Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
1972. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lakások és építtetők 1. A Gazdasági Bizottság 1965-ös határozata, sokféle ösztönzést adott a magán- lakásépítésnek. Az anyagi ösztönzést olyan szabályozáshoz kötötte, amely műszakilag igényes megoldási mód alkalmazására késztette az Különösen serkentett a határozat — a végrehajtására hozott sokféle intézkedéssel együtt — a társasházi építkezésekre. Előírta például, hogy az erre kijelölt településeken, a tanácsok közművesített telket biztosítsanak a társasház-építőknek. Fokozottan szolgálták ezt a hitelnyújtás, az OTP-köl- csön folyósításának előnyös feltételei. (Bár ezek az elmúlt hét esztendő során többször módosultak, s minden bizonnyal a jövőben is változni fognak, az adott mértékük szerint szerepük volt és lesz az építési kedv alakulásában.) Vázlatos rövidséggel bár, de magyarázatul szolgál mindez arra, hogy 1966—70 között a megyénkben épült 14 és fél ezer lakásnak több mint kétharmada magánerőből valósult meg. Pontosabban ilyennek minősül. Közte az a csaknem 450 lakás is, amely OTP-szervezésű társasházakban, épült, és taMiközben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a negyedik ötéves terv magánlakásépítési előirányzatának megvalósulásával hol tartunk, és eljutunk-e a célig Szolnok megyében, a válasznak sokféle változatát kaptuk. A cél: 1971—75 között: több mint tíz és fél ezer lakás felépítése — magánerőből. Tavaly hatszáz egynéhány- nyal több ilyen lakás épült megyénkben a tervezettnél. Pedig az előirányzat felülmúlta a kétezret. A vártnak csaknem egyharmadát kitevő többlet arról tanúskodik, hogy a kezdet biztató volta tervidőszak első évében. Mérhető-e hozzá a folytatás, az idén a számok tükrében igen, legalábbis az első félévben. A megyei tanács vb építési osztályán közölt adatok szerint 1972-ben ezidáig másfél százzal több lakás épült, mint a múlt év hasonló időszakában. Soós Imréné főelőadó tájékoztatott Több mint kétszer vagon barack Véget ért a sárgabarack idénye, s a zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés gyorsmérlege szerint kedvező eredménnyel zárult. Az idén 2200 vagonnal vásároltak fel a tagvállalatok, ösz- szesen 707 vagonnal többet, mint tavaly. A hagyományos baracktermelő vidéken, Bács- Kiskun megyében az idén 900 vagonnyi gyümölcsöt vettek át a termelőktől, ez 250—280 vagonnal haladta meg a múlt évben itt felvásárolt mennyiséget. Az állami gazdaságok mintegy 400 vagonnyi barackkal járultak hozzá az árualaphoz, elsősorban tőlük került ki az igényesebb exportra alkalmas minőségű gyümölcs. A beszerzés további forrásai a téeszek és az egyéni termelők gyümölcsöskertjei voltak. A felvásárlás sikerét jórészt az új alapokra helyezett MÉK-ek, a szövetkézeti közös vállalatok jól szervezett munkájának tulajdonítsak. építtetőt a kivitelező megválasztásánál. lla ugyanis állami vagy szövetkezeti építőszervezet hozta tető alá kulcsátadással bárkinek a házát, azért a múlt év közepéig több tízezer forint állami dotáció járt Az új lakásügyi jogszabályok ezt a kedvezményt megszüntették. Iáit vevőre. Ezeket maradéktalanul a pénzintézet finanszírozta, majd valameny- nyit értékesítette. További mintegy hat és fél ezer magánlakás — ezen belül 6275 családi ház — építését segítette elő a takarékpénztár, különféle összegű. részben (például ár- és belvizes házaknál) kedvezményes kamatfeltételekkel nyújtott kölcsönökkel. Visszapillantásul ennyit a múltról, a harmadik ötéves tervidőszakban elért magánlakásépítési eredményekről. Nagyban hozzájárult megalapozásukhoz, hatékonyan előmozdította az ügy sikerét az a magánlakásépítési bizottság, amely a megyei tanácsnál alakult és működött éveken át. A legutóbbi tanácsválasztások után más, szélesebb körű funkcióval kommunális és műszaki állandó bizottság jött létre, s ennek a közelmúltban alakult meg a lakásépítési albizottsága. erről, ám óva intett attól, hogy messzemenő következtetésekre jussunk e statisztikából. Részint, mert a június 30-ig használatba vett lakások zömét már tavaly építeni kezdték, másrészt mert a kiadott építési engedélyek nem föltétlenül biztosítják a kivitelezés határidőre történő befejezését. Csak arra késztetnek, hogy a kiadásuktól számított két év alatt kezdjék meg az építkezést, de hogy mikörra fejezik be, az sok mindentől függ. Attól is, hogy ki építi, s hogy mi módon. Az építőipari szervezetek mulasztása a határidő „elcsúszásában” éppúgy tapasztalható, mint egy-egy családi háznál a házilagos kivitelezés gyors, esetenként 10—15 hónapos megvalósulása. Az építés hatósági engedélyezése — ha hiánytalan dokumentációval kérik — Soós Imréné szerint átlag 15—20 napig tart. Lényegesen meggyorsult tehát a megyében, s ma már száz közül csupán 2—3 esetben nem fogadják el a kérelmezők az első fokú határozatot. Hogy az építési kedv számottevően nem csökken, arra bizonyság: az idei első félévben a magántervezői szakértői bizottsághoz bírálatra benyújtott tervek száma (1588) közel azonos a tavalyival (1661). Másrészről az OTP most kettővel több családi ház építéséhez adott kölcsönt, mint 1971 júliusáig. Az idén, folyósított 1309 építési kölcsönről viszont elmondható, hogy a korábbi évek igénylési ütemében elért, átlag 10 százalékos növekedést nem tükrözi, és a takarékszövetkezetektől kért építési kölcsönök száma is lényegében azonos a ta- valyivaL Az árvá'tozáwk szerepe Nemrég egy tanácskozáson vettek részt az ország TÜ- ZÉP-vezetői. Szóba került, hogy az építőanyag-értékesítésére is hivatott vállalatok általában, nem érik el árbevételi tervüket az idén. A megyei vállalat a múlt hónap közepéig a szerencsés kivételhez sorolhatta magát: 104—120 százalékkal több építőanyagot forgalmazott, mint 1971 azonos időszakában. Hozzáteszem: mennyiségben — tehát tonna-, négyzetméter- és darabszám adott el ennyivel több építőanyagot a megyei TÜZÉP- vállalat. S ha a hagyományos, kisméretű téglából, amelyet a másfajtáknál jobban keresnek, több állt volna rendelkezésére, akkor még szebb lenne az eredmény. Ezúttal fontos hangsúlyozni, hogy mennyiségben, s nem forintértékben mutatkozik-e többletforgalmazás a megyei TÜZÉP-nél. Az építőanyagárak január 1-től történt növelése mellett ugyanis nem lenne „kunszt” az értékben, kimutatható emelkedés. A megyei tanács vb építési osztályán kapott tájékoztatás szerint az áremelés mértéke átlagban eléri a 20—25 százalékot. Ezek az árváltozások — mint a korábbi években történtek is — természetszerűleg nagy szerepet játszanak az építtetők döntéseiben. (Folytatjuk.) M. L A Magiiczitiparj Müvek tiszavárkonyi kísérleti üzemében magnezit-tcgla alapanyagot állítanak elő. A képen látható óriás forgókcmcuccbcii égetik a dolomitot Csaknem tízezer lakás magánerőből Nem csökken az építési kedv Kiskörén a második tiszai vízlépcső építkezésénél elöntötte a víz. az élő Tisza vize a turbina-aligutakat. A Ganz-MÁVAG munkásai most szerelik a hatalmas turbinákat, amelyek a közeljövőben — egyelőre csak üzempróbában — áramot adnak. — A kép bal oldalán a két hatalmas transzformátor látható, a háttérben pedig az új medrébe terelt alsó folyószakasz. (Fotó: Cs. F.) Együttműködés 400 műszaki tudományos témában Eddig négyezer dokumentációt kaptunk, 2600-at adtunk A megyei nőbizottság az ismeret- terjesztésről Gazdag témajavaslat A Hazafias Népfront megyei nőbizottsága ülést tartott tegnap Szolnokon. Tren- csényi Józsefné, a nőbizottság titkára bevezetőjében ismertette a múlt évben szervezett politikai ismeretterjesztő előadások tapasztalatait. Elmondta többek között, hogy a megyében 152 téli tanfolyamot szerveztek, amelyen mintegy tizenkétezer ötszáz nő vett részt. A tegnapi tanácskozás célja az volt, hogy megvitassák: a jövőben hogyan lehetne még több háziasszonyt bevonni a politikai oktatásba, a közérdekű témák megbeszélésébe. A községi, városi nőbizottságok második félévi oktatási tanfolyamaira a népfront megyei nőbizottsága gazdag témajavaslatot dolgozott ki. Az ülés egyik napirendi pontjaként ezt vitatták meg. Határozatot hoztak arról, hogy a kisközségekben működő nőbizottságok közösen szervezzenek előadásokat az ott élő asszonyokat érdeklő témákból. Javasoltak a foglalkozásokra úti élménybeszámolókat, filmvetítéseket, közös kirándulásokat. A HNF megyei nőbizottsága a javaslatok figyelembevételével elkészíti a terveA magyar—szovjet gazdasági együttműködés 25. évfordulóján a műszaki tudományos együttműködés jelentőségéről, eredményeiről, s további céljairól beszélt dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A gazdasági kapcsolatok első éveiben az együttműködés meglehetősen egyoldalú volt: szovjet vállalatok ingyen segítették műszaki dokumentációkkal hazánk újjáépítését, anélkül, hogy ezt mi egy ideig viszonozni tudtuk volna. Népgazdaságunk gyors ütemű fejlődésével lehetővé vált azonban, hogy immár hosz- szú ideje mi is jól hasznosítható műszaki-tudományos eredményeket adhatunk át szovjet partnereinknek. Napjainkig a Szovjetunió körülbelül 4000 műszaki dokumentációt bocsátott magyar vállalatok, intézmények rendelkezésére, s mi ezt 2600 dokumentációval viszonoztuk. Mindezeket állandó kétoldalú szakembercsere kíséri. Megvalósult a minisztériumok közötti közvetlen kapcsolat. s minisztériumi keretek között létrejöttek az ágazati munkacsoportok. Erőteljesen napirendre került a tudományos kutató és tervező-szerkesztő munkák összehangolása, szabadalmak cseréje. Az 1971— 75-ös időszakra 200 magyar és 250 szovjet vállalat létesített közvetlen kapcsolatokat mintegy 400 tudományos műszaki probléma közös megoldására. Az együttműködésnek ezek a formái is hozzájárulnak a szocialista országok komplex programjának végrehajtásához, és hasznosan egészítik ki a szocialista gazdasági integrációs program végrehajtását. Az együttműködés eredményeit ugyanis nemcsak e két ország, hanem a szocialista közösség valamennyi országa élvezheti, ahová eljutnak a kétoldalú együttműködés nyomán korszerűbben, olcsóbban, jobb minőségben gyártott termékek. A vállalatok vezetői felelések a munkavédelemért Miniszteri értekezlet a MÉM-ben zetefc, és eljuttatja a községekben működő nőbizoltsá- gokhoz, akik ennek segítségével állítják össze a nők politikai oktatásának második félévi programját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezlete az érintett szakszervezetek képviselőinek részvételével ' — megvitatta az élelmiszer- és Szabvány a vizek ellenőrzésére Több mint száz országos szabvány van érvényben a felszíni vizek tisztaságának vizsgálatára és a vizek minősítésére. A legrégibb — csaknem 40 éves — az ivóvízszabvány, amelyet már többször is korszerűsítettek. A szabványoknak körülbelül a felét a hazai kutatási eredmények és a KGST- ajánlások alapján nemrégen átdolgozták. A többit 1974 végéig korszerűsítik és új előírásokkal egészítik ki. A szabványok továbbfejlesztéséhez a folyók szeny- nyeződésének előrejelzésére automatikus rendszert dolgoznak ki. A Dunán Komáromnál és a Tiszán a Sajó torkolatánál próbálják ki azokat a berendezéseket, amelyek 4—5 féle szennyeződés é6 a meteorológiai körülményt egyidőben jelzik. A világviszonylatban is újdonságnak számít a Szabványügyi Hivatalnak az a kezdeményezése, hogy szabványt készítenek a gyógy- termál- és a strandvizek tisztaságának ellenőrzésére, és arra, hogy a strandok vizét milyen gyakran kell cserélni. Az elképzelések szerint az ágazati szabvány azt is előírja majd, hogy hány jegyet adhatnak el egy-egy strandon, azaz egy személyre hány köbméter víznek kell jutnia. fagazdaság munkavédelmi és szociális helyzetét. Megállapították, hogy a szakszervezetekkel közösen tett központi és vállalati intézkedések hatására a balesetek száma jelentős mértékben csökkent. a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a korábbi évekhez viszonyítva lassult a balesetek számának csökkenése az élelmiszeriparban, s visszaesés tapasztalható egyes erdőgazdaságoknál, illetve mezőgazda- sági szakvállalatoknál. A munkavédelmi helyzet további javítása, a szociális ellátottság fejlesztése érdekében tovább kell erősíteni é'? rendszeresíteni az ellenőrzést. El kell marasztalni azokat a vezetőket, akik a munkavédelmet nem a termelési feladatokkal együtt, komplex módon oldják meg. Ahol a munkavédelmi helyzet kedvezőtlenül alakult, be kell számoltatni a vállalatok vezetőit a helyzet javítása érdekében tervbe vett intézkedésekről.
