Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-30 / 204. szám
4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 30. Ahol a gyógyító kőolajat termelik Azerbajdzsán — számokban Északon — a Dagesztáni SZSZK-val határos, északnyugaton Grúziával, délen az örmény SZSZK-val, dél-keleten Azerbajdzsán Iránnal, dél-nyugaton pedig Törökországgal határos. A köztársaság kebelébe tartozik a Nahicsevanszkij Autonóm SZSZK és a Nagor- no—Karabahszkij autonóm terület amelyek lakossága zömét örmények alkotják. A köztársaság területe 86.6 ezer négyzetkilométer. — A Kaszpi-tengei'' fokozatos apadása miatt Azerbajdzsán területe az utóbbi 30—40 esztendőben 3,5 ezer négyzetkilométerrel gyarapodott. Azerbajdzsán 18 méterrel az óceánszint alatt fekszik. Lakosainak száma több mint 5 millió. Az őslakosokon, az azerbajdzsániakon kívül élnek itt még oroszok örmények, zsidók, legzinok, tatárok ... Az azerbajdzsániak száma körülbelül 4 millió. A népsűrűség egy négyeztkilo- méterre 57,7 ember Baku fővárosnak, az elővárosokkal csaknem 1,3 millió lakosa van. A főváros természetesen a köztársaság ipari és kulturális centruma. Itt található legtöbb ipari létesítmény. Nagyobb városok: Kirovabad, Szumgait, Sztepa- nakert, Mingecsaur. A köztársaság legfontosabb természeti kincse a kőolaj* amelynek bányászata főleg az Apseroni-félszigeten és a Kaszpi-tengeren folyik. Azerbajdzsánban található a világ egyetlen olyan helye, —■ ahol gyógyító kőolajat, úgynevezett naftalánt termelnek. Ami a többi ásványt illeti: bányásznak itt vasércet rezet, kobaltot, — alunitot, baritot, ólmot, vaskovát, mo- libdént és egyebeket. _ De vannak a köztársaságban arany és nikkel lelőhelyek is. A nem nemes fémes ásványi kincsek közül meg kell említeni többek között a konyhasót, izlandi pátot, — márványt, építőköveket, a be- tonitot. Azerbajdzsánban több mint 100 ásványi lelőhely van. Közülük a legértékesebb: Isz- tiszu, Badamli. Szirab. A köztársaság területének 13 százalékát erdőség borítja amelyben zömmel bükk, nyárfa, fenyő van, s köztük akad olyan ritka fajta is, mint a vasfa. Azerbajdzsán folyóiban, a Kaszpi-tenger- ben 88 féle hal található. A legértékesebbek; a lazac és a tokhal. Gazdag az állatvilág is, itt megemlítenénk a medvét, vaddisznót, őzet, nádimacskát, rókát, bölényt. Változatos a köztársaság domborzata is. Azerbajdzsán területének 58 százaléka síkság, 42 százaléka hegyvidék, ahol egyes csúcsok a tengerszinttől 3900 méter magasra emelkednek. A földteke 12 klimatikus zónája közül — nyolc található Azerbajdzsánban. Néhány óra leforgása alatt a sztyeppvidékről el lehet érni a szubtrópikus éghajlatot, s innen már egészen közel van a jég birodalma. Ez utóbbi közel 7 ezer négyzetkilométerre terjed ki. Azerbajdzsánban 3850 belső tó van. 1970-ben szovjet Azerbajdzsánt kitüntették az Októberi Forradalom érdemrendjével. Korábban pedig: 1935-ben és 1964-ben — a Lenin-rendet nyújtották át a köztársaságnak. Mivel érdemelte ki az Azerbajdzsán SZSZK ezeket a magas kitüntetéseket? A forradalmi mozgalomban kifejtett tevékenységéért, az első soknemzetiségű szocialista állam megalakításáért, a fasiszták elleni harcban kifejtett aktivitásért, a kommunista építésben elért sikerekért. Restaurálják az esztergomi Babitsemlék múzeumot Babits Mihály, a XX. század magyar irodalmának nagy alakját szoros szálak fűzték Esztergomhoz. 1924- ben az Előhegyen egy kis házacskát vásárolt, ahol 18 nyarat töltött és számos művét alkotta. 1961-ben, a költő halálának 20. évfordulóján emlékmúzeummá alakították a házat. A múzeumot most egy időre bezárják, hogy azután új köntösben fogadja a látogatóit. A Komárom megyei múzeumi igazgatóság jelentős összeget juttatott a városi tanácsnak a ház restaurálásához. Brazíliából is volt vendég A balatoni lovasiskolák a Balaton és Bakony-vidék leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetességeivé váltak. Az idén a lovasiskolákba több mint harminc országból érkeztek vendégek, akik az oktatáson kívül részt vettek hosszabb lovastúrákon is. Angol, osztrák, és német vendégeiken kívül amerikai turisták is népes csoportokban keresték fel Nagyvázsonyt. Tihanyt és Siófokot. A lovasiskolák legtávolabbi „tanulója” Brazíliából érkezett. Csak öt napig Őszi vásár Bécsben A magyar árubemutató úgyszólván törzsvendég a bécsi őszi vásáron, amely az idén először nyolc helyett öt napig lesz nyitva, szeptember 6-tól 10-ig. Az idén 19 magyar külkéreskedelmi és exportjoggal felruházott vállalat, összesen 432 négyzetméternyi területen tárja fel a magyar ipar és mezőgazdaság termékeinek exportkínálatát. A magyar élelmiszeripari és könnyűipari termékeken túlmenően ezúttal különösen nagy teret szentelnek a gép- és műszeripari újdonságoknak. Többek között a Gamma Művek felvonultatja nukleáris műszereit, a Labor Műszeripari Művek is korszerű műszerekkel jelentkezett, s a Videoton legújabb számítógépeit mutatja be, mégpedig működés közben. Baku, Lenin tér esti megvilágításban r Erheti-e villámcsapás a gépkocsit ? A szolnoki Híd-együttes sikere Yisegrádon A visegrádi nyár közkedvelt kulturális programjai közé tartoznak évente a „Visegrádi Színjátszó Napok”. Az idén 11 színjátszó együttes lépett pódiumra a királyi palota pince színház- termében. Fábián Zoltán József At- tila-díjas író, a Magyar írók Szövetsége titkárának megnyitó szavai után kezdődött a rangos seregszemle. Szombaton mutatta be produkcióját a veresegyházi „Forrás” irodalmi színpad, a kaposvári Latinka stúdió, a BM. Központi Klubjának színjátszó együttese, a zalaegerszegi Reflex színpad, a szombathelyi tanítóképző színpada, valamint a szegedi Minerva színpad. Vasárnap délelőtt és délután öt együttes lépett a közönség elé: a pécsi Nagy Lajos Gimnázium irodalmi színpada, majd őket követte a monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada. Harmadikként lépett pódiumra a szolnoki Híd-együttes Kérdések című mimetikus oratóriumával, amelyet Varga Károly rendezett. Délután két együttes: a gyöngyösi Anonym és a győri Arrabona színpad zárta a kétnapos rendezvénysorozatot, * A késő esti eredményhirdetés a szolnokiaknak jelentős sikert hozott. A zsűri szavaival élve „az aktuális társadalmi problémák szug- gesztív tolmácsolásával” méltán nyerte el az együttes a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának 2.000 forintos díját. Telep a koravaskorból Érdekes ásatást fejezett be Hellebrant Magdolna a Mikolci Herman Ottó Múzeum régésze. Az aggteleki karsztvidéken levő Szinpetri község határában lévő úgynevezett Csapástetőn, dolgozó barlangkutatók hívták fel a múzeum figyelmét arra, hogy a bejárat hordalékanyagában cseréptöredékeket találtak. A földalatti üreg feltárásán dolgozó budapesti Vörös Meteor kutatócsoport segítségével folytatott leletmentés során koravaskorból származó telep maradványaira bukkantak. A leletek között feketeszínű fényezett edénytöredékeket találtak. Kezdetleges készítési módjukra vall, hogy az edénytöredékek egy része még finomítatlan anyagból készült, amelyben a durvább szeny- nyeződések, kavicsok is benne maradtak. Zivatar idején az autós számára nincs biztonságosabb hely, mint a tiszta acélból készült karosszéria belseje. Még a legerősebb villámcsapódást is elvezeti a karosszéria felülete. Csalt akkor áll fenn veszély, ha külső antenna vezet a kocsiba, mert ezáltal a villám behatolhat a gépjárműbe. Az autóantennát ezért a vihar kitörése előtt be kell vonni. A vihar alatt azonban semmi esetre sem szabad kiszállni, majd behúzni az antennát: ez a pillanat, az elektromos feltöltődés miatt. halált okozhat! Az ablakon levő lyukak, valamint a zárt toló tető, nem csorbítja a Faraday- effektust. Veszély fenyegeti viszont a nyitott gépkocsik, a fából vagy műanyagból készült lakókocsik utasait, úgyszintén a traktorosokat. Bár az NDK-ban mindeddig nem tudtak olyan esetről, hogy egv Trabantot villámcsapás ért volna, a műanyagkarosz- szériájú gépkocsi nem teljes értékű Faraday-kalitka, és ezért ki van téve a villám- csapás veszélyének. Mi tehát a teendő? Tra- bantosok viharban semmi esetre se hajtsanak tovább, magas helyen se maradjanak. Mindaz, ami magasan van, és ami egyedül áll, yonzza a villámot — elsősorban a fák. A bükkfák is! „Kerüld a tölgyet, keresd a bükkös völgyet” közmondás — merő ostobaság. Némi védelmet nyújtanak a villámcsapással szemben a völgyteknők. az árkok, valamint a mélyedések, leginkább azonban a házak. Ha széliében- hosszában semmiféle horpadás vagy még ház sincs, akkor a nem acél ka- rosszériájú gépkocsik utasainak csak az segít, ha kiszállnak, és legalább 20 méternyi távolságra a járműtől leguggolnak. A motorkerékpárosnak nincs védelme a villám ellen ; ezért fokozott veszélyben forog. Vihar közeledtekor tehát szálljon le, és keressen védelmet! Megyei ösztöndíj képzőművészeknek A Komárom megyei tanács végrehajtó bizottsága ösztöndíjat alapított a megyei képzőművészek alkotó munkájának támogatására. A vb. most első ízben döntött — pályázatok alapján — az ösztöndíj kiosztásáról. Eszerint hat festő — illetve grafikusművész három hónapon át kap havi 3 000 forint ösztöndijat. g 2^= ^ KÉPERNYŐJE ELŐTT Azt hiszem, a televízió sportközvetítései csaknem teljesen árnyékba borítják a tv egyéb programjait. A fő- 6zám most a képernyőn az olimpia. Ami érthető is. Egy. részt a játékoknak szóló figyelem, másrészt a nagyszerű lehetőség, hogy a közvetítések segítségével jelen lehetünk a szenzációs sport- eseményeken, bűvöletben tart bennünket. A müncheni olimpia közvetítéseinek meg is lehet a varázsuk. Nemcsak a képek technikai minősége tökéletes, hanem néhány szenzációs újdonsággal is szolgálnak az egyes események közvetítései. Amire például eddig aligha volt példa, most azt is láthattuk, hogy mi történik a víz alatt, és nemcsak azt, hogy mi játszódik a felszínen. Gondoljunk csak a vízilabdázók „lábprodukciójának” ritkaságszámba menő látványára. A medencében elhelyezett kamerák, az egyéb technikai segédeszközök segítségével a televízió nézői többet kapnak az olimpiából, mintha személyesen lennének ott az eseményeken. A lassított ismétlések pedig egy-egy gyakorlat, kiugró teljesítmény részletszépségeit is feltárják a számunkra. Hogy jelenleg még kisebb döccenők akadnak kapcsolás közben, az ilyen technikai labirintusban egyáltalán nem meglepő. Legfeljebb az, hogy az olimpiai stúdió riporterei mennyire nem találják fel magukat a váratlanul előálló helyzetben, s gondolattárukból és riporteri szókincsükből mennyire csak a technika miatti sajnálkozásra és az elnézést kérő sablonokra telik. Különösen az itthoni stúdió tagjainak balkezessége feltűnő, nem egy esetben. A televízió szerkesztőségének dicséretére legyen mondva, a sportközvetítések dömpingjében sem feledkezik meg a néző másfajta igényeinek kielégítéséről. így történt ez vasárnap is, amikor a sportprogramok sorába becsempészte a Nyitott könyv adását. Aki vette is a fáradtságot, hogy jelen legyen Sziráky Judit írónő televíziós bemutatkozásán, az azzal az érzéssel nyugtázhatta élményeit, hogy valóban rendkívül érdekes és talán kevésbé ismert író-egyéniséggel talált kapcsolatot. Sziráky Judit a Máramarosi havasok világából érkezett, és mint ahogyan egyik mél- tatója jellemezte, hideglelős történetekkel kért helyet magának az irodalomban. Réz Pál irodalomtörténész és fordító vezetésével az írónő legújabb könyvébe, a Hajnali madár című gyűjteményes kötetbe lapozhattunk bele. Két novelláját hallhattuk, Illetve láthattuk. A második, a tévésí tett Utasok fényesen igazolta mindazt, amit az írónőről jelemzés- ként elöljáróban hallottunk. Az írói pontosságot, a mondanivalói kiérleltséget és a megformálásnak azt a tökéletes módját, ahogyan Sziráky Judit nem tűr meg semmi felesleges díszt, vagy egyéb lazaságot mondandójának megformálásában. Udvarias író, gondolatait „aszu- sítva” néhány száz oldalon ezer oldalakra elegendő tartalmat sűrít. Az olvasó hálás lehet neki. A sikeres tévéadaptáció megőrizte a kisregény sajátos ízeit és jól tükrözte az írónő jellegzetes építkezését, azt a szerkezeti sajátságát, hogy a gondosan felépített történet csúcsán hogyan jelenik meg a váratlan csattanó. Ki gondolta volna, hogy a vonatban született kedélyes „barátság”, barátkozás vége gyilkosság lesz. Hogy Irma hidegvérrel leszúrja a tolakodó, ajánlatokat tevő, élveteg kereskedőt. De ha váratlan is ez a befejezés és az igazságtevésnek ez a módja, különösnek is tűnik, azért törvényszerűségét aligha vonhatjuk kétségbe. Irma ugyanis nem len'mást. mint ami az élveteg kereskedőnek kijárt. A társadalmilag és erkölcsileg egyaránt pusztulásra érett Tusák Pétert elpusztította. Ezt érdemelte, megkapta. A kisregény televíziós sikerében a gondos átdolgozáson túl nagy szerepe van néhány kitűnő színészi teljesítménynek. így mindenekelőtt a gyarmatáru-kereskedőt megformáló Inke László játékának ég jó volt viszontlátni a képernyőn ritkán szereplő Ladomerszky Mar- gitot is. Az Erőd A péntek este látott tévéfilm a haladó francia író, Emanuel Robles novellájából készült és a forgatókönyvet Gaál Albert írta, sőt ő is rendezte a spanyol polgárháború idején játszódó drámát. Keze alól. mi tagadás, eléggé nehéz, súlyos dráma került ki. Sokkal súlyosabb, mint amennyit a történet előadása megkívánt volna. Súlyát nem a drámai feszültség fajsúlyával lehet mérni, hanem a nehézkes és naturalisztikus , jelenetekkel, amelyek az erődbe zárt köz- társaságiak embertelen helyzetét voltak hivatva szolgálni. Ezektől a jelenetektől azonban a tévéfilm nem lett igazabb és teljesebb sem, sőt bizonyos mértékig illusztratívvá is vált. A dráma egyébként jellegét tekintve a kamaraművek fajába kívánkozik. Erre vall a kevés helyszínre tömörített cselekmény, a néhány szereplő stb. Ilyen drámákban, a kiélezett helyzetekben jelentős szerep jut a dialógusoknak, a kifejező erejű párbeszédeknek. A novella filmváltozatában sajnos a dialógusoknak ez a megkülönböztetett szerepe és ereje hiányzott a leginkább. Mintha az átdolgozók sem bíztak volna teljesen a dialógus erejében. Képekhez fordultak kifejező erőért. Még bizonyos emlékképeket is alkalmaztak, feleslegesen. Ezek a képek szinte zavartak. megtörték a drámai kibontakozás ívét. Láthatóan abból a téves alapállásból származtak, hogy a rendezés igyekezett képekben is alátámasztani a drámai történéseket. Ettől azonban nemhogy gazdagabb lett volna a dráma világa, hanem mégin- kább felszínesebbé, sekélye- sebbé vált. Pedig a történet önmagában talán még érdekesnek is ígérkezett: a fasiszta sógor hogyan akarja és hogyan tudja megmenteni rokonát, aki politikai ellensége, s akire, miként az erődbe zárt társakra, a biztos halál vár. Még bizonyos klasszikus konfliktus — családi érzés és hivatali kötelesség konfliktusa — lehetőségét is hordozza az alaphelyzet. Vagy Macias esetében: szabadulás vagy sorsvállalás a többiekkel konfliktusát. Az Erőd ilyesféle mélységek felé azonban nem törekedett. A két főszereplőt alakító — egyébként kitűnő színészt — Kozák Andrást és Tomanek Nándort is arra kényszerítette szerepe, hogy csupán az általuk megformált alakok vázlatos sémáját adják. sr. Mí ) Olajkutak tornyai a Kaszpi-tengeren
