Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 27. Az egyiptomi diplomáciai kampány Népszavazás a nyugati „demokráciákban Az úri. nyugati demokrá­ciákban az állampolgárok po­litikai érdeklődésének nagy­arányú elapadásáról számol be a sajtó. E tények nyomán széles körű vita bontakozott ki azokról a szükséges ál­lamjogi reformokról, ame­lyek alkalmasak e „tragikus­nak nevezhető” irányzat fel­tartóztatására és megfordí­tására. A közvetlen demok­rácia elvi helyességéről is szó volt e vita során. A kialakult álláspontok két pólusa a következők sze­rint foglalható össze: A választó érdektelenségét — egyesek szerint — az okozza, hogy túl gyakran, és nagyon, is mellékes kérdé­sek eldöntésére „hajtják őket az urnák elé”, máskor vi­szont részletes szakmai is­meretet és alapos elmélye­dést kívánó kérdéskörök to­vábbi sorsát teszik igen— nem szavazatuktól függővé. Zürich városában pl. az 1967—71-es törvényhozási ciklus folyamán, tehát négy év alatt 26-szór kérték ur­nák elé a szavazókat. A szembenálló felfogás szerint a politikai érdeklő­dés csak „még több demok­ráciával, a társadalom to­vábbi demokratizálásával és átpolitizálásával” tartható ébren, illetve fokozható. FRANCIAORSZÁG: 9 év — 22 választási menet Franciaország központosí­tott és egységes állam. Al­kotmányának 11. §-a értel­mében a referendum két formában lehetséges: tör­vényjavaslatokról és a köz­ségi vagv területi fúziókról. Az Ötödik Köztársaság megalakulásától, 1962-től kezdődően az ország polgá­rait kétszer szólították fel referendum megtételére. 1962 októberében hozzájárultak, hogy népszavazással válasz­szák meg a köztársaság el­nökét; 1969 áprilisában pe­dig elutasították a szenátus reformjából, a regionalizá- lásjsól és az elnöki utódlás­ból összeállított „csomagot”, és ezzel de Gaulle lemondá­sát idézték elő. A francia nép ugyanezen idő alatt két­szer választott köztársasági elnököt (1965, 1969), három­szor nemzetgyűlést, három­szor megújította az áílam- tanácsosok (Conseils Géné- reaux) felének mondátumát, és kétszer újraválasztotta _a községi tanácsokat összesen 9 év alatt 12 szavazásra és közvetlen választásra került sor és ezeknek lebonyolítá­sa 22 választási menetben történt NSZK: Ä propaganda sokkhatása Az NSZK közvéleményé­ben — a weirr.ari köztársa­ság példája nyomán — ma is általános a felfogás: a népszavazás (plebiszcitum), a ésszerűen kiegészíteni a kép­viseleti demokráciát. Svéd­országban — ahol jelenleg éppen alkotmányreformot hajtanak végre — e kérdé­sek nem játszanak szerepet egyesült Államok: Ahol az utcaseprőket is választják Az Egyesült Államok al­kotmánya sem a referendu­mot, sem a törvénykezdemé­nyezést nem ismeri. 29 szö­vetségi állam azonban tör­vénybe iktatta a referendum jogát, 13 államban pedig az alkotmánymódosításba is beleszólhat a szavazó. Az USA a szavazó polgár igénybevétele szempontjából is az ellentétek hazája. Ten- nessee-ben pl. 1870 és 1953 között nem került sor al­kotmánymódosításra; Loui­siana Alaptörvényét viszont 1921-től napjainkig 450 al­kalommal módosították. E sokféleséget nem lehet kö­zös nevezőre hozni és a sza­vazó igénybevételének or­szágos átlagát sem lehet megállapítani. Vannak köz­ségek, ahol pl. az utcasep­rőket, vagy a csatornázási Háborúcllcnes tüntetők Miami Beachbcn a rcpublikánu sok elnökjelölt) kongresszusa idején. KüLPOUTIKfll Afrika kifosztása A Közös Piacnak és a vele társult afrikai országoknak az „együttműködése” Afrika kol­lektív neokolonialista kifosztásá­nak nevezhető — állapítja meg a Le Soleil című szenegáli napi­lap, elemezve a társult afrikai országok helyzetét. — Rámutat, hogy a közös piaci tagállamok az afrikai országoknak nyújtott „se­gély” minden egye« dollárjára 2.5—3 dollárnyi profitot kapnak. Legjobb példa erre a közös piaci tagországok és Szenegál között folyó kereskedelem. A nyugat­európai országokból importált élelmiszerek és iparcikkek ára 1971-ben ötször gyorsabban nö­vekedett. mint Szenegál legfőbb hagyományos exportcikkének, a földimogyorónak és a belőle ké­szült termékeknek az ára. A Le Soleil a továbbiakban rá­mutat: a nyugati propagandának az a hírverése, hogy a Közös Piacot és az afrikai államokat ..baráti kapcsolatok” fűzik össze, csupán a neokolonialista fosztoga­tás kendőzését szolgálja. Mint a lap megállapítja, nemrég a hír­ügynökségek közölték, hogy a közös piaci országoknak szándé­kukban áll * .felesleges” vaj kész­leteik megsemmisítése. Mindezt olyan időszakban teszik, amikor Afrlká sglyo#'' élelmiszerhiánnyal küzd.'-* 1 A Zakopanéi városi párt­bizottságban és a városi ta­nácsban a késő esti órákig világosak az ablakok: sok munkája akad a „gazdák­nak”, Zakopane eddig leg­fiatalabb városatyáinak — Stefan Gusteknek, a városi pártbizottság első titkárának és Lech Bafiának, a városi tanács vb-elnökének. Súlyos örökség szakadt rájuk. A lengyel Tátra fővárosa Á városi vezetőket azóta leváltották. Az új városatyák megfeszített munkát végez­nek azért, hogy Zakopané­ban megjavuljon a helyzet, hogy a város méltó legyen azokra a funkciókra, me­lyekkel maga a természet ruházta fel. Időzzünk el egy kissé a Zakopane} megráz­kódtatások okánál. A bajok forrása az volt, hogy bár Zakopanéban ki­lenc különböző idegenfor­galmi vállalat foglalkozik a hazai turizmus és az idegen- forgalom propagandájával, egy csekélységről megfeled­keztek,: a szállodaépítésről. Mivel nincs hol elhelyezni a turistákat, e vállalatok hoz­záfogtak a fizetővendég­szolgálat megszervezéséhez. Valósággal megostromolták á tetszetősebb családi házak tulajdonosait: adják ki szo­báikat. Sőt rálicitáltak az árakra. Ezzel kezdődött. Amikor a különböző ügyeskedők rájöttek, hogy egy magánpanzióböl évi 200 000 zloty jövedelem is kinéz, kitört az építkezési láz. A telekár villámgyorsan emelkedett. Egymást követ­ték a különböző megveszte­getések, napirenden volt az építőanyag-lopás. Minthogy Zakopane „di­vatban van”, a városra igen nagy nyomás nehezedett Ellenezné a város e fize­tővendég-hálózat és étkez­dehálózat működését? Stefan Gustek párttitkár: Az ENSZ közgyűlés őszi ülésszakát megelőző egyip­tomi diplomáciai kampány egyértelműen arról tanús­kodik, hogy Kairó ez idő szerint a közel-keleti vál­ság politikai megolddására összpontosítja erőfeszítéseit. Most arra van szükségünk, bogy a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal. Nyu- gat-Európával, az el nem kö­telezett államokkal és az arab országokkal együtt cse­lekedjünk egy új kezdemé­nyezés érdekében — jelen­tette ki Szadat elnök az egyiptomi parlament múlt heti zárt ülésén az Associa­ted Press beszámolója sze­rint. Az Ál Ahram szerint a Peterson amerikai keres­kedelemügyi miniszter be­számolt Nixon elnöknek Szovjetunióban folytatott tárgyalásairól. Közölte: meg vannak győződve arról, hogy még az idén megköthetik — a szovjet—amerikai kereske­delmi szerződést. Újságírók kérdéseire válaszolva a mi­niszter azt mondta, hogy az előadott problémák kereske­delmi jellegűek, nem kap­csolódnak a vietnami hábo­rúhoz. Az Egyesült Államok ko­molyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy közremű­ködik a szovjet földgázlelő­helyek kiaknázásában. Szán­déka az, hogy csökkentse az fölött komor felhők gyüle­keztek. A legkülönbözőbb visszaélésekre derült fény. Mindenféle pletykák, híresz­telések kaptak lábra, min-; denki „jól értesült”, volt. a különböző nagyüzemek és intézmények részéről is, melyek itt kívántak üdülő­ket építeni. A város, amely amúgy is zsúfolásig volt különböző zárt létesítmé­nyekkel, védekezett: nem adott építkezési engedélyt Ilyen körülmények között a vállalatok gyorsan szót ér­tettek a magánkézben lévő épületek tulajdonosaival és házaikat felvásárolták vagy kibérelték. A konjunktúra folytatódott 1971-ben a háztulajdono­sok mintegy 10 000 ágyat ad­tak bérlőé a különböző vál­lalatoknak és ezért 35 mil­lió zlotyt vágtak zsebre. A Giewont hegy alatt ma 61 iparág mintegy 200 vállala­ta bérel különböző objek­tumokat, miközben tovább­ra is óriási gondok vannak a vendégek elhelyezésével. Teljesen ártatlannak lát­szott a Testnevelési és Tu­risztikai Főbizottságnak az a rendelete, hogy a fizető­vendégszobák bérbeadói egy­ben étkezést is biztosíthat­nak; ezért még csak nyil­vántartást sem vezettek er­ről a tevékenységről. Zako­panéban 300 ilyen kifőzde alakult: éves forgalmuk 54 millió zloty, ami a helyi vendéglátó üzemek forgal­mának csaknem 50 száza­léka. „Erről szó sincs, de szeret­nénk rendet teremteni a vá­rosban. Nyilvántartást. kí­vánunk vezetni a magánét­diplomáclal erőfeszítések ré­vén elsősorban a nyugat-eu­rópai államokat igyekez­nek rávenni arra. hogy ta­núsítsanak objektívebb ma­gatartást a közel-keleti vál­ságot illetően. Az A1 Ahram kiemeli, hogy Egyiptom elsősorban a nyugat-európai államok ér­dekeit tartotta szem előtt, amikor a Biztonsági Tanács határozatán alapuló átfogó rendezés első lépéseként kezdeményezést tett a Szu­ezi csatorna újra megnyitá­sára. „De ezek az államok mindeddig nem tették meg mindazt a hatékony erőfe­szítéseket, amelyek kifejtése módjukban áll” — állapít­ja meg a kommentár. amerikai üzemanyaghiányt. A két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatokat leg­újabban jelentősen fellendí­tette, hogy a Szovjetunió elhatározta, legkevesebb 750 millió dollár értékben vásá­rol amerikai gabonát az el­következő három évben. Az amerikai kormányzat becs­lései szerint már az idei gabona és egyéb mezőgazda- sági termékvásárlások el fogják érni az ezer millió dollárt A szovjet—amerikai keres­kedelmi vegyesbizottság leg­közelebbi ülését Washing­tonban fogják megtartani. Időpontját még nem rögzí­tették. (Reuter) kezdékröl és közegészség- ügyi szempontból ellenőrizni tevékenységüket. Ezenkívül szeretnénk, ha azok az em­berek, akik olyan jól keres­nek az idegenforgalmon, va­lamilyen mértékben hozzá­járulnának az infrastruktúra költségeihez.. Idén 2,5 millió turistát várnak Zakopanéba. 1980- ban a turisták száma a ter­vek szerint 8 millióra emel­kedik. Milliós számok. Ugyanakkor Zakopánéban nincs egyetlen jó szálloda, színházterem, úszómedence. Kevés az üzlet, kevés a szol­gáltató üzem, parkolóhely, híd, közlekedési eszköz. A kötélpálya már nem bírja a forgalmat, a lesiklópályák el­avultak, vízből egyre keve­sebb van. A természetes környezet megóvása érdeké­ben be kell vezetni a vá­rosban a gázt. Kétezren vár­nak lakásra. Hatvan rozzant házat kell lebontani, mint­hogy mór-már életveszélye­sek. A város területének két­harmada csatornázásra vár. A kereskedelem hasznos te­rülete a hazai normákban megszabott területnek 50 százalékát sem éri el. Hogyan lehet gazdálkodni egy olyan üdülőhellyel, ahol a szállodai férőhelyek szá­ma 700, az üdülőhelyi férő­helyeké 10 000, a fizetőven­dég-szolgálatban pedig 16 000 ágy áll rendelkezésre? Hol vannak még olyan vállalatok, ahol milliókat keresnek az idegenforgalmon, de egyál­talán nem vesznek részt a turisztikai létesítmények fej­lesztési költségeiben? Huszár rágás Stefan Gustek: „Ma már egyre inkább előtérbe kerül az a nézet, hogy Zakopane nem helyi probléma, hanem országos ügy. Ha az ország egyik legfontosabb turiszti­kai központjának, üdülőhe­lyének és sportbázisának is­mertük el, altkor világos, hogy ezt a feladatát Zako­pane nem láthatja el a vaj­dasági és a központi ható­ságok támogatása nélkül. Nem szoronghatunk tovább a város közigazgatási hatá­rai között: ésszerűen, azaz komplex módon kell kialakí­tani Zakopane határait, hogy eleget tehessen a rá háruló feladatoknak. Hiszen a Tát­ra a jövőben, is a lengyel idegenforgalom gyöngysze­me marad. Nehéz idők állnak előt­tünk, de megalkuvásmentes harcot kell folytatnunk a város helyes fejlődési irá­nyának érvényesítéséért. Nem a minden irányba való terjeszkedésről van, szó. ha­nem arról, hogy foghíjak beépítésének rendszerével a várost ellássuk a szükséges létesítményekkel. Nowy Targ járással együtt­működve beruházásainkkal szeretnénk átlépni a jelen­legi közigazgatási határokat. Terveinkben szerepel egy erős városi idegenforgalmi vállalat létrehozása, továb­bá a tátrai körzet fejlesztési alapjának létrehozása. Kitű­nően képzett idegenforgalmi szakembereket kívánunk ki­nevelni. mindenekelőtt pe­dig szeretnénk jobban gaz­dálkodni azzal, amivel már most is rendelkezünk.” Nem könnyű feladatok ezek. fel kell készülni szá­mos kényes kérdés megoldá­sára és az átszervezésre: Zakopanéból ki kell telepí­teni számos olyan vállalatot és intézményt, amelyek nem ide tartoznak, illetve mind­azokat az idegenforgalmi vállalatokat, melyek tevé­kenysége a Zakopanéi tu.izY mus új szervezeti rendsze­rében feleslegesnek bizonyul. Egyes intézkedések kétség­kívül viharos ellenzést, sőt intervenciókat váltanak ki, de nincs más megoldás. Mindez elkerülhetetlen, ha végre igazi idegenforgalmat kívánunk kialakítani. (Trybuna Ludu) néptömegek érzelmi labilitá­sa és a propaganda sokkha­tása következtében, inkább veszélyezteti, mint elősegíti a demokráciát. A szövetségi és községi képviselők választása négy- évenként közvetlenül törté­nik, egyébként azonban a plebszcitumnak csak egyet­len formája található meg a Szövetségi Alaptörvényben. A 29. és a 118. cikkely sze­rint a szövetségi államok új tagolódását, pl. fúzióját, nép­szavazással döntik el. A népszavazás az NSZK- ban az elmúlt két évtized során igazi ritkaságnak szá­mított, s a választó polgárok aktivizálása ezen az úton alig képzelhető el. SVÉDORSZÁG, NORVÉGIA: Elvetve volt valódi népszavazás Sem Svédország, sem Nor­végia nem ismeri a refe­rendum, vagy a törvénv- kezdeményezés (iniciálás) jogintézményét. A választó- polgár igénybevétele ennek megfelelően ig<»n mérsékelt. Történelmük során is alig került sor valódi nénszava- zásra. 1905-ben Norvégia ilyen népszavazás következ­tében szüntette meg perszo- nál unióját Svédországgal, majd az 1920-as években Svédország tartott népszava­zást az alkoholelti'tás (pro- hibíció) bevezetéséről. Nor­végia jelenleg úiabb népsza­vazást készít elő az Európai Gazdasági Közössé hez csat­lakozása tárgyában. Norvégiában jelenleg ta­nulmányozzák a kérdést: nem lenne-e helyes a tör­vénykezdeményezés és a re­ferendum jogintézményeivel munkásokat is közvetlenül választják; ezekben a vá­lasztói igénybevétel nyilván nagyfokú. HOLLANDIA: Nem kötelező Hollandiában két éve meg­szüntették a választásokon való kötelező részvételt. Ezt követően a nagyfokú belpo­litikai érdektelenség továb­bi mélypontot ért el. A re­ferendum hiányát ennek el­lenére az utóbbi időben több- felől is kifogásolják. A törvénykezdeményezés joga ezzel szemben jól sza­bályozott. AUSZTRIA: Aktív osztrákok Ausztria tipikus képvise­leti demokrácia. A politikai döntések súlyponti feladatait a parlament, ill. a néokép- viselet egyéb te"ületi és tes­tületi szervei végzik. A nép- képviseleti kamarába (Nati­onalrat) való választásokon a részvétel arár a általá­ban meghaladta a szavazók 96 százalékát, s ígv ezen a téren Ausztria felülmúlja valamennyi addig említett or­szág eredményét. Visszahívási jog nem illeti meg az osztrák szavazót, ezt azonban bizonyos mértékig helyettesíti a par’ament bi­zalmatlansági indítványa. Elvben a parlament még a köztársasági elnököt is visz- szahívhatja. bár erre a köz­társaság történetében nem volt példa. Az Alkotmány teljes felül­vizsgálata csak népszavazás (kötelező referendum) meg­tartásával lehetséges. ^ (Neue Zürcher Zeitung] ] A bajok forrása „Szeretnénk rendet teremteni44 Peterson moszkvai tárgyalásairól Uj szelek 1 újnak Zakopanéban

Next

/
Oldalképek
Tartalom