az alapigazságok elismétlése, ha el akarjuk Kerülni a részigazságokra épülő felemás következtetéseket Ezért ismételten hangsúlyozzuk, nem a vállalatok felelőtlen költekezése tehát mai gondjaink fő oka. Az igényeK túlnyomó többsége ésszerű, gazdaságos, megalapozott és jogos. (Nevetséges lenne például azt állítani, hogy a reform előtti beruházások nagyobb felelősség jegyében fogantak.) Mégis rangsorolásra szorulnak, mert valamennyi egyidejű jelentkezésé, minden jó szándék ellenére pazarló módon szétforgácsolja erőinket. Az igazat megvallva ezt a rangsorolást még nem sikerült teljesen megvalósítani sem a vállalatok fejlesztési alapjainak differenciált képzésében, sem a hitelversenyben. S ha az ország gazdasági fejlettsége és ebből eredő tőkeszegénysége a beruházási feszültségeK fő oka, akkor a felhalmozási eszközökkel való takarékosság, az álló- és forgóeszközök ésszerűbb kihasználása a felzárkózás, a műszaki-gazdasági haladás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Bizony nálunk még luxus — nemcsák vidékén, a fővárosban is! — a felhőkarcoló, á márvány burkolatú tanácsterem és ehhez hasonlók. Ha valóban utóiéról kívánjuk a fejlett tőkés országokat, akkor nem másolhatjuk őket építészeti stílusban, költséges nagyvonalúságokban de az életmódban sem. Félreértés ne essék; nem a földhözragadt megoldásokat pártfogoljuk, de a nagy beruházási éhség csillapítása közben nem gondolhatunk ínyencekre. Kovács József Vízvezeték, villanyhálózat J ászszen tand ráson Részt vádalt a lakosság is Jászszentandráson, a község belterületén több mint 11 kilométer a kialakított és beépített utak hossza. A község lakóinak hozzájárulásával már csaknem sikerült villanyhálózattal ellátni a falu minden utcáját és 8,5 kilométer hosszúságban már vízvezeték is húzódik a községben. Csaknem 3 kilométer út hosszúságában járdát is építettek. Az utóbbi időben elsősorban a villanyhálózatot bővítették erőteljesen. A bővítéshez szükséges összegek biztosításában a község lakói is szerepet vállaltak. A Zrínyi utcában például, ahol jelentős bővítést terveznek, 20 telektulajdonos családonként ezer forintos hozzájárulást vállalt a hálózatépítés költségeiből. A kommunális ellátás javításában a község külterületein lakók is részt vesznek. Így például a felsőtanyai iskola és a járási tanyai iskola környékének lakói, akik saját költségükön építették meg a villanyvezetékhálózatot. Háromszorosára kell növelni a tápszergyártást Tanulmány a szü Ji ségletekről 1975-ig meg kell háromszorozni a humán tápszer- gyártást hazánkban, állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely a jelenlegi helyzetet és a gyógyszeripari igényeket, szükségleteket elemzi. Szerte a világon ötven évvel ezelőtt kezdték meg a könnyen felszívódó, magas tápértékű koncentrátumok gyártását, amelyek elsősorban a csecsemők táplálását szolgálták. Az utóbbi években mindenütt fellendült a tápszerek gyártása, de nálunk rendkívül alacsony a tápszerfogyasztás, és a választék is igen kicsi. Különösen a humanizált tej hiányzik, amely csaknem egyenértékűen helyettesítheti az anyatejet. A legújabb kutatásokat összegezve, a tanulmány hangsúlyozza, a különböző ásványok és azok arányának jelentőségét ' A nálunk már szinte népbetegségnek számító magasvérnyomás a kálium és a magnézium egymáshoz viszonyított arányának javításával is gyógyítható. A vas és a réz mennyiségének a vérképzésben van, döntő szerepe, a fejlődő gyermek szervezetében rendkívül fontos á nitrogén és a kén aránya. A jövőben olyan védőtápokat is elő kell állítani, amely gazdag, nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét, aminósavat és vitamint. Aranyérmek Erfurtban A MÉM kiállítási irodához érkezett jelenték szerint az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon a nemzetközi bíráló bizottság eddig 9 arany, 5 ezüst, és 8 bronzéremmel tüntette ki a magyar gazdaságok, vállalatok termékeit. Magyarországot 16 gazdaság, intézmény és vállalat képviseli a nagyszabású kertészeti bemutatón, Nem is olyan sok év telt el az emlékezetes alakulás óta. Mindössze tizenkét esztendő. 1959 nyarán 12 tri- ciklis vonult végig Szolnok főutcáján. Vadonatúj kék munkásruhás férfiak taposták a háromkerekű pedálját. A tricikliken felirat: „TEM- PÓ-áruszállítás”. Nem volt házuk és alapító tőkéjük. Talán sokuknak azelőtt állandó munkahelye sem. Napszámba elszegődték, alkalmi szállítók, hordárok voltak. Kezdetben ugyancsak ösztönözni kellett őket: munkaszeretetre, fegyelemre. A város igényelte munkájukat. , Áruszállítást, fuvarozást, takarítást. Az akkori fiatal szövetkezet, a- hulladékfeldolgozó vállalta részlegének a tempósokat. Nem szorultak sokáig a segítségre, 1960. január elsején önálló szövetkezetét alaki tottak. Most, 1972, nyárutolján háromszázötvenhat dolgozója van a Szolnok megyei TEMPO Szolgáltató — Termelő Ipari Szövetkezetnek. Megyei lett — telepe, részlege működik nemcsak a megye- székhelyen, hanem Jászberényben, Törökszentmiklóson, Mezőtúron, Karcagon, Tisza- földváron és Kisújszálláson. Szocialista brigádvezetők , megyei tanácskozását rendezték meg augusztus 28-án Jászberényben. A Szolnok megyej Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szervezésében megtartott tanácskozáson több mint háromszáz brigádtag képviseletében nyolcvan szocialista brigádvezető vett részt. A tanácskozáson Budai Mihály, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatója értékelte a vállalat kereskedelmi egységeiben dolgozó szocialista brigádok munkáját, ismertette a brigádmozgalom soron következő feladatait. Beszélt arról, hogy a szocialista brigádok fejlőA mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyárában hozzákezdtek a nagyteljesítményű 7,6 méter munkaszélességű X-rendszerű tárcsás borona gyártásához. Az új munkagép kísérleti példányait sikerrel próbálták ki. Nan gyón kedvezőek a lapaszlaHúszféle tevékenységbe sűrítik munkájukat. Több az ennél, hiszen a „vegyes szolgáltatás" is egy a húszból. A szállításon, takarításon — tehát a hagyományos szolgáltatáson — kívül mit csinálnak ? Felsorolni sem könnyű mindent, csak a lényegesebbeket említjük: parkettáznak, vasipari javításokat végeznek, szerelnek, sokszorosítanak, rakodnak, désében milyen jelentősége van a demokratizmus kiszélesítésének. Ennek eredményeként született például az a határozat, hogy a jövőben a szocialista brigádok maguk értékelik vállalásaik végrehajtását Az előadást a brigádvezetők felszólalásai követték. A kiskéreskedelmi vállalat boltjainak korszerűsítésével, a jobb áruellátással, a kulturált kiszolgálással kapcsolatban tettek figyelemre méltó javaslatokat A felszólalásokat követő vita után a tanácskozás résztvevői tiltakozó táviratban ítélték el az Egyesült Államok vietnami agresszióját latok, s ebben az évben még hatvanat kapnak belőle a nagyüzemek. Eddig a legnagyobb teljesítményű tárcsás borona négy méter szélességű volt. Az új munkagép iránt itiáris nagy az érdeklődés, s a gyár szeptemberben moszkvai kiállításon is bemutatja. festenek, mázolnak, fertőtlenítenék. fűrészelnék. Az első félévben tizenötfajta tevékenységük nyereséges volt. Kertész Miklós, a szövetkezet elnöke most újabb terveket készít. Rövidesen szövetkezeti szolgáltatóházat avatnak Szolnokon, a Várkó- nyi téren, Ott új helyen, s megbízható munkával várják a szolnokiakat. Szó nők, Szabolcs és Hajdú előfizetői egy könyvben Tegnap megkezdték az újrendszerű vidéki telefonkönyvek árusítását, közölték a Postavezérigazgatóságon. Eddig mint ismeretes a vidéki telefonkönyvek csupán egy megye, ázonbelül a megyéhez tartozó községek előfizetőinek név-. Illetve számjegyzékét tartalmazták. Most ezen a rendszeren változtatni kellett, minthogy egymás után épültek és épülnek az új távválasztó központok, már 15 működik. Az előfizetőket nem megyénként tartalmazzák tehát a könyvek, hanem a megfelelő postaigazgatóságok szerint. Vidéken hat postaigazgatóság van, hat körzet, Szolnok a debreceni körzethez tartozik. Ebbe a körzetbe eltérően az ország más körzeteitől csupán három megye tartozik, Szabolcs, Szolnok és Hajdú megye. A körzet előfizetőit tartalmazó új telefonkönyv még az idén megjelenik, és kapható lesz a megyeszékhelyek főpostáin. A könyvek egyébként tartalmazzák a távhívással kapcsolatos tele-; fonálás összes tudnivalóit. Asszonyok a szerelőben; Elzett megrendelésre dolgoznak Brigádvezetők tanácskoztak Téma: a kereskedelem Új vidéki tele fonkony vek Tárcsás borona sorozat- gyártása
